Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-13 / 9. szám, kedd

AGRÁRKÖRKÉP 2009. január 13., kedd • 13. évfolyam 1. szám Őszi gabonák fejtrágyázása Tápanyagpótlás a talaj ásványi N-tartalma alapján 18. oldal A vetőmagon végképp nem érdemes spórolni A magas szaporulati fokú fémzárolt ültetőanyag a minőség garanciája 20. oldal A tej csíratartalma változó A visszamaradt kevés tápanyag is elegendő a baktériumok millióinak elszaporodásához Kiegészítő szolgáltatásokat és egyéb kedvezményeket is kínálnak a termesztőknek Nem emelkedtek a vetőmagárak A terményárak előző évi hirtelen növekedése majd az ezt követő radikális esés után az idei vetőmagpiacon az előző évihez képest stag­nálnak, esetenként csök­kentek az árak. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Értesüléseink szerint legalábbis úgy tűnik, hogy a vetőmag-forgal­mazók is reagáltak az időszerű pia­ci helyzetre. A termelők ugyanis a tavalyi esztendőben elért meglehe­tősen magas hozamok ellenére a termények értékesítési árai miatt - amelyek az előző évinek a felére zu­hantak vissza - jelentős bevételki­esést voltak kénytelenek elkönyvel­ni. A szántóföldi növények vető­magjainak kínálatában az utóbbi években jelentős mértékben bővült a választék, de a terménypiacon be­következett értékesítési válság következtében a termelők már jóval megfontoltabban és elsősorban a gazdasági megfontolásokat figye­lembe véve válogatnak az ajánlatok között. Miközben tudatában van­nak annak, hogy a magas szaporu­lati fokú fémzárolt vetőmag tovább­ra is a minőségi termés garanciája. Sokan azonban ironikusan azt is megkérdezik, vajon a termény­árak zuhanása a vetőmagok árá­ban miért nem érezhető. A ma­gyarázat meglehetősen egyszerű: a vetőmagot termesztő gazdasá­gokkal a forgalmazók, illetve ter­meltetők általában éves szerző­déseket kötnek, amelyek kereté­ben az adott szigorú termesztési feltételek és követelmények be­tartásáért előzetesen megegye­zett árakat fizetnek. Ez az ár nem követi közvetlenül á terménypiac kilengéseit, hiszen alapjában vé­ve más kondíciók alapján határo­zzák meg. Lelkes Péter, a Pioneer Hibreed Slovakia Kft. kereskedelmi igaz­gatója szerint náluk már tavaly december elején nyilvánosságra hozták az idei szezonra vonatko­zó kukorica- és napraforgó-vető­magárakat, amelyek az előző évi árszinthez képest hozzávetőlege­sen 6-7 százalékkal csökkentek. Természetesen nem minden ter­mék ára lett alacsonyabb, vannak olyanok, amelyek az előző évi. szinten maradtak, de amint azt a kereskedelmi igazgató elmondta, nagyon sok termékük vetőegysé­genként átlagosan 15-17 euróval (400-500 koronával) lett olcsóbb. Az idei szezonban a szemeskuko- rica-fajták vetőmagját vetőegy­ségként 143-202 euró (4300-6100 Sk) közötti árszinten kínálják a termelőknek. Az utóbbi négy esztendő árszín­vonalának megfelelő árakon for­galmazza a Saatbau Linz Slovakia Kft. a vetőmagokat, tudtuk meg Mikié Tibortól, a cég területi képvi­selőjétől. Hozzátette, hogy ezek a stabil árak a jelenleg élesedő piaci versenyben a termelőknek nyújtott további szolgáltatásokkal is kiegé­szülnek, tehát alapjában véve bizo­nyos árkiegészítő pluszként is érté- kelendők. A kukorica- és a napra­forgó-vetőmagoknál ez az Opti plus néven a csávázásában nyújtott szolgáltatás, amellyel a vetőmag gyakorlatilag háromszintű keze­lést, bevonatot kap. Lényege, hogy gombaölő szerekkel csávázva a gombabetegségek ellen, mangán és cink felvitelével a kelési erély nö­velése érdekében és a keléskori stresszhatások ellen, repelensekkel pedig a madarakkal, főleg fácá­nokkal való károsítás ellen nyújt védelmet a kelő növény számára. A kukorica állományokban az utóbbi években egyre nagyobb mérték­ben