Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-31 / 300. szám, szerda

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 31. www.ujszo.com 2009-ben a világgazdaság egésze recesszióba süllyed Még erősebb vészfékezés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. AII. világháború vége óta először a világgazdaság egésze recesszióba süllyed 2009-ben - áll londoni elemzők minden eddigi­nél komorabb előrejelzéseiben, amelyek szerint a jelenség kevés kedvező velejárója közé tartozik az olajárak további drasztikus csökkenése. Az Economist Intel­ligence Unit (EIU) 2009 januárjá­ra szóló átfogó világgazdasági prognózisa szerint a globális GDP- érték jövőre ugyan 0,7%-kal növe­kedni fog, a kereskedelmi feltéte­leket jobban tükröző piaci árfo­lyamok alapján számítva azonban 0,4%-os világszintű gazdasági visszaesés várható 2009-ben (egy­bevetésül: 2008-ban még 2,4%-os globális növekedést produkál a vi­lág) . Az euróövezetben az EIU lon­doni elemzői 1,2%-os GDP-vissza- esést várnak 2009-ben, és 2010- ben is mindössze 0,5%-ra élénkü­lő növekedéssel számolnak a vár­hatóan továbbra is rendkívül szű­kös hitelkínálati környezetben. Az európai átalakuló térségen belül a londoni elemzők a balti köztársa­ságokban különösen súlyos vissza­esést várnak: az országcsoport összesített GDP-értéke már az idén is átlagosan 0,1%-kal vissza­esik, jövőre azonban már 4,5%-os zuhanást jósolnak a három or­szágnak. A visegrádi négyeket - köztük Magyarországot és Szlová­kiát -, valamint Szlovéniát tartal­mazó közép-kelet-európai térség­ben az Economist Intelligence Unit az idei 5,3%-os növekedés után jövőre 1,4%-os bővülést vár, ezen belül Magyarország össztel­jesítménye visszaesik. (MTI) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Mélyponton az angol font London. A lélektani határ­nak tekintett egy euró közelé­be, egyben mélységi rekordra süllyedt a londoni bankközi ke­reskedésben az angol font árfo­lyama. A minden eddiginél sú­lyosabb brit recessziós előrejel­zések és a további agresszív jegybanki kamatcsökkentési várakozások hatására a font újabb 2%-ot veszített erejéből, ezért 1 font már csak 1,02 eurót ér. Számos kiskereskedelmi pénzváltó helyen jó ideje egy eurónál kevesebbet adnak a brit valuta egységéért, de most már a nagybani bankközi piacon is látótávolságba került az árfo­lyamparitás átlépése, amire az euró 1999-es létrehozása óta nem volt példa. A font az év ele­jén még 1,40 euró körül járt, azóta 33%-ot esett az euróhoz képest. Az Oxford Economics számításai szerint jövőre már minden nagyobb fejlett ország megelőzi Nagy-Britanniát az egy főre jutó bruttó hazai össz­termék (GDP) dollárban számí­tott értéke alapján. Tavaly még az amerikaiak, a franciák, a né­metek, az olaszok és a japánok is szegényebbek voltak őfelsége alattvalóinál, ám az idén már csak az olaszokkal és a japánok­kal szemben maradt meg az előny. Jövőre várhatóan ez is el­olvad: a brit átlagjövedelem 24%-kal lesz alacsonyabb 2009-ben, mint az amerikai. A borúlátó jóslatok egyrészt a font további gyengüléséből in­dulnak ki, másrészt abból, hogy a jövőre várt, reálszinten 2,9%­os brit GDP-csökkenés dráma­ibb lesz annál, mint amilyennel a többi fejlett országnak meg kell küzdenie. (NGo, m) Mégis elmarad a gázárháború Moszkva/Kijev. Az ukrán kormány tegnap este elrendel­te, hogy a Naftogaz fizesse ki az orosz Gazprom gázipari óriással szemben fennálló tartozását. A kormány egyszersmind felha­talmazta az állami tulajdonban lévő vállalatot, hogy vegyen fel 2 milliárd dollárnyi hitelt az or­szág két legnagyobb állami bankjától. A Naftogaz szóvivője szerint a pénzt máris átutalják. Az ukrán kabinet garanciát vál­lalt a rendeletben foglaltak tel­jesítéséért. Ezzel elhárult annak a veszélye, hogy Oroszország a jövő év elejétől Ukrajnának nem szállít földgázt, továbbá elhárult annak veszélye is, hogy Európa gázellátása veszélybe kerül. (MTI) Jövőre 60 dollár a kőolaj átlagára? New York. A Bloomberg ál­tal készített felmérés alapján az elemzők 2009-re átlagosan 60 dolláros olajárat várnak az OPEC által bejelentett terme­léscsökkentés következtében, mely a tegnapi 40,02 dolláros árhoz képest 50%-kal több. A kőolaj ára idén 100 dollár körül alakult átlagosan, amire eddig még nem volt példa. Az olaj ára 2009 negyedik negyedévére 70 dollárig erősödhet. (PfL) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK Aktuális középárfolyamok Valuta ___________Árfolyam Valuta__________Árfolyam EMU-euró 30,126 Angol font 30,926 Cseh korona 1,131 Bolgár leva 15,407 Japán ien (100) 23,652 Kanadai dollár 17,391 Lengyel zloty Magyar forint (100) Svéd korona Román lej ______ Svájci frank _____ USA-dollár 7,266 11,316 2,752 7,499 20,134 21,385 VÉTEL - ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,14-31,14 20,47-22,13 1,11-1,17 10,64-11,94 OTP Bank 29,75-31,30 21,83-23,03 1,21-1,27 11,57-12,46 Postabank 29,13-31,13 20,56-22,22 1,09-1,17 10,32-12,32 Szí. Takarékpénztár 29,35-30,85 20,73-21,80 1,10-1,16 10,77-11,79 Tatra banka 29,35-30,91 20,74-21,84 1,10-1,16 10,83-11,73 Dexia banka 29,34-30,91 20,83-21,94 1,10-1,16 11,02-11,61 Általános Hitelbank 29,36-30,92 20,76-21,87 1,10-1,16 10,64-11,94 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA) Ha a kormány jól sáfárkodik az euró nyújtotta lehetőségekkel, akkor Szlovákia a felemelkedés útjára léphet Euró: sem csodaszer, sem veszély V Pesszimista forgatókönyv Holnaptól a pénztárcánkban a koronát felváltja az euró. Ki érdeklődéssel, ki izgalommal, ki szorongással várja az Európai Unió közös fizetőeszközét. Sokan attól tartanak, az új fizetőeszköz nagyobb inflációt okoz, mások azt eme­lik ki, hogy napjaink világválságában biztonságos kikötőt nyújt. Vajon a gazdaságpolitika szintjén az euró jó vagy rossz oldala emelkedik felül? Összeállításunkból kiderül, ez a mindenkori kormány stratégiájától függ. Ha beigazolódik a kormánnyal kapcsolatos félelmek jó része, ak­kor könnyen a közös pénz beve­zetésének negatív hatásai kere­kedhetnek felül. Ez főleg a popu­lista, a mások hibájából nem ta­nuló, a rövid távú politikai ha­szonra koncentráló, fenntartha­tatlan gazdaságpolitikának lesz a következménye. A borúlátó prófécia abból indul ki, hogy a kormány az ország fő exportpiacait sújtó recesszió okoz­ta gazdasági lefékeződést meg­próbálja állami túlköltekezés ve­zérelte keresletélénkítéssel ellen­súlyozni. 2009-ben ezért az állam- háztartási hiány jelentősen meg­haladja a tervben szereplő (a brut­tó hazai össztermék mintegy 2 százalékának megfelelő) szintet, és a 2010-es választási évben to­vább mélyül, mivel a kormánykoa­líció a hatalom megtartása érde­kében nagy osztogatást rendez. A Fico-kabinet mértéktelen popu- lizmusa már nemcsak a jelszavak szintjén, hanem a gazdaságpoliti­kában is teljesen érvényesülni fog, a kormány végleg elereszti a fiská­lis gyeplőt. Emellett a politikai vezetés - népszerűségét segítendő - a válasz­tások előtt jelentősen megemeli a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket. Erre a szakszervezetek is nagyobb bérkövetelésekkel állnak elő a magánszférában. Mivel a kor­mány folyton a nagytőkét támadja, és hangsúlyozza, hogy az egyszerű dolgozókat pártolja, ezért a bérkö­vetelések mellé áll. A fizetések nö­vekedése így jóval meghaladja a termelékenység javulását. A kor­mányzati túlköltekezés és a gyors béremelkedés megemeli az árnö­vekedés ütemét, a szlovákiai inflá­ció az eurózóna átlagánál jelentő­sen magasabb lesz. Ez az ország­ban gyártott termékek versenyké­pességének fokozatos erodálódásá­hoz vezethet. Áruk gyorsabban nő majd, mint a konkurens országok­ban, de ezt már nem lehet a szlovák fizetőeszköz leértékelésével orvo­solni, hisz bevