Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

2009-01-10 / 7. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 10. Euró 13 unk is érvényes fizetőeszköz r \ Németország ija el, ami viszont még mindig semmi az iböző címletű euróérméhez képest, itya két és fél tonna lesz, összértéke pedig : írásoldala minden országban ugyanolyan míg a fejoldalon minden állam saját, úgy- t terveztek, van, ahol mind a nyolc érmen rvényes, függetlenül attól, mely országban ális fizetőeszköznek minősülnek az emlék- n egy évben egy emlékérmét mutathat be, rszámot előre meghatározzák. :észült. Eddig tíz ország bocsátott ki ilyen kkor rögzítették az első körben euróra vál- 2002-ben jelent meg a pénztárcákban. Németországban a tisztségviselők és numizmatikai szakértők háromféle képi megjelenést választottak ki saját euróérméik számára. Az egy- és kéteuróson a né­met szuverenitás hagyományos jelképe, a sas látható, az Európát jelképező csillagokkal övezve. A sas volt az 1870-beri létrejövő egységes Németország címerállata, majd a későbbi német címerekben is szerepelt. A 10, 20 és 50 centes érméken a Brandenburgi kapu, Német­ország felosztásának, majd későbbi újraegyesítésének a jelképe látható. Az 1, 2 és 5 centes érméket a korábbi német pfennigérmék rajzolatára emlékeztető tölgyfaág- motívum díszíti. Egy euró 1,96 német márkát ért a 2002-es pénzváltáskor. A szlovénok mind a nyolc euróérmére más nemzeti motívumot választottak. A kéteurós érme a költő France Preserent ábrázolja - ő a szlovén himnusz szerzője. Az egyeuróson Primoz Trubar, az első szlovén nyelvű nyomta­tott könyv szerzője látható. Az 50 centes ér­me Triglav hegyét - az ország legmagasabb pontját - ábrázolja. A 20 centesen lipicai lo­vak láthatóak. A 10 centesen az építész Joze Plecnik meg nem valósult terve szerepel a szlovén parlamentről. Az 5 centest egy mag­vető képe díszíti. A 2 centesen a karintiai feje­delmi koronázási kő látható. Az 1 centes gó­lyát ábrázol. Egy euró 239,64 szlovén tolart ért a pénznem egy évvel ezelőtti cseréjekor. CD Portugália ► Spanyolország A portugál euróérmék a nemzeti szimbólumokból és a portu­gál történelemből merítenek. Az egy- és a kéteurós érméken az ország várai és címerei láthatók az európai csillagokkal kö­rülvéve. A központi motívum az 1144-es királyi pecsét. A 10, 20 és 50 centes érméken központi motívumként az 1142-es királyi pecsét látható. Az 1, 2 és 5 centes érméken az 1134- ből származó első királyi pecsét szerepel. Egy euróért a pénz­nem 2002-es váltásakor 200,48 escudót kellett fizetni. Forrás: Európai Központi Bank, wikipedia.org, MSz Grafika SME/SŠ Ausztria Az osztrákok mind a nyolc érmére más-más nem­zeti ábrát tettek, melyeket alapvetően három csoportba lehet osztani: jelentős személyiségek, építészeti stílusok és virágok. Az osztrák két­eurós érmén Bertha von Suttner békeaktivista arcképe látható. Suttner 1905-ben első nőként vehette át a Béke Nobel-díjat. Az egyeuróson az ország egyik leghíresebb szülötte, Wolfgang Amadeus Mozart arcképe szerepel. Az 50 cente­sen egy bécsi szecessziós stílusban épült épület kapott helyet, a 20 centesen a Belvedere kastély - itt írták alá 1955-ben az ország semlegességét garantáló szerződést -, a 10 centesen pedig Bécs legismertebb épülete, a gótikus Szent István-dóm látható. Az 5 centesen az alpesi kankalin Auszt­ria környezettudatosságát jelképezi, a 2 centesen lévő havasi gyopár az Alpok szimbóluma, ugyan­úgy, ahogy az 1 centesen látható tárnics. Az euró Ausztriában a schillinget váltotta. Egy euró 13,76 schillinget ért 2002-ben. San Marino éket három motívum díszíti. Az érme az állami címert, a hármas lyezett kettős keresztet ábrázolja. 0 centes a pozsonyi várat és Szlo- rolja. Az 1, a 2 és az 5 centes ér­1 egyik csúcsa, a szlovák nemzeti jelképe, a Kriváň látható az állami yezve. Az euró-korona váltóárfo- jnában határozták meg. A miniköztársaság minden érmét más és más ábra dí­szíti. A kéteurós érmén a kormány épülete (Palazzo Pubblico) látható. Az egyeurós érmén a Köztársaság hi­vatalos címere látható. Az 50 centes érme a három tornyot ábrázolja: a Guaitát, a Cestát és a Montalét. A 20 centes érmén Szent Marinusnak a Guercino isko­la egyik festménye alapján készült képe látható. A 10 centes érmét a San Marino-i Basilica képe díszíti. Az 1, 2 és 5 centes érmék a harmadik tornyot, a szabadság­szobrot és az első tornyot ábrázolják. San Marinónak Monacóhoz hasonlóan korábban sem volt saját pénz­neme, az országban az olasz lírával fizettek 2002 előtt. A spanyol egy- és kéteuróson I. János Károly király arcképe szerepel. A 10, 20 és 50 cen­teseken Miguel de Cervantes, a spanyol iro­dalom atyja látható; a kép az alkotó és műve egyetemességét tükrözi. Az 1, 2 és 5 cente­seken a Santiago de Compostela-i katedrális szerepel, a spanyol román stílusú építészet gyöngyszeme, amely egyike a világ leghíre­sebb zarándokhelyeinek. A rajzolaton az Obradoirónak, a spanyol barokk építészet re­mekművének monumentális homlokzata lát­ható. A közös pénznem 2002-ben váltotta fel a pesetát, egy euró 166,39 pesetát ért. Olaszország Minden egyes olasz eurócímletet más-más motívum díszít, amelyet híres olasz művé­szek mesterművei közül választottak. A kéteurós Raffaellónak Dante Alighieriről készült rajzát ábrázolja. Az egyeurós ér­mén Leonardo da Vinci híres rajza látható, amely az emberi test ideális arányait ábrá­zolja. Az 50 centesen Marcus Aurelius ró­mai császár lovasszobra látható. A 20 cen­tes érmén Umberto Boccioni futurista művész egyik szobra látható. A 10 centes Sandro Botticelli Vénusz születése című festményét ábrázolja. Az 5 centesen a ró­mai Kolosszeum, a 2 centesen a Mole Antonelliana-torony, az 1 centesen pedig Castel del Monte vára látható. Az euró 2002-ben a lírát váltotta Olaszországban, egy euróért 1936,27 lírát kellett adni. Vatikán város A pápai államban három éremsorozat van érvényben. Az első sorozatot, amelyen II. János Pál képmása látha­tó, 2002 és 2005 között bocsátották ki. Az első ízben 2005 júniusában megjelent második sorozat Vatikánvá- ros Állam ideiglenes államfőjének, Chamberlain bíboros­nak a címerét ábrázolja. A 2006 áprilisában kibocsátott harmadik sorozaton XVI. Benedek pápa látható. 2002 előtt itt is az olasz líra volt a hivatalos fizetőeszköz. 50 50 >0 Méret: 147 x 82 mm Szín: zöld Építészeti stílus: barokk és rokokó 200I « *ct tc» st.» mr 2006URO 200 i a<2oo> 200 Méret: 153 x 82 mm Szín: sárgásbarna Építészeti stílus: a vas és az üveg korszaka 5ÖŰ J net KB ra ÍKT .«** 500 EURO 012 34 $6 r8900 Ml. 500 Méret: 160 x 82 mm Szín: vöröseslila Építészeti stílus: modern XX. századi építészet

Next

/
Thumbnails
Contents