Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-14 / 10. szám, szerda
12 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 14. www.ujszo.com Rémálom lenne az egész unió számára A szlovének a horvátokról tartanának népszavazást Szaporodó etnikai és vallási összecsapások az uniós országokban a gázai övezeti háború miatt Antiszemitizmus Európában Toulouse-ban a rendőrség kordonnal kerítette el azt a zsinagógát, amelynek nekivezettek egy lángoló autót (SITA/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Ljuljana/Zágráb. Ha a két ország a közeljövőben nem talál megoldást a közöttük lévő határvitára, Szlovéniában népszavazásra bocsátják Horvátország csatlakozási szerződését. Ezt a múlt héten jelentette ki Sámuel Zbogar szlovén külügyminiszter. Szakértők szerint egy ilyen referendum csapás lenne az egész EU számára. A szlovén külügyminiszter figyelmeztetett: a népszavazás nem csak fenyegetés, hanem tényszerű következménye az 1991 óta folyó, a Piráni-öböl tengeri határának kijelöléséről szóló vita megoldatlanságának. A kijelentésre pár héttel azután került sor, hogy Szlovénia megvétózta az EU- horvát tárgyalások megkezdését számos csatlakozási fejezettel kapcsolatban. Ljubljana a Zágráb által előterjesztett dokumentációs anyagban megjelölt szlovén- horvát határvonalat kritizálja, ennek esetleges uniós elfogadása a szlovén fél szerint jogilag megelőlegezné a vita kimenetelét, ha nemzetközi perre kerülne sor. Ivó Sanader horvát miniszterelnök azt üzente szomszédjának, hogy a Berlin. Európában rendkívül alacsony a születési ráta a Max Planck Intézet szerint. A németországi intézet demográfiai kutatásokkal foglalkozó részlege szerint a születések száma a legtöbb európai országban annyira alacsony, hogy a jelenlegi lakosságszám nem tartható. Csekély vigasz, hogy - mindennek ellenére - a születési ráta Európában még mindig magasabb, mint más kontinenseken, legalábbis a Rostockban hétfőn nyilvánosságra hozottjelentés szerint. Kontinensünkön egyébként Franciaország, Nagy-Britannia, Írország, továbbá a skandináv államok büszkélkedhetnek mégis a legmagasabb születési aránnyal. Németországban, Ausztriában és általában a kelet-közép-európai, valamint a dél-európai országokban sokkal rosszabb a helyzet. Szakértők szerint a mostani „születési mélypont” szerte Európában mindenekelőtt azzal magyarázható, hogy általános tendenciává vált a családalapítás későbbre tolódása. Továbbá jelentősen megváltozott a fiatalok életvitele, s ennek keretében például a képzésre népszavazás nem lenne politikailag „bölcs” dolog, mert sértené a jószomszédi viszonyt és az unió által is képviselt szolidaritás és közösség elvét. A népszavazás amellett, hogy veszélyezteti a horvát csatlakozási folyamat 2009-es lezárását, megakadályozhatja az unió vezetőinek azon törekvéseit, hogy az Írországnak a legutóbbi, a francia elnökséget záró EU-csúcson nyújtott jogi garanciákat a születendő EU-horvát csaüakozási szerződés keretébe foglalják. Dublin e garanciákat a Lisszaboni Szerződésről szóló második népszavazás megtartásáért cserébe kapná. „Politikailag hatalmas nyomás nehezedne Szlovéniára, ha ragaszkodna a népszavazáshoz, ismerve a közelmúlt uniós népszavazásainak előéletét és bukásait” - nyilatkozta Antonio Missoroli, az European Policy Center brüsszeli think-tank elemzője. A kutató szerint a szlovén népszavazást további nem kívánt referendumok követhetnék, ami az „alkotmánybuktató” 2005-ös holland és francia, valamint a tavalyi ír népszavazás után igazi rémálom lenne az egész EU számára. (euvonal.hu, ú) fordított idő - a szórakozással szemben - erősen megnövekedett. Mindez magyarázza, hogy főként Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában, valamint a skandináv országokban a párok túlnyomó többsége harmincas éveik végére, sőt negyvenes éveik elejére halasztja a gyermekszületéssel kapcsolatos álmai valóra váltását. A kutatók állítják: az északi államokban a legrózsásabb a helyzet. Ebben közrejátszik az, hogy ezekben az országokban a legjobb a bölcsődei, illetve óvodai ellátás, valamint a kisgyermekes anyák segítése. Sőt a férfiak is ezekben az országokban a legszorgalmasabbak a gyermeknevelés és általában a házimunkaterén. A demográfusok arra is rámutattak, hogy az általánosan alacsony születési rátára az elmúlt években összességében pozitívan hatott a bevándorlás. Ebből a szempontból a kutatók nyolc nyugat-európai országot - pl. Hollandiát, Nagy-Bri- tanniát, Portugáliát, Olaszországot és Spanyolországot - vizsgáltak, s megállapították: a bevándorlóknak köszönhetően a születések száma ádagban 4-5 százalékkal emelkedett. (MTI, ú) Brüsszel. Izrael gázai invázióját követően egyre gyakrabban fordulnak elő zsidókkal szembeni erőszakos cselekmények az európai városokban. Félő, hogy az antiszemitizmus felerősödik Európában. ÖSSZEFOGLALÓ Zsidó személyek elleni támadások, zsinagógák megrongálása és szórványos erőszak jellemzi néhány uniós ország fővárosát. A gázai övezetben kirobbant konfliktus kezdete óta antiszemita cselekményeket jelentettek Francia- országból, Belgiumból, Svédországból, Dániából és az Egyesült Királyságból is. Európa legnagyobb zsidó és muszlim közösségei egyaránt Franciaországban élnek. A francia belügyminiszter, Michele Alliot- Marie nemrégiben vallási vezetőkkel is találkozott, hogy közösen próbálják meg csökkenteni a feszültséget. Éppen e megbeszélés napjának estéjén, Toulouse-ban egy lángoló autót kormányoztak egyenesen egy zsinagóga épületébe. A helyi zsidó közösség vezetője, Armand Patouche félelmeinek adott hangot az ügy kapcsán. A rabbi attól tart, hogy „az antiszemitizmus újra megerősödik és a gázai konfliktus gyönyörű hazánkba is áttelepül”. Kóser üzleteket is táma- dásokértekBordeaux-ban, egy tou- loni zsinagóga és egy párizsi rabbi autója szintén erőszak célpontjává vált az elmúlt napokban. Több politikus is megszólalt az erősödő antiszemetizmus kapcsán az elmúlt két hétben. Nicolas Sarkozy francia elnök állásfoglalást adott ki, melyben leszögezi: Franciaország „nem fogja tolerálni, hogy a nemzetközi feszültségek az egyes közösségek közti erőszakba csapjanak át”. Alliot- Marie belügyminiszter hozzátette: „Az én feladatom biztosítani, hogy a helyzet ne fajuljon el, hogy ne importáljuk az erőszakot.” Tegnapelőtt tovább nőtt a feszültség, a francia vezetők újabb állás- foglalásra kényszerültek, miután a Párizs közeli Saint-Denis zsinagógája ellen Molotov-koktéllal követtek el támadást. A zsinagógára dobott két Molotov-koktél az épületben nem okozott kárt, de egy szomszédos kóser étteremben - amelynek ablakait kövekkel betörték - tűz ütött ki. A Franciaországi Zsidó Diákok Uniójának (UEJF) adatai szerint december 27-e óta ez volt a harmincadik antiszemita cselekmény Franciaországban. A CSA közvélemény-kutató intézetnek a Le Parisienben közzétett felmérése szerint a franciák megosztottak a gázai konfliktus felelősségét illetően. A megkérdezettek 23 százaléka szerint elsősorban a Hamász palesztin isz- lamista szervezetet terheli a felelősség, 18 százalék az izraeli kormányt okolja, 28 százalék szerint pedig mindkét fél hibáztatható. A korábban nyugodt Svédországban zsidóellenes jelszavakat festettekaz izraeli nagykövetségfalára. A spanyol fővárosban, Madridban, továbbá a belga Antwerpenben és Brüsszelben a vasárnapi Palesztina-párti tüntetések szintén erőszakba torkolltak. Nagy-Bri- tanniában az antiszemitizmus ellen harcoló Community Security Trust (CST) nevű szervezet 24, zsidók ellen elkövetett incidenst jelentett december 27-e óta. „A helyzet tovább romolhat, az ilyen események hullámként terjednek” - mondta Mark Gardner, a szervezet szóvivője. A CST jelentéseire reagálva a Liberális Demokraták szóvivője, Chris Huhne azt sürgette, hogy a brit kormány jelentősen növelje meg a rendőri jelenlétet Londonban és Manchesterben, ahol igenje- lentős számú zsidó közösség él. Hasonló jelenségre figyelmeztetett az Európai Rasszizmus Ellenes Hálózat (ENAR) december 1-jén bemutatott - tehát a gázai háborútól független - jelentése is. Igaz, ez a jelentés elsősorban a bevándorlók és a muzulmán közösségek helyzetét vizsgálta, megállapítva: a szélsőségek és a rasszizmus egyre népszerűbb szerte Európában, sőt a rasszista politikai megnyilvánulások is egyre gyakrabban hallhatók az európai politikai színtéren. A felmérés szerint „egyre több bizonyíték van arra, hogy a közvélemény elfogadja a rasszista bűncselekményeket, sőt a rendőrökre, a politikusokra és más hatóságokra egyaránt igaz, hogy rosszul kezelik az etnikai és vallási kisebbségeket”. A dokumentum 25 nemzeti jelentésen alapszik, ezeket az ENAR tagjai gyűjtötték Európa- szerte. A jelentés elismeri, bizonyos területeken történt előrehaladás, javultak az etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek tanulási lehetőségei és pozitív hatással bírt az EU Faji Egyenlőség Irányelve is, a legtöbb tagállamban azonban hiányos a törvényi szabályozás, és az uniós irányelveket sem ültették át megfelelően a jogrendszerbe. Az ENAR szerint a rasszizmus „szívós és az EU egészét átható jelenség, amely negatívan befolyásolja az etnikai és vallási kisebbségek életének minden vetületét”. Érdemes emlékeztetni: 2007- ben az EB 14 tagállam kormánya számára jelezte levélben, hogynem vették át megfelelően az uniós jogszabályokat. Az EB ezzel kötele- zettségszegési eljárást is indított ezen országok ellen, ami akár szankciókat is jelenthet számukra. 2008 elején az EB-nek ismét 11 ország felé kellett jeleznie elégedetlenségét. (euractiv.hu, ú) VUVIU Ut IIIUWU (>V Ul VIIIMU [ Stop hel tíoedbad infíáZA I j Me au ma$$aCi*G d GftZfl r IN <MÁ % A gmmL ■ 91 »lif . ^ táir ” > jM ' 1 f 4 /S Ijw • ■já Mintegy 30 ezren tüntettek vasárnap Brüsszelben Izrael gázai hadművelete ellen. Ez a békésnek meghirdetett demonstráció is erőszakba torkollt, a tüntetők autókat rongáltak meg, a rendőrök pedig vízágyúkat vetettek be. (Reuters-felvétel) Az északi államokban a legjobb a helyzet Alacsony a születési ráta ÖSSZEFOGLALÓ A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Magánnyugdíjpénztár A hozamráta aktuális értéke (euró) Konzervatív alap A nettó vagyon. (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) Kiegyensúlyozott alap A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) A hozamráta aktuális értéke (euró) Progresszív alap A nettó vagyon (euró) A kezelési költség* (%) AEGON Magánnyugdíjpénztár 0,038013 10 003 907,13 0,065 0,035021 55 214 285,92 0,065 0,033681 162 880 418,41 0,065 Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 0,038016 33 686 024,33 0,065 0,035737 215 455 525,24 0,065 0,035079 444 956 218,81 0,065 AXA Magánnyugdíjpénztár 0,037884 19 342 800,82 0,065 0,035506 155 804 853,11 0,065 0,034908 445 580 637,72 0,065 ČS0B Magánnyugdíjpénztár 0,037956 5 467 441,54 0,065 0,034266 36 211 905,62 0,065 0,033881 82 810 274,65 0,065 ING Magánnyugdíjpénztár 0,037863 8 252 069,68 0,065 0,034920 71 409 296,34 0,065 0,034125 166 375 818,41 0,065 VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 0,037774 17 584 779,56 0,065 0,035293 118 598 985,46 0,065 0,034702 188 480 394,20 0,065 * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2009. január 2-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 Sk, vagyis 0.033194 euró volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 0.037713 ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett: euró időközben már 0.037713 eurót ér. Ha a hozamráta 0,033194 alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió euró, a kisebbekben is több mint százmillió euró, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd eurós vagyont kezelnek majd.
