Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-31 / 300. szám, szerda
28 Szülőföldünk UJSZO 2008. DECEMBER 31. www.ujszo.com Az iskolában valaha olyan fegyelem volt, hogy a tanoncok még menetelni is megtanultak, a ruhájukat pedig úgy kellett összehajtaniuk, mint a katonáknak A kéményseprő olyan, mint az újévi malac - szerencsét hoz Mmi mm ni a kéményeket. Ilyenkor nemegyszer találkoznak fura esetekkel: „Voltam olyan padláson, ahol a gazda konditermet rendezett be és gyertyával világított. Eszébe sem jutott hogy ez milyen veszélyes” - idézi fel egyik látogatását. Vagy olyan helyen is járt, ahol szinte az egész padlás üres volt, csak éppen a kéményhez voltak odatámasztva mindenféle deszkák meg más gyúlékony dolgok. Ma is él a hiedelem, hogy a kéményseprő szerencsét hoz. Ha az ember az utcán kéményseprőt lát, gyorsan megfogja a gombját, hogy szerencséje legyen. De még jobb, ha a kéményseprő ruháját érinti meg.,Amikor fiatal voltam, bizony szégyellettem magam, hogy fogdosnák a fiatal lányok Jövö héten Fürdés Tamás zsonglőrt mutatjuk be. vallja be a mester. - Bizony hozzá kellett szokni ahhoz, hogy az embert meg akaiják simogatni, hozzá akarnak érni a kéményseprő ruhájához, hogy szerencséjük legyen. Ha megfognak, hát mondom illedelmesen: Kívánom, hogy legyen szerencséje. Nekem nagyon nagy szerencsém még nem volt az életben, sportkán sem nyertem, meg másoknak sem tudtam olyan számokat mondani, amelyekkel nyertek volna. De az Új Szó olvasóinak és munkatársainak sok szerencsét kívánok, és remélem, még sokáig olvashatunk itt magyar napilapot.” Valamikor az is szokás volt, és némely vidéken, főleg Dunaszer- dahely és Galánta környékén még ma is szokás, hogy a kéményseprő Fodor József Csaba a kéményseprőgolyóval, egyenruhában Kedves Olvasók, Új sorozatot indítottunk. Szerdánként érdekes szakmák művelőit vagy hétköznapi foglalkozások nem mindennapi képviselőit mutatjuk be a Szülőföldünk című mellékletben. Sok kivételes embert ismerhetnek meg, de ha önök tudnak valakiről, aki ritka mesterséget űz, vagy úgy űzi a szakmáját, hogy érdemes bemutatni, kérjük, írjanak nekünk. A borítékra írják rá: „Mesterségek, mesterek". hordanunk, hanem meg kellett tanulnunk azt úgy összehajtani és elrakni, mint a katonaságnál, sőt még menetelni is tanultunk. Versenyeztünk, ki tudja gyorsabban összerakni a kéményseprőkefét. Ezt karikára kellett összetekerni, ami nem is olyan egyszerű, mert hatméteres, vagy akár 12 méteres acéldróton van.” Mesterségét 1979-ben tanulta ki, igaz, egy ideig nem dolgozott a szakmában, de öt-hat éve ismét ezt végzi, most már magánvállalkozóként. Tagja a nyitrai székhelyű Szlovákiai Kéményseprők Kamarájának. Megtudtam tőle, hogy manapság, amikor már a legtöbb helyen gázzal fűtenek, könnyebb a kéményseprők munkája, mint régebben, amikor korommal voltak tele a kéménylyukak, de az ellenőrzés ma is fontos, hiszen egy kéménybe esett madár is okozhat dugulást. „Ha eldugul a kémény és a kazán biztonsági berendezései felmondják a szolgálatot, abból katasztrófa is lehet.” Konkrét esetet is említett, amikor Pozsonyba, az óváros egyik négyemeletes bérházába hívták őket kéményt ellenőrizni azután, hogy egy idős házaspár halálát okozta a szén- monoxid-mérgezés. „Régi típusú, átfolyásos gázüzemű vízmelegítőt használtak, az meghibásodott és nem kapcsolt ki, amikor eldugult a kémény, ettől fulladtak meg a lakók.” Az óvárosban nem ritka dolog, hogy pénzhiány miatt nem bélelik ki szakszerűen a kéményeket, az agresszív égési gázok kikezdik a kémény falát, és a lehulló vakolat is okozhat dugulást. Ám az sem ritka, hogy madarak okozzák a bajt. „Melegedni szállnak rá, és gyakran bele- pottyannak kéménybe.” A kéményseprők nemcsak akkor jönnek házhoz, ha hívják őket. Kötelességük rendszeresen ellenőrizNagymácséd. A kéményseprőnek csak egyenruhában lenne szabad dolgoznia. Ezt a nagymácsédi Fodor József Csaba kéményseprőmestertől tudom, akivel véletlenül futottam össze a deáki kultúrházban, ahol ugyancsak nagymácsédi kollégájával a kémény új bélelését készítették elő. GAÁL LÁSZLÓ „Díszegyenruhánk nincs, mint a tűzoltóknak, de a munkánkat egységes ruhában kellene végeznünk - mondja a mester. - Amikor a hetvenes években a szakmát tanultam, a kéményseprőinasok között még olyan fegyelem volt, hogy nemcsak egyenruhát kellett A kéményseprőnek nemcsak a kéményt, hanem a kazánokat is ismernie kell (Szőcs Hajnalka felvételei) Újévkor minden házba kalendáriumot, falinaptárt visz, és ezzel, esetleg valamilyen kéményseprő- versikével kíván szerencsés új évet. A gazda pedig behívja egy italra, vagy némi borravalót ad. Az is előfordul, hogy a kéményseprőt, mint szerencsehozó kabalát a szilveszteri mulatságba is meghívják. Fodor József Csabát ilyen tisztségre még nem kérték fel, de ismer olyan kollégákat, akiket igen. Hogy a hiedelem ma is él, azt saját szememmel láthattam. Amikor az utcán elköszöntem a mestertől, egy éppen arra bicikliző falubeli asszony hangosan üdvözölte az ismerős kéményseprőt, miközben egyik kezével erősen szorongatta a kabátgombját. « A gerincbetegek olykor nem mernek betegállományba menni, megélhetési gondok miatt utasítják el az akár életmentőnek is mondható műtétet Csúcsminőségű felszereltségéről és szakembereiről híres a klinika Bruno Rudinský, az idegsebészeti klinika főorvosa tegnap átvette Csollár Gábrieltől és Mácsadi Istvántól a Coop Jednota Alapítvány ajándékát (Csuport István felvétele) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Komoly műtétet hajtottak végre az Érsekújvári Egyetemi Kórház Idegsebészeti Klinikájának specialistái. A beavatkozás során csak a mellkason keresztül tudtak hozzájutni a beteg testrészhez. Munkájukat minden bizonnyal megkönnyítette az a speciális, pneumatikus csontrögzítő- csontvágó eszköz, amelyet a napokban rendeltek Németországból. Bruno Rudinský főorvos, az idegsebészeti klinika itthon és külföldön egyaránt elismert szakembere Csollár Gábrieltől és Mácsadi Istvántól vette át a Coop Jednota Alapítvány ajándékát, a berendezés értékének megfelelő 290 ezer koronát (9626 €). Csollár Gabriel elárulta, huszonnyolc bevásárló- központjukban nagyon sok olyan termék található, amelyek megvásárlásával a vevők támogathatják az alapítvány munkáját. „Negyvenágyas klinikánkon nyak-, gerinc- és deréktájéki műtéteket végzünk, a betegek 3-7 napot töltenek az osztályon a műtétet követően” - mondta a főorvos. Az idegsebész elárulta, évente 1450 műtétet végeznek a klinikán, a beavatkozások jelentős hányada gerincműtét. Nem csak az érsekújvári régióból, Segítenek a lakosok Csonttartó fogók és csontvágó ollók nélkül az idegsebészet területén dolgozó szakemberek nehezen jutnának hozzá a gyógyításra szoruló szervhez. Az érsekújvári idegsebészeti klinika szakemberei ezért jóleső érzéssel fogadták az adventi ajándékot, ami megkönnyíti a munkájukat. A lakosok az adóalap két százalékával is támogathatják az idegsebészeti klinikaszakemhereinekmunkáját. (száz) hanem az ország minden tájáról érkeznek hozzájuk páciensek. Az érsekújvári klinikán a mágneses rezonanciának és más korszerű diagnosztizáló berendezésnek köszönhetően idejekorán orvosolni tudják a betegséget, a daganatos betegségben szenvedőknek is segíteni tudnak. ,Akadnak betegek, akik féltik a munkahelyüket, emiatt nem egyeznek bele az akár életmentőnek is mondható műtétbe. Egy hölgy, aki két év múlva éri el a nyugdíjkorhatárt, azért nem volt hajlandó alávetni magát a műtétnek, mert attól tartott, ha betegállományban lesz, alacsonyabb nyugdíjrajogosul, és nem tud miből megélni” - tette hozzá Rudinský. Félelmet kelthetnek a betegben a különféle mendemondák is, miszerint a csigolyaműtét akár bénulást is okozhat. Á szakember szerint ma már nincs különbség a nyugati kórházak és a Közép-, vagy Kelet-Eu- rópában található intézmények felszereltsége, az orvosok felkészültsége terén, a betegnek semmi oka az aggodalomra, (száz)
