Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-16 / 12. szám, péntek

4 Régió ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 16. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ __________ Négy évre ítélték a kassai bombagyárost Kassa. Négy év szabadságvesztés vár a 2006-ban egy tömbház felrobbantására készülő kassai nyugdíjasra. A Kassai Kerületi Bí­róság szerdán megerősítette a Kassai Járásbíróság erre vonatkozó korábbi ítéletét, amely ellen Andrej Mahely fellebbezett. A most 61 éves rokkantnyugdíjas két évvel ezelőtt egy 15 küogrammos propán-bután-palackból és különféle műszerekből robbanószer­kezetet készített, időzítette, majd elment otthonról. A bomba a csodával határos módon nem robbant fel. Ha a detonáció bekö­vetkezik, az egész panelház összedőlhetett volna, és legalább 76 ember kerülhetett volna a romok alá. A férfit a kerületi bíróság - egészségi állapotára tekintettel - rendkívüli módon négy év sza­badságvesztésre ítélte. (SITA) Emberölésért 23 év fegyház Trencsén. A Trencséni Kerületi Bíróság is megerősítette a Gab­riel Solár vállalkozót brutálisan meggyilkoló Roman Mikolášek 23 éves szigorított fegyházbüntetéséről hozott korábbi ítéletet. Mikolášeket a Trencséni Járásbíróság ítélte el, de ő fellebbezett a döntés ellen. Beadványát a kerületi bíróság indokolatlannak tart­ja. Az elítélt 2007 szeptemberében Hoština község közelében vég­zett Solárral, mert az tartozott neki 15 ezer koronával, és össze­vesztek az adósságon. Még egy ítélet vár rá csalás ügyében. A 90-es években ugyanis az Allegros pénzügyi szolgáltató nevében 2427 ügyféltől mintegy 247 mülió koronát vett fel különféle ígé­retekkel. (SITA) Elfogták a gyilkossággal vádolt férfit Pozsony/CsaUóközcsütörtök. Szerdán sikerült elfogni azt a férfit, akit a 2005 szeptemberében megölt csallóközcsütörtöki lány meggyilkolásával vádolnak. A tizenkilenc éves nőt többször fejbe verték, kétszer megszúrták és fojtogatták. A huszonnyolc éves pozsonyi Milan Ď.-t előzetes letartóztatásba helyezték, és gyilkossággal vádolják, amiért életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat. (TASR) Ha a rendőrök fagyoskodó embert látnak, értesítik a szálló ügyeletesét (TASR-felvétel) Akadnak, akik nem tartják be a szabályokat Tömve a hajléktalanszálló ÚJ SZÓ-INFO RAAÁCIÓ Rozsnyó. Napok óta az összes férőhely foglalt a rozsnyói hajlék­talanszálláson. Az elmúlt hetek leghidegebb éjszakáin többen tértek be melegedni, mint ahány ágy volt, ezért a folyosón helyez­tek el néhány pótágyat. A Rövid utcai Roma Klub épü­letében négy éve működik a haj­léktalanszálló. Tizenhárom férő­hely van a menedékhelyen, a ka­tonaságtól beszerzett priccseken alhatják ki magukat az oda beté­rők. Kapnak tiszta ágyneműt és teát. Egyetlen feltétele az ott-tar- tózkodásnak, hogy nem lehetnek ittasak. Vannak további szabá­lyok is. A helyiségben nem sza­bad dohányozni és tilos fegyvert bevinni, néha mégis be kell avat­koznia a városi rendőrségnek. Ilyen esetben a szabálysértőt né­hány napra kitiltják a szállásról. A hajléktalanokkal roma dol­gozók törődnek, akiket a város alkalmaz, ezáltal ők is keresethez jutnak. Ha szükséges, a hajlékta­lanok apróbb sérüléseit is ellát­ják, fájdalomcsillapítót vagy láz­csillapítót adnak nekik. Az elmúlt években a mentőket is sokszor ki kellett hívni. A városi rendőrök értesítik a szálló munkatársait, ha az utcán átfagyott embert ta­lálnak. A hajléktalanszállóra betérők főzhetnek is maguknak, de csak a gondnok felügyeletével. Élelem­ről maguknak kell gondoskodni­uk. Akik ott akarnak éjszakázni, azoknak legkésőbb 19 óráig kell jelentkezniük az ügyeletesnél. A helyiséget reggel 7 óra után kell elhagyniuk, (kov) Rövid időn belül hivatalosan bejegyzik az egyesületet, saját statisztikai számjelet is kap Segítenek a homonnai Csemadok-alapszervezetnek Az igazolvány tanúsága szerint Homonnán 1954-ben még működött Csemadok-alapszervezet. Az egyesület egy évvel később azonban megszűnt, s csak 2004-ben szerveződött újjá. (Képarchívum) Homonna/Nagykapos. Hamarosan adottak lesz­nek a feltételek ahhoz, hogy a Laborc-parti város­ban 2004-ben létrehozott Csemadok-alapszervezet újra az előírásoknak meg­felelően és az alapszabály­ban rögzített feltételekkel működhessen. LECZO ZOLTÁN Lapunk 2009. január 7-ei számának Szülőföldünk mellék­letében megjelent Csemadok- alapszervezet Homonnán avagy a kincs, ami nincs című cikkben részletesen foglalkoz­tunk az ottani egyesület ügyével. A riportban nyilatkozó Csontos Árpád elmondta, meglepő mó­don a homonnai szervezet eddig kifejtett tevékenysége és az elért eredményei ellenére hivatalosan nem létezik. Az egyesület régebben az Ung-vidéki területi választ­mányhoz tartozott, ám az ott le­zajlott viták a homonnaiak működését is' megnehezítették. Bár elszámolási vitájuk soha nem volt, bankszámlájukat zá­rolni akarták, és a legnagyobb problémájuk, hogy jelenleg sta­tisztikai számjellel, ún. ICO-val sem rendelkeznek, így önállóan pályázatokat sem készíthetnek. Gabri Rudolf, az Ung-vidéki alapszervezeteket tömörítő terü­leti választmány elnöke lapunk­nak elmondta, mihelyst tudo­mást szerzett az Új Szóból a ho­monnaiak gondjairól, telefonon rögtön felvette a kapcsolatot Csontos Árpáddal, az alapszer­vezet elnökével, és felajánlotta neki segítségét. A héten pedig részt vett a Laborc-parti egyesü­let idei első tanácskozásán is, melyen a tagság egyhangú dön­tést hozott arról, hogy ezentúl a Csemadok Erdélyi János Területi Választmánya égisze alatt kíván­nak tevékenykedni. Gabri Rudolf tájékoztatása szerint Görföl Jenő központi titkártól arra is ígéretet kapott, hogy miután a homonna­iak eljuttatják hozzá a bejegy­zéshez szükséges összes doku­mentumot, rövid időn belül saját statisztikai számjelet kapnak. A területi választmány elnöke hangsúlyozta, figyelemmel fog­ják kísérni a homonnai Csema­dok-alapszervezet tevékenysé­gét, és lehetőségeik szerint rendszeresen segítik majd az egyesületet. Gabri Rudolf fon­tosnak tartotta megjegyezni, hogy a találkozó során a Laborc- parti szervezet tagjai pénzbeli támogatást nem kértek a nagy- kaposiaktól, a jövőbeli együtt­működés lehetőségét azonban nagy örömmel fogadták. Negyven alkalmazott kerül utcára - csupán a Tauris húsipari vállalat marad meg a gömöri városban Április elején bezár a rimaszombati tejüzem SZÁSZl ZOLTÁN Rimaszombat. A rimaszombati tejüzem végleges bezárásáról dön­tött a francia érdekeltségű Senoble tejfeldolgozó vállalat vezetése. Hivatalos indoklást csak január 19-re ígértek. Információink alapján a vá­rosközpontban