Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-15 / 11. szám, csütörtök
4 Régió ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 15. www.ujszo.com RENDŐRSÉGI NAPLÓ Kezdődik a gyilkos férj pere Besztercebánya. Felesége meggyilkolása miatt indul eljárás egy 51 éves rimaszombati férfi ellen a Besztercebányai Kerületi Bíróságon. Ladislav B. ügyében március 12-re tűzték ki a főtárgyalást. Tettéért az illetékes ügyész szerint 20-25 év szabadságvesztésre ítélhető. Ladislav B. 2007. június 16-án, egy házastársi veszekedés után vendéglőbe akart menni, de a neje nem engedte. Dulakodás közben megfojtotta a nőt. (TASR) Megöltek egy német vállalkozót Pozsony. Nyolc késszúrással végeztek egy német vállalkozóval fővárosi lakásában. Alexander Neumannt az elkövető mellkason, nyakon és fejen szúrta. A férfit egy barátja találta meg. A rendőrség rögtön megindította a nyomozást, a lakóház környékén a szemeteskukáknál találtak rá a véres késre, amelyet a tettes egy trikóba csomagolt. Az emberöléssel egy huszonkét éves férfit gyanúsítanak, akit a gyilkosság után tizennégy órával elfogtak. A rendőrség szerint Matej S. bűnösségét igazolja, hogy megmutatta, hol szabadult meg a gyilkossággal összefüggő tárgyaktól. A rendőrség egyelőre nem tájékoztatott a gyilkosság indítékáról. (SITA) A Dél-lakótelepen gombamód nőnek ki a földből az új bérlakások (Kovács Oszkár felvétele) Húsz évig egyetlen bérház sem épült a városban Újabb bérlakásokat építenek Rozsnyón ÚJ SZÓ-HÍR Rozsnyó. További bérlakásokat építene a város az elkövetkező közel két és fél évben a már meglévők mellé. Három, egyenként 30 lakásos házról lenne szó, amelyek kivitelezése hozzávetőlegesen 4-5 millió euróba kerülne. A meghirdetett közbeszerzési feltételek között az áll, hogy az építkezést az építésügyi és régiófejlesztési minisztérium támogatná, ugyanúgy, mint a már meglévő két, és épülőfélben lévő további két lakótömböt. Ehhez járul még az Állami Lakásfejlesztési Alap és a város támogatása. A közbeszerzési pályázat eredményének kiértékelése során a legalacsonyabb árajánlattal pályázó céget választják ki, illetve azt, amelyik legalább évi 3,32 millió eurós forgalmat tud felmutatni az elmúlt három évből, (kov) Az intézményekben eddig a gázkompresszor-állomás működésekor keletkező hulladékhőt hasznosították Két nagykaposi középiskola maradt fűtés nélkül Nagykapos. Két Ung-vidéki középiskolát ideiglenesen a nagykaposi szlovák tanítási nyelvű alapiskola helyiségeibe kellett átköltöztetni, az intézmények ugyanis fűtés nélkül maradtak. LECZO ZOLTÁN A Nagykaposi Energetikai, valamint a Nagykaposi Mezőgazdasági Szakközépiskolának otthont adó épületet a közeli gázkompresszor-állomás működésekor keletkező hulladékhő hasznosításával fűtik, ám mivel az országba napok óta egyetlen köbméter gáz sem érkezik Ukrajna felől, ez az energia nem elegendő az ingatlanok kifűtéséhez. Petrikán Péter, Nagykapos polgármestere lapunknak elmondta, az intézmények vezetőivel és a fenntartóval folytatott tárgyalások során állapodtak meg abban, hogy ebben a rendkívüli helyzetben a város nyújt segítséget a bajba került középiskoláknak. A Hviezdoslav lakótelepi alapiskolában a diákok oktatása délután 13.10-kor befejeződik, s az intézmény helyiségeit 14 óra után a középiskolák rendelkezésére bocsátják, és a tanárok rövidített órákat tartanak. A tárgyalások során lehetséges megoldásként az is fölmerült, hogy a középiskolákat átmenetiHa nem rendeződik a helyzet, az önkormányzat jövő keddi ülésén újra napirendre tűzi az oktatási intézmények ügyét. leg egy üresen álló Dobó téri ingatlanba költöztetik, ám ehhez a bútorok átszállítására is szükség lett volna. A polgármester egyébként arra számít, hogy a helyzet rövid időn belül rendeződik, és a gázszolgáltatás újraindulása után a középiskolák is visszaköltözhetnek eredeti helyükre. Ha erre belátható időn belül nem kerül sor, az önkormányzat jövő keddi ülésén újra napirendre tűzi az oktatási intézmények ügyét. Petrikán Péter hangsúlyozta, hogy a gázkompresszor-állomás működésekor keletkező hulladékhőt - egy-két magántulajdonban lévő üzemen kívül - más nagykaposi ingatlanokban nem hasznosítják fűtési célokra, így a bérházakban élők biztosan nem maradnak távhőszolgáltatás nélkül. Száraz elmondta, egyre nehezebben tudja összeegyeztetni alpolgármesteri teendőit igazgatói munkájával Lemondott az érsekújvári gimnázium igazgatója ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Benyújtotta lemondását Száraz Dénes, az érsekújvári Pázmány Péter Gimnázium igazgatója. Az iskola leköszönő igazgatója éveken át ádáz küzdelmet folytatott a korábban közös igazgatósággal működő érsekújvári gimnázium magyar tagozatának különválásáért és később a névfelvételéért. Száraz Dénest egy évvel ezelőtt Érsekújvár egyik alpolgármesterévé választották. „Az alpolgármesteri tisztségemet egyre nehezebben tudom összeegyeztetni az igazgatói feladatokkal. Mind a kettő egész embert követel” - fejtette ki Száraz Dénes. Kiderült, hogy az intézmény vezetője most újabb ön- kormányzati feladatot szeretne vállalni. „A szélesebb műsorszórással tervezett városi televízió, a megújuló városi hetilap, valamint a beinduló internetes adó közös szerkesztőség alá kerül a Novocentrum városi cég fenntartásával. Ebben vállalok vezető szerepet valamilyen formában, természetesen elsősorban a magyar nyelvű tájékoztatásra és műsorokra koncentrálva” - árulta el lemondása konkrét okát Száraz Dénes. A leköszönő igazgató a budapesti ELTE bölcsészkarán szerzett diplomát magyar-népművelés szakon, és a népművelés keretén belül új- ságírói-szerkesztői képesítést is szerzett. Dolgozott szerkesztőségben, és a hazai magyar sajtóban is gyakran jelennek meg írásai. ,A Pázmány Péter Gimnázium sorsát természetesen továbbra is a szívügyemnek tekintem. Az intézmény megalakulásának kezdeményezője voltam, óraadó tanárként továbbra is megtartom a magyar órákat. Júniusban hirdetik meg a pályázatot az igazgatói posztra, a tanév végéig Perzsel Magdolna igazgatóhelyettes vezeti megbízottként a magyar gimnáziumot. Bízom abban, hogy jó kezekbe kerül az iskola, ehhez a személyi, szakmai és anyagi feltételek egyaránt adottak. A gimnázium jövője biztosított, ezért remélem, sok általános iskolai tanulmányait befejező, valamint a nyolcosztályos gimnáziumi tanulmányait megkezdő diák fogja választani az érsekújvári Pázmány Péter Gimnáziumot” - egészítette ki az elmondottakat Száraz, (száz) Mindenért harcolni kellett Pázmány Péter életnagyságú szobrát, Szilágyi Tibor alkotását 2007-ben helyezték el az iskola előcsarnokában az akkor már három éve önállósult gimnázium névadó ünnepségén. A Nagyszombati Tudományegyetem alapítójának nevét 1938 és 1945 között viselte az iskola. Száraz Dénes nem keveset küzdött azért is, hogy az iskola magyarul jegyeztethesse be Pázmány vezetéknevét. A bélyegző végül a következő szöveggel készülhetett el: Gymnázium Petra Pázmaňa s vyučovacím jazykom maďarským Nové Zámky - Pázmány Péter Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Érsekújvár, (száz) Száraz Dénes (balról) az iskola önállósulásáért, később névfelvételéért harcolt. A Szilágyi Tibortól kapott Pázmány Péter-szobrot az előcsarnokban helyeztette el. (Képarchívum) Ipolyság számára hátrányt jelentenek az utófinanszírozott projektek, mert ezek azzal járnak, hogy a településnek kell előteremtenie a rá eső költségeket Fontos a turizmus fejlesztése, a finanszírozás viszont nagy gondot jelent ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Ipolyság. Anyagi megfontolásból el kellett utasítania a képviselő-testületnek két, a város számára lényeges területet célzó projektet. Két égető, hosszú ideje napirenden lévő problémára, a munkanélküliség és a turizmus kérdésére kínáltak volna megoldást ezek az elképzelések, hosszútávon viszont rendkívüli megterhelést jelentettek volna a város költségvetésének. „A képviselőknek tetszettek a tervek, de ilyen feltételek mellett nem lehetett vállalni az ezekkel járó terheket” - fejtegette Oros Zoltán MKP-s városatya. A TeTT Consult Kft. mindkét projektjavaslata a Magyarország és Szlovákia közötti együttműködésen alapul, és az ezt segítő EU-s programon keresztül folynak be a szükséges pénzek. Ipolyság számára viszont hatalmas hátrányt jelent, hogy utófinanszírozott projektekről van szó, tehát a településnek kellene előteremtenie a rá eső költségeket. Az első pályázat két részből áll, egy távmunka-ház létrehozását, valamint az emberi erőforrások közös használatát és fejlesztését célozza meg. A projekt összköltségvetése 490 ezer euró (14,76 millió korona), ebből 155 167 euró (4 674 561 korona) támogatás esne Ipolyságra, a város önrésze fjedig 8167 euró (246 039 korona). Ebbe beletartoznak az előzetes tervek elkészítésének, workshopok szervezésének, munkapiaci adatbázis kialakításának, távmunka-központok felújításának, berendezésének, az alkalmazottak képzésének és a projektmenedzsmentnek a költségei. Zselízen, Ipolyságon és Abonyban alakulna meg egy-egy ilyen központ. Az elképzelés több magyarországi vállalkozó a távmunkával kapcsolatos pozitív tapasztalatain alapul. A másik javaslat szerint egy Budapest-Vác-Ipoly ság-Selmecbánya között közlekedő turisztikai kisbuszt működtetnének az érintett települések. A költségek ebben az esetben elérnék a 280 ezer eu- rót (8,44 millió korona), ebből az Ipolyságra jutó összeg 26 600 euró (801 352 korona), az önrész pedig 1400 euró (42 176 korona). Ennél a pályázatnál a különböző előkészítési tervek kidolgozásának, egy 24+1 + 1 személyes autóbusz megvásárlásának, a reklámok, a propagandaanyagok elkészítésének, valamint a projektmenedzsment javadalmazásának költségeit kell állni. Ez azt jelenti, hogy a városnak a két projekt kivitelezésénél közel 182 567 eurót (5,5 millió korona) kellene beruháznia, melyet csak a megvalósulás után kapna vissza, emellett pedig még közel 9958 euró (300 ezer korona) önrész is terhelné. A képviselők szerint a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben, amikor fejlesztésekre is alig futja, bármilyen vonzó is, nem szabad belevágni egy ilyen projektbe, (fm)
