Új Szó, 2009. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2009-01-08 / 5. szám, csütörtök
20 Iskola utca ILI 111Ľ lliii'i i i i : i mii., LiLiiimuim íl niiiMum ÚJ SZÓ 2009. JANUÁR 8. www.ujszo.com Természettudományi Triatlon Ismét egy örvendetes szellemi erőpróbával lettek gazdagabbak a magyar tannyelvű középiskolák Füleken. Első alkalommal rendezték meg a Természettudományi Triatlon nevezetű vetélkedőt, ahol három területen - matematika, fizika, informatika - mérték össze a versenyzők tudásukat. A versenysorozat első napján a diákok tesztírással és számkeresztrejtvénnyel birkóztak, a második napon viszont már az informatika rejtelmeiben kalandoztak, de a további teszteket sem kerülték el. Fizikai kísérletből is bizonyítani kellett. Mindez a jól megszervezett, élményekben gazdag versenyen csupán egy örömteli játéknak tűnt. A galántai Kodály Zoltán Gimnázium számára ismét dicsőséget hozott az ott szereplő csapat, mivel Herencsár Albert, Lukovics Ákos és Batista Gábor hármasa a jó együttműködés, a pontos munka és nem utolsósorban a nagy elszántság eredményeképpen megnyerte a vetélkedőt, (ud) Csökken az amerikai egyetemisták száma? Drága a felsőoktatás ISMERTETÉS Az amerikai felsőoktatás olyan ütemben drágul, hogy lassan elérhetetlenné válik a középosztálybeli családok gyerekei számára - állapította meg egy friss tanulmány. Az úgynevezett Nemzeti Közpolitikái és Felsőoktatási Központ éves jelentésében rámutatott: a felsőoktatás költségei meredekebben növekednek, mint az amerikai családok átlagjövedelme. A felsőoktatási költségek 1982 és 2007 között 439 százalékkal emelkedtek, miközben a családok ádagjövedelme csak 147 százalékkal. A felvett diákkölcsö- nök összege több mint megkétszereződött az utóbbi évtizedben. A szegényebb családok gyerekei ráadásul többnyire csak szerényebb hitelekhez juthatnak hozzá, mint azok, akiket tehetősebb szülők támogatnak a háttérben. „Ha ez így folytatódik az elkövetkező 25 évben, nem lesz fenntartható felsőoktatásunk“ - mondott véleményt Patrick Callan, a felmérést végző központ vezetője. Hozzátette, ennek súlyos következményei lesznek, az Egyesült Államok már ma is azon kevés ország egyike, ahol a 25 és 34 év közötti népesség kevésbé képzett, mint az idősebb nemzedékek. A legolcsóbb amerikai főiskolákon átlagosan évi 3200 dollárba (2370 euró) kerül egy diák képzése, míg a magánjellegű, kutató- műhelyként is működő rangos intézményeknél a költségek meghaladhatják a 33 ezer dollárt (24400 eurót). (mti) Spanyolországi ösztöndíjak A 2009-es tavaszi-nyári, majd az őszi-téli időszakra meghirdették a legújabb spanyolországi tanulmányi ösztöndíjakat és posztgraduális képzéseket. A www.becasmae.es weboldalon megtekinthetőek a feltételek, a pályázati időpontok és az utazás egyes részletei. Az előző évekhez hasonlóan ebben az esztendőben is az interneten keresztül kell bejelentkezni a tanulmányútra, (ú) Minden harmadik diák lopott már az üzletből 64 százalék csal a teszteken MTl-HÍR Az amerikai gimnazisták 64 százaléka tavaly bevallottan csalt az iskolai teszteken, 30 százalékuk pedig már lopott valamilyen üzletből. A friss országos félmérés által feltárt helyzetkép kapcsán az amerikai lapok megjegyezték: romlik a középiskolák erkölcsi színvonala. Egyes oktatók szerint a diákok kevésbé őszinték, mint a korábbi nemzedékek, ugyanakkor többen egyetértenek, a tanulókra nagy nyomás nehezedik. A kutatást a Los Angeles-i központú Josephson-in- tézet végezte: csaknem 30 ezer diákot faggattak névtelenséget biztosítva 100 véletlenszerűen kiválasztott magán- és állami iskolában. Michael Josephson, az intézet elnöke azt mondta, a lopással kapcsolatos eredmények láttán képedt el. A fiúk 35, a lányok 26%-a vallotta be, hogy az elmúlt egy évben ellopott valamit egy boltból. A válaszok ellenére a megkérdezett diákok 93%-a elégedett saját erkölcsi tartásával, és 77% meg van győződve, jobban viselkedik, mint a legtöbb ember, akit ismer. A The New York Times olyan iskolaigazgató véleményét is idézte, aki a teszt eredményét azzal magyarázta, hogy a középiskolások rendkívül sűrű életet élnek: sportolnak, klubokba járnak, sokan részmunkaidőben dolgoznak, és az egyetemkeresés nehéz feladatával vannak elfoglalva. Műszaki verseny alapiskolásoknak A Komáromi Ipari Szakközépiskolában nagy hagyománya van a különböző szaktárgyi versenyeknek. Az oktatási intézmény ezúttal is lehetőséget ad alapiskolás tanulóknak arra, hogy bemutathassák tehetségüket, rátermettségüket, problémamegoldó-készségüket műszaki téren, valamint a természettudományos és az informatikai tájékozottságukat. Az ipari műszaki versenyt hirdet az alapiskolák felső tagozatos tanulóinak műszaki eszközök, gyakorlati fizika, tansegédeszközök és informatika kategóriában. Jelentkezési határidő: 2009. január 15. A versennyel kapcsolatos további információk megtalálhatók az iskola honlapján: www.spskn.sk. Várják az ügyes és ötletes munkákat, amelyeket értékes díjakkal jutalmaznak! (ú) Tizedik alkalommal rendezték meg az Országos Kossuth Lajos Szónokversenyt Nyitrára került a szónoki különdíj Rögtönzés közben azonban sokkal inkább megmutatkozik a szónokok valódi énje (sxc.hu-felvétel) Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Főiskolai Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, valamint a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, a Magyar Nyelvtudományi Társaság és az Anyanyelvápolók Szövetsége immár 10. alkalommal rendezte meg az Országos Kossuth Lajos Szónokversenyt a pedagógus- képző intézmények nappali tagozatos hallgatói, a joghallgatók, a teológushallgatók, továbbá 18-30 éves fiatalok számára. N. TÓTH ANIKÓ A versenybe évről évre határon túli magyar egyetemisták is bekapcsolódnak. Idén Kantár Balázs, a nyitrai Konstantin Egyetem Középeurópai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének másodéves hallgatója számára hozott sikert a nemes verseny, hiszen elnyerte a zsűri különdíját, valamint a közönségdíjat. Mit kell tudni a versenyről? Dióhéjban annyit mondanék el a versenyről, hogy a nevéhez hűen valóban szónokok megmérettetéséről van szó, mégpedig egy olyan zsűri előtt, melynek tagjainál jobban talán senki nem ért a szónoklás tudományához és művészetéhez. A verseny két fordulóból áll. Az elsőre otthon lehet és kell készülni, hisz a témát hetekkel korábban megadják. A második körben két téma közül választhatunk, és nagyon rövid időnk van a szöveg szerkesztésére. Rögtönzés közben azonban sokkal inkább megmutatkozik a szónokok valódi énje. Milyen témát és szituációt választott a rögtönzéshez? A témákról jó, ha tudja az ember, hogy általában sajátos a megfogalmazásuk. Mondjuk úgy: esszécímnek túl sziporkázó, szóviccnek meg olykor túl akadémikus némelyik. A „Kulturális intemetovább” és a „Derűre-borúra fogyókúra” című témák közül kellett választanom. És azt hiszem, ekkortájt csókolhattak homlokon, mert bátran belevágtam a második témába olyan elgondolással, hogy kicsinykét meghökkentem a hallgatóságot. Reformáció korabeli prédikátorrá avanzsálva szépen hízó bá- ránykáimnak képzeltem a közönséget, akiket a fogyókúra tévtanai fenyegetnek. Milyen képességekre, adottságokra volt szüksége a versenyhez? Az egyik legfontosabb talán a bátorság, mármint az, hogy ki mertem állni a közönség elé. Voltak olyanok, akik csak ezt az adottságukat hozták el, de voltak olyanok is, akik rugalmasságban, kreativitásban, a hangjuk kezelésében, a közönség hangulatának megérzésében is jobbak voltak nálam. Viszont nekem biztos hátteret adtak a színjátszásban szerzett tapasztalatok. Mi kell ahhoz, hogy az ember megnyerje a zsűrit és magával ragadja a közönséget? Arra van szükség, hogy az ember merje kiengedni a hangját, hogy merje a saját gondolatait a saját stílusában megosztani mindenkivel. Ami elengedheteden, az a hitelesség. Ha magam sem gondoltam volna komolyan, nem tudtam volna a közönséget táncba vinni. Meg persze az a bizonyos csók... Mi a hozadéka ennek a versenynek? A sok benyomáson és élményen kívül tanulságos dolog, ha az embert „megmérik”, és pláne jólesik, ha végül kiemelik a többiek közül. Annál, hogy a közönségdíjat nekem ítélték, számomra talán csak az a kézfogás jelentett többet, amivel egy idős erdélyi tanár tisztelt meg a következő szavak kíséretében: ,A kövérek nevében köszönöm. ” A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Meg kell tanítani a gyereket, hogyan tegyen különbséget hasznos és káros félelem között (sxc.hu-felv.) Túlságosan kötődik hozzám A négyéves kisfiam nagyon kötődik hozzám, még oviba sem akar járni. Hogyan győzzem meg, hogy másokkal is jó, nem csak velem? Jelige: Fél Tapasztalnia kell, hogy ön nélkül is képes jól érezni magát. Ebből az következik, hogy olyan helyzetek elé kell állítani, amikor másokkal, saját kortársaival játszhat. Ha lesznek pozitív tapasztalatai, ha jól érzi majd magát a körükben, akkor szívesen tölti az idejét másokkal. Ez viszont nem fog menni egyik napról a másikra, arra ne számítson, hogy egy alkalommal voltak valahol, ahol hasonló korú gyerekek voltak, akkor most már minden új helyzetben hasonlóan fog viselkedni, mint akkor. A gyereknek is lehetnek jó és rossz napjai. Van, amikor barát- kozóbb kedvében van, s van, amikor nehéz rávenni arra, hogy idegenekhez menjen. Ezt valahogy ki kell éreznie, hogy éppen most mi az aktuális tényállás a gyereknél, mert sokat ronthat a beállítódásán, ha olyankor szeretné összeismertetni idegen gyerekekkel. Az üyen helyzetekre egyébként előre készítse fel, meséljen neki arról, hogy majd elmennek látogatóba valakihez, s ott lesz ilyen meg olyan nevű gyerek, akivel biztosan jól eljátszik majd, mert szép játékai vannak. A gyerek így lélekben felkészülhet valami újra, s már nem lesz eleve barátságtalan és nem fog félni, mert nem lesz teljesen ismereden számára az új helyzet. Hasonló módon elkezdheti megkedveltetni vele az óvodát. Először csak beszélgessenek róla, hogy mi is van ott, kik járnak oda, mit csinálnak egész nap. Meséljen neki olyan meséket, amelyekben éppen ez a lényeg, hogy az óvodában játszódik. Beszéljen neki olyan gyerekekről, akik mielőtt óvodába mentek volna, sokat szorongtak és féltek attól, mi lesz ott, mert tudták, hogy ott számos szép játék van, sok érdekes gyerek, az óvó nénik pedig sokat mesélnek nekik és játszanak velük. Ha valami baja van, rosszul érzi magát, esetleg valaki bántotta, akkor - mivel anyuka nincs ott - az óvó néninek kell elmondania a búját-baját. Ha tud a gyerek ilyen megoldásokat, már nem fog annyira szo- rongani az új helyzettől. Fontos, hogy azt is tudja, másoknak is van gondja-baja, más is rászorul a felnőttek segítségére. Megegyezhet az óvodával, hogy szoktatóba fogja hordani, először csak pár órát tölt el ott délelőttönként, s csak ha már otthonosan fog mozogni az új környezetben, utána hagyja ott egész napra. Ez alatt az időszak alatt legyen mindig kéznél, hogy ha esetleg valami baj van, akkor azonnal ott teremhessen az óvodában, s ha kell, megvigasztalja gyermekét, esetíeg hazavigye. Éne a nagy pillanatra, hogy fiacskáját idegenekre bízza, önmagát is fel kell készítenie. Általában az anyukák jobban szoktak izgulni, hogy mi is lesz a gyerekkel nélküle, mint a kicsik. A gyereket le szokta kötni a sok új látnivaló, a játékok, a sok gyerek, s az, hogy mindig történik valami. Ám ha látja azt, hogy az anyukája félve engedi el a kezét, izgul azon, mi következik majd ezek után, akkor a gyerek annak fog hinni, amit az anyukája viselkedéséből megérez, s nem annak, amit mond neki egy idegen néni, aki ráadásul el szeretné vonszolni a mamája közeléből. Fontos tehát a jó összjáték, az, hogy a gyerek azt lássa, ön is örül annak, hogy új helyen lehet, más játékokkal játszhat, új gyerekekkel lehet együtt, más felnőttre is rábízhatja magát. Ám a félelemnek nem csak negatív oldala van, tehát teljesen nem szabad kiűzni a gyerek életéből. Igenis vannak olyan dolgok és helyzetek, amiktől félni kell, amiket el kell kerülni. Ezekre is meg kell tanítani a gyereket, hogy különbséget tudjon tenni hasznos és káros félelem között. A hasznos félelem az, ami valami tragédiától, katasztrófától, betegségtől védi meg: például nem mehet oda egy oroszlánhoz, hogy megsimogassa, mert annak nagyon vége is lehetne. Vagy nem rohangálhat egy forgalmas úton, mert elüti az autó - és sorolhatnám még a példákat. Ha majd meg tudja különböztetni a jó és rossz dolgokat, ha tudatosítja: vannak olyan helyzetek is, amikor a félelem tulajdonképpen védelemül szolgál, s van, amikor csak lebénítja, akkor sokkal felszabadultabban élheti majd az életét, mintha csak úgy általában állandó szorongásokkal küszködne, mert mindig akad valami, amin tépe- lődni lehet. Ne feledje, most alapozza meg az egészséges személyiséget, s az, hogy milyen felnőtté válik majd, attól is függ, bogy most hogyan éli meg az új helyzeteket. Dr. Hadas Katalin pszichológus ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com
