Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-31 / 300. szám, szerda
30 Szülőföldünk - sport ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 31. www.ujszo.com Kapuzárás a bokszbajnokság második vonalában Biztos galántai címvédés ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Dénesd. Befejeződtek a 2008- as év küzdelmei az ökölvívó-csapatbajnokság második vonalában. A dénesdi (Dunajská Lužná) utolsó, 6. fordulóban is remekeltek a galántaiak, összesen kilenc elsőséget szereztek. A címvédő BC utcahosszal nyerte a pontvadászatot a másik galántai klub, az egyre jobb eredményeket elérő KO előtt. A tavalyihoz hasonlóan most is jól hajrázott a tallósi csapat, amely végül feltornázta magát a harmadik helyre. „Természetesen örülünk az elsőségnek, különösen annak, hogy tehetséges fiataljaink egyre több meccsen léphetnek szorító- ba. Közülük néhányat beválogatunk a január végén rajtoló Tokaj Extraliga csapatbajnokságra készülő bővebb keretbe” - nyüatkoz- ta lapunknak Ivan Zelenák, a galántai BC vezetőedzője. TORNAKRÓNIKA (abban a súlycsoportban^ ahol két győztest avattak, ott sok volt a jelentkező) - FIATALABB DIÁKOK, 38 kg: Takács M. (BC Galanta); 40 kg: Hérák (BC Galanta); 42 kg: Lepeň (KO Galanta). IDŐSEBB DIÁKOK - 42 kg: Csonka M. (Zlatná); 46 kg: Šimek (BC Galanta); 52 kg: Šimčík (BC Galanta); 60 kg: Kovács P. (KO Galanta). KADETTOK - 57 kg: Rajcsányi (ŠKP Bratislava), Miko (Lučenec); 63 kg: Sipos (Tomašíkovo); 66 kg: Csonka N. (Zlatná); 70 kg: Orbán (KO Galanta), Lakatos K. (BC Galanta); +86 kg: Bittó (KO Galanta). IFJÚSÁGIAK - 60 kg: Lakatos M. (Tomašíkovo). A 6. FORDULÓBAN: 1. BC Galanta 38, 2. KO Galanta 33, ... 5. Tomašíkovo 20,6. Zlatná 13 pont. A BAJNOKSÁG VÉGEREDMÉNYE: 1. BC Galanta 363,2. KO Galanta 191,3. Tomašíkovo 130. (zsi) Tíz bősi kempósérem a Xlll. Hanshi-kupán Elmaradt a Végh-tripla ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Budapest/Bős. A minap a magyar fővárosban zajlott a harcművészek rangos erőpróbája,, a tizenharmadik Hanshi Kupa. A tíz ország versenyzői alkotta mezőnyben olyan illusztris személyiségek is színre léptek, mint a filmvászonról ismert amerikai Jeff Speakman, az Ausztráliát képviselő Harnos Imre, a Zen Bu kan kempó alapító nagymestere, vagy a magyarok olimpiai bajnok birkózója, Növényi Norbert. A rendezvényen a bősi Kempó Klub ifjú harcosai a diákok és az ifik korosztályában egyéniben és csapatban is a legjobbak között végeztek versenyszámukban. Puskás Imre mester tanítványai közül hárman elsőséget szereztek, a csapattagok egyéniben összesen kilenc érmet produkáltak. A legjobb eredményt Takács Zoltán érte el, aki földharcban és viadalban egyaránt a legeredményesebbnek bizonyult. A Bertalan Balázs Bence, Bóna Ádám, Bodó Márk, Horváth Andor és Takács Zoltán alkotta bősi diákcsapat pedig holtversenyben a Budapesti KisméA bírák nem akarták, hogy Végh Attila harmadszor is győzzön (Puskás Imre felvétele) Bősi érmesek EGYÉNI: 1. Takács Zoltán (földharc, viadal); 1. Bertalan Balázs Bence (viadal), 2. Bodó Márk (önvédelem); 2. Bertalan Balázs Bence (kata), 2. Benkó Igor (viadal); 3. Bóna Ádám (fegyveres kata); 3. Bodó Attila (viadal); 3. Takács Kornél (viadal). CSAPAT: 3. diákok (Bertalan Balázs Bence, Bóna Ádám, Bodó Márk, Horváth Andor, Takács Zoltán). száros nevet viselő kollektívával a dobogó legalsó fokára került. A felnőttek mezőnyében az ismert és sikeres ketrecharcos, Végh Attila újra rajthoz állt, méghozzá kétszeres címvédőként. Amennyiben harmadszor is diadalmaskodott volna, akkor a versenyszabályok értelmében végleg övé marad a vándorserleg. Ez volt Kobi (Végh Attila beceneve) számára a hajtóerő. Az első két meccsét simán nyerte. A döntőben azonban nem csupán ellenfelével, az egyébként kiváló küzdő Szoboszlai Éerenccel, de a bírókkal is csatáznia kellett. Több vitatható ítélet után döntetlennel fejeződött be a párharc. A hosszabbítás megkérdőjelezhető intést követően Végh vereségével ért véget. „Rendkívül csalódott vagyok. Azzal a szándékkal álltam csatasorba a magyar fővárosban, hogy triplázzak e rangos erőpróbán, és ennek révén végleg nálam maradjon a kupa - nyilatkozta lapunknak az elszalasztott lehetőség hátteréről a morcos bősi ketrecharcos. -t Jó formában vagyok. Úgy érzem, a rendkívül izgalmas, színvonalas döntőt is megnyertem volna, ha nem üyen részrehajló, ellenfelem baráti köréből verbuválódott bírák döntenek a győztes kilétéről. Nem Szoboszla- ival van bajom, de amit a bírák műveltek, az távol állt az objektivitástól, a tisztességtől. Mindent elkövetek majd annak érdekében, hogy ellenfelemet, ezúttal semleges területen az MMA-szabályok szerint zajló megmérettetésen újra kihívjam.” A folytatásban Kobiék Szlovákia grabling (a birkózás és a dzsú- dó ötvözete) bajnokságán debütáltak, melyen a Nagy Marián, Misicák Zoltán és Végh Attila alkotta bősi csapat veretlenül végzett az élen. (ái) Feke Gábor Budapesten hallott először a toliakból készült labdával játszott mozgalmas csapatjátékról Lábtoll-labda Királyhelmecen A vegyespáros bronzérmesei: Kocsis Alica és Feke Gábor (Képarchívum) KIRALYHELMECI EB-HELYEZETTEK FÉRFI CSAPAT: 4. Szlovákia (Feke Gábor, Sebastian Költő, Tömöri Tamás) NŐI CSAPAT: 4. Szlovákia (Kocsis Alica, Papp Kinga, Visnyai Erzsébet) FÉRFI EGYÉNI: 6. Feke Gábor NŐI EGYENI: 4. Kocsis Alica FÉRFI PÁROS: 7. Szlovákia (Tömöri Tamás, Sebastian Költő) NŐI PÁROS: 4. Szlovákia (Papp Kinga, Visnyai Erzsébet) VEGYESPÁROS: 3. Szlovákia (Kocsis Alica, Feke Gábor) Mi a közös a királyhelmeci gyerekekben és a régi korok kínai katonáiban? A lábtoll- labdázás. Ez a különös sportág sokáig a katonai felkészítés része volt Kínában, s ma már Európában is űzik. Királyhelmecen is egyre többen hódolnak neki, főleg hogy októbertől Euró- pa-bajnoki bronzéremmel is büszkélkedhetnek. BŐD TITAN ILLA A sportág Szlovákiában pár éve még teljesen ismeretlen volt, Feke Gábor, a királyhelmeci lábtoll-labda szakosztály alapítója is Budapesten hallott róla először: „A testnevelési főiskolára jártam, ott ismerkedtem meg a lábtoll-labdával, ami Magyarországon már viszonylag elterjedt sport, már 20 éve játsszák. Először csak a barátaimmal, ismerőseimmel űztem otthon ezt a sportot, de amikor tanítani kezdtem, a gyerekekkel is elkezdtünk foglalkozni. Most 25-30 fiatal lábtollazónk van.” A lábtoll-labda labdája a tollaslabdára hasonlít, Feke Gábor szerint viszont a sportág inkább a lábtenisz és a röplabda keveréke: „Technikailag komoly mozgáskoordinációt igényel, a gyerekeknek nagyon labdabiztosaknak kell lenniük, úgy, mint a lábteniszben. Taktikailag viszont a röplabdához áll közelebb, ugyanúgy van ütés és sáncolás is, csak itt a lábukat és a testüket használják a játékosok.” A lábtoll-labda Királyhelmecen - a jó eredmények hatására is - egyre népszerűbb. „Egy új sportágra mindig nehezen figyelnek fel, de már egyre ismertebbek vagyunk. Az októberi Európa-baj- nokságon bronzérmet szereztünk, és a jó eredmények mindig fel- figyeltetőek. Ennek köszönhetően egyre több gyerek játszik, és a szülők is tudomást szereznek rólunk” - mondja a kínai eredetű sportág szlovákiai meghonosítója. Bár a lábtoll-labdázást csak pár éve űzik Szlovákiában, a király- helmecieknek már komoly versenytapasztalatuk van. „Mivel az országban csak mi játszottuk ezt a sportágat, nagyon hamar meghívtak minket különböző versenyekre, amelyeken eleinte nem szerepeltünk túl jól. 3^1 évnek el kellett Mi az a lábtoll-labda? A labdajátékok csoportjába tartozó mozgalmas, látványos csapatjáték, amelynek célja, hogy a speciális - toliból készült - labda a szabályoknak megfelelően a háló felett úgy kerüljön át az ellenfél térfelére, hogy az ellenfél azt ne tudja visszaadni. A mérkőzéseket három-három játékos játssza 11,88x6,10 méteres, középen a nőknél 150 cm, a férfiaknál 160 cm magas hálóval két térfélre osztott pályán. telnie ahhoz, hogy eredményesek tudjunk lenni. A sikereinkben biztosan az is közrejátszik, hogy játékosainknak elég komoly sportmúltjuk van - magyarázza Feke Gábor. - A gyerekek talán a világelithez, de legalábbis az európai elithez is felnőhetnek. Nekünk hiányzik, hogy nem 10-12 évesen kezdtünk el lábtollazni, mint az ellenfeleink, de a gyerekeknek már nem lesz üyen hátrányuk.” A királyhelmeciek 2005-ben vettek részt először nagy versenyen, az Újszászon rendezett Eu- rópa-bajnokságon. Később a szolnoki vb-n is indultak, idén pedig Szerbiában jártak az Eb-n. „Főleg azokra a versenyekre tudunk elmenni, amelyek itt vannak a környéken. Ahhoz még nincs megfelelő anyagi hátterünk, hogy messzebbre menjünk. Szerencsénk volt, hogy mostanában itt a közelben rendezték a nagy versenyeket. A következő megmérettetés Franciaországban lesz, remélem, meglesz a szükséges pénz, és elutazhatunk oda is” - mondja bizakodva Feke Gábor. A szlovák válogatottat egyelőre csak királyhelmeciek alkotják, de az országban fokozatosan több helyen is megjelenik a lábtoll-labda, amit a kelet-szlovákiaiak is örömmel vesznek: „Komáromban is játsszák már, ott főleg gyerekek űzik, és Kassán is van egy szűk csoport, ahol lábtollaz- nak. Nekünk az lenne a legjobb, ha minél több helyen játszanék, ha több szakosztály jönne létre, így mi is több versenyen tudnánk részt venni Szlovákián belül.” Feke Gábor nagy lehetőséget lát a lábtoll-labdában: „A környéken többféle sportot űznek a gyerekek, de ezzel tudnak a legkönnyebben világot látni. Évente 20-25 gyereket tudunk legalább kétszer-háromszor külföldre vinni a lábtoll-labdának köszönhetően. S persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a mérkőzések nagyon érdekesek, rendkívül látványosak, komoly fizikai adottságokat igényelnek. Ahogy a 160 centi magas hálón átütik a labdát, ahhoz akrobatikus mozdulatok is kellenek. Szerintem a gyerekeket is ez a látvány fogja meg.” Mozgalmas, látványos csapatjáték (Képarchívum)
