Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-10 / 7. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 10. Szalon 17 Hánykönyvedvan? Azt, hogy ki mekkora könyv­gyűjteménnyel rendelkezik, a szo­ciális háttér is befolyásolja. Nyilván a jól szituált családokban több pénz jut könyvre. Döntő lehet az a tény is, hogy szeret-e a családban valaki olvasni, mekkora a családi könyv­tár, milyen mintát lát a fiatal ott­hon. A szakközépiskolások a legke­vesebb 3, a legtöbb 600 könyvet tüntettek föl sajátjukként, a gimna­zisták esetében 5 volt a legkeve­sebb, 1200 a legtöbb, amit saját könyvként feltüntettek. A leggyak­rabban 30-50 könyv szerepel azok­nál, akiknek nincs saját könyvtá­ruk, 150-250 könyvvel rendelkez­nek azok, akiknek saját könyvtáruk van, 600 és 1200 könyvet mindkét iskolatípusnál csak egy-egy diák je­lölt. A kérdést tulajdonképpen el­lenőrzőnek szántuk, egyrészt a sa­ját könyvtár (tehát a száz könyv fö­lött) feltüntetése, másrészt akinek a meghatározás szerint nincs saját könyvtára; arról is képet kapjunk, általában mennyi könyvvel rendel­kezik ez a korosztály. A legutóbbi könyvedet honnan szerezted? Ennél a kérdésnél azt szerettük volna kideríteni, miként jutnak könyvhöz a fiatalok. Van-e már va­lamilyen kialakult szokásuk a könyvek beszerzésére? Vásárol­nak-e könyveket, vagy inkább ajándékba kapnak, vagy kikölcsön­zik, amit nagyon el szeretnének ol­vasni? A könyvvásárlás szokásai (és ez esetben nem hiszem, hogy zseb­pénz hiányában) még nem alakul­tak ki sem a szakközépiskolások, sem a gimnazisták körében. A szakközépiskolások 16,98%-a, a gimnazisták valamivel több, 28,57%-avásárolkönyvet. Haafiú- lány arányt nézzük, a szakközépis­kolás fiúk 17,14%-a, a lányok 16,88%-a vásárol, vagyis fej-fej mellett haladnak, míg a gimnazista fiúk 23,42%-a, a lányok 32,43%-a vásárol könyvet, itt a lányok pro­dukálták a jobb eredményt. Aján­dékba jóval többen kapnak köny­vet, a szakközépiskolás fiúk 75,23%-a, a lányok 61,68%-a, a gimnazista fiúk 58,55%-a, a lányok 46,62%-a kap könyvet, itt látható­an megfordult az arány a fiúk javá­ra. A harmadik lehetséges válasz a kölcsönzés, ez esetben nem csak a könyvtári kölcsönzésre gondol­tunk, családtag, rokon, barát, bárki szóba jöhetett. Könyvet nagyon ke­vesen kölcsönöznek, a szakközép- iskolás fiúk mindössze 0,76%-a, a lányok 21,42%-a, a gimnazista fiúk eredményei jobbak, mint a szakkö­zépiskolásokéi, 18,01%, a lányoké ehhez hasonló: 20,94%. Van az iskolátokban könyvtár? Ellenőrző kérdésnek szántuk, száz százalékos pozitív választ vár­va, a válaszok viszont meglepőek. A szakközépiskolások közül 77-en úgy tudják, hogy nincs az iskolá­jukban könyvtár, érdekes módon a lányok szerepelnek rosszabbul, 53 lány és 24 fiú válasza nemleges, 10 gimnazista pedig fele-fele arány­ban (5 lány és 5 fiú) állítja azt, hogy nincs az iskolájukban könyvtár. Mellékesen jegyzem meg, hogy az összes iskolában, ahol a felmérés készült, van könyvtár, mely általá­ban 2-5 ezres vagy ennél nagyobb könyvállománnyal rendelkezik. A megkérdezett diákok nem elsősök voltak, tehát volt már egy vagy két iskolaévük arra, hogy meg- és fel­keressék az iskolai könyvtárat. Olvasójavagy? A könyvtárhasználatra vonatko­zó második kérdés még meglepőbb eredményt hozott. A 259 szakkö­zépiskolás közül 11-en járnak az is­kolai könyvtárba (1 fiú és 10 lány). A gimnazistáknál még kevesebben: 2 fiú és 3 lány látogatója az intéz­ményükben működő (vagyis ezek szerint nem jól működő) iskolai könyvtárnak. El kell gondolkodni azon a tényen, hogy a tavalyi évben készített felmérés szerint az alapis­kolások 26,19 százaléka (ami szin­tén nem jó arány) hogy csökkenhet 0,3 százalékra a középiskolások esetében. Helyben van a könyvtár, több ezres a könyvállomány, rend­szeres a nyitva tartás, a kötelező ol­vasmányok több példányban fel­lelhetők. A nyolc iskolában, ahol a felmérés készült, egyetlenegy szakközépiskolában van könyvtári státus, tehátfizetettkönyvtáros. Jársz a városi könyvtárba? Valamelyest javult az arány en­nél kérdésnél. Mindhárom város­ban, ahol a felmérés készült, működik városi könyvtár. A meg­kérdezett tanulók egy része a kör­nyező településekről jár iskolába. Ezek a tanulók, ha a községi könyv­tárba vannak beiratkozva, szintén igen választ adhattak erre a kérdés­re. A szakközépiskolások 16,21%-a könyvtárlátogató, kevesebben a fi­úk, mindössze (0,76%-a, míg a lá­nyok 22,07%-a), a gimnazistáknál többen, 37,06%-a jár könyvtárba (a fiúk 28,82%-a, itt is magasabb a lányok aránya: 43,24%). Tehát ha az előbbi kérdésnél esedeg arra gondoltunk, hogy azért nem járnak a 16-19 éves fiatalok az iskolai könyvtárba, mert a városi vagy a községi könyvtárat látogatják tö­megesen, sajnos ez nem így van. Ha igen, milyen gyakran? Erre a kérdésre az ideális válasz az lett volna, ha a 198 diák, akik az előző kérdésre az igen választ ad­ták, azt jelölték volna meg, hogy legalább havonta járnak könyvtár­ba, a könyvtárhasználati szabály­zat szerint ugyanis a kölcsönzési idő általában egy hónap. Havonta viszont a szakközépiskolások közül csak 8-an, a gimnazisták pedig 22-en járnak könyvtárba. Elenyé­sző azok száma, akik hetente járnak könyvtárba, mindössze 2-en a szakközépiskolások és 5-en a gim­nazisták közül. Még érthető, ha kéthavonta hozza-vjszi a könyvet az olvasó, a szakközépiskolások 11-en, a gimnazisták közül a 23-an teszik ezt, de aki félévente jár, az ál­talában csak két-három kötelező olvasmányt visz, és már csak a kö­vetkező évben látjuk őt viszont, ha látjuk. Szoktál újságot olvasni? Újságot sokkal többen olvasnak, mint könyvet. Ez állapítható meg a kérdésre adott válaszokból. Az szakközépiskolások 96,13%-a vá­laszolt igennel erre a kérdésre. Ha­sonló az arány a gimnazisták eseté­ben: 96,52% olvas valamilyen saj­tóterméket. Ha igen, sorold fel, melyekezek! Ezek után kíváncsiak voltunk, mit olvasnak a legszívesebben. A lányok vonzalma leginkább a női magazinok, a zenei és az ifjúsági lapok, valamint a bulvár irányába mutat, a fiúkat a számítógépes és a sporttal kapcsolatos folyóiratok kö­tik le leginkább. Mindkét nem ol­vassa a napi sajtót, nagyon sokan je­lölik első helyen az Új Szót, jól sze­repelnek a regionális lapok is; a Csallóköz és a Nitrianske noviny előkelő helyen szerepel a fiúk köré­ben (nyilván a heti sporteredmé­nyek miatt), a somorjaiak termé­szetesen megemlítik a Somorja és Vidékét, de olvassák a Vasárnapot, a Szabad Újságot, az Új Nőt, megje­lentek a felsorolásokban a szlovák nyelvű napi- és hetilapok is. A lá­nyok általában a női magazinokat említik, Nők Lapja, Emma, Elle, lOOxSzép, JOY, Cosmopolitan, Glamour, Bridge, Bravo Girl, szere­tik a pletykalapokat: Kiskegyed, Best, Story. Szerepel továbbá a Blikk, a Bravo, a Popcorn, az Ifjúsá­gi Magazin, a fiúknál a Sport, a Ké­pes Sport, a Nemzeti Sport, a Foci- tipp (az Új Szó melléklete), a Sztársport, az Auto-motor, az