Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-12 / 8. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 12. Gazdaság és fogyasztók 7 A világválság hatására az utóbbi 10 év legnagyobb visszaesését szenvedte el a hazai gazdasági tevékenység Vészfékezés az ipari termelésben Már nem világít fényesen Szlovákia ipara, novembertől lejtőre került a teljesítménye (SITA-felvétel) Pozsony. Szlovákia ipari termelése novemberben éves összevetésben 7,1 százalékkal csökkent, ez az első visszaesés 2005 márciusa óta, ráadásul ilyen mértékű hanyatlásra 1999 óta nem volt példa. Főleg a járműipar teljesítménye veszített a korábbi lendületéből. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az ország ipari termelését novemberben törte meg a világgazdasági válság - derült ki a Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból. 2008 október végéig még növekedést könyvelt el az ágazat, sót januárban 8,7, februárban pedig egyenesen 13,1%-os volt a bővülés, ám a nyári hónapoktól kezdődően már csak 0,1-6,3% között mozgott a növekedés éves üteme. Most novemberben 7,1%-kal, 10 éve nem tapasztalt mértékkel esett vissza a termelés. Mindent egybevetve azonban 2008 első 11 hónapjában az ágazat összteljesítménye 3,7%-kal emelkedett. A novemberi törés döntően az autógyártás hanyadásának köszönhető: a világgazdasági válság miatt mindhárom hazai cég (Volkswagen, Peugeot-Citroen, KIA Motors) visszafogta a termelését, ezért a járműgyártás hanyadása 2007 novemberéhez viszonyítva elérte a 16,4%-ot. Az autóiparhoz kötődő beszállítók is sorra jelentik be a megrendelések visszaesését vagy elbocsátásokat. Ráadásul a gázellátás leállása is gondokat okoz: emiatt a múlt hét utolsó napjaiban például egyeden hazai autógyártó sem üzemelt, emellett leállt a Steiger sörgyár, a poprádi Whirlpool háztartásigép-gyártó, a Matador abroncsgyár, néhány cementgyár, a Slovnaft és a U. S. Steel pedig minimalizálta tevékenységét. 2008 novemberében a vegyipar és a textilipar szintén erőteljesen fékezett: az előbbi 12,8%-kal, az utóbbi pedig 12,7%-kal. Az építőipar viszont még novemberben is lendületben volt, a növekménye 13,2 százalékra rúgott - az ágazat havi összteljesítménye először lépte túl a 600 millió eurót. Szlovákia másik húzóágazata, a Sony- ra és a Samsungra épülő elektronika még tartotta magát: novemberben további 2,4 százalékkal bővült, ám ez eltörpült az októberben mért 21 százalék mellett. Szlovákia behozatala és kivitele ugyancsak hanyatíott; a novemberi import volumene 13,2%-kal, az export 15,6%-kal esett vissza 2007 hasonló időszakához képest. (t, m, só) Nálunk már hónapok óta érződik az európai uniós fizetőeszköz jótékony hatása Most folyik az euró igazi tesztelése Hamis olcsóságérzet Kedvünkre kerekítenek Pozsony. A karácsony utáni árleszállítások idején az euró miatti új árcédulák rondák a dsztánlátást. „Az euróbán feltüntetett ár olcsóságérzetet kelt, miközben ha az összeget átszámítjuk koronára, akkor az ár esedeg nem is biztos, hogy kisebb” - nyilatkozta Nadežda Machútová, a Szlovák Fogyasztó- védelmi Felügyelet igazgatónője. „Az átszámítás során valamennyi termékünk árát a vásárlók szempontjából kedvező irányba kerekítettük. Még abban az esetben is, amikor a hivatalos átszámítási séma szerint felfelé kellett volna kerekíteni” - áhította Martin Gärtner, a Kaufland kiskereskedelmi üzletíánc szóvivője. A Lidi üzletlánc is lefelé kerekítve számolta át az árakat euróra, „ez minden idők legnagyobb, egyszeri árleszállítását eredményezte” - közölte Sandra Kipetová, a Lidi szóvivője. (P, ú) HORBULÁK ZSOLT Pozsony. Az eurózónához való csadakozást az ország többsége pozitívan fogadta. Most, amikor megtörtént az átállás (kevesebb mint 50 milliárd korona van készpénz formájában a polgároknál, ami a korábbi szint alig egyharma- da), semmi ok kételkedni abban, hogy egy elit klubba léptünk be. Az euró jótékony hatásai már néhány hónappal ezelőtt is érezhetők voltak. Ezek közé lehet számítani az árfolyam-stabilitást vagy azt, hogy Szlovákia az egyetlen ország a régióban, amelyet felminősítettek. Mindezek azt jelentik, hogy a gazdasági viharokközepette az ország a nyugalom szigete (nem politikai értelemben). Többek között éppen ezért választják befektetési célországnak napjainkban is. Ennek ellenére a közös devizának a közgazdászok részéről vannak kritikusai is. A leggyakoribb ellenérv, hogy az euró csak jó gazdasági környezetbe való pénznem. A probléma leginkább egyeden ma- astrichti kritérium körül van, ez pedig az államháztartási hiány 3 % alatt tartása. Ezt, a másik három kritériummal egyetemben, állandóan be kell tartani. Akkor is, ha növekedési pályán áll a gazdaság, akkor is, ha recesszió van. Ha egy ország megszegi, büntetést kell fizetnie a közös brüsszeli kasszába. Ezek a feltételek arra szolgálnak, hogy biztos támaszt adjanak a közös valutának, de azért legyen valamilyenmozgástér. Ám több tagállam akkor is ádépte a szintet, amikor jól ment a gazdaságnak. Most, mikor szükség van állami támogatásokra, illetve amikor csökken az állam bevétele, még nehezebb megfelelni e feltételnek. Több közgazdász azt ajánlja, hogy módosítani lehetne őket. A hiány a gazdasági visszaesés alatt lehetne nagyobb, amit a növekedés idején kompenzálnának. Ám a felvázolt elképzeléssel nem foglalkoznak komolyan, mivel a szabályok enyhítése a jelenlegi körülmények között inkább kárt okozna. Az euró most éli át első gazdasági válságát és rögtön egy kiterjedt, világméretű recesszióval kezdi. Eddig megvan iránta a bizalom. A dollárhoz és a fonthoz képest erősödik, egyre több állam választja tartalékvalutának. A szkeptikusok az uniós fizetőeszköz gyenge pontjaként azt hánytorgatják fel, hogy egy valutát ilyen sokféle gazdaságban nem lehet stabilan tartani, hiszen nehéz minden ország számára megfelelő pénzügypolitikát folytatni. Mostantól az euró stabilitása a mi ügyünk is. Szlovákia megfelel a maastrichti kritériumoknak, hiba lenne, ha az elkövetkező években letérne a megkezdett útról. Szlovénia már két évvel ezelőtt bevezette az eurót. Sokan máig nosztalgiával gondolnak pénzükre, a tolárra Előbb volt az árbefagyasztás, majd jött az árugrás POSTA ÁKOS ISTVÁN Ljubljana. Szlovénia két évvel Szlovákia előtt vezette be az eurót a forinttal nagyjából azonos árfolyamon mozgó tolár helyett (a hivatalosan rögzített árfolyam: 239 tolár 1 euró). A sokszor Jugoszlávia bankjaként emlegetett ország saját pénzneme a szlovák koronához hasonlóan mintegy 15 évig volt forgalomban. Az ebben az időszakban felnőtt; mai huszonéves generáció tagjaival beszélgetve, tapasztalataikat, élményeiket leszűrve egyértelmű kép vázolható fel. Az euróra való áttérés után az árak radikálisan megemelkedtek, igaz, nem azonnal. Ennek az oka az a törvény volt, amely megtiltotta a kereskedőknek, hogy emeljék az áraikat, közvetlenül a váltást követően tehát csak az átváltásnál alkalmazott kerekítési szabályok alapján változtak az árak (erről lásd Robert Fico elképzeléseit). Az áremelési moratórium fél éve alatt azonban a termékek előállítási költségei növekedtek, így a tilalom lejárta után annál nagyobbat robbant az árbomba! Az euró bevezetését követően az infláció 7%-os lett; az egész eurózónában a legmagasabb. Ezt indokolt ellensúlyozni, a rendeletileg nyomott árakat nem lehet a végsőkig tartani, ami számunkra is okulás lehet. Egy bárban egy csésze kávé korábban 120 tolár volt, a pénzcserét követően viszont már 1 euró! Az élelmiszerek ára sokat emelkedett, s értelemszerűen nőttek a lakásfenntartási és közlekedési költségek is. Az euró még a régi reflexek miatt csalóka lehet. Mivel a tolár esetében az apróbb címleteknek nem volt komoly értéke, ezért sokan nem is kérték a visszajárót, hiszen 10,20 vagy éppen 50 tolár ide vagy oda, nemigen számított. Az euró azonban sokkal értékesebb pénz, a 10, a 20, az 50 cent tehát igenis fontos lehet, a régi reflex azonban még sokszor hat. Az euró értékének megszokása főként az idősebb generációknak okoz gondot, a fiatalok közül is akadnak azonban sokan, akik még átszámolják az árakat tolárra. Megjegyzendő, az osztrákok közt is vannak, akik még hét évvel az új fizetőeszköz bevezetése után is nagyokat sóhajtozva számolják át az árakat schillingre! Nagyon sok, jelenleg eurót használó országban él az a hiedelem, hogy a magasabb árakat önmagában az euró bevezetése okozta. Ez azonban ebben a formában nem felel meg a valóságnak, az árak ugyanis az új pénznem bevezetése nélkül is emelkedtek volna - igaz, lehet, hogy nem ilyen mértékben. Sok szlovén ellentmondásos érzelmekkel viszonyul a pénzhez. Egyrészt jónak tartják, hogy külföldön is sok helyütt fizethetnek a saját pénzükkel, nem kell tehát mindenütt váltani, sajnálják azonban a tolár feladását. Nemcsak az olcsóbb árak miatt, hanem azért is, mert az - úgy érzik - jobban reprezentálta őket, hiszen csak az övék volt. Közgazdasági szempontból - különösen ezekben a válságos időkben - mindenképpen előnyös a közös pénz. Ahogyan Alfred Gu- senbauer (SPÖ), Ausztria nemrégiben leköszönt kancellárja nyilatkozta a pénzügyi válság kezdetén, bele se kíván gondolni, mennyivel bonyolultabb lenne a helyzet kezelése Európa-szerte, ha még mindig az egyes országokra szétaprózott pénznem lenne, mint régebben. Mint ismeretes, több, még meglévő európai pénznem (brit font, svéd, norvég, izlandi korona, ukrán hrivnya és persze a magyar forint) a világválság hatására jelentősen vesztett értékéből, s a dán korona is csak nagy nehézségek árán tudta megőrizni árfolyamát. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK SE Bordnetze: 500 főt építenek le Nyitra/Guta. A Volkswagen és a Skoda Auto számára kábelkötegeket gyártó nyitrai SE Bordnetze cég bejelentette, két hullámban összesen 508 alkalmazottját bocsátja el. A 2200 főt alkalmazó autógyári beszállító nem volt hajlandó kommentálni a lépését. Ä gútai Kromberg & Schubert társaság is problémákkal küszködik. Az 1850 főt alkalmazó telephely a bajor BMW-től kapja a megrendelést, melynek volumene az utóbbi időben 30%-kal esett. (Hn) Csődöt jelentett a koreai Ssangyong Szöul. Teljes a káosz az 5. legnagyobb dél-koreai autógyártónál, a Ssangyong Motornál. A terepjáróit nálunk is értékesítő vállalat pénteken csődvédelembe menekült, mert szabad pénzforrásai teljesen elapadtak. A cég elnöke, Csoj Hjung-tak és vezérigazgatója, Zsang Haj-tao azonnali hatállyal lemondott posztjáról. A vállalat megmentésére vonatkozó tárgyalások a kínai anyacég (az 51%-os részesedéssel bíró kínai SAIC holding), a hitelező bankok és a dél-koreai kormány képviselői között zátonyra futottak, nem tudtak megegyezni a kilábalási stratégia és annak finanszírozása ügyében. A járműgyártó részvényárfolyama tavaly 77%-ot zuhant a szöuli tőzsdén. A gyártás viszont nem áll le a cég üzemeiben. A Ssangyong takarékossági intézkedésekkel próbálnak úrrá lenni a nehézségeken. A dolgozók bérét például 30%-kal csökkentik a következő két évben. A termékportfolión is változtatni kell, ugyanis a cég fő profilját a magas fogyasztású sportterepjárók gyártása adja, ám ezek piaca az olaj-, majd a pénzügyi-gazdasági válság következtében gyakorlatilag összeomlott. (NOL, ú) Az Aerofloté lesz a magyar Malév? Budapest. Körvonalazódni látszik a magyar Malév légitársaság megmentésének menetrendje. A december közepén félbeszakadt közgyűlést január 16-án folytatják. Lapértesülések szerint a jelenleg 3,6 milliárd forintos jegyzett tőkét 5 millió forintra szállítják le. Bár a pontos forgatókönyvet egyelőre homály fedi, a legvalószínűbb verziónak jelenleg az tűnik, hogy a Malévet a privatizáció óta hitelező orosz Vnyeseko- nombank tőkét emel a cégben, ezzel az eddigi főtulajdonos, a Borisz Abramovics nevével fémjelzett AirBridge kisebbségi tulajdonossá válik. Egyesek szinte tényként kezelik, hogy a légitársaság üzemeltetését az orosz Aeroflot veszi majd át. (NOL) Régiónk ékköve, a cseh ČEZ Prága. A ČEZ cseh energia- szolgáltató a visegrádi térség legnagyobb piaci értéket képviselő társasága - derül ki az Ernst & Young tanácsadó cég globális felméréséből. A tanulmány arra volt kíváncsi, hogy a pénzügyi világválság idején a tőzsdére vitt társaságok közül melyek képviselik a legnagyobb értéket. A 300-as világlistára térségünkből, beleértve Ausztriát is, csupán a ČEZ került fel, ráadásul a 220. helyről a 208. helyre ugrott. A céget 24,7 milliárd dollárra értékelték, ami ugyan jelentős visszaesés a 2007-ben jegyzett 44,6 milliárdhoz képest, azonban a többi társaság még nagyobb veszteségeket szenvedett el. A 300, legnagyobb értéket képviselő cég összesen 14,75 billió dollárt ér, ami 40%-kal kevesebb, mint egy éve. Az éllovas az amerikai Exxon Mobil amerikai olajcég 406,1 milliárd dollárral, majd a kínai Petrochina következik 259,8 milliárddal, a 3. az amerikai Wal-Mart kiskereskedelmi üzletlánc 219,9 milliárd dollárral. A legnagyobb érték- vesztést az orosz óriáscégek szenvedték el: például a Gazprom a 7. helyről a 47-re zuhant (83,5 milliárd dollárral). (ČTK) Napokig tartósan gyengült a forint Budapest. Pénteken nagyot esett a forint az euróhoz képest: a forint 273,20-on kezdte a napot, ám délután megközelítette a 278 forintot. Összességében kedd óta több mint 4%-ot (11 forintot) vesztett értékéből az eu- róval szemben a magyar deviza. Az okokat magyarázva a kereskedők szerint a piacon az erős külföldi szereplők euróvásárlá- sai és forinteladásai jelentették a meghatározó irányzatot, ajelen- legi helyzetben ez több mint elég akurzus megugrásához. Atérség devizáit a gázvita hatásai, az erősödő gazdasági krízisveszély és a befektetők fokozódó kockázat- kerülése terheli. (Pb, m) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Anqol font 0,8948 Lengyel zloty 4,04445 Cseh korona 26,460 Magyar forint 276,13 Bolqár leva 1,9558 Román lei 4,2323 Japán jen 124,40 Svájci frank 1,4998 Kanadai dollár 1,6186 USA-dollár 1,3684 VÉTEL ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,38-1,33 27,95-25,35 284,63-268,63 OTP Bank 1,39-1,31 27,46-25,88 284,69-268,55 Postabank 1,42-1,32 27,39-25,53Szí. Takarékpénztár 1,40-1,30 27,43-25,91 290,09-265,11 Tatra banka 1,39-1,32 27,35-25,96 288,62-266,68 Dexia banka 1,40-1,33 27,15-25,77 283,31-268,95 Általános Hitelbank 1,39-1,32 27,44-25,92 284,63-268,63 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. ° (Forrás: SITA)
