Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-02 / 1. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 2. Vélemény és háttér 5- Éjfél előtt nulla korona volt a számlámon, most nulla euró, de micsoda különbség! (Peter Gossányi karikatútája) Január elsején Csehország átvette Franciaországtól az EU soros elnöki tisztségét Megédesítik Európát? FIGYELŐ Itt dől el a válság mértéke Jórészt a kelet-európai gazdaságokban zajló idei fejleményeken múlik, hogy az európai gazdaság egé­szében milyen mély és mi­lyen hosszú lesz a recesszió - áll londoni elemzők újévi előrejelzésében. A Moody's Investors Service nemzet­közi hitelminősítő gazda­ságelemző szolgálatának nemzetközi főközgazdásza, Ruth Stroppiana London­ban közzétett újévi előrejel­zésében azt írta: az ipari ak­tivitási felmérések és az elő­remutató jelzőszámok alap- jári a legnagyobb európai gazdaságok (Németország, Nagy-Britannia, Franciaor­szág, Olaszország és Spa­nyolország) mind recesszi­óban vannak. A zuhanó nyersanyagárak és a gyenge hazai kereslet dezinflációs hatásainak kombinációja olyan aggályokat kelt, hogy pusztító deflációs időszak következhet, amely növeli az adósságterheket és to­vábbi nyomást gyakorolhat a fogyasztói szintű költeke­zési döntésekre. A fő törés­vonal azonban Kelet-Euró- pa alatt húzódik, tekintettel a térség erős függőségére a külső finanszírozástól. A nyugat-európaiakkal ellen­tétben kevés kelet-európai kormánynak van elégséges pénzügyi tűzereje ahhoz, hogy komolyabb költségve­tési ösztönző programokba fogjon. A hatalmas folyó­mérleghiányok, a deviza­adósság-hegyek, az elégte­len jegybanki devizatarta­lékok és az üres kincstárak komoly fenyegetést jelen­tenek a kelet-európai kilá­tásokra, és közvetve a szé­lesebb értelemben vett eu­rópai gazdaságra is. A kele­ti térség kibontakozó pénzügyi és gazdasági ba­jai tovább rontják a nyugat­európai kilátásokat, a kele­ti kereslet zsugorodása gyorsítani fogja a máris el­kezdődött nyugati vissza­esést. (mti) Csehország január elsején hivatalosan átvette Francia- országtól az Európai Unió so­ros elnöki tisztségét. A hat hónapos cseh elnökség hiva­talos mottója „Európa korlá­tok nélkül”, míg a legfőbb kampányjelszó: „Megédesít- jük Európát”. KOKES JÁNOS Szlovéniát követően Csehor­szág a második kelet-európai volt szocialista állam, amely fél éven keresztül irányítani fogja az Euró­pai Uniót. Bár a nyugati és a cseh sajtó egy része megkérdőjelezte Csehország ezirányú képességeit, a prágai kormány határozottan ál­lítja, felkészült a nehéz feladatok teljesítésére. Általános a vélemény, hogy a legnagyobb gyakorlati problémát Václav Klaus cseh államfő jelenti, aki közismerten ellenzője a szűkebb és szorosabb európai in­tegrációnak. Gondot okoz az a tény is, hogy az Európai Unió 27 tagállama közül Csehország az egyetlen, amelynek parlamentje vagy lakossága még nem foglalt ál­lást az EU új működési szabályza­tát tartalmazó Lisszaboni Szerző­déssel kapcsolatban. Az új év első napjától kezdve Mi- rek Topolánek cseh miniszterel­nök lesz az Európai Tanács vezető­je, míg Karel Schwarzenberg kül­ügyminiszter az Európai Unió dip­lomáciáját fogja irányítani. A cse- hektől júliusban a soros elnöki tisztséget Svédország veszi át. A hat hónapos cseh elnökség priori­tásait Prága a „gazdaság, energeti­ka, Európa és világ” szavakkal fog­lalta össze. A kifejezések cseh meg­felelőinek rövidítései, illetve azok kezdőbetűi adják ki a „3E” jelszót. A cseh EU-elnökség hivatalos programját január 7-én indítják el: a cseh kormány Prágában ünnepé­lyesen fogadja az Európai Bizott­ságot, s megbeszélik, pontosítják a következő félév legfőbb teendőit. Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős cseh kormányfő­helyettes szerint Prágának a kö­vetkező hat hónapban kiemelt fi­gyelmet kell fordítania a nemzet­közi pénzügyi válság, az éghajlati és az energetikai problémák keze­lésére, a Lisszaboni Szerződés rati­fikációs folyamatának lezárására, az EU reformjára és a szomszéd­ságpolitikára. Váratlan, de halaszthatatlan problémaként az újabb izraeli-pa­lesztin konfliktust is kezelniük kell a cseheknek. „Ez az első komoly kihívás, ahol bizonyítanunk kell” - jelentette ki a cseh külügyminisz­ter. Schwarzenberg várhatóan va­sárnap a Közel-Keletre utazik, hogy személyesen tárgyaljon a fe­lekkel. Ugyanakkor a Mirek Topolánek vezette koalíciós kormánynak a belpolitikai fronton is helyt kell áll­nia. Topoláneknek egyelőre nem sikerült megállapodnia az ellen­zéki Cseh Szociáldemokrata Párt­tal, hogy az uniós elnökség alatt legyen megértőbb a kormánnyal szemben. Másrészt az sem egészen világos, hogy milyen lesz Václav Klaus szerepe a magas szintű EU- rendezvényeken. Az uniós elnök­ségre a cseh kormány 3,3 milliárd koronás rendkívüli költségvetést hagyott jóvá. Számos rendezvény­re Prágán kívül kerül sor, hogy az uniós országok képviselői jobban megismerkedhessenek a vidéki Csehországgal is. KÉZ,IRAT Ürömünnep MIKLÓSI PÉTER Valamikor, a gengszterváltássá sekélyesedett '89-es rendszer- váltásnak hitt néptársi összefo­gás idején a mozik egy nagyon jó amerikai filmet, a „Másnap”-ot vetítették. Egy egész nappal a vi­lág pusztulása után játszódott, a civilizációnak nevezett emberi valami után. Ezen a filmen ér­demes volt pár napig is eltöp­rengeni, hiszen akkortájt még akadt néhány katarzis az éle­tünkben, hittünk a galaktikus méretű változásokban... Mára, 2009 újévének másnapjára csu­pán szemét maradt. Még látom, ha hunyok, a sok szilveszter éj­szakai elbambult arcot. Ma már az ünnep utániság, azaz az igaz­ság napja van. Persze, van ennek komfortja is, mert nem kell el­játszanunk, hogy mennyire sze­retjük egymást, hiszen a való­ságban már csupán a negéddel szélvédett pillanatokban aka­runk együtt kilépni a „napsütésre”, és semmi kedvünk közösen „barlangba bújni” az egyre vadabb viharok elől. Ilyenkor, újév másnapján már kényelmesebb, lefokozottabb, közönségesebb, hitványabb minden. Ma már alig érdekel va­lakit, vajon a kemény téli fa­gyokban üzemelnek-e az in­gyenkonyhák, mi történik a bér- házszögletekben meghúzódó hajléktalanokkal, az egyre sza­porodó munkanélküliekkel. No meg a szilaj szüveszterezéskor szertehajigált szeméthegyekkel. Egyébként is, a kosz mosható, csak ami belül van, az nehezen. Január 2-a mindig az igazság, az annyi-amennyi egyszerű képle­te. Milyen hát ez a ’09-es más­nap? Nem vagyok betoji, de most félek. Tegnap még kívánni sem tudtam semmi különöset, pedig óhajtani könnyű és jó, rá­adásul ami manapság nem elha­nyagolható: pénzügyi befektetés nélküli úri dolog. Mégsem tud­tam gönnolni tenmagamnak semmi újat és szépet; ehelyett különös érzés vett erőt rajtam: hogy részese vagyok valaminek, aminek végeredményét fel is ír­ták már a sors táblájára, s ezen nem tudunk változtatni. Hogy miért? Mert ez az ország nem tegnapra virradóra lett másna­pos, erősen fejfájós. Mivelhogy bizony így vagyunk, ha azt kér­dezik az újévi szembejövők: hogy vagyunk. Persze, biztosan akadnak, akik jól vannak, csak velük nem gyakran találkozom. Ha mégis, akkor elárulja őket a kezük. Vagy reszket s azzal a za­varral keresnek szorítást, amellyel ők tudják, hogy mi tud­juk, vaj van a fejükön; avagy at­tól a bizonytalanságtól nyirkos a tenyerük, amellyel a kisember­ből korszakos kételkedőt fara­gott az utóbbi két évtized szlo­vákiai (magyar) groteszkje. Mert a rendszerváltáskor még láttuk egymás arcán a boldogság vigyorát, 2009 újévének más­napjára viszont már csak tavalyi kolbász maradt. A tehetősebb vi­lág neonfényei mögött itt Szlo­vákiában ádagban negyven, mi felföldi magyarok huszonöt wat­tot tudunk csupán. A költő azt mondaná: rövid a kardunk; én- szerintem alig látszik többnek tompa bugylibicskánál. Talán az egyetlen öröm, hogy az új év első munkanapján munkába álltak azok, akiknek még van hol. A következő szilveszterig egy újabb esztendő szlalomjait kell teljesítenünk, mégpedig úgy, hogy egyre rosszabb a techni­kánk, mivel ahhoz is pihentnek s erősnek szükségeltetik lenni. Az pedig már régen nem megy, hi­szen a zsebünkben már kuncog­ni sem tud a krajcár, merthogy a kuncogáshoz krajcár kell. Pon­tosabban, tegnap óta cent... Hogy azért mondjak egy kis op­timizmust ide az év elejére? Akár kincstárit is? Jó, legyen. A kincstárnokoknak, az önnön klenódiumukat megszavazgató képviselőknek és az ő védence­iknek idén is jó lesz. Az Úrnak 2009-ikés a mi „demokráciánk” huszadik esztendejében. Hogy mi ez a 20 évecske a kommu­nizmus 40, vagy a teljes husza­dik századhoz képest? Tessék, itt az optimizmus. Ugye, mennyire kincstári tud lenni az ember így év elején! Mert aka­rom hinni, hogy 2009-ben bol­dogabb új évünk lesz - de sajnos nem hiszem. Persze, azért B.Ú.É.K.L.. KOMMENTÁR T~rfr‘nT“' iWiir^niiiTiinrriiMttnirTrinniiiiwiMMMiTtinTwrimTraBiiMMMMrwrT'iffiTriMnMWM WiriiiW'fiiiiMMi<rimM~ifiiiríi~iiTi)iiiiiMiMiw Már a zsebünkben az euró S1DÓ H. ZOLTÁN Az euró bevezetésének éppen 10. évfordulóján Szlovákia beléphe­tett az euróövezetbe. Tegnaptól a korona csupán kifutó modell, he­lyette a nála harmincszor erősebb, és a világválság viharainak eddig szilárdan ellenálló uniós fizetőeszköz vette át a stafétabotot. Az idá­ig vezető út hosszú volt, s most csupán három legfontosabb mér­földkövét említjük meg: a Dzurinda-kormány2004-ben átfogó re­formsorozatot indított be, 2005 novemberében - a lendületbejövő gazdaság biztató hátszelét érezve - beléptették a koronát az euró előszobájának számító, az árfolyam-stabilitást tesztelő ERM H. rendszerbe, végezetül a 2006júliusában felálló Fico-kabinet-némi hezitálás után - szóban és tettben kiállt az uniós fizetőeszköz beve­zetése mellett. Az euró nem cél, hanem eszköz. A közös pénz bevezetése szigorú kritériumainak nem könnyű, ám érdemes megfelelni. Azonban csak a nagy ellátórendszerek működését hatékonyabbá tevő refor­mok keretében van értelme teljesíteni az ún. maastrichti kritériu­mokat. Vagyis szerves fejlődés útján, és nem durva megszorítások árán (lásd a Gyurcsány-kormány mostani intézkedéseit) kell meg­tenni az euróhoz vezető utat. Az euróval Szlovákia feladta pénz­ügyi önállóságát. Ez igaz, mint ahogy az is, amit Lámfalussy Sán­dor, az euró szülőatyjának tartott magyar származású közgazdász professzor mondott: a közgazdaságtan egyik elfogadott tétele, hogy minél kisebb, nyitottabb és integráltabb az ország, annál in­kább érdeke pénzének árfolyamát egy nagyobb országhoz kötni. Ezt olyan, nálunk jóval erősebb államok is felismerték, mint Auszt­ria, Hollandia és Belgium, amelyek korábban a német márkához rögzítették pénzük árfolyamát, és ezzel minden szempontból sikert tudtak elkönyvelni. Ha a szuverenitás bizonyos mértékű feladása elkerülhetetlen, hiba lenne nem a pénzügyi uniót választani, ahol a csatlakozó részt vesz a brüsszeli vagy frankfurti döntésekben, és nem csak az események passzív követője. Ha a lapok témával kapcsolatos kommentárjait összegezzük, az a kép rajzolódik ki, hogy az éleződő vüágválság miatt talán a létező legjobbkor vesszük át, sorrendben 16. államként az uniós fizető­eszközt. A nemzetközi gazdasági válság kibontakozásának idősza­kában az euró egyértelműen növeli Szlovákia stabilitását, pénzügyi biztonságát. Ennek előjeleként 2008 utolsó hónapjaiban a korona alig veszített értékéből, ezért számunkra váratlanul olcsóvá vált a csehországi, magyarországi vagy éppen lengyelországi bevásárlás. Hajói sáfárkodunk a közös fizetőeszköz nyújtotta előnyökkel, ak­kor a krízis ellenére a térség vonzó beruházási célpontja lehetünk. Szlovákia a visegrádi négyek csoportjából elsőként vette át az eu- rót, ami akár némi büszkeséggel is eltöltheti a polgárokat, hiszen akarva vagy akaratlanul sokszor Csehország teljesítményével vet­jük egybe önmagunkét. A budapesti Népszabadság kommentálja nagyobb léptékű összefüggésbe helyezte a történéseket: „Nem­csak a biztonságérzetet fokozza az euró, hanem a jelekből ítélve a szlovák önbizalmat is növeli. Ami egy határig indokolt, jogos. Leg­feljebb akkor lehet gond, ha az eurós sikertörténetet Robert Fico egész eddigi politikájának igazolásaként értelmezné. És nem ven­né észre, hogy a maastrichti feltételek teljesítése kizárólag gazda­sági, nem pedig demokratikus lecke volt kormánya számára. Vagyis magától az eurótól Szlovákia még nem lett demokratiku­sabb, mint eddig volt. (...) A szlovák euró megszületésével északi szomszédunk bizonyította, hogy képes nagy dolgokra - ideje hát, hogy oldódjék Pozsonyban a fiatal nemzetállam építésében eddig tapasztalt hév, frusztráltság és az ezzel együtt járó nemzeti türelmedenség.” Ezzel maradéktalanul egyetérthetünk, hiszen a türelmetlenség első számú elszenvedői mi, szlovákiai magyarok vagyunk. Az euró átvétele nem azonos a politikai érettség elérésével. Ez ese­tünkben még odább van. Ralf Dahrendorf brit-német társadalom- tudós szerint egy gyökeres politikai fordulathoz elég 6 hónap, egy átfogó gazdasági reform gyümölcsei hat év után érnek be, azonban egy stabil gyökereket eresztő, a demokrácia intézményeit jó és rossz időben egyaránt olajozottan működtető, a pluralizmus elvei alap­ján működő társadalom kiépítésére legalább 60 év kell. Ez nem túl biztató, mivel Szlovákia még csak a demokrácia építésének és működtetésének 20. évét morzsolgatja... A tátrai tigris még egyjól időzített ugrással átvetette magát az égő tűzkarikán, teljesítette a szigorú pénzügyi feltételeket. Azonban egy ideig biztosra vehető, hogy a manézst összesöprik, a cirkuszi sátrat lebontják, Pozsony után újabb mutatványost pár évig nem szólítanak a porondra. Az Európai Központi Bank az elkövetkező néhány évben várhatóan óvatosabb lesz a devizaövezet kiterjeszté­sét illetően. Mi már bejutottunk, s kizárólag rajtunk áll, hogy az eu- rót ugródeszkaként használjuk fel, vagy a váratlanul jó klubba csöppenő balek módjára a súlyos centektől kidudorodó zsebünket piszkáljuk csak. Mindez a helyes választás kérdése, amire idén há­romszor is lehetőségünk nyílik. FIGYELŐ Havel a radarról Václav Havel volt cseh ál­lamfő szerint a cseh-amerikai radarszerződés olyan nagy horderejű dolog, hogy a róla való parlamenti szavazást a cseh kormánynak bizalmi sza­vazással kellene összekötnie. „A radarszerződéseket alapve­tő fontosságú elvi ügynek te­kintem. Úgy látom, hogy a kö­zép-európai térségben újra a jövőbeni politikai elrendezés szerkezetéről születik döntés” -jelentette ki a volt politikus a közszolgálati Cseh Televízió­nak adott újévi interjújában. Havel úgy véli: ha a parlament a radarszerződést elutasítja, a cseh kormánynak be kellene nyújtania a lemondását, (mti)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents