Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-31 / 300. szám, szerda

2008. december 31., szerda 12. évfolyam, 51. szám Azoknak, akik egy mindentudó okostelefont szeretnének használni BlackBerry Bold: Bele fogsz szeretni Az első verziók kifejezetten riasztóak voltak, akkor szinte kizárt volt, hogy a te­lefon helyett Blackberryre váltsak. Mígnem megérke­zett a harmadik generáció, amely már nemcsak külső­ben, hanem tudásban is el­gondolkoztat. Majd jött a teszt, most pedig nem tu­dok tőle megválni. A Blackberry Bold telefonba ugyanis bele lehet szeretni. A Blackberry Bold egyelőre csak a T-Mobile kínálatá­ban található meg, hama­rosan azonban a másik két szolgáltató megjelenik ez­zel a készülékkel. TESZT A kizárólag üzleti okostelefo­nokban utazó RÍM BlackBerry Boldja, azaz a 9000-es modell a cég legtöbb eddigi megoldásához ha­sonlóan egy teljes QWERTY- billentyűzetes telefon, ennek meg­felelően nem tartozik a kimondot­tan karcsú készülékek közé (a kate­gória királya ebből a szempontból minden kétséget kizáróan a Nokia E71). A Bold a RÍM eddigi készülé­kei közül a legelegánsabb, a legle- tisztultabb külsejű telefonja a RIM- nek. Ez részben az anyaghasznála­ton is felfedezhető; egyes korábbi modellek csúnya festett műanyag burkolatát itt fényes, modem elő­lap, alumínium keret és bőrborítá­sú hátlap helyettesíti. A BlackBerry Bold kezelhető méretű okostelefon; a készülék 6,6 centiméter széles, 11,4 centi­méter magas és nagyjából 1,5 cen­timéter vastag, azaz kényelmesen elfér a kézben, a gépelés két hü­velykujjal komfortos. A gombok szorosan egymás mellett sora­koznak, formájuk jól kitapintha­tó, nyomáspontjuk jobb nem is le­hetne. A T-Mobile angol billen­tyűzettel forgalmazza a telefont, az ékezetes karakterek kissé szo­katlan módon, a középső trackpo- int segítségével gépelhetők be. Ez utóbbi vezérlőelem központi sze­repet kap a BlackBerry Bold hasz­nálata során, a menükben ezzel a miniatűr görgetőgolyóval lehet a különböző elemek közt váltani, il­letve lenyomásával jóváhagyni a változtatást. A trackpoint mellett balra és jobbra egy hatalmas fő­menügomb és egy az előző menü­be visszalépésre szolgáló gomb van, ezek funkciója nem is prog­ramozható át. A gombok felett található a BlackBerry Bold legimpozánsabb része, a HVGA, azaz 480x320 pi­xeles felbontású, 2,8 hüvelykes képátlójú TFT kijelző, mely elmé­letileg csupán 65 ezer szín megje­lenítésére képes, mégis egyike a legélénkebb képet adó megjelení­tőknek -jó színekkel, kiváló kont­raszttal és fényerővel. A fényerő egy érzékelő segítségével dinami­kusan változik a környezeti fény­viszonyok függvényében. Okos és erős A telefonon a RÍM saját fej­lesztésű operációs rendszerének, a BlackBerry OS-nek a legújabb, 4.6-os verziója fut. A BlackBerry Bold a SIM-kártya és az akkumu­látor behelyezése után automati­kusan bekapcsol, ezt követően egy csigalassúságú folyamat kez­dődik. A telefon közel három perc elteltével tér magához, szerencsé­re ezután nem kell minden kikap­csolás után ennyi időt várni, a szoftver ilyenkor csak mélyalvás­ba küldi a telefont, amiből pár másodperc alatt felébreszthető. Van készenléti üzemmód is, üyenkor úgy spórolja a lehető leg­több energiát a készülék, hogy a tulajdonos közben értesül a beér­kező hívásokról. Az első bekapcsolást az alapbe­állítás követi, ezután máris hasz­nálatba vehető a BlackBerry Bold. A teljes mértékben az üzleti fel­használók igényei szerint kialakí­tott szoftverháttér mondhatni mindent nélkülöz, az előretelepí­tett alkalmazások köre csak a lé­nyegre koncentrál: van Microsoft Office-kompatibilis dokumen­tumolvasó- és szerkesztő, videó- felvevő, hangjegyzet-készítő, jegyzettömb, jelszómegőrző, a szórakozáshoz médialejátszó, né­hány játék, és persze a BlackBerry Messenger azonnali üzenetküldő legfrissebb verziója. A grafikus fő­menü kifejezetten szép, mélyeb­ben viszont már csak szöveges menüpontokat találni. Csak üzletembereknek A telefon vérbeli vállalati meg­oldás, ilyenformán a legkevésbé sem ideális választás magánsze­mélyeknek, melyet egyebek mel­lett az is bizonyít, hogy a kommu­nikációs lehetőségeket tekintve BlackBerry Bold igazán akkor tud csillogni, ha BlackBerry Enterpri­se Server kiszolgálóhoz csatlako­zik. Ez a BlackBerry telefonokhoz kifejlesztett vállalati platform az összes ismert és elterjedt céges le­velezőrendszert támogatja, a fize­tős BlackBerry Internet Service (T-Mobile BlackBerry Instant E- mail néven kínálja) szolgáltatá­son keresztül pedig maximum tíz, tetszőleges e-mail postafiók szin­kronizálható a telefonra. A push technológiának hála azonnal megérkezik az összes e-mail. Az adatforgalom pedig a minimálisra csökkenthető: a hagyományos le­velezőkkel szemben itt nincs időnkénti szinkronizálás, csakis akkor történik adatátvitel, ha va­lami változás áll be a levelező- szerveren. A Bold WLAN-hálózaton és HSDPA-adatkapcsolattal csatla­kozhat a szerverhez, illetve az in­ternetre, a gyári böngésző gyor­san letölti a weboldalakat, a tör­delés is jól sikerül többnyire, a Flash-támogatás azonban - akár­csak az iPhone esetében - itt is hi­ányzik, így néhány oldal megte­kintéséről le kell mondania a tu­lajdonosnak. A böngésző haszná­lata ezt leszámítva kényelmes: a trackpointtal vezérelhető kurzor gombnyomásra ránagyít a tarta­lomra, a görgetés folyamatos, de az iPhone beépített Safari böngé­szőjét ezen a téren egyelőre sem­mi nem tudja legyőzni. A RÍM a modem üzletember el­várásainak megfelelően termé­szetesen GPS-vevővel is ellátta a Boldot, az alapesetben telepített egyszerű térképalkalmazást, az uniós tagországok térképeit tar­talmazó BlackBerry Mapset a Te- leAtlas szállítja. A beépített, 2 megapixeles fényképezőgéppel készített felvételek a helyszín ko­ordinátáit is tárolják (geotagging) - az ötszörös digitális zoomra al­kalmas kamera vakut is kapott, valamint videorögzítésre is be le­het fogni, a minőségtől azonban nem szabad csodát várni. Azért szórakoztatni is tud Ha már szóba került a kamera, érdemes kitérni a BlackBerry Bold egyéb multimédiás képességeire, melyekkel kapcsolatban le kell szö­geznünk, ahhoz képest, hogy egy keményvonalas üzleti telefon, nem fukarkodott a RÍM. A telefon alap­ból támogatja a DivX/XviD, a H.263,valamintaH.264tömörítési formátumokat, az audioformátu­mokból és kodekekből pedig a szo­kásos MP3/WMA páros mellett a ,3gp-t, az AAC/AAC+/eAAC+ formátumokat és a MIDI zenéket is ismeri. A BlackBerry Bold képességei­nek a felsorolása ezzel még ko­rántsem ért véget, hosszan ecse­telhetnénk például az üzleti fel­használók számára létfontosságú titkosítási és biztonsági rendsze­reket, vagy éppen a különlegesen aprólékos profil-beállítási lehető­ségeket, melyek figyelembe ve­szik azt is, hogy a telefon a tokjá­ban pihen-e, vagy csak szimplán kiraktuk az asztalra. A telefont a barátkozási időszak után élvezet volt használni, a BlackBerry rendszere jól belakható és bár nem nyújt olyan testreszabási le­hetőségeket, mint például a No­kia Series 60 vagy a Windows Mobile, alapvetően jól ellátja a feladatát, különösen, ha a mun­kahelyi szerverek támogatják a telefon üzenetküldő protokollját. A Bold elsősorban azoknak az üzletembereknek lehet jó válasz­tás, akik nem szenvednek telefon­fétisben, ettől függetlenül egy mindentudó okostelefont szeret­nének használni - fejlett hardver­rel és egyedi fejlesztésű szoftver­rel. (szí, hw) RÖVIDEN Küszöbön az okostelefon-adó? Az Európai Unió kormányzati szervezete többfunkciós eszköznek minősítené az okostelefonokat és 14 százalékkal növelné a forgal­mazóikra kivetett adót. A javaslat nehéz helyzetbe hozza a válság miatt az árak csökkentésére törekvő gyártókat. „Az új adó annak a veszélyét hordozza magában, hogy a legújabb alkalmazások elér­hetetlenné válnak az európai felhasználók számára” - áll a Nokia közleményében, mely szerint az áremelkedésnek drámai követ­kezményei lennének. A telefongyártó szerint a növekvő adók hatá­sára munkahelyek is megszűnnek majd a szektorban. Az okostele­fonokat a legtöbb európai országban luxusterméknek tekintik. Je­lenleg csupán a mobilok elenyésző része van felszerelve GPS navi­gációval vagy tévénézésre is alkalmas rendszerrel, a gyártók azon­ban ezeknek a technikáknak az integrálását tervezik az alacso­nyabb árkategóriájú termékeikbe is a közeljövőben. A tervezet a mobiltelefonokjelentős részének árát növelné, miközben az eladá­sok száma csökken. Az új adónem bevezetését Hollandia és Német­ország kezdeményezte, ahhoz, hogy a javaslat törvényerőre emel­kedjen, még legalább hat hónapnak el kell telnie, mialatt a tagálla­mok kialakítják az álláspontjukat a tervvel kapcsolatban, (i) Az okostelefonokat a legtöbb európai országban luxusterméknek tekintik (Képarchívum) Újra elérhető a digitális könyvtár Újra elérhetővé vált az Europeana, az európai digitális multimé­dia-könyvtár, miután a november 20-i megnyitás utáni órákban a szerverek nem bírták az érdeklődők hatalmas rohamát, és a számí­tógépes rendszer összeomlott. A brüsszeli bejelentés szerint az elmúlt hetekben megnégyszerezték a szerverkapacitást. Az in­formatikai hátteret a Koninklijke Bibliotheek, a holland nemzeti könyvtár hivatott biztosítani, ám percekkel az indítás után kide­rült, hogy alaposan elszámították magukat. Óránként ötmillió lá­togatót még képesek lettek volna kiszolgálni, de miután óránként 10-20 millióan próbáltak kattintani az Europeana internetes cí­mére, világossá vált, hogy a számítógépes kapacitást nagyságren­dekkel kell bővíteni. Ez hetekig, akár december közepéig is eltart­hat - közölték másnap. Később arról adtak tájékoztatást, hogy csak valamikor januárban lesz elérhető az Europeana. Most azon­ban közölték, hogy ismét hozzá lehet férni a tartalomhoz. A www.europeana.eu címen elérhető portál egyelőre kétmillió „tételt” - könyveket, térképeket, hangfelvételeket, fényképeket, levéltári anyagokat, festményeket, filmeket - tesz hozzáférhetővé az Európai Unió országainak nemzeti könyvtáraiból, valamint egyéb kulturális intézményeiből. (MTI) Google News magyarul Kedd óta magyarul is elérhető a Google hírportálja, amely több mint kétszáz hírforrás anyagait gyűjti össze és rendezi fontossági sorrendbe. Az oldalon olvasható tájékoztató szerint a témakörö­ket 15 percenként frissítik, és harminc napon keresztül tárolják. A Google Hírek rendszerben nem szerkesztők választják ki a cikke­ket, és nem ők határozzák meg, melyek érdemesek a kiemelt he­lyekre; a főcímeket ugyanis számítógép-algoritmusok osztályoz­zák, például annak alapján, hogy mely honlapon, vagy milyen gyakran jelennek meg a világhálón - íiják a honlapon, (m)

Next

/
Thumbnails
Contents