Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-14 / 10. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 14. Kultúra 9 A budapesti Ludwig Múzeumban látható Maurer Dóra Szűkített életmű című retrospektív kiállítása Minden mozog Talán ez lehetne a Maurer Dóra „szűkített” életművét bemutató retrospektív kiállítás mottója. A Ludwigban látható műveken eltolások, helyváltoztatások, szekvenciákra bontások, átfedések sorozata tárul elénk, egy olyan (kvázi)képi világ, ahol semmi sem statikus, semmi sem egységes. NÉMETH ÁDÁM Maurer a sík és térbeli dimenziók ambivalens ábrázolásmódjából, a színek térhatásképző erejéből hozza ki a maximumot, oly módon, hogy az első benyomásra szigorú kompozíciók analitikus és egzakt koncepciója együttesen egy játékos gondolati világot fed fel. Ami valamennyi képében közös - merthogy megjelölésük ellenére képekről van szó, mindazzal együtt, amire a kép képes -, az az elemek, síkok, formák variálása, szétbontása, az absztrakció absztrahálása, nem az egyig vagy a nulláig, hanem a végtelenig. A kiállítás elsősorban Maurer geometrikus-absztrakt festményeire koncentrál, így a Quasi-ké- pek, Eltolódások, 4-ból öt, Quod libet, Átfedések című szériákra, kevésbé átfogó válogatást tartalmaz a konceptuális-processzuális munkákból (Mennyiségtáblák, Reverzibilis és felcserélhető mozgásfázisok, Szélirányjelzés, Tanulmány minimális mozgásról), valamint betekintést nyújt a hetvenes évek óta folyamatosan bővülő filmes életműbe (Timing, Ka- lah, Hétpróba, Azonosítás stb.). Kimaradtak a szöveges munkák, a Pedotípiák, a fluxus jegyében született művek, ahogy a pedagógiai és művészetszervezői, gyűjtői tevékenység sem kerülhetett bemutatásra, de a kiállított anyag így is impozáns és koherens benyomást kelt. Maurer életműve ugyanis minden sokszínűsége és műfaji kitérői mellett rendkívül kompakt és következetes, melyben változó hangsúllyal állandóan jelen vannak bizonyos motívumok. Munkái olyan, a képzőművészet történetében folyamatosan tematizált problémákat feszegetnek, mint a kép és a tér viszonya, a mozgás ábrázolása, a látható világ rendszerezhetősége, valamint a vizuális percepció, ezen belül főként a színérzékelés körülményeit, szabályszerűségeit tárják fel. Ámellett, hogy festményeit gyakran háromdimenziós, „valós” tárgyakként fogja fel (többek között erre utal a „quasi-kép” elnevezés, a képtáblák köriilvágása, megtörése, térbeli alakítása), képei mindvégig ábrázolóak, de egyúttal a látható, egységében elénk táruló optikai valóság ábrá- zolásának/ábrázolhatóságának problematizálásai. Ilyen értelemben nevezhető Maurer munkássága akár tudományosnak is - egy olyan analitikus, a valóságot részleteiben megfigyelő és elemző szemléletmódot tükröz, amely mennyiségekkel, szekvenciákkal, arányokkal operál, és perspektívaváltásokon, variálásokon, elmozdításokon keresztül fedezi fel számunkra a világ változékonyságát és nyitottságát. Kompozíci- ós hálói, geometrikus raszterei részletek, melyek kivágás által jönnek létre nagyobb struktúrákból, és ezt követően számtalan módosításon mennek át. Ez a vonás, illetve a kompozíciók dinamizmusa (továbbá az illu- zionisztikus térbeliség, a szigorú komponálásmód, az analitikus felkészültség) rokonítja Maurer festményeit Hencze Tamás Struktúráival, amelyeken hasonló módon érezhető a bevallott képszerűség és a térszerű ábrázolás közti feszültség. És talán az is, hogy Maurer művei, minden egzaktságuk ellenére, túlzás nélkül nevez- hetőek költőinek (Hencze esetében árulkodó a tasista, lírai absztrakt előélet). A Monet-ra való visszautalások (így pl. Hommage Monet) értelmezhetőek úgy is, mint a pillanat egyszeriségének, az idő, a fény és a látvány kölcsönös meghatározottságának, egymásra hatásának szemléletes dokumentumai. Maurer nemritkán „időt ábrázol”, mint ahogy Monet (és Proust, a Lumiére fivérek, Balia) is tette száz évvel ezelőtt. Míg azonban ez a bevett sémák szerint egy zárt, merev és szabályszerű képi világot sugall, az ő festményeit játékosság és nyitottság jellemzi, ami a geometrikus absztrakció klasszikusainak olykor ténylegesen hideg és ezoterikus műveinél sokkal inkább a poszt- avantgárd, konceptuális művészet erőteljes hatására vall. A Ludwigban rendezett kiállítás egyebek mellett azt is bizonyítja, hogy ez utóbbi irányzatnak Maurer az egyik legkiemelkedőbb, legkiforrottabb magyarországi képviselője. RÖVIDEN Az Iszka utazása Los Angelesben Budapest/Los Angeles. Los Angelesben népszerűsítették az Oscar-díjra nevezett Iszka utazása című filmet az alkotók abból az alkalomból, hogy a jövő csütörtökön hozzák nyilvánosságra a jelölteket a egyesült államokbeli városban. Bollók Csaba rendező, Csere Ágnes producer és a főszereplő Varga Mária a Los Angeles-i magyar főkonzulátuson sajtótájékoztatót is tartottak. Magyarország a legjobb idegen nyelvű filmek között nevezte az Iszka utazását az Oscar-díjra; ebben a kategóriában idén rekordszámú, 67 nevezés érkezett. Szinte az összes európai ország mellett például Kína, Japán, Irán és első alkalommal Jordánia is versenybe száll az aranyszobrocskáért. A kategóriák 5-5 jelöltjét január 22-én hozzák nyilvánosságra, míg a 81. Oscar-gáíát február 22-én tartják az Angyalok Városában, (mti) Haydn-érmét hoznak forgalomba Bécs. Joseph Haydn halálának kétszázadik évfordulója alkalmából a nagy osztrák zeneszerzőt ábrázoló ezüst pénzérmét adnak ki Ausztriában. A kilencszögű, nyolcgramnyi érme holnaptól lesz kapható a bankokban és takarékpénztárakban. Akárcsak a többi, 2002 óta forgalomba hozott, öt eurót érő pénzdarab, a Haydn-érme is törvényes fizetőeszközként szolgál majd az alpesi országban. Az érmén a zeneirodalom egyik legtermékenyebb alkotójának arcképe látható, mellmagasságban kottalapokkal és két hegedűvel kiegészítve. A díszítés a zeneszerző sokoldalúságát és munkásságát hivatott jelképezni, (mti) Polanski Babelsbergben forgat Berlin. Roman Polanski, a lengyel származású rendező a Berlin külterületén található Babelsberg filmstúdióban forgatja következő filmjét, mert Hollywoodban nem teheti, az USA-ban ugyanis az igazságszolgáltatás elől menekülőként tartják őt nyilván. A történelmi német filmstúdió szóvivője elmondta, hogy Polanski Berlinben politikai thrillert forgat, The Ghost címmel, melynek története éppen az Egyesült Államokban játszódik. Alapja Robert Harris azonos című regénye, egy „négerről”, angolul ghostwriterről szól, akit azzal bíznak meg, hogy fejezze be egy nem sokkal azelőtt elhunyt angol miniszterelnök önéletrajzát, ám munka közben olyan titkokra bukkan, amelyek veszélybe sodorják az életét. A „négert” Nicolas Cage alakítja a filmben, a miniszterelnököt a James Bondként is jól ismert Pierce Brosnan angol színész játssza. A sztori nagy része egy helyen, egy óceánparti házban játszódik, a tél közepén, (mti) Matilda kapja Heath Ledger díját Los Angeles. Heath Ledger posztumusz Arany Glóbusz-díja ahhoz kerül, aki a legtöbbet jelentette a fiatalon lehunyt ausztrál színésznek: kislányához, a hároméves Matildához. Sally Bell, a színész Perthben élő édesanyja mondta ezt a vasárnapi hollywoodi Arany Glóbusz díjátadógála után a People magazinnak adott telefoninterjújában. „Most még nagyon fiatal, ám később minden ilyen dolgot meg fog kapni. Az övé lesz, mert az apja benne él tovább” - magyarázta Ledger édesanyja. Ledger A sötét lovag című Batman-film pszichopata figurája, Joker megformálásával állította maga mellé a Hollywoodba akkreditált külföldi kritikusokat, akik őt választották a tavaly bemutatott filmek legjobb mellékszereplőjének. (mti) Magyarország vármegyéi és városai: Gömör-Kishont vármegye - a hajdani sorozat egyik legjobb kötete Egy hiánypótló mű sikeres újrakiadása SZÁSZl ZOLTÁN Igazi könyvészeti csemegének örülhet a szakmai és a laikus közönség: a Borovszky Samu szerkesztésében, 1904-ben megjelent Magyarország vármegyéi és városai sorozat Gömör-Kishont vármegye című, újra kiadott és kiegészített kötetének. Az újrakiadás merész vállalkozásába a rimaszombati Patrióta kiadó vágott bele. Már az eredeti, 677 oldalas mű oldalankénti bemásolása, a kissé már megfakult és megsárgult lapok kitisztítása és rendbetétele több száz munkaórát vett igénybe, ehhez még egy nagyon jól használható, a Gömör-kutatáshoz kiválóan felhasználható szakirodalmi bibliográfiát is megtalálhatunk a könyvben. Egy közel harminc oldalas appendixszel is bővült az eredeti kötet, ebben a kiegészítésben az eredeti Gömör- Kishont vármegye kötet megjelenése óta történt kutatásokról ad számot a természettudományok és a társadalomtudományok szempontjából a gömörológia két kiváló képviselője, Gaál Lajos geológus és B. Kovács István történész. A Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai sorozat megjelenése idején óriási sikert aratott. Az enciklopedista stílusban született összefoglaló munkák szerzői az akkori Magyarország legkiválóbb tudósai közül kerültek ki. Hogy a Magyarország vármegyéi és városai című, haj dam sorozatban megjelent könyvek ma már szinte pótolhatatlan és nehezen hozzáférhető forrásanyagok, azt a néhai, sajnálatosan fiatalon elhunyt Tököly Gábor rozsnyói történész is megerősítette egyik régebbi írásában: „Nekünk, történészeknek és műemlékeseknek egyik alapmunkánk a Borovszky - féle (...) hatalmas vármegyemo- nográfia-sorozat, amelynek a Gö- mör megyéről szóló kötete, azon túl, hogy alapos munka, minőségében is magasan kiemelkedik a sorozat többi kötete közül.” A kiadás előkészítése sem tarthatott rövid ideig, erről tanúskodik a könyv hátsó borítója, amelyen a kiadást támogató négy intézmény - köszönet a nagyvonalúságért az olvasók nevében is - megnevezése szerepel. Sajnálatos, hogy egy olyan nagyszerű munka újrakiadásához, mint a Gömör-Kishont vármegye, a kiadónak több hónapos előkészítő munkát kellett végeznie és töhb forrásból kellett támogatást összekalapoznia, és nem az érdemi munkával tudott foglalkozni. A mintaértékű és hiánypótló forrásmunkák újrakiadását talán jobban és kiemeltebben is lehetne támogatni akár szlovákiai, akár magyarországi forrásokból. Maga a nagymonográfia minden bizonnyal számtalan hasznos információ forrása lehet majd minden gömöri település, minden olyan amatőr vagy profi kutató, vagy akár csak egyszerűen a múlt iránt érdeklődő olvasó számára. Könyvészeti ritkaság, míves kül- csíny és értéket őrző belbecs. Minden könyvespolcon, de főleg a gömöriekén ott lenne a helye. Magyarország vármegyéi és városai - Gömör-Kishont vármegye. Rimaszombat, 2008, Patrióta kiadó, 800 oldal. Reprint kiadás. Annette Bening, Jada Pinkett Smith és Debra Messing (Képarchívum MOZIJEGY Nők Mary Haines (Meg Ryan) boldognak tűnő házassága veszélybe kerül, mikor a Saks parfümrészlegén eladóként dolgozó Crystal Allen (Eva Mendes) kiveti hálóját Mary féijére. A kényes szituáció természetesen a legfőbb téma lesz Mary ravaszdi barátnői között, főként a legjobb barátnő Sylvia Fowler (Annette Bening) számára. A nők minden erejükkel próbálnak segítem, de az események odáig fajulnak, hogy az asszonyok kénytelenek megkérdőjelezni egymás iránti barátságukat és eddig kifogástalannak érzett romantikus kapcsolataikat is. The Women / Ženy. Amerikai vígjáték, 2008. Rendező: Diane English. Szereplők: Meg Ryan (Mary Haines), Eva Mendes (Crystal Allen), Annette Bening (Sylvia Fowler), Jada Pinkett Smith (Miriam Aarons), Debra Messing (Edith Potter), Candice Bergen (Catherine Frazier), Natasha Álam (Natasha), Carrie Fisher (Nancy Blake), Debi Mazar (Olga), Bette Midler (Flora DeL- ave). (port.hu)
