Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-19 / 14. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 19. www.ujszo.com Ismét a Dzurinda-kormány a hibás Fico: orosz gázfüggőségünk tovább fog növekedni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Európának az orosz gáztól való függősége tovább fog növekedni, jelentette ki Robert Fico a közszolgálati televízió va­sárnapi vitaműsorában. A minisz­terelnök szerint nem lehet függet­lenedni az orosz gáztól, hiszen Oroszországban vannak a legna­gyobb gázlelőhelyek és a legjobb minőségű gáz. Robert Fico több­ször hangsúlyozta: a gáz ugyan most nyugatról áramlik Szlováki­ába, de továbbra is az orosz ener­giahordozóról van szó. „Olyan kép kezd itt kialakulni, hogy a jó Nyugat segít nekünk. A Jamal gázvezetékben azonban nem cseh, nem német, nem francia gáz folyik, hímem orosz” - fejtette ki Fico. Értékelte ugyanakkor az eu­rópai szolidaritást. Mint mondta, köszönettel tartozik Mirek Topo- lánek cseh miniszterelnöknek és Angela Merkel német kancellár­nak. „Európa nem engedte volna meg, hogy Szlovákiában hideg és sötétség uralkodjon” - mondta a szlovák kormányfő, aki szerint most mutatkozik meg, mely üze­mek állították le a termelést a gáz­krízis, és melyek a gazdasági vál­ság miatt. Ugyanakkor hozzátette: Szlovákia nem felejti el Ukrajná­nak, hogy nem talált elegendő po­litikai akaratot a gázcsere lebonyo­lítására. Fico úgy véli, Szlovákiának minden feltétele megvan ahhoz, hogy a válság ellenére is a leg­magasabb gazdasági növekedés­sel rendelkező európai országok közé tartozzon. Újfent bírálta, hogy az előző kormány eladta a Szlovák Gázmüveket (SPP). Ugyanígy nyilatkozott Ľubomír Jahnátek is a Markíza Televízió műsorában. A gazdasági miniszter szerint ha az SPP teljes mértékben az állam tulajdonában marad, akkor hama­rabb megoldották volna a jelenlegi problémát: a Gaz de France-szal és a Ruhrgas-zal folytatott tárgyalá­sok helyett az SPP azonnal döntést hozhatott volna. Mikuláš Dzurin- da volt kormányfő, az SDKÚ-DS elnöke szerint viszont épp a gázművek két erős nyugati partne­re jelenléte segített hozzá ahhoz, hogy a helyzet megoldódjék. Jah­nátek hozzátette: a gázválság azért volt annyira mély, mert elő volt készítve. „Oroszország kelle­metlenül meglepődött, amikor Ukrajna elutasította a 2009-re vo­natkozó szerződés elfogadását, miközben zökkenőmentes maradt a gázellátása” - vélekedett a szak- miniszter, hozzátéve: az ukránok készültek, hogy jobb feltételeket harcoljanak ki. A Jaslovské Bohunice-i Vl-es atomerőmű kettes blokkjának új­raindítására a kormány jelenleg nem lát okot. Robert Fico minisz­terelnök szerint azonban ezt nem lehet kizárni, ha kiújulna a gáz­válság. Jelenleg annak köszönhe­tően, hogy sikerült Csehország­gal megegyezni a Jamal vezeté­ken keresztül hozzánk érkező orosz gázról, a helyzet nem olyan égető, hogy újra kelljen indítani az atomerőművet - szögezte le a miniszterelnök. Robert Fico és Ľubomír Jahná­tek is ismételten bírálták az előző kormányt, amiért az beleegyezett az unió követelésébe, és aláírta a szerződést a Jaslovské Bohunice- i atomerőmű két blokkjának leál­lításáról, s Szlovákiát ezzel ener­giaexportáló országból energia­importáló országgá tette. Miku­láš Dzurinda szerint azonban, ha ők ebbe nem mentek volna bele, Szlovákia ma nem lenne az Eu­rópai Unió tagja, (sán) 11 millió eurót tesz zsebre a nyertes Tegnap valaki megütötte a Lottó-főnyereményt! ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Több mint 11 millió eurót nyert a Loto tegnapi sor­solásán egy szerencsés játékos, aki a második húzás mind a hat számát eltalálta. A pillanat tör­ténelmi, hiszen ekkora összeget eddig senki sem nyert. Az összeg igazában koroná­ban kifejezve sokkoló: régi pénznemben meghaladja a 331 milliót is. Eddig legalább azt megtudta a nyilvánosság, hogy a győztes szelvényt melyik ke­rületben, városban adták fel, most ezt sem tudjuk meg, ugyanis a szelvényt interneten töltötték ki. A győztesnek sze­mélyesen kell feíkeresnie a Ti- pos pozsonyi székházát, névte­lenségét garantálja a cég. A je­lentkezésre 35 napja van. Igazán annak a négy ember­nek főhet a feje, akiknek csak egy számuk hiányzott, 5 + 1 ta­lálatot értek el a II. húzásban. Őz ő nyereményük csupán 6713 euró (202 ezer korona). További 69 tippelő 5 számot ta­lált el, ők 583 eurót kapnak (17 586 korona), (tasr) RÖVIDEN Gašparovič a Selye Egyetemen Komárom. Ma ünnepük a Selye János Egyetem megalapításá­nak ötödik évfordulóját. Az ünnepségeken a díszvendégek között lesz Ivan Gašparovič szlovák és Sólyom László magyar köztársasá­gi elnök, mindketten rövid beszédet mondanak, (ú) ítéletet hirdethetnek a Čuňo-perben Bazin. Ma ítéletet hirdethetnek Eugen Čuňo volt kassai alpol­gármester, valamint két vádlottársa ügyében. A per 2 éve és há­rom hónapja tart. A záró perbeszédek január 15-én hangzottak el, ekkor az ügyész 4 éves börtönbüntetés és 20 ezer eurós (602 520 korona) pénzbírság kiszabását javasolta. A védelem viszont a vádlottak felmentését kérte. Čuňo szerint a vád politikai meg­rendelésre született. A három férfit azzal vádolják, hogy 2002-ben a KÄME építőipari cégtől 18 millió koronát (597 491 euró) kértek, hogy a cég kapja meg egy lakótelep megépítésének lehetőségét. (TASR) Úgy tűnik, a Kreml zárt ajtai mögött elhangzottak mégis hatással voltak a felekre Ma talán már jön orosz gáz Moszkva/Kijev/Brüsszel. Vár­hatóan mától felújulnak az orosz gázszállítások Euró­pának, miután a tegnapra virradó éjszaka Vlagyimir Putyin orosz és Julija Timo- senko ukrán kormányfő tíz­órás tárgyalás után megálla­podásra jutott az Ukrajna gázellátását 2009-re biztosí­tó kétoldalú szerződés felté­teleiről. Ezt a két kormányfő késő éjszaka jelentette be Moszkvában. ÖSSZEFOGLALÓ Putyin ugyan csak annyit mon­dott, bogy a gázszállítások hama­rosan felújulnak, de elhangzott a hétfői időpont is. Ez reális lehet, mivel a szerződés korábbi infor­mációk szerint már hosszabb ideje készen állt, csupán az árakat kel­lett beírni. Mindazonáltal a rész­letek kidolgozásával az orosz Gazpromot és a Naftogaz ukrán importőrt bízták meg. Az Európai Bizottság tegnap nyilatkozatban üdvözölte a gázvi­ta megoldását, különösen azt, hogy ma újra megindulhat az Eu­rópába irányuló szállítás. Brüsszel azonban emlékeztetett arra, eb­ben a vitában már többször ébred­tek hiú remények, így Európa egyelőre azt várja, hogy ténylege­sen meginduljon a gáztranzit. Az Európai Bizottságnál is óvatosab­ban fogalmazott a nem sokkal ké­sőbb kiadott cseh elnökségi nyi­latkozat. Eszerint egyelőre nem világos, mikor indulhat újra a gáz­szállítás. ,Attól tartok, az Ukraj­nán áthaladó tranzit gyors felújí­tása esetén is eltart néhány napig, amíg a gáz megérkezik az EU-ba” - jegyezte meg Martin Rimán, a soros EU-elnök Csehország illeté­kes minisztere, aki Andris Pie- balgsszal, az EU energiaügyi biz­tosával együtt részt vett a moszk­vai megbeszélések szombat kora esti szakaszán. Mint ismeretes, a Dmitrij Medvegyev orosz elnök által szombatra Moszkvába összehívott gázcsúcs, amelyen az importőr országok magas szinten képviseltették magukat, még tel­jes kudarccal végződött. Ezzen a csúcson jelentették be azonban, hogy az orosz-ukrán kormányfői tárgyalások folytatódnak. Ä Moszkva és Kijev közötti megállapodás lényege: Oroszor­szág és Ukrajna 2009. január 1-től áttér az európai árakra és árkép­zésre, de Oroszország idén még 20 százalék kedvezményt ad a szomszédos országnak a gáz árá­ból annak fejében, hogy a tranzit díja a 2010-ig érvényes szerző­désben foglalt - vagyis igen jutá­nyos - marad. De 2010. január 1-jétől Oroszország és Ukrajna tel­jesen áttér a piaci árra és árkép­zésre mind a gáz árát, mind a tranzit díját illetően. Az éjszakai időpont miatt igen szűkszavú tájékoztatás arról nem szólt, hogy a kialkudott árak egész évre szólnak-e, vagy a szerződés rögzíti, hogy év közben a piaci árak alakulásának megfelelően változnak, de az utóbbira utal az európai árképzés bevezetéséről szóló megjegyzés. Mivel a gáz árát féléves késéssel az olajárak alaku­lása alapján számolják ki, bizo­nyosnak tűnik, hogy az orosz gáz piaci ára hamarosan a felére, vagy annál is nagyobb mértékben csökken. Nem szóltak a felek a tranzitrendszer működtetéséhez szükséges, úgynevezett műszaki gáz kérdéséről sem, amelyet a szokásjog és a szerződések értel­mében Ukrajnának kellene fedez­nie, amellyel azonban Kijev saját állítása szerint jelenleg nem ren­delkezik. Mivel az átlagos európai ár je­lenleg 450 dollár, a 20 százalékos kedvezménnyel Ukrajna egyelőre 360 dollárt fizet ezer köbméter gázért, és a korábbi szerződés ér­telmében idén még 1,7 dollárt kap tranzitdíjként ezer köbmé- ter/száz kilométerenként. A kormányfők elmondták még, a megállapodás nem ment könnyen. Julija Timosenko hoz­zátette: mégis meghozta az ered­ményt a sikertelen szombati nem­zetközi gázkonferencia. Ez arra utal, hogy a zárt ajtók mögött el­hangzottak mégis hatással voltak a felekre. Günter Verheugen, az EB Né­metország által delegált, vállal­kozás- és iparügyi kérdésekben il­letékes alelnöke tegnap a De­utschlandfunk német rádiónak nyilatkozva kertelés nélkül úgy fogalmazott, hogy a gázügyben sem Ukrajna, sem Oroszország nem bizonyult megbízható part­nernek. Amíg tehát Brüsszel - hogy diplomáciai nyomatékot ad­jon szavainak - e kiélezett hétvé­ge fejleményeitől tette függővé Ki­jev és Moszkva megítélését, addig Verheugen szavai arra utalnak, hogy az unió most már minden­képpen az eddiginél határozot­tabban fog törekedni energiabe­szerzési forrásainak diverzifikálá­sára. (MTI, ú) A gázkorlátozás eltörlése után újraindulnak a gyárak Beindul az ipar, csak a U. S. Steel áll tovább Még néhány nap és ismét így füstölhet a kassai acélmű (SITA-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Zsolna/Kassa. A gáz­korlátozás megszűntével mától új­ra megkezdődik a munka a hazai nagyvállalatokban. A január 7-től ma reggelig tartott szükséghelyzet miatt mintegy 1000 cégben szó szerint alapgázon folyt a termelés, ami napi 100 millió euró körüli forgalomkiesést okozott. A Slov- naft ismét maximális fordulat­számra kapcsol, igaz, az olajfino­mító így is megúszta teljes leállás nélkül. A január 8. óta álló zsolnai KIA Motorsban ma felveszik a munkát. ,A kényszerszünet miatt a társaság úgy módosítja a terme­lés ütemét, hogy behozza a kiesést” - mondta Dušan Dvofák, az autógyár szóvivője. A cég ere­detileg azt tervezte, hogy az ága­zati túltermelés miatt január 12-től átáll a 8 órás munkaidőről 6 órásra - azonban ezt a megoldást az új helyzet miatt csak később al­kalmazza. A nagyszombati PSA Peugeot­Citroen autógyárban már a hét­végén elkezdték a csarnokok fűtését, hogy mától újraindulhas­sanak a futószalagok. A társaság kényszerszünete ugyancsak ja­nuár 8-án kezdődött. ,A lehető leggyorsabban szeretnénk be­hozni a lemaradást” - közölte Pe­ter Švec, a cég szóvivője. A fran­ciák telephelyén normális körül­mények között napi 850 gépkocsi hagyja el a gyár kapuját. A pop- rádi Tatravagónkában „mától néhány részleget leszámítva foly­tatódhat a termelés. A teljes for­dulatszámot csak holnap érjük el” - nyilatkozta Paula Tajbošová szóvivő. A város egyik legna­gyobb munkaadója január 9. óta állt. A kassai U. S. Steel acélműben viszont ma még szü­netel a termelés, a cég mintegy 10 ezer alkalmazottja 60 száza­lékos bérrel otthon marad. A ne­hézipari társaságban ugyanis nem lehet egyik napról a másikra beüzemelni a kohókat - a cég több mint 40 éves történetében ez az első általános kényszerszü­net. Ján Bača, az acélmű szóvivő­je szerint ma tájékoztatnak arról, hány napig tart náluk a termelés újbóli felfuttatása, (t, s, akt.) Az alacsony részvétel annak a pártnak kedvez, amely mozgósítani tudja saját szavazótáborát Ki fog itt európai parlamenti képviselőket választani? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Júniusban másodszor kerül sor Szlovákiában EP-válasz- tásra. Az öt évvel ezelőtti első vok­soláson leszerepelt az ország, és fé­lő, hogy most még rosszabb ered­mény születik. Akkor csak a vá­lasztásra jogosultak 16,9 százalé­ka járult az urnákhoz, most egye­lőre csupán a lakosság 15 százalé­ka mondja, hogy részt vesz a vá­lasztásokon. Az alacsony részvétel azoknak a pártoknak kedvezhet, amely az országos aránynál jóval nagyobb mértékben tudja mozgó­sítani saját választótáborát. A felmérések alapján idén az Európai Unió 27 tagállamában a polgárok 34 százaléka mondta biz­tosra választási részvételét, Szlo­vákiánál már csak Lengyelország­ban alacsonyabb a választási haj­landóság. Az Eurobarometer fel­mérésének eredményeit ismertető sajtótájékoztatón részt vevő há­rom EP-képviselő - Peter Šťastný (SDKÚ), Vladimír Maňka (Smer) és Sergej Kozlík (HZDS) - azért reménykedik abban, hogy a rész­vétel eléri majd a 30 százalékot is. Az EU régi tagországai általában negatívabban ítélik meg az uniós intézmények munkáját és fontos­ságát. Á közvélemény-kutatás alapján főként a gazdasági témák érdekelnek minket: azt várjuk, hogy az EP-képviselők a gazdasági növekedés, munkanélküliség, inf­láció és vásárlóerő kérdésében hozzanak döntéseket. A felsorolt témakörök viszont nagyrészt a nemzeti parlamentek és kormá­nyok hatáskörébe tartoznak, így az EP-honatyák sokat ezért nem te­hetnek. Az EP-választásokon való részvétel a nyugati országokban sem magas, és az 1979-es első választások óta folyamatosan csökken. Jó, ha a választók fele az urnákhoz járul, de azért nem olyan rossz a helyzet, mint ná­lunk volt az első EP-voksolás al­kalmával. Az EU-ban országon­ként 35 és nagyjából 50 százalék között mozgott a részvételi arány. (MSz) A kampány már elkezdődött Az uniós felmérést ismertető sajtótájékoztatón hangzott el: .Június 6-a szép, napsütés lesz, egy rakás ember vízhez vagy az erdő­be megy” - Sergej Kozlík képviselő (HZDS) a várható választói rész­vétellel kapcsolatban. „A szakmaiság fontosabb az EP-ben, mint a politikacsinálás“ - Kozlík szerint ezért tartják fontos intézménynek az EP-t a polgárok. „Jó parti voltunk“ - Kozlík a szlovákiai EP-képviselőkről azzal kap­csolatban, hogy miért kellene nagyobbnak lennie a választási részvé­telnek, mint öt éve. ,A kampányfilmem arról fog szólni, hogyan kezdtem zólyomi pol­gármesterként, és hogyan lettem EP-képviselő“ - Vladimír Maňka (Smer). „Büszke vagyok polgárainkra, hogy ez a véleményük” - Maňka kommentálja a felmérés szlovákiai eredményeiről. (MSz)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents