Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-31 / 300. szám, szerda
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 31. www.ujszo.com 2009-ben a világgazdaság egésze recesszióba süllyed Még erősebb vészfékezés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. AII. világháború vége óta először a világgazdaság egésze recesszióba süllyed 2009-ben - áll londoni elemzők minden eddiginél komorabb előrejelzéseiben, amelyek szerint a jelenség kevés kedvező velejárója közé tartozik az olajárak további drasztikus csökkenése. Az Economist Intelligence Unit (EIU) 2009 januárjára szóló átfogó világgazdasági prognózisa szerint a globális GDP- érték jövőre ugyan 0,7%-kal növekedni fog, a kereskedelmi feltételeket jobban tükröző piaci árfolyamok alapján számítva azonban 0,4%-os világszintű gazdasági visszaesés várható 2009-ben (egybevetésül: 2008-ban még 2,4%-os globális növekedést produkál a világ) . Az euróövezetben az EIU londoni elemzői 1,2%-os GDP-vissza- esést várnak 2009-ben, és 2010- ben is mindössze 0,5%-ra élénkülő növekedéssel számolnak a várhatóan továbbra is rendkívül szűkös hitelkínálati környezetben. Az európai átalakuló térségen belül a londoni elemzők a balti köztársaságokban különösen súlyos visszaesést várnak: az országcsoport összesített GDP-értéke már az idén is átlagosan 0,1%-kal visszaesik, jövőre azonban már 4,5%-os zuhanást jósolnak a három országnak. A visegrádi négyeket - köztük Magyarországot és Szlovákiát -, valamint Szlovéniát tartalmazó közép-kelet-európai térségben az Economist Intelligence Unit az idei 5,3%-os növekedés után jövőre 1,4%-os bővülést vár, ezen belül Magyarország összteljesítménye visszaesik. (MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Mélyponton az angol font London. A lélektani határnak tekintett egy euró közelébe, egyben mélységi rekordra süllyedt a londoni bankközi kereskedésben az angol font árfolyama. A minden eddiginél súlyosabb brit recessziós előrejelzések és a további agresszív jegybanki kamatcsökkentési várakozások hatására a font újabb 2%-ot veszített erejéből, ezért 1 font már csak 1,02 eurót ér. Számos kiskereskedelmi pénzváltó helyen jó ideje egy eurónál kevesebbet adnak a brit valuta egységéért, de most már a nagybani bankközi piacon is látótávolságba került az árfolyamparitás átlépése, amire az euró 1999-es létrehozása óta nem volt példa. A font az év elején még 1,40 euró körül járt, azóta 33%-ot esett az euróhoz képest. Az Oxford Economics számításai szerint jövőre már minden nagyobb fejlett ország megelőzi Nagy-Britanniát az egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) dollárban számított értéke alapján. Tavaly még az amerikaiak, a franciák, a németek, az olaszok és a japánok is szegényebbek voltak őfelsége alattvalóinál, ám az idén már csak az olaszokkal és a japánokkal szemben maradt meg az előny. Jövőre várhatóan ez is elolvad: a brit átlagjövedelem 24%-kal lesz alacsonyabb 2009-ben, mint az amerikai. A borúlátó jóslatok egyrészt a font további gyengüléséből indulnak ki, másrészt abból, hogy a jövőre várt, reálszinten 2,9%os brit GDP-csökkenés drámaibb lesz annál, mint amilyennel a többi fejlett országnak meg kell küzdenie. (NGo, m) Mégis elmarad a gázárháború Moszkva/Kijev. Az ukrán kormány tegnap este elrendelte, hogy a Naftogaz fizesse ki az orosz Gazprom gázipari óriással szemben fennálló tartozását. A kormány egyszersmind felhatalmazta az állami tulajdonban lévő vállalatot, hogy vegyen fel 2 milliárd dollárnyi hitelt az ország két legnagyobb állami bankjától. A Naftogaz szóvivője szerint a pénzt máris átutalják. Az ukrán kabinet garanciát vállalt a rendeletben foglaltak teljesítéséért. Ezzel elhárult annak a veszélye, hogy Oroszország a jövő év elejétől Ukrajnának nem szállít földgázt, továbbá elhárult annak veszélye is, hogy Európa gázellátása veszélybe kerül. (MTI) Jövőre 60 dollár a kőolaj átlagára? New York. A Bloomberg által készített felmérés alapján az elemzők 2009-re átlagosan 60 dolláros olajárat várnak az OPEC által bejelentett termeléscsökkentés következtében, mely a tegnapi 40,02 dolláros árhoz képest 50%-kal több. A kőolaj ára idén 100 dollár körül alakult átlagosan, amire eddig még nem volt példa. Az olaj ára 2009 negyedik negyedévére 70 dollárig erősödhet. (PfL) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta ___________Árfolyam Valuta__________Árfolyam EMU-euró 30,126 Angol font 30,926 Cseh korona 1,131 Bolgár leva 15,407 Japán ien (100) 23,652 Kanadai dollár 17,391 Lengyel zloty Magyar forint (100) Svéd korona Román lej ______ Svájci frank _____ USA-dollár 7,266 11,316 2,752 7,499 20,134 21,385 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,14-31,14 20,47-22,13 1,11-1,17 10,64-11,94 OTP Bank 29,75-31,30 21,83-23,03 1,21-1,27 11,57-12,46 Postabank 29,13-31,13 20,56-22,22 1,09-1,17 10,32-12,32 Szí. Takarékpénztár 29,35-30,85 20,73-21,80 1,10-1,16 10,77-11,79 Tatra banka 29,35-30,91 20,74-21,84 1,10-1,16 10,83-11,73 Dexia banka 29,34-30,91 20,83-21,94 1,10-1,16 11,02-11,61 Általános Hitelbank 29,36-30,92 20,76-21,87 1,10-1,16 10,64-11,94 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Ha a kormány jól sáfárkodik az euró nyújtotta lehetőségekkel, akkor Szlovákia a felemelkedés útjára léphet Euró: sem csodaszer, sem veszély V Pesszimista forgatókönyv Holnaptól a pénztárcánkban a koronát felváltja az euró. Ki érdeklődéssel, ki izgalommal, ki szorongással várja az Európai Unió közös fizetőeszközét. Sokan attól tartanak, az új fizetőeszköz nagyobb inflációt okoz, mások azt emelik ki, hogy napjaink világválságában biztonságos kikötőt nyújt. Vajon a gazdaságpolitika szintjén az euró jó vagy rossz oldala emelkedik felül? Összeállításunkból kiderül, ez a mindenkori kormány stratégiájától függ. Ha beigazolódik a kormánnyal kapcsolatos félelmek jó része, akkor könnyen a közös pénz bevezetésének negatív hatásai kerekedhetnek felül. Ez főleg a populista, a mások hibájából nem tanuló, a rövid távú politikai haszonra koncentráló, fenntarthatatlan gazdaságpolitikának lesz a következménye. A borúlátó prófécia abból indul ki, hogy a kormány az ország fő exportpiacait sújtó recesszió okozta gazdasági lefékeződést megpróbálja állami túlköltekezés vezérelte keresletélénkítéssel ellensúlyozni. 2009-ben ezért az állam- háztartási hiány jelentősen meghaladja a tervben szereplő (a bruttó hazai össztermék mintegy 2 százalékának megfelelő) szintet, és a 2010-es választási évben tovább mélyül, mivel a kormánykoalíció a hatalom megtartása érdekében nagy osztogatást rendez. A Fico-kabinet mértéktelen popu- lizmusa már nemcsak a jelszavak szintjén, hanem a gazdaságpolitikában is teljesen érvényesülni fog, a kormány végleg elereszti a fiskális gyeplőt. Emellett a politikai vezetés - népszerűségét segítendő - a választások előtt jelentősen megemeli a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket. Erre a szakszervezetek is nagyobb bérkövetelésekkel állnak elő a magánszférában. Mivel a kormány folyton a nagytőkét támadja, és hangsúlyozza, hogy az egyszerű dolgozókat pártolja, ezért a bérkövetelések mellé áll. A fizetések növekedése így jóval meghaladja a termelékenység javulását. A kormányzati túlköltekezés és a gyors béremelkedés megemeli az árnövekedés ütemét, a szlovákiai infláció az eurózóna átlagánál jelentősen magasabb lesz. Ez az országban gyártott termékek versenyképességének fokozatos erodálódásához vezethet. Áruk gyorsabban nő majd, mint a konkurens országokban, de ezt már nem lehet a szlovák fizetőeszköz leértékelésével orvosolni, hisz bevezettük az eurót. Szlovákia így nem tudja igazán kihasználni az euróbevezetés okozta előnyöket (az árfolyamkockázat és tranzakciós költségek megszűnése) a külföldi beruházások becsalogatásában. A kormányzati túlköltekezés miatt nő a költségvetési hiány és az államadósság, azaz romlik a belső egyensúly, és emellett a behozatal is gyorsabban nő majd a kivitelnél, romlik a külső egyensúly is. Ikerdeficit (az államháztartás és a külkereskedelem párhuzamos hiánya) alakul ki. Az egyensúly felborul, a növekedés fenntarthatatlanná válik. Az eurózóna átlagánál magasabb infláció és az átlaghoz közeli kamatok kombinációja oda vezet, hogy Szlovákiában nem éri meg bankszámlán takarékoskodni (mert a kamat kisebb lesz az inflációnál), de megéri olcsó hitelt felvenni. Ezért a lakosság nyakló nélkül vesz fel fogyasztási és jelzálogkölcsönöket. A kormány nem okul a külföldi ingatlanpiaci és hitelválság negatív példáiból, népszerűségét féltve nem avatkozik közbe, így az olcsó hitelek által fűtött építkezési láz bontakozik ki, az ingatlanok piacán újabb szédítő áremelkedés várható, ami tovább emeli az amúgy is magas inflációt. A folyamat végén az ingatlanpiaci lufi kidurran, áresés, majd az eladósodott háztartások tömeges fizetésképtelensége következik, ez erőteljesen megingatja a bank- rendszert, amely komoly állami (az államadósságot nagyban tovább emelő) mentőöveket tesz szükségszerűvé. Az euró bevezetése ellenére megakad Szlovákia gyors gazdasági felzárkózása az uniós átlaghoz, az ország elveszti versenyképességét, eladósodik, a stagnálás állapotába kerül, és lemarad versenytársaihoz képest. Az ilyen gondok egy monetáris unión belül csak kemény megszorításokkal és fájdalmas strukturális reformokkal orvosolhatóak, ezek népszerűtlensége miatt azonban a kormány halogatni fogja az intézkedéseket, az egy helyben topogás évekig elhúzódhat. Ha minden jól megy, 2009-től a közös pénz bevezetésének pozitív hatásai kerekednek felül. Ez főleg a kormány megfontolt, a körülményekhez igazított, a hosszú távú érdekeket szem előtt tartó, fenntartható növekedést biztosító gazdaságpolitikájának lesz a következménye. Az optimista előrejelzés abból indul ki, hogy a kormány a fiskális, vagyis költségvetési politika tekintetében mértéktartó lesz. 2009-ben Lejárt a korona ideje, jöhet az euró legalább a tervezett szint környékén (a bruttó nemzeti termék mintegy 2%-ának megfelelő értéken) tartja az államháztartási hiányt, ami 2010-ben sem fog jelentősen emelkedni. Sem a fő exportpiacokat sújtó recesszió miatt Szlovákiában lefékeződő gazdasági növekedés, sem a 2010-es választások nem vezetnek oda, hogy a kormány elereszti a fiskális gyeplőt és nyakló nélküli túlköltekezésbe kezd. Marad tehát a Fico-kabinet első két évére jellemző kétarcúság: a mértéktelen populizmus a retorikában és a mértékletes költségvetési osztogatás. Emellett a kormány arra is ügyel, hogy a közalkalmazotti bérek ne emelkedjenek túl gyors tempóban, és hat a szakszervezetekre is, hogy ők se álljanak elő túlzott bérkövetelésekkel. így elérhető, hogy a fizetések növekedése nem haladja meg (jelentősen) a munkatermelékenység emelkedését. Mivel a visszafogott állami költekezés és a produktivitás változásához igazított bér- növekedés nem vezet túlzott áremelkedéshez, ezért az infláció sem fog jelentősen eltérni az eurót használó országok átlagától. Az esetleges többletinflációt a termelékenység javulásában megmutatkozó hasonló többlet fogja kísérni, így nem romlik a kulcsfontosságú, szinte kizárólag exportra termelő szlovákiai iparágak versenyképessége. Az euró bevezetésével kapcsolatos helyzeti előny a visegrádi szomszédokkal szemben (az árfolyam-ingadozás okozta kockázat és a tranzakciós költségek megszűnése) oda vezet, hogy Szlovákia továbbra is fontos célpontja marad a külföldi befektetőknek. így folytatódik az országnak az uniós átlaghoz, de a szomszédokhoz képest is gyorsabb gazdasági növekedése és gyors felzárkózása a fejlett nyugati országokhoz. A növekedés továbbra is kiegyensúlyozott és fenntartható marad, az egyensúlymutatók tovább javulnak, vagy legalább nem romlanak látványosan. A kormány a külföldi ingatlanpiacok kidurranásából, és az ezzel összefüggő hitelpiaci válságból levonja a tanulságokat, és megelőzi, hogy Szlovákiában is hasonló helyzet alakuljon ki. A fiskális szigor meg a visszafogott, a termelékenységhez igazított bérnövekedés miatt a szlovákiai infláció egyébként sem lesz jelentősen különböző az eurózóna átlagától, így nem áll fenn az a komoly veszély, hogy nem éri meg (a bankszámlákon) spórolni és megéri olcsó hitelt felvenni. A kormány emellett különböző szabályozási eszközöket is bevet, hogy elkerülje a balti országok csapdahelyzetét, ügyel arra, hogy az ingatlanpiacon ne alakuljon ki az olcsó jelzáloghitelek tömeges felvételével előidézett építkezési és árnövekedési lufi, amely az inflációt is jelentősen megemeli. így elkerülhető a lufi kidurranását követő áresés, a gazdaság drasztikus lefékeződése, és a hitelt felvevők meg a kölcsönző bankok jelentős részének fizetésképtelensége, amely költséges állami mentőakciót tesz szükségessé. Az euró bevezetésének pozitív hatásai révén is folytatódik Szlovákia gyors felzárkózása az uniós átlaghoz, a gazdasági termelés és az életszínvonal tekintetében egyaránt, a közös pénz használata nem okoz komolyabb megrázkódtatásokat. Az euró révén a világválság lecsengését követően növekedhet az ország kivitele, így valóra válhat az a prognózis, amely szerint a nyitott gazdaságú országokban az uniós közös fizetőeszköz éves szinten 0,5-0,7 százalékkal gyorsíthatja a gazdasági növekedés ütemét. (Gál Zsolt)