Au­to tuning, a Formula, az FHM, a kü­lönböző számítástechnikai maga­zinok, valamint a Magyar Horgász, a Sporthorgász, a Nimród és még sorolhatnám. Szinte semmi eltérés sincs a két iskolatípus által felsorolt folyóiratok vagy magazinok kö­zött. Összesen 499-en válaszoltak igennel erre a kérdésre, és általá­ban 2-3 fajta folyóiratot mindenki megnevezett. Irodalmi folyóiratot, sem hazait, sem magyarországit, egyetien megkérdezett sem említ. Szoktál televíziót nézni? Ha igen, naponta hány órát? A következő kérdések a televízi­ózással kapcsolatosak. Közismert tény, hogy egyre több időt töltünk a televízió előtt, és sajnos az olvasás­ra fordított percek száma ezáltal is egyre kevesebb lesz. A tévénézés tehát megszokott, teljesen termé­szetes, a napi programhoz kapcso­lódó szerves tevékenység lett. Szin­te mindenki igennel válaszolt erre a kérdésre, lányok, fiúk egyaránt na­ponta néznek tévét. Nincs különb­ség a szakközépiskolások és a gim­nazisták tévénézési szokásai között sem. Átlagban több mint 3 órát ül­nek naponta a televízió előtt. Na­gyon sokan napi 5-6 órát tévéznek, de voltak olyanok is, akik megjelöl­ték, hogy hétvégén még ennél is több, 7-8, de akár 10 órát is eltölte­nek a tévé képernyője előtt. Mit nézel a legszívesebben? Van kedvenc műsorod? A fiúk legszívesebben kaland­filmeket, krimit, horrort, akciófil­meket, háborús és fantasztikus fil­meket, híradót, sportközvetítése­ket, természetfilmeket és rajzfil­meket néznek. A lányoknál az első helyen a sorozatok állnak: a Bará­tok közt, a Szeress most!, a Bűbájos boszorkák, a Született feleségek. Mindkét nem nézi a Jóban Rossz­ban, a Jóbarátok, a dr. House, A Grace klinika, a Csillagkapu, a Dög­lött akták, a Smallwille, a Walker, a texasi kopó, a Cobra, a Szupersztár, a Monk - Flúgos nyomozó, a Gyil­kos számok, A szökés c. sorozato­kat, de nézik a Híradót, a Naplót, a Tényeket, az Aktívot, a Fókuszt, a Magellánt. Nem tudtam két cso­portra osztani a szakközépiskolá­sok és a gimnazisták kedvenc tévéműsorait, szinte mindenki mindent néz, kb. délután négytől legtöbbször nagyon késő estig. Saj­nos a legtöbben nagyon sok szín­vonal alatti műsort néznek, legin­kább a kereskedelmi csatornák adásait sorolták fel a válaszokban. Ezek a csatornák viszont inkább a tömegízlésnek akarnak megfelelni, mintsem a kultúrát közvetíteni. És ebben rejlik a legnagyobb veszély. Joggal tehetjük fel a kérdést, vajon milyen hatással van a fiatalok sze­mélyiségére a televíziózás. A válo­gatott és az ésszerű időtartamú té­vézés nyilván pozitívan befolyásol­ja a személyiség alakulását, gazda­gítja az ismereteket, segítséget nyújthat a hétköznapi gondokmeg- oldásához, és egy-egy jó film meg­tekintése talán még kíváncsiságot is ébreszthet a nyomtatott betű iránt. Sajnos, fiataljaink válogatás nélkül rengeteg időt töltenek a tévé előtt, ami nemcsak az olvasás, ha­nem egyéb más hasznos intellektu­ális jellegű tevékenység rovására is mehet. Mivel töltőd legszívesebben a szabadidődet? Akedvtelések, hobbikszéles ská­láját sorolták fel a fiatalok. A tévé, a számítógép és az olvasás mellett nagyon sokan sportolnak - foci, ké­zilabda, asztalitenisz, kajakozás, lovaglás, motorozás, korcsolyázás, gimnasztika, atlétika, sakk. Van­nak, akik szívesen csavarognak a barátokkal, vagy sétálnak a sza­badban, sokan írták a zenehallga­tást, de van, aki füvet nyír, sőt olyan is, aki szeret dolgozni, barkácsolni, állatokkal törődni. Van, aki naplót vezet, verset és prózát ír, színjátszó körbejár, táncol és zenél, de olyan is van, aki egyszerűen azt válaszol­ta, hogy szabadidejében leginkább alszik vagy unatkozik. Eltérés - ér­dekes módon - a két iskolatípus kö­zött az, hogy a gimnazisták közül senki sem említi, hogy a szabadide­jét a barátjával vagy a barátnőjével töltené (itt párkapcsolatra gondo­lok), míg a szakközépiskolások kö­zül sok fiú azt írta, hogy a barátnő­jével és sok lány, hogy a barátjával tölti a szabadidejét. Ez talán a köz­tük levő korkülönbséggel magya­rázható: a megkérdezett gimnazis­ták egy-két évvel fiatalabbak vol­tak, mint a szakközépiskolások. Szoktál számítógépet használni? A következő kérdéscsoportból a számítógép használatáról, gyako­riságáról és a használat céljáról ka­punk képet. Számítottunk rá, hogy nagyon sokan válaszolnak majd igennel erre a kérdésre, mégis meg­lepetés volt a 99%. A megkérdezett 518 diák közül mindössze heten nem számítógép-használók. A ki­lencvenes évek elején igen erős konkurense jelent meg a televízió­zásnak és az olvasásnak - a számí­tógép. A konkurencia, mint azt az előző kérdéscsoport válaszai is iga­zolják, a televíziózást nem befolyá­solta negatívan. Különböző publi­kációkban és felmérésekben a ki­lencvenes évek végén még abszolút pozitív tényként említik a számító­gép használatának népszerűségét, viszont az utóbbi két-három évben ennek megítélése már korántsem olyan egyértelmű. A könyvtárunk­ba betérő fiatalok többsége nem in­formációkeresés céljából vagy a ta­nuláshoz szükséges adatok letölté­se végett használja a számítógépet, hanem különféle, gondolkodást egyáltalán nem igénylő és a kreati­vitásukat egyáltalán nem fejlesztő, sőt inkább káros hatású játékok mi­att ül le a gépek elé. Ha igen, milyen gyakran? Nincs különbség a két iskolatí­pus diákjai között a számítógép használatának gyakoriságában. Á nemeknél viszont igen, a fiúk in­tenzívebb számítógép-használók, mint a lányok. A megkérdezett szakközépiskolások nagy része, a fiúk 80,76%-a, a lányok 58,27%-a naponta használja a számítógépet. Hetente többször 15,38 és 26,49 százalékuk, hetente egyszer a fiúk 0%-a, a lányok 0,72%-a. A gimna­zistáknál is hasonló a helyzet. Milyen célból használod a számítógépet? Nincs nagy eltérés a két iskolatí­pus diákjainak a válaszai közt. Mindkét esetben az Internet van az első helyen, 85 fiú és 108 lány a szakközépiskolások közül, a gim- nazistáktöbben, 102fiúés 1261ány használja az Internetet. Tanulásra a szakközépiskolás fiúk közül 44- en, a lányok 76-an, gimnazista fiúk közül 49-en, a lányok pedig 91-en használnak számítógépet. A chat és az e-mail fele-fele arányban oszlik meg mind a szakközépisko­lás, mind a gimnazista fiúk és lá­nyok között. Érdekes módon a gimnazisták játszanak többen a számítógépen, míg a szakközépis­kolás fiúk csak 6-an, a lányok 45- en, a gimnazista fiúk közül 82-en, a lányok pedig 47-en jelöl­ték meg a játékot. Az egyéb célú felhasználásnál a szakközépiskolá­sok közül24fiúés41 lány, a gimna­zisták közül 68 fiú és 80 lány vála­szolt, leggyakrabban szerepel a CD, DVD, szövegszerkesztés, zenehall­gatás, kottamásolás, újságolvasás, rajzolás, naplóírás, a szakközépis­kolásoknál megjelenik az ismerke­dés is. Naponta mennyi időt töltesz a számítógép előtt? A nemek közti különbség meg­mutatkozik a számítógéppel eltöl­tött idő között is. A fiúk sokkal töb­bet időznek a számítógép előtt. A szakközépiskolás fiúk közül napi egy órát mindössze 0,86%-a, a lá­nyok 32,4%-a, több órát a fiúk 64,42%-a, a lányoknak 45,03%-a használ számítógépet. Még jobban elkülönülnek a nemek a gimnazis­táknál, ott a fiúk közül naponta egy órát 13,76%, a lányok 44,89%, több órát a fiúk 62,38%-a, míg a lá­nyoknak csak 28,57%-a számító- gépezik. Fejezd be az általad kiválasztott mondatot! Legvégül egy megkezdett mon­dat befejezésére kértük a tanuló­kat. Az egyik mondat Én azért sze­retek olvasni, mert..., a másik Én azért nem szeretek olvasni, mert... A Szeretsz olvasni? kérdésre adott igen vagy nem válasz alapján dön­töttek, hogy ki-ki melyik mondatot fejezi be. Az 518 megkérdezett ta­nuló közül 341-en szeretnek olvas­ni, ők az első megkezdett monda­tot, míg 177-en, akik nem szeret­nek olvasni, a másodikat fejezték be. A válaszok általában egy-két szavasak voltak. Az Én azért szere­tek olvasni, mert... mondatot leg­gyakrabban azzal fejezték be, hogy bővül a szókincsem, a könyv szóra­koztat, szeretem az izgalmas törté­neteket, jó időtöltés, kellemes ki- kapcsolódás, tanulok a könyvből, új információkhoz jutok a könyvek által, a jó könyv jobban érdekel, mint a tévé, kinyílik előttem a világ, műveltebb leszek, emberi sorsokat ismerek meg, vagy mert egysze­rűen olvasni jó. Aki azt a mondatot fejezte be, hogy Én azért nem szeretek olvasni, mert..., általában azt írta, hogy a könyvek unalmasak, nincs rá időm, nincs kedvem, nincs türelmem, (REUTERS/Kai Pfaffenbach) mert nem érdekel a könyv, inkább a megfilmesített változatokat né­zem, vagy egyszerűen nem vála­szolt a kérdésre. Jellemző volt az egész felmérésre, hogy az írásos vá­laszadás egyaránt gondot okozott a szakközépiskolásoknak és a gim­nazistáknak is. Itt, az utolsó kér­désnél az is kiderült, hogy milyen fejletlen az íráskészségük, a leg­többen meg sem próbáltak egy ke­rek mondatot kialakítani, általában egy-két szavas válaszokat adtak, a helyesírásuk pedig kétségbeejtően rossz. A felmérés eredményei A felmérés eredményeiből azt a végkövetkeztetést vonhatjuk le, hogy napjainkban bizony egyre ke­vesebb időt töltenek el a fiatalok könyvvel. Radikálisan megválto­zott társadalmi körülmények kö­zött élünk, ez az ún. információs társadalom tálcán kínálja a külön­böző médián keresztül a mai kultú­ra szinte összes termékét, s gyer­mekeink válogatás és a legtöbb esetben sajnos igényesség nélkül válnak e termékek fogyasztóivá. A harmadik évezred küszöbén tehát viszonylag tanácstalanul állunk szemben egy olyan problémával, amelynek áthidalásában a könyv­tárnak, a könyvnek és az olvasás­nak hallatlanul fontos szerepe van. Fiataljaink manapság inkább nézik a televíziót, játszanak a számítógé­pen, mint hogy könyvet olvassanak vagy könyvtárba járjanak. Ha na­gyon szigorú szempontok szerint értékelem ennek a felmérésnek az eredményeit, akkor még az olvasó fiatalok is két csoportba sorolha­tók. Egy részük nagyon színvonalas könyveket olvas, s van a másik cso­port, amely csak a könnyed, kom­mersz, s bizony a legtöbb esetben színvonal alatti irodalmat keresi. A szülők mellett a könyvtáros és a pe­dagógus feladata, hogy felkeltse a gyermekek érdeklődését a valódi szépirodalom iránt, s hogy rávezes­se őket a helyes értékrend kialakí­tására és az olvasás varázsára. (A felmérés rövidített, szerkesz­tett változata. A szerző a somorjai Zalabai Zsigmond Városi Könyvtár könyvtárosa)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents