Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-02 / 1. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 2. Vélemény és háttér 5- Éjfél előtt nulla korona volt a számlámon, most nulla euró, de micsoda különbség! (Peter Gossányi karikatútája) Január elsején Csehország átvette Franciaországtól az EU soros elnöki tisztségét Megédesítik Európát? FIGYELŐ Itt dől el a válság mértéke Jórészt a kelet-európai gazdaságokban zajló idei fejleményeken múlik, hogy az európai gazdaság egészében milyen mély és milyen hosszú lesz a recesszió - áll londoni elemzők újévi előrejelzésében. A Moody's Investors Service nemzetközi hitelminősítő gazdaságelemző szolgálatának nemzetközi főközgazdásza, Ruth Stroppiana Londonban közzétett újévi előrejelzésében azt írta: az ipari aktivitási felmérések és az előremutató jelzőszámok alap- jári a legnagyobb európai gazdaságok (Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) mind recesszióban vannak. A zuhanó nyersanyagárak és a gyenge hazai kereslet dezinflációs hatásainak kombinációja olyan aggályokat kelt, hogy pusztító deflációs időszak következhet, amely növeli az adósságterheket és további nyomást gyakorolhat a fogyasztói szintű költekezési döntésekre. A fő törésvonal azonban Kelet-Euró- pa alatt húzódik, tekintettel a térség erős függőségére a külső finanszírozástól. A nyugat-európaiakkal ellentétben kevés kelet-európai kormánynak van elégséges pénzügyi tűzereje ahhoz, hogy komolyabb költségvetési ösztönző programokba fogjon. A hatalmas folyómérleghiányok, a devizaadósság-hegyek, az elégtelen jegybanki devizatartalékok és az üres kincstárak komoly fenyegetést jelentenek a kelet-európai kilátásokra, és közvetve a szélesebb értelemben vett európai gazdaságra is. A keleti térség kibontakozó pénzügyi és gazdasági bajai tovább rontják a nyugateurópai kilátásokat, a keleti kereslet zsugorodása gyorsítani fogja a máris elkezdődött nyugati visszaesést. (mti) Csehország január elsején hivatalosan átvette Francia- országtól az Európai Unió soros elnöki tisztségét. A hat hónapos cseh elnökség hivatalos mottója „Európa korlátok nélkül”, míg a legfőbb kampányjelszó: „Megédesít- jük Európát”. KOKES JÁNOS Szlovéniát követően Csehország a második kelet-európai volt szocialista állam, amely fél éven keresztül irányítani fogja az Európai Uniót. Bár a nyugati és a cseh sajtó egy része megkérdőjelezte Csehország ezirányú képességeit, a prágai kormány határozottan állítja, felkészült a nehéz feladatok teljesítésére. Általános a vélemény, hogy a legnagyobb gyakorlati problémát Václav Klaus cseh államfő jelenti, aki közismerten ellenzője a szűkebb és szorosabb európai integrációnak. Gondot okoz az a tény is, hogy az Európai Unió 27 tagállama közül Csehország az egyetlen, amelynek parlamentje vagy lakossága még nem foglalt állást az EU új működési szabályzatát tartalmazó Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatban. Az új év első napjától kezdve Mi- rek Topolánek cseh miniszterelnök lesz az Európai Tanács vezetője, míg Karel Schwarzenberg külügyminiszter az Európai Unió diplomáciáját fogja irányítani. A cse- hektől júliusban a soros elnöki tisztséget Svédország veszi át. A hat hónapos cseh elnökség prioritásait Prága a „gazdaság, energetika, Európa és világ” szavakkal foglalta össze. A kifejezések cseh megfelelőinek rövidítései, illetve azok kezdőbetűi adják ki a „3E” jelszót. A cseh EU-elnökség hivatalos programját január 7-én indítják el: a cseh kormány Prágában ünnepélyesen fogadja az Európai Bizottságot, s megbeszélik, pontosítják a következő félév legfőbb teendőit. Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős cseh kormányfőhelyettes szerint Prágának a következő hat hónapban kiemelt figyelmet kell fordítania a nemzetközi pénzügyi válság, az éghajlati és az energetikai problémák kezelésére, a Lisszaboni Szerződés ratifikációs folyamatának lezárására, az EU reformjára és a szomszédságpolitikára. Váratlan, de halaszthatatlan problémaként az újabb izraeli-palesztin konfliktust is kezelniük kell a cseheknek. „Ez az első komoly kihívás, ahol bizonyítanunk kell” - jelentette ki a cseh külügyminiszter. Schwarzenberg várhatóan vasárnap a Közel-Keletre utazik, hogy személyesen tárgyaljon a felekkel. Ugyanakkor a Mirek Topolánek vezette koalíciós kormánynak a belpolitikai fronton is helyt kell állnia. Topoláneknek egyelőre nem sikerült megállapodnia az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párttal, hogy az uniós elnökség alatt legyen megértőbb a kormánnyal szemben. Másrészt az sem egészen világos, hogy milyen lesz Václav Klaus szerepe a magas szintű EU- rendezvényeken. Az uniós elnökségre a cseh kormány 3,3 milliárd koronás rendkívüli költségvetést hagyott jóvá. Számos rendezvényre Prágán kívül kerül sor, hogy az uniós országok képviselői jobban megismerkedhessenek a vidéki Csehországgal is. KÉZ,IRAT Ürömünnep MIKLÓSI PÉTER Valamikor, a gengszterváltássá sekélyesedett '89-es rendszer- váltásnak hitt néptársi összefogás idején a mozik egy nagyon jó amerikai filmet, a „Másnap”-ot vetítették. Egy egész nappal a világ pusztulása után játszódott, a civilizációnak nevezett emberi valami után. Ezen a filmen érdemes volt pár napig is eltöprengeni, hiszen akkortájt még akadt néhány katarzis az életünkben, hittünk a galaktikus méretű változásokban... Mára, 2009 újévének másnapjára csupán szemét maradt. Még látom, ha hunyok, a sok szilveszter éjszakai elbambult arcot. Ma már az ünnep utániság, azaz az igazság napja van. Persze, van ennek komfortja is, mert nem kell eljátszanunk, hogy mennyire szeretjük egymást, hiszen a valóságban már csupán a negéddel szélvédett pillanatokban akarunk együtt kilépni a „napsütésre”, és semmi kedvünk közösen „barlangba bújni” az egyre vadabb viharok elől. Ilyenkor, újév másnapján már kényelmesebb, lefokozottabb, közönségesebb, hitványabb minden. Ma már alig érdekel valakit, vajon a kemény téli fagyokban üzemelnek-e az ingyenkonyhák, mi történik a bér- házszögletekben meghúzódó hajléktalanokkal, az egyre szaporodó munkanélküliekkel. No meg a szilaj szüveszterezéskor szertehajigált szeméthegyekkel. Egyébként is, a kosz mosható, csak ami belül van, az nehezen. Január 2-a mindig az igazság, az annyi-amennyi egyszerű képlete. Milyen hát ez a ’09-es másnap? Nem vagyok betoji, de most félek. Tegnap még kívánni sem tudtam semmi különöset, pedig óhajtani könnyű és jó, ráadásul ami manapság nem elhanyagolható: pénzügyi befektetés nélküli úri dolog. Mégsem tudtam gönnolni tenmagamnak semmi újat és szépet; ehelyett különös érzés vett erőt rajtam: hogy részese vagyok valaminek, aminek végeredményét fel is írták már a sors táblájára, s ezen nem tudunk változtatni. Hogy miért? Mert ez az ország nem tegnapra virradóra lett másnapos, erősen fejfájós. Mivelhogy bizony így vagyunk, ha azt kérdezik az újévi szembejövők: hogy vagyunk. Persze, biztosan akadnak, akik jól vannak, csak velük nem gyakran találkozom. Ha mégis, akkor elárulja őket a kezük. Vagy reszket s azzal a zavarral keresnek szorítást, amellyel ők tudják, hogy mi tudjuk, vaj van a fejükön; avagy attól a bizonytalanságtól nyirkos a tenyerük, amellyel a kisemberből korszakos kételkedőt faragott az utóbbi két évtized szlovákiai (magyar) groteszkje. Mert a rendszerváltáskor még láttuk egymás arcán a boldogság vigyorát, 2009 újévének másnapjára viszont már csak tavalyi kolbász maradt. A tehetősebb világ neonfényei mögött itt Szlovákiában ádagban negyven, mi felföldi magyarok huszonöt wattot tudunk csupán. A költő azt mondaná: rövid a kardunk; én- szerintem alig látszik többnek tompa bugylibicskánál. Talán az egyetlen öröm, hogy az új év első munkanapján munkába álltak azok, akiknek még van hol. A következő szilveszterig egy újabb esztendő szlalomjait kell teljesítenünk, mégpedig úgy, hogy egyre rosszabb a technikánk, mivel ahhoz is pihentnek s erősnek szükségeltetik lenni. Az pedig már régen nem megy, hiszen a zsebünkben már kuncogni sem tud a krajcár, merthogy a kuncogáshoz krajcár kell. Pontosabban, tegnap óta cent... Hogy azért mondjak egy kis optimizmust ide az év elejére? Akár kincstárit is? Jó, legyen. A kincstárnokoknak, az önnön klenódiumukat megszavazgató képviselőknek és az ő védenceiknek idén is jó lesz. Az Úrnak 2009-ikés a mi „demokráciánk” huszadik esztendejében. Hogy mi ez a 20 évecske a kommunizmus 40, vagy a teljes huszadik századhoz képest? Tessék, itt az optimizmus. Ugye, mennyire kincstári tud lenni az ember így év elején! Mert akarom hinni, hogy 2009-ben boldogabb új évünk lesz - de sajnos nem hiszem. Persze, azért B.Ú.É.K.L.. KOMMENTÁR T~rfr‘nT“' iWiir^niiiTiinrriiMttnirTrinniiiiwiMMMiTtinTwrimTraBiiMMMMrwrT'iffiTriMnMWM WiriiiW'fiiiiMMi<rimM~ifiiiríi~iiTi)iiiiiMiMiw Már a zsebünkben az euró S1DÓ H. ZOLTÁN Az euró bevezetésének éppen 10. évfordulóján Szlovákia beléphetett az euróövezetbe. Tegnaptól a korona csupán kifutó modell, helyette a nála harmincszor erősebb, és a világválság viharainak eddig szilárdan ellenálló uniós fizetőeszköz vette át a stafétabotot. Az idáig vezető út hosszú volt, s most csupán három legfontosabb mérföldkövét említjük meg: a Dzurinda-kormány2004-ben átfogó reformsorozatot indított be, 2005 novemberében - a lendületbejövő gazdaság biztató hátszelét érezve - beléptették a koronát az euró előszobájának számító, az árfolyam-stabilitást tesztelő ERM H. rendszerbe, végezetül a 2006júliusában felálló Fico-kabinet-némi hezitálás után - szóban és tettben kiállt az uniós fizetőeszköz bevezetése mellett. Az euró nem cél, hanem eszköz. A közös pénz bevezetése szigorú kritériumainak nem könnyű, ám érdemes megfelelni. Azonban csak a nagy ellátórendszerek működését hatékonyabbá tevő reformok keretében van értelme teljesíteni az ún. maastrichti kritériumokat. Vagyis szerves fejlődés útján, és nem durva megszorítások árán (lásd a Gyurcsány-kormány mostani intézkedéseit) kell megtenni az euróhoz vezető utat. Az euróval Szlovákia feladta pénzügyi önállóságát. Ez igaz, mint ahogy az is, amit Lámfalussy Sándor, az euró szülőatyjának tartott magyar származású közgazdász professzor mondott: a közgazdaságtan egyik elfogadott tétele, hogy minél kisebb, nyitottabb és integráltabb az ország, annál inkább érdeke pénzének árfolyamát egy nagyobb országhoz kötni. Ezt olyan, nálunk jóval erősebb államok is felismerték, mint Ausztria, Hollandia és Belgium, amelyek korábban a német márkához rögzítették pénzük árfolyamát, és ezzel minden szempontból sikert tudtak elkönyvelni. Ha a szuverenitás bizonyos mértékű feladása elkerülhetetlen, hiba lenne nem a pénzügyi uniót választani, ahol a csatlakozó részt vesz a brüsszeli vagy frankfurti döntésekben, és nem csak az események passzív követője. Ha a lapok témával kapcsolatos kommentárjait összegezzük, az a kép rajzolódik ki, hogy az éleződő vüágválság miatt talán a létező legjobbkor vesszük át, sorrendben 16. államként az uniós fizetőeszközt. A nemzetközi gazdasági válság kibontakozásának időszakában az euró egyértelműen növeli Szlovákia stabilitását, pénzügyi biztonságát. Ennek előjeleként 2008 utolsó hónapjaiban a korona alig veszített értékéből, ezért számunkra váratlanul olcsóvá vált a csehországi, magyarországi vagy éppen lengyelországi bevásárlás. Hajói sáfárkodunk a közös fizetőeszköz nyújtotta előnyökkel, akkor a krízis ellenére a térség vonzó beruházási célpontja lehetünk. Szlovákia a visegrádi négyek csoportjából elsőként vette át az eu- rót, ami akár némi büszkeséggel is eltöltheti a polgárokat, hiszen akarva vagy akaratlanul sokszor Csehország teljesítményével vetjük egybe önmagunkét. A budapesti Népszabadság kommentálja nagyobb léptékű összefüggésbe helyezte a történéseket: „Nemcsak a biztonságérzetet fokozza az euró, hanem a jelekből ítélve a szlovák önbizalmat is növeli. Ami egy határig indokolt, jogos. Legfeljebb akkor lehet gond, ha az eurós sikertörténetet Robert Fico egész eddigi politikájának igazolásaként értelmezné. És nem venné észre, hogy a maastrichti feltételek teljesítése kizárólag gazdasági, nem pedig demokratikus lecke volt kormánya számára. Vagyis magától az eurótól Szlovákia még nem lett demokratikusabb, mint eddig volt. (...) A szlovák euró megszületésével északi szomszédunk bizonyította, hogy képes nagy dolgokra - ideje hát, hogy oldódjék Pozsonyban a fiatal nemzetállam építésében eddig tapasztalt hév, frusztráltság és az ezzel együtt járó nemzeti türelmedenség.” Ezzel maradéktalanul egyetérthetünk, hiszen a türelmetlenség első számú elszenvedői mi, szlovákiai magyarok vagyunk. Az euró átvétele nem azonos a politikai érettség elérésével. Ez esetünkben még odább van. Ralf Dahrendorf brit-német társadalom- tudós szerint egy gyökeres politikai fordulathoz elég 6 hónap, egy átfogó gazdasági reform gyümölcsei hat év után érnek be, azonban egy stabil gyökereket eresztő, a demokrácia intézményeit jó és rossz időben egyaránt olajozottan működtető, a pluralizmus elvei alapján működő társadalom kiépítésére legalább 60 év kell. Ez nem túl biztató, mivel Szlovákia még csak a demokrácia építésének és működtetésének 20. évét morzsolgatja... A tátrai tigris még egyjól időzített ugrással átvetette magát az égő tűzkarikán, teljesítette a szigorú pénzügyi feltételeket. Azonban egy ideig biztosra vehető, hogy a manézst összesöprik, a cirkuszi sátrat lebontják, Pozsony után újabb mutatványost pár évig nem szólítanak a porondra. Az Európai Központi Bank az elkövetkező néhány évben várhatóan óvatosabb lesz a devizaövezet kiterjesztését illetően. Mi már bejutottunk, s kizárólag rajtunk áll, hogy az eu- rót ugródeszkaként használjuk fel, vagy a váratlanul jó klubba csöppenő balek módjára a súlyos centektől kidudorodó zsebünket piszkáljuk csak. Mindez a helyes választás kérdése, amire idén háromszor is lehetőségünk nyílik. FIGYELŐ Havel a radarról Václav Havel volt cseh államfő szerint a cseh-amerikai radarszerződés olyan nagy horderejű dolog, hogy a róla való parlamenti szavazást a cseh kormánynak bizalmi szavazással kellene összekötnie. „A radarszerződéseket alapvető fontosságú elvi ügynek tekintem. Úgy látom, hogy a közép-európai térségben újra a jövőbeni politikai elrendezés szerkezetéről születik döntés” -jelentette ki a volt politikus a közszolgálati Cseh Televíziónak adott újévi interjújában. Havel úgy véli: ha a parlament a radarszerződést elutasítja, a cseh kormánynak be kellene nyújtania a lemondását, (mti)