Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-16 / 12. szám, péntek
11 ,ii .1 n Jiiii.iim_n.u_Lj n milí íl m i i JilLL 20 Kertészkedő ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 16. www.ujszo.com AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Kutyák szembetegsége Van egy német juhászkutyánk, a szeme állandóan begyullad. Az állatorvos valamilyen szemcseppeket adott neki és azt mondta, hogy kötőhártya-gyulladása van. Állapota azóta sem javult. Mi lehet ennek az oka, és hogyan tudnánk rajta segítem? (H. M.) DR. NAGY KORNÉL Az Ön által is említett kötőhártyagyulladás a kutyák egyik leggyakoribb szembetegsége. Gyulladáskor a szemen váladék keletkezik. Ha ez a váladék savós, könnyszerű vagy nyálas, akkor kötőhártyahurutról, egyéb esetekben kötőhártya-gyulladásról beszélünk. A kötőhártya-gyulladás akkor alakul ki, ha a szembe idegen testek (pl. rovarok) kerülnek, de előidézheti a szemhéj hibás be- fordulása (ún. ectropium), a szemhéj pillaszőreinek szabálytalan állása (ún. trichiasis, illetve districhiasis) valamint ha kémiai anyagok (pl. enyhébb savak, ü- letve lúgok) kerülnek a szembe. Okozhatja vitaminhiány is (pl. A- vitaminhiány), továbbá vírusos fertőző betegségek (pl. a szopornyica), illetve erős napsugárzás. A gyulladt kötőhártya ismertető jegyei: kipirult, duzzadt, láthatóan fájdalmas szemek. A kutya belső szemzugának tájékán nyálkás, hurutos váladék jelenik meg, ez ún. csörgőt alkothat. A szemrés a megszokottnál lényegesen szűkebb. Ezért a szembe került idegen testeket a felfedezését követően haladéktalanul el kell távolítani. Ha a gyulladást kórokok idézik elő, hatásuk intenzívebb és tartósabb. A kötőhártya mérsékelten kipirult, a szem enyhén duzzadt. A belső szemzug tájékán kevés a sűrű váladék. A bántalom kezelése hosszadalmas, nagy türelmet és gondosságot igényel. A szemcseppeket, -kenőcsöket gyakran változtatni is kell. Általában az idült kötőhártyahuruthoz csatlakozik annak tüszős formája; ezt sokszor tartós, mechanikai hatások, mint pl. a por vagy a füst idézi elő. A kötőhártya alatti nyiroktüszők (folliculusok) megduzzadnak. A kötőhártya kipirult, megvastagodott. Fokozott a könnyezés, a kutya vakarja, dörzsöli a szemét. Á gyógykezelés hasonló az idült kötőhártyahurutnál leírthoz. Súlyosabb esetben előzetes érzéstelenítés után a nyiroktüszőket kaparókanállal az állatorvos eltávolítja. Gyakran gennyesztő baktériumok okozzák az ún. gennyes kötőhártya-gyulladást, de nem kizárt az allergiás alapon történő előfordulása sem. Ha csak az egyik szemen észlelhető, akkor nagy valószínűséggel idegen testek előidézte sérülés és fertőzés áll fenn. A kötőhártya ilyenkor élénkvörös, duzzadt, a szemrésből bőséges gennyes váladék ürül. Az állat ilyenkor kerüli a fényt és a legkisebb fénysugárra is fájdalmasan reagál. Súlyosabb esetben olyan általános tünetek is, mint a láz, bágyadtság, gyengeség, étvágytalanság is megfigyelhetőek. Mivel a kutya szembetegségének több lehetséges, alapos vizsgálat nélkül nehezen megállapítható oka lehet, azt javaslom, hogy a mielőbbi alapos és gondos gyógykezelés érdekében haladéktalanul keressenek fel egy állatorvost. Képarchívum A kiskertészek is lehetnek biotermelők. Mivel nem piacra termelnek, hatósági ellenőrzést sem kell kérniük Egészségesebb terményeket Kiváló növénytársítás - répa mellett termeljünk hagymát (Fotó: Hocsi) Sokan úgy tartják, hogy a biotermesztés attól „bio”, hogy nem használnak vegyszert A növényeinket jelenleg károsító állatok, mikroorganizmusok és vírusok ellen lehet sőt kell is védekezni, ám korántsem mindegy, miként Az alábbiakban Porkoláb Gábor a témával kapcsolatos gondolatait közöljük. ÖSSZEFOGLALÓ A jelenleg károsító kártevőknek a többsége nagyapáink idejében még ismeretlen volt, így az akkori vegyszermentességet, védekezési módszereket sajnos ma már csak részben lehet alkalmazni. A ma biotermesztése szükségszerűnek tartja a természetes hatóanyagokat, ásványi anyagokat, növényi kivonatokat, baktériumkészítményeket, valamint a fizikai mentesítést. Szigorúan tiltja viszont a kemikáliák, a szintetikus vegyszerek és műtrágyák használatát. Tudatos gazdálkodási módszer A biogazdálkodás mint tudatos gazdálkodási módszer az 1920-as években, Svájcban alakult ki. 1980 körül sorra alakultak a biogazdálkodás szervezetei szerte Európában. Kontinensük fejlettebb felében 3-8% közötti a bio- kultúrás gazdálkodás területi aránya a teljes megművelt földterülethez viszonyítva. A gazdálkodóknak hosszú utat kell megtenniük, amíg terményeikre rákerülhet a bio-eredetet igazoló címke, és az megjelenhet a piacon. Az átállás akár 2-3 évet is igénybe vesz. Magyarországon a Biokontroll Kht., Szlovákiában a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési Intézet (ÚKSUP) az illetékes hatóság, amely engedélyez, felügyel. A biotermesztés lényege abban rejlik, hogy az alapanyagokat csak ellenőrzött helyről lehet beszerezni. Nagyüzemi termesztés esetén a forrásokat igazolni, adminisztrálni kell, termelési naplót kell vezetni. Az ellenőrző szakhatóság ad hoc jellegű ellenőrző látogatásokat tesz. A gyom- és a talajösszetételből, a termelési módszerekből következtetnek a gazdálkodás módjára. Egy kiszállás alkalmával számtalan jelet, körülményt látnak a szakemberek, melyek a biogazdálkodás tényeire, vagy hiányára utalnak. Ha mindent rendben találtak, tanúsítvány adnak ki, amely az adott gazdaságra vonatkozik. Úgymond ez a belépő, az alap. A folyamatot fontos ellenőrizni és nem a terméket. Az ellenőrzött termelésből kikerülő termék viselheti a „biotermék” megjelölést. A hobbikertészek is folytathatnak biotermesztést. Mivel nem piaci céllal gazdálkodnak, nekik engedélyeztetési procedúrától nem kell tartaniuk, bár elvben ezt bárki kérheti. Itt azonban nem a papír, hanem az ember maga a garancia, hogy ami az asztalára kerül, az egészséges. Említést kell továbbá tenni a hagyományos piacokon megjelenő őstermelőkről is, akik, bár bioigazolással nem rendelkeznek, de saját művelésük során nem a nagyüzemileg, vegyszeresen kezelt módon termesztenek. Ezt a növények üde, élénk színe, egészséges levélzete, nagy foltoktól mentes felülete jelzi. Növénytársítás és megelőzés A jó biokertész sok időt tölt a kertben, figyel, gondolkozik, tapasztal. Ha úgy döntünk, hogy belevágunk, akkor az első fázis itt is a tervezés. A siker egyik kulcsa a növénytársítás. A jól megtervezett veteményesben a növények szinte egymást védik a kártevőktől. Másik kulcsszó a megelőzés. .Ennek része a rövid tenyészidejű fajták kiválasztása, így a gyorsabban érő növények rövidebb ideig vannak kitéve a fertőzés veszélyeinek. Fontos a vetésidő megválasztása is. A szakirodalom által megjelölt időszak legelején ültessünk, mert az esetleges kórokozók még kicsik, gyengék és kevesebben vannak. Amikorra veszélyesek lennének, addigra már palántánk is kellően ellenállóvá növi magát. Figyelni kell továbbá arra, hogy az adott talaj- és éghajlati viszonyoknak, a mikroklímának legmegfelelőbb fajtákat válasszuk ki. Kór- és károkozók ellen, ha lehet, mechanikai úton, azaz a kézzel, kapával védekezzünk. Ha ez nem elégséges, akkor nincs mese, szerhez kell nyúlnunk. Vannak olyan alapanyagok, amelyek tartalmukban, összetételükben nem befolyásolják növényeink „bio” voltát. Hasznosítható bioötletek íme néhány megfigyelés, amit kerttervezéskor érdemes szem előtt tartani:- A hagymát és a répát jó egymás mellé telepíteni, mivel a répalégy utálja a hagymavirág illatát, és így nagy ívben elkerüli a környéket.- Nem szerencsés a paradicsomot és a krumplit egymás szomszédságába ültetni, mivel a krumplibogár a paradicsomot is megtámadhatja.- Uborka elé érdemes egy-két sor kukoricát ültetni, mert a nyári forróságban jótékony árnyékot adhat a savanyúságnak valónak.- A kapor is hasznos biokerti lakó lehet, mivel ernyős virága otthont ad a katicabogaraknak, amelyek a levéltetű-irtás bajnokai.- A bolhák ellen sok mindennel védekezhetünk, praktikus a saláta, de a fátyolfólia takarás is megfelelő védelmet ad.- Az uborka kedveli a bab, a borsó, a cékla társaságát, viszont a paradicsomtól nem érzi magát a Paradicsomban.- A káposzták közé, mellé rakjunk bőségesen zellert, mert azt viszont ki nem állhatják a hernyók.- A bab mellé kerülhet saláta, cékla, zeller.- Paradicsom mellé ne ültessünk uborkát, inkább karalábét, mert az nyújt neki védelmet.- Nagyobb területeken az ülőfa kihelyezésével ragadozó madarakat lehet előcsalogatni, így a seregélyek gyorsan elszoknak területünkről. ma Arsáta sárgarépa Pozsony január 14-én 0,51 Euro/kg Komárom január 14-én 0,40 Euro/kg Rimaszombat január 14-én 0,50 Euro/kg Zselíz január 7-én 0,33 Euro/kg Losonc • január 15-én 0,40-0,60 Euro/kg Szepsi január 14-én 0,46-0,53 Euro/kg Kassa január 2-án 0,37 Euro/kg petrezselyem 0,95 Euro/kg 0,93 Euro/kg 1,66 Euro/kg 0,83 Euro/kg 1,29 Euro/kg 1,10 Euro/kg 0,96 Euro/kg burgonya 0,44 Euro/kg 0,33-0,40 Euro/kg 0,33 Euro/kg 0,20 Euro/kg 0,33 Euro/kg 0,33 Euro/kg 0,23 Euro/kg tojás 0,12 Euro/db 0,13 Euro/db 0,11 Euro/db X 0,10 Euro/db 0,10-0,12 Euro/db 0,12 Euro/db hagyma (fokhagyma) 0,63 (3,34) Eur/kg 0,60 Eur/kg (0,10-0,17 Euro/db) 0,66 (3,32) Euro/kg 0,50 (2,49) Euro/kg 0,43-0,50 (1,99-3,29) Euro/kg0,35-0,5 (2,99) Euro/kg 0,23 (3,29) Euro/kg zeller 1,16-1,33 Euro/kg 0,66 Euro/db 1,33 Euro/kg 0,33 Euro/db 1,16 Euro/kg 0,60 Euro/kg 0,96 Euro/kg paprika 2-2,49 Euro/kg X 3,32-3,98 Euro/kg X 2,16-2,49 Euro/kg 2,50-3 Euro/kg 0,96-1,99 Euro/kg paradicsom 2,03 Euro/kg X 2,49-2.83 Euro/kg X 2,29 Euro/kg 2-2,20 Euro/kg 1,96 Euro/kg kelkáposzta 0,91 Euro/kg x Euro/db 0,66 Euro/kg X 0,40-0,83 Euro/kg 0,51 Euro/kg 0,63 Euro/kg méz 4,65-5,31 Euro/kg 3,32-3,98 Euro/kg 4,32 Euro/kg X 3,40-4,32 Euro/kg 3-4,3 Euro/kgx 10 Euro/kg alma/körte 0,60-0,66/1,45 Euro/kg 0,50-0,66/x Euro/kg 0,50/1,99 Euro/kg 0,83/x Euro/kg 0,60-0,82/2,29 Euro/kg 0,53-0,83/0,63-1,30 Euro/kg 0,11-0,66/0,63 E/kg őrölt piros paprika 11,05 Euro/kg 8,30-9,96 Euro/kg 12,60 Euro/kg 8,30 Euro/kg x X X karfiol/karalábé 0,95-1 Euro/db/0,86 Euro/kg x/0,66 Euro/kg 1,83 Euro/db/0,83 Euro/kg x/0,33 Euro/db x/0,66 Euro/kg 0,83 E/db/1,39 Euro/kg x/0,33 Euro/kg káposzta 0,33-0,40 Euro/kg x Euro/kg 0,33 Euro/kg X 0,30-0,50 Euro/kg 0,30 Euro/kg 0,20 Euro/kg savanyú káposzta/dióbél 0,93-1/4,98-5,31 Euro/kg x/5,31 Euro/kg 0,83/4,98 Euro/kg x/3,65 Euro/kg 0,83/x Euro/kg 0,53/2-4,32 Euro/kg 0,63/3,98 Euro/kg