működő tejüze­met április elején végleg felszá­molják. A termelést valószínűleg a cég zólyomi üzemébe helyezik át. A március végére tervezett tömeges elbocsátásról a Rima- szombati Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal január 15-én még nem kapott értesítést. Ilyen esetben a munkáltató két hó­nappal az elbocsátás előtt köte­les tájékoztatni a hivatalt. A ri­maszombati tejüzem alig két évvel ezelőtt még a nyereséges, jól működő, termékeit a világpi­Március végéig van szerződésük A gömöri régió tejtermelői azt remélik, nem okoz gondot nekik a rimaszombati tejüzem bezárása. Azt még nem tudják pontosan megmondani, milyen hatással lehet rájuk a rimaszombati gyár be­zárása. A tejtermelők éves szerződése március végén - az üzem bezárásával egy időben - jár le, a folyó évre kérhető mezőgazdasá­gi dotáció igénylésénél már az új szerződés értelmében kell eljár­niuk, ha lesz ilyen szerződés. Mivel a tejet eddig is egy szenei ma­gáncég szállította el tőlük, a tejtermelőknek gyakorlatilag mind­egy lenne, melyik gyárban dolgozzák fel. A várost érzékenyen érinti az újabb üzembezárás. A cukorgyár, a sör és malátagyár, a dohánygyár, a konzervgyár, a borüzem korábbi és a tejüzem mos­tani bezárása után már csak a Tauris húsipari vállalat marad meg az egykor híres rimaszombati élelmiszeriparból, (szász) ezer liter tej feldolgozására ala­kították ki, később a feldolgozói kapacitást 240 ezer literre bőví­tették. Tornaijai és tiszolci le­ányvállalatát magánosították, majd 1995-ben a rimaszombati üzem is magánkézbe került, és 2005-ben jelentős, 300 ezer eu­ró (9 037 800 korona) értéket megközelítő modernizálás tör­tént. Abban az évben az éves forgalom meghaladta a 2,35 millió eurót (70 796 100 koro­na). Mivel a tej és tejtermékek fogyasztása Szlovákiában igen alacsony szinten van, ez a felvá­sárlási árakban is visszatükrö­ződött. Az érintett tejtermelők elmondása szerint az utóbbi időszakban szinte havonta csök­kent a felvásárlási ár, a legutób­bi jelentős csökkenéskor például literenként 31 centről (9,30 ko­rona) 25 centre (7,50 korona). Magyarországon idén év elején valószínűleg 80 forintra emel­kedik a tej literenkénti felvásár­lási ára, ami a forint árfolyamá­tól függően megközelítőleg 28-30 centet (8,40-9 korona) je­lent. így az sem kizárt, hogy a határhoz közeli termelők a ma­gyarországi piacon is megpró­bálják értékesíteni a tejet. A csökkenő felvásárlási árak elle­nére még mindig a tejtermelés az egyik legbiztosabb és legjö­vedelmezőbb mezőgazdasági tevékenység a gömöri térség­ben, bár a korábbi évekhez ké­pest egyre kevesebben foglal­koznak vele. i— ____m ■—i —.= Három hónap múlva végleg bezár az üzem (Szekeres Éva felvétele) acon is értékesíteni tudó vállala­tok közé tartozott. 2006-ban még 91 alkalmazott dolgozott a vállalatnál. A gyárban tejport is készítettek, a termékskála széles volt, és nagy volt irántuk a ke­reslet. 2007 második felében a francia érdekeltségű Senoble vásárolta meg az üzemet, amely országos szinten így az ötödik legnagyobb tejfeldolgozó vállal­kozássá nőtte ki magát. Akkori­ban még 5000 tonna szárított tejport és 2000 tonna vajat állí­tottak elő a Senoble üzemeiben. A rimaszombati tejüzemet 1953-ban alapították, évi 80

Next

/
Thumbnails
Contents