előforduló talajkárosítók elle­ni védelemre a vetőmagot rovarölő készítménnyel is csáváztatni lehet. Az 50 ezer magot tartalmazó cso­magolási egységeket, amelyeket Franciaországból szállítanak a megrendelőiknek 61-93 euró (1850-2800 Sk) közötti árakon forgalmazzák. A disztribútorok ré­vén a kukorica esetében január vé­géig, a napraforgónál február kö­zepéig további 8-10 százalékos ár- kedvezményt is nyújtanak a terme­lőknek, s az adott termelési évben az év végéig előfinanszírozzák a termesztést, (sz) (Illusztrációs felvétel) A termelés felfüggesztése jelentős jövedelemkiesés veszélyével fenyeget az agrárágazatban is A gázhiány komoly károkat okozhat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az orosz-ukrán gázvita miatt elzárt csapok, illetve a földgáz szállításában bekövetkezett kiesés miatt a szlovák agrárgazdaságot is komoly veszélyek fenyegetik. A gázszolgáltatásban bejelentett szükségállapot és a megállapított szabályozási, ületve korlátozási szint egyelőre ugyan csak a legna­gyobb felhasználókat érinti, de a tartalékok fokozatos kimerülésé­vel félő, hogy a kisebb vállalatok is kénytelenek lesznek minimali­zálni vagy ideiglenesen felfüg­geszteni a termelésüket. Az agrárágazatban ez elsősor­ban az élelmiszeripari és feldol­gozó vállalatokra vonatkozik. En­nek azért is van jelentősége, mert a hazai élelmiszeripar naponta több mint 7 millió euró (210 mil­lió korona) termelési értéket állít elő. A termelés felfüggesztése ko­moly jövedelemkiesés veszélyé­vel fenyeget, ami a kapcsolódó ágazatokat is érzékenyen érint­heti. A legnagyobb potenciális ve­szélyek a tejfeldolgozásban, a pékáruk termelésében és a ba­romfinevelésben mutatkoznak. A tejtermelés és -feldolgozás folya­matának megszakítása hoszszabb időre nemcsak a tejgyáraknak je­lent veszteséget, hanem a tejter­melők számára is azzal a vesz­éllyel fenyeget, hogy a kifejt tej a nyakukon marad és tönkremegy, lévén, hogy a saját tárolási és hűtési kapacitásaik általában 1-2, esetleg három napi mennyi­ség tárolására elegendők. A ba­romfi üzemi szintű nevelésében elsősorban a fűtés leállítása je­lenti a legnagyobb veszélyt, amely főleg a fiatal állományok­ban okozhat jelentős károkat, ami akár az állatok pusztulásával is járhat. Ha ez a kedvezőtlen helyzet hosszabb ideig fennmarad, a söriparban, főleg a malátagyár­tásban is károkkal kell számolni. A malátagyártók jelenleg mint­egy 5-6 ezer tonnányi mennyisé­get érlelnek, amely ha valami­lyen okból tönkremenne, hozzá­vetőlegesen csaknem 2,5 millió euró kárt okozna a gyártóknak. De erre feltehetően csak a végle­tekig kiéleződött helyzetben ke­rülne sor. Jóval nagyobb a koc­kázata viszont a közvetett károk­nak, amelyek a termelés felfüg­gesztése miatt a szállítási szer­ződések be nem tartásából kö­vetkeznének. (sz) Érvényben a jó mezőgazdasági gyakorlat elvei Új rendeletek ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Az agrártárca idei törvényi sza­bályozásában a parlament és a kor­mány által még tavaly december­ben előkészített jogszabályok révén módosulnak a feltételek. Változik a növényegészségügyi gondoskodásról szóló törvény. A jogszabályt módosító javaslat, amely az uniós előírásokhoz igazo­dik, megszabja, hogy aki növényvé­delmi vagy egyéb készítményeket forgalmaz, annak legkésőbb 2011. december 31-ig kötelező lesz meg­szereznie a növényvédelmi vagy egyéb készítmények piaci forgal­mazására vonatkozó engedélyt. Úgyszintén mindenkinek, aki nö­vényvédő vagy egyéb készítménye­ket alkalmaz, tehát felhasznál, leg­később 2013. december 31-ig köte­lezően meg kell szereznie a készít­mények alkalmazására vonatkozó engedélyt. Az agrártámogatásokat szabá­lyozó törvényjavaslat módosításá­val reagál a kormányzat a termény­piacokat sújtó értékesítési válságra, amelynek kezelése érdekében az intervenciós felvásárlási rendsze­ren kívül eső, ugyanakkor azokat nem sértő megoldásokkal próbálja segítem a megbénult termény- és pénzforgalom felújítását. A kormány rendeletben kívánja módosítani a borpiac közös szerve­zése keretében folyósított támoga­tások feltételeit, amely megváltoz­tatja a szőlőültetvények szerkezetá­talakításához nyújtott támogatási előírások kérvények benyújtásának követel­ményeit. A módosítás nyomán az adott parcella tulajdonosának bele­egyezése a tervezett változtatások­hoz már csak pontosan meghatáro­zott esetekben lesz kötelező a kér­vény mellékleteként. Uj rendeletben szabályozzák az állatorvosi ellenőrzések végrehaj­tásának díjazását is, amely egyebek között megszabja a hivatalos állat­orvosi ellenőrzésekre vonatkozó ki­adások kiszámításának módját a harmadik országokból behozott növényi eredetű élelmiszerek ese­tében, a hivatalos ellenőrző szer­vek elszámolható kiadásait és az ál­lategészségügyi szervek által utóla­gosan elvégzett ellenőrzések kiadá­sait. Módosításokat tervez a kor­mányzat a mezőgazdaságban nyúj­tott közvetlen támogatások folyósí­tásának feltételeiben is. A rendelet összhangba kívánja hozni a támo­gatásra jogosult deklarált terület használati, vagy tulajdonjogi szem­pontból történő ellenőrzésének fel­tételeit. Megszabja a tulajdonjog, vagy a használati jog igazolását, ami az esedeges kettős deklarációk esetében megkönnyíti a közvetlen kifizetésre jogosult személy meg­határozását. Kormányrendelet sza­bályozza az unió agrártámogatási követelményrendszerének részét képező megfelelő (jó) mezőgazda- sági gyakorlat feltételeit és a köl­csönös megfelelés követelmény- rendszere első részének hazai bevezetését is, amelyek idén már nálunk is érvénybe lépnek, (fin) Ügyelni kell az ültetőanyag vírusmentességére Kevés lesz a vetőburgonya ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az előzetes értékelések alapján a tavalyi esztendő a burgonya vetőmagjának szaporítása szem­pontjából meglehetősen kedve­zőtlenül alakult. A vetőmag előál­lítása céljából termesztett burgo­nya vetésterületének nagysága a tavalyi évben a hazai burgonya­termesztés történetében a legala­csonyabb volt, mivel csupán alig valamivel több mint 880 hektár­nyi területet jelentettek be erre a célra. A vetőburgonyát összesen ti­zenhárom forgalmazó (nemesítő) cég szervezésében harminc szapo­rító állományban termesztettek. Ilyen nagyságrendű termesztési szint a szakemberek véleménye szerint alapvetően még a hazai kis- és nagytermesztők igényeit sem tudja teljes mértékben kielégíte­ni. Ráadásul az ellenőrzött állo­mányok egyharmada nem felelt meg a minőségi követelmények­nek. Főleg azok a fajták akadtak fenn a rostán, amelyek rezisz­tenciája alacsonyabb szintű. Az ültetvények ugyanis a nyári eső­zések miatt jelentős fertőzésve­szélynek voltak kitéve, s noha a szaporító állományokban szép terméshozamok születtek, de a kitermelt vetőgumók minőségé-' vei már komoly gondok adódtak. A legveszélyesebb és a legelter­jedtebb vírus az Y-burgonyavírus, amely nálunk a vetőburgonya szaporításában és a burgonya ter­mesztésében is a legtöbb problé­mát okozza. Az említett tényezők miatt az idei vetőburgonya-kínálatban vár­hatóan jelentős minőségbeli kilen­gések is várhatók. A vásárlások so­rán a termelőknek jóval körülte­kintőbben és óvatosabban kell majd eljárniuk, főleg az ún. saját szaporításé, nem ellenőrzött minőségű vetőmag-kínálat eseté­ben. A vírussal fertőzött ültető­anyag ugyanis a komoly terméski­esést okoz. (sz-rn) (Illusztrációs felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents