Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-10 / 7. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 10. Euró 13 unk is érvényes fizetőeszköz r \ Németország ija el, ami viszont még mindig semmi az iböző címletű euróérméhez képest, itya két és fél tonna lesz, összértéke pedig : írásoldala minden országban ugyanolyan míg a fejoldalon minden állam saját, úgy- t terveztek, van, ahol mind a nyolc érmen rvényes, függetlenül attól, mely országban ális fizetőeszköznek minősülnek az emlék- n egy évben egy emlékérmét mutathat be, rszámot előre meghatározzák. :észült. Eddig tíz ország bocsátott ki ilyen kkor rögzítették az első körben euróra vál- 2002-ben jelent meg a pénztárcákban. Németországban a tisztségviselők és numizmatikai szakértők háromféle képi megjelenést választottak ki saját euróérméik számára. Az egy- és kéteuróson a német szuverenitás hagyományos jelképe, a sas látható, az Európát jelképező csillagokkal övezve. A sas volt az 1870-beri létrejövő egységes Németország címerállata, majd a későbbi német címerekben is szerepelt. A 10, 20 és 50 centes érméken a Brandenburgi kapu, Németország felosztásának, majd későbbi újraegyesítésének a jelképe látható. Az 1, 2 és 5 centes érméket a korábbi német pfennigérmék rajzolatára emlékeztető tölgyfaág- motívum díszíti. Egy euró 1,96 német márkát ért a 2002-es pénzváltáskor. A szlovénok mind a nyolc euróérmére más nemzeti motívumot választottak. A kéteurós érme a költő France Preserent ábrázolja - ő a szlovén himnusz szerzője. Az egyeuróson Primoz Trubar, az első szlovén nyelvű nyomtatott könyv szerzője látható. Az 50 centes érme Triglav hegyét - az ország legmagasabb pontját - ábrázolja. A 20 centesen lipicai lovak láthatóak. A 10 centesen az építész Joze Plecnik meg nem valósult terve szerepel a szlovén parlamentről. Az 5 centest egy magvető képe díszíti. A 2 centesen a karintiai fejedelmi koronázási kő látható. Az 1 centes gólyát ábrázol. Egy euró 239,64 szlovén tolart ért a pénznem egy évvel ezelőtti cseréjekor. CD Portugália ► Spanyolország A portugál euróérmék a nemzeti szimbólumokból és a portugál történelemből merítenek. Az egy- és a kéteurós érméken az ország várai és címerei láthatók az európai csillagokkal körülvéve. A központi motívum az 1144-es királyi pecsét. A 10, 20 és 50 centes érméken központi motívumként az 1142-es királyi pecsét látható. Az 1, 2 és 5 centes érméken az 1134- ből származó első királyi pecsét szerepel. Egy euróért a pénznem 2002-es váltásakor 200,48 escudót kellett fizetni. Forrás: Európai Központi Bank, wikipedia.org, MSz Grafika SME/SŠ Ausztria Az osztrákok mind a nyolc érmére más-más nemzeti ábrát tettek, melyeket alapvetően három csoportba lehet osztani: jelentős személyiségek, építészeti stílusok és virágok. Az osztrák kéteurós érmén Bertha von Suttner békeaktivista arcképe látható. Suttner 1905-ben első nőként vehette át a Béke Nobel-díjat. Az egyeuróson az ország egyik leghíresebb szülötte, Wolfgang Amadeus Mozart arcképe szerepel. Az 50 centesen egy bécsi szecessziós stílusban épült épület kapott helyet, a 20 centesen a Belvedere kastély - itt írták alá 1955-ben az ország semlegességét garantáló szerződést -, a 10 centesen pedig Bécs legismertebb épülete, a gótikus Szent István-dóm látható. Az 5 centesen az alpesi kankalin Ausztria környezettudatosságát jelképezi, a 2 centesen lévő havasi gyopár az Alpok szimbóluma, ugyanúgy, ahogy az 1 centesen látható tárnics. Az euró Ausztriában a schillinget váltotta. Egy euró 13,76 schillinget ért 2002-ben. San Marino éket három motívum díszíti. Az érme az állami címert, a hármas lyezett kettős keresztet ábrázolja. 0 centes a pozsonyi várat és Szlo- rolja. Az 1, a 2 és az 5 centes ér1 egyik csúcsa, a szlovák nemzeti jelképe, a Kriváň látható az állami yezve. Az euró-korona váltóárfo- jnában határozták meg. A miniköztársaság minden érmét más és más ábra díszíti. A kéteurós érmén a kormány épülete (Palazzo Pubblico) látható. Az egyeurós érmén a Köztársaság hivatalos címere látható. Az 50 centes érme a három tornyot ábrázolja: a Guaitát, a Cestát és a Montalét. A 20 centes érmén Szent Marinusnak a Guercino iskola egyik festménye alapján készült képe látható. A 10 centes érmét a San Marino-i Basilica képe díszíti. Az 1, 2 és 5 centes érmék a harmadik tornyot, a szabadságszobrot és az első tornyot ábrázolják. San Marinónak Monacóhoz hasonlóan korábban sem volt saját pénzneme, az országban az olasz lírával fizettek 2002 előtt. A spanyol egy- és kéteuróson I. János Károly király arcképe szerepel. A 10, 20 és 50 centeseken Miguel de Cervantes, a spanyol irodalom atyja látható; a kép az alkotó és műve egyetemességét tükrözi. Az 1, 2 és 5 centeseken a Santiago de Compostela-i katedrális szerepel, a spanyol román stílusú építészet gyöngyszeme, amely egyike a világ leghíresebb zarándokhelyeinek. A rajzolaton az Obradoirónak, a spanyol barokk építészet remekművének monumentális homlokzata látható. A közös pénznem 2002-ben váltotta fel a pesetát, egy euró 166,39 pesetát ért. Olaszország Minden egyes olasz eurócímletet más-más motívum díszít, amelyet híres olasz művészek mesterművei közül választottak. A kéteurós Raffaellónak Dante Alighieriről készült rajzát ábrázolja. Az egyeurós érmén Leonardo da Vinci híres rajza látható, amely az emberi test ideális arányait ábrázolja. Az 50 centesen Marcus Aurelius római császár lovasszobra látható. A 20 centes érmén Umberto Boccioni futurista művész egyik szobra látható. A 10 centes Sandro Botticelli Vénusz születése című festményét ábrázolja. Az 5 centesen a római Kolosszeum, a 2 centesen a Mole Antonelliana-torony, az 1 centesen pedig Castel del Monte vára látható. Az euró 2002-ben a lírát váltotta Olaszországban, egy euróért 1936,27 lírát kellett adni. Vatikán város A pápai államban három éremsorozat van érvényben. Az első sorozatot, amelyen II. János Pál képmása látható, 2002 és 2005 között bocsátották ki. Az első ízben 2005 júniusában megjelent második sorozat Vatikánvá- ros Állam ideiglenes államfőjének, Chamberlain bíborosnak a címerét ábrázolja. A 2006 áprilisában kibocsátott harmadik sorozaton XVI. Benedek pápa látható. 2002 előtt itt is az olasz líra volt a hivatalos fizetőeszköz. 50 50 >0 Méret: 147 x 82 mm Szín: zöld Építészeti stílus: barokk és rokokó 200I « *ct tc» st.» mr 2006URO 200 i a<2oo> 200 Méret: 153 x 82 mm Szín: sárgásbarna Építészeti stílus: a vas és az üveg korszaka 5ÖŰ J net KB ra ÍKT .«** 500 EURO 012 34 $6 r8900 Ml. 500 Méret: 160 x 82 mm Szín: vöröseslila Építészeti stílus: modern XX. századi építészet