Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-20 / 15. szám, kedd
8 Vélemény ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 20. www.ujszo.com KARPAT-MEDENCEI KITEKINTŐ Nemzetállam és autonómia „Ha Romániában radikálisan meg akarják változtatni az alkotmányt, akkor az RMDSZ egyértelműen és keményen veti fel a nyelvi kérdést, azt, hogy a magyar nyelvnek regionális szinten hivatalos státust kell adni. Ugyanakkor felveti a nemzetállam és a közigazgatási autonómia kérdését is” - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton, a Szövetségi Állandó Tanács marosvásárhelyi ülése után. Az RMDSZ elnöke elmondkrónika ta: arról beszéltek, hogy a szövetségnek sokkal nagyobb súllyal kell támaszkodnia az önkormányzataira. „Igaz, hogy ellenzékben vagyunk a román parlamentben, de számos helyi és megyei önkormányzatban mi vagyunk kormányon, és ezt a helyi kormányzati és önkormányzati erőt nagyon is ki kell használni az elkövetkezőkben. Másrészt ellenzékben is az egyik legfontosabb feladatunk az önkormányzatainkon segíteni, hogy mindazt, amit elkezdtek, végig is tudják vinni” - mutattott rá Markó Béla. A szövetség elnöke szerint az RMDSZ fontos feladatának tekinti azt is, hogy az alkotmánymódosítási elképzeléshez is egyértelműen és világosan hozzászóljon. Markó hangsúlyozta: ha Romániában radikálisan akarnak változtatni az alkotmányon, ha az egész romániai berendezkedéshez hozzá akarnak nyúlni, akkor az elképzelhetetlen, hogy az RMDSZ ne vesse fel nagyon keményen azt, hogy a magyar nyelvnek regionális szinten hivatalos státust kell adni, valamint a nemzetállam és a közigazgatási autonómia kérdését. 402 milliós hitel Szerbiának A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szombaton 402,5 millió eurós stand-by hitelt hagyott jóvá Szerbiának, amiből a kormány 268 millió eurót használhat fel azonnal. A juttatást 15 hónapon keresztül használhatja fel az ország, ha szükségét látja megerősíteni a devizatartalékait. A kormány és az IMF megegyezése szerint a hitelt követő gazdasági programmal lehetővé teszik a makrogazdasági és a pénzügyi stabilitás megőrzését Szerbiában. A programmal megszorító fiskális politikát irányoznak elő, amivel az idei állami költségvetés a bruttó nemzeti össztermék másfélszeresénél kisebb lenne, illetve lehetővé tenné a gazdasági növekedés és az export reformját. A stand-by hitelről tavaly novemberben egyezett meg a szerb kormány és az IMF, a hitel jóváhagyásának feltétele pedig az volt, hogy a kormány és a Szerbiai Nemzeúj magyar szó ti Bank aláírják azokat az egyezményeket, amelyek meghatározzák az árak felügyeletére és a pénzügyi szektor stabilitására vonatkozó felelősséget. Ugyanakkor Radovan Jelasics, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója szerint, noha az elmúlt hetekben rosszabbak lettek a feltételek a nemzetközi piacon, még nem szükséges felhasználni a hitelt. A rovatban közölt írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. (Reuters-felvétel) SZEMSZÖG Hazardírozás állami szinten A kínálat bőséges volt az elmúlt évben is, arra nem panaszkodhatunk. Az Európai Unió költségvetése Szlovákiával is jelentős mértékben számolt 2008-ra. Az egyes alapokból arányosan osztották el a pénzeket Brüsszelben. Annak alapján és értelmében jutott nekünk is. A bökkenő - de főképpen módfelett felháborító - az egészben az, hogy papíron, jóváhagyva és elfogadva sokkal több jutott, mint amennyi a valóságban áramlott kicsi országunkba. Nem, egyáltalán nem Brüsszel hibájából csúsztunk le több millióról, hanem az egyes honi minisztériumoknak „köszönhetően”. Igen, milliókról van szó, és tessék megkapaszkodni - euróbán! Szlovákia ugyanis 2008-ban 357 millió eurót (10,76 milliárd koronát) nem volt képes elkölteni a közös európai kasszából. Nemkistétel! Hogy miért kisebb az érkező csomag? Nem az első eset, nem az első év volt a tavalyi, amikor a felkínált és törvényesen megszabott uniós pénzeket azért nem tudtuk teljes egészében merítem, mert hiányzott a rugalmasság. Főképpen a határidős projektek elkészítésére, a pályázati felhívásokra való reagálásokra kell gondolni. És újfent a „nagy követelmény”: időben. Amikorra kérik, teljesíteni kell a feltételeket, a játékszabályokat szükséges betartani. Egyformán, kivétel nélkül valamennyi tagállamnak. Nem beszélve arról, hogy a benyújtott tervezeteknek és pályázatoknak az utolsó pontig a lehető legprecízebbnek kell lenniük, mert az ellenőrzések, a szakmai véleményezések szigorúak. De hát ez így is van rendjén. Óriási tételekről van szó, okos, megfontolt befektetésekre szánt összegekről. Amely pénzeknek a fejlesztést, a korszerűsítést kell(ene) szolgálniuk az EU egyes tagállamaiban. így természetesen Szlovákiában is. Az egyes tárcák részéről komoly hazar- dírozásnak mondható a laza, a felelőtlen hozzáállás, az európai pénzekhez való passzív viszonyulás. Csakis ekképpen lehet véleményezni a megszabott tételek részleges merítését. Az éremnek csak az egyik oldala a közvélemény jogos felháborodása a minisztériumok felelőtlen hozzáállása miatt. Itt van azonban a másik oldal is. Brüsszeli részről. Mégpedig az, hogy az ottani bejegyzések bizonyára nem akármilyen toliakkal íródtak és íródnak. S azok a felkiáltójeles megjegyzések főképpen arra vonatkozhatnak, hogy ha egy ország nem képes a megjelölt időre és megfelelő minőségben elkészített tervezeteket benyújtani, attól meg kell vonni a pénzeket. Vagy legalábbis csökkenteni kell a támogatások mértékét, s azok között elosztani, akik rugalmasabbak, szakmailagfelkészültebbek. Nem az első eset, hogy Szlovákia késik, lemarad, hazardírozik az eu-s pénzekkel. A brüsszeli tollak minden bizonnyal jól fognak, s az emlékezete sem csal mindenkinek. SuslaBéla OLVASÓI LEVEL További sikeres 60 évet December 15-én ünnepelte az Új Szó fennállásának 60. évfordulóját. Ez alkalomból 60 oldalas ünnepi számot jelentetett meg. Átfutotta azokat az eseményeket, történéseket, melyek a hatvanéves lét folyamán nagyban befolyásolták a szlovákiai magyarság és az Új Szó sorsának alakulását. Az olvasó nosztalgiázhatott, feleleveníthette emlékeit a régi cikkek, írások áttekintésével, olvasásával. Az Új Szó első száma megjelenésekor még mindig sok szlovákiai kitelepített család tartózkodott akarata ellenére Csehországban, és még kábítóan hatottak ránk a háború utáni jogfosztottság évei. Ezt azért írom, mert sokszor hallani volt kitelepítettek visszaemlékezéseiből, hogy Gottwald elvtársnak köszönhetik hazatérésüket. Hogy ez nem volt igaz, elég az ünnepi szám első oldalán elolvasni Viliam Široký beszédét, melyből világosan kiviláglik, hogy a nemzetközi helyzet kiéleződése az akkori két tábor között tette szükségessé a dolgok megoldását, Sztálin marsall utasítására, mert az akkori Szovjetunió érdekei ebben a helyzetben valamilyen stabilitást, az egység demonstrálását követelték a keleti blokk országaiban. Nem mintha megbánták volna, amit tettek a szlovákiai magyarsággal, se nem azért, mert szeretni kezdtek bennünket. Átlapoztam. Olvastam az ünnepi számot. Akármilyen viszonyok voltak is 1948. december 5-én, a háború utánijogfosztottság évei után, az anyanyelven írott szó megjelenése reményt és lelket öntött a pellengérre állított és megszégyenített magyarság leikébe. Tudni kezdtünk újra egymásról, hogy vagyunk, mind Csallóközben, mind az Ung-vidéken. Nosztalgiával emlékszem vissza a nyári hónapok Új Szóira, melynek lapjain minden nyáron írásban, képekben, tudósításokban zajlott az aratás, akkori szóval dúlt a kenyércsata a gabonamezőkön. A fotókon emberek nézegetik tenyerükben a gabonaszemeket, ellenőrzik minőségét. Mások lehajolva állítólag a kombájnok után a szemveszteséget ellenőrzik, hogy egy szem se vesszen kárba. De hajói körülnéztünk az utak mentén vagy a learatott földeken, éppen elég elhullaj- tott gabonaszemet láttunk. Nosztalgiával emlékszünk vissza az évről évre emelkedő hektárhozamokra, melyek abban az évben is nőttek, amikor az időjárás kedvezőtlen volt. Azt is meg kell mondani, hogy az Új Szó közvetítette számunkra azokat a recepteket, javallatokat, melyeket pártunk és kormányunkafényesebbszocialis- ta jövő felépítése érdekében írt elő. Ezt is lehet vállalni. De aki tudott a sorok között olvasni, az mindig talált valamit, ami ellentétben volt az akkori hivatalos irányvonallal. Mindemellett sok olyan szakmai és kulturális írás, cikk, tudósítás jelent meg, melyek felkeltették az újságolvasók érdeklődését. Például: mezőgazdasági témák, szakcikkek stb. Az is dicséretes, hogy a sorsfordító időkben, műit a 68-as események és a 89-es rendszerváltás, az Új Szó mindig tudta, hol a helye, mi a kötelessége és mit kíván a szlovákiai magyarság érdeke. A rendszerváltást követően a lap több változáson ment keresztül. Ä mai időkre már megtalálta formáját. Hallgatva a Pátria rádióban az Új Szó főszerkesztőjét és egyik helyettesét az újság jövőjéről, aggodalom hangzott el az internettel kapcsolatban, melynek terjedése nagyban befolyásolhatja, csökkentheti az Új Szó példányszámát. Én ezt nem így látom. Nézve az ünnepi számban a szerkesztők, tudósítók, az újságnál dolgozók képét, zömében mind tapasztalt újságírók fiatalokkal körülvéve, akik biztosan újabb és érdekes ötletekkel jönnek, a mai kor igényeinek megfelelően. Azt is megértem, hogy nehéz megmaradni egy olyan sokrétű közegben, mint a szlovákiai magyarság függetlennek úgy, hogy a lap mindenkinek jó legyen. Azzal is egyetértek, hogy a lap legyen kritikus, ha lehet, próbálja részrehajlás nélkül megvilágítani a politikai és társadalmi történések háttereit, kulisszatitkait. Mint régi előfizetőjük, olvasójuk néha úgy érzem, egy-egy írás mintha személyes sértődöttségettükrözne. Hogy mit szeretek a legjobban? Azokat a tudósításokat, melyek egyes települések önkormányzataival foglalkoznak, azok munkáját minősítik. Nap mint nap érdekes írások, tudósítások jelennek meg e témában mind a Régió, mind a Szülőföldünk című szerdai mellékletben. Sok tanulságot, tapasztalatot lehet belőlük leszűrni. Mivel a lakosság jogtudata a közigazgatás területén általában nagyon alacsony, a lakosság közömbös, azért történnek meg az olyan esetek, melyeket a lap közread. Ha a társadalmi viszonyok normálisak lennének, sok helyen a választók már rég elzavarták volna az ön- kormányzat tagjait. így basás- kodhatnak tovább közössége- i(n)k pedig menetelnek lefelé a lejtőn. Ráadásul a rombolásért, a törvények ignorálásáért még fizetést, jutalmat is kapnak. Ennek fejében valahol már második éve nem kell a lakosnak, közületek- nek ingatlanadót fizetni. A leírtakon kívül az Új Szóban megjelenő írások széles skálája érdekel, főleg az itteni magyarsággal kapcsolatos cikkek, témák. Azért is, mert a lap legfontosabb feladata most sem változott. Összeköt bennünket azokkal a gondokkal, bajokkal, melyek megjelennek a szlovákiai magya- rokkörében. Németh Géza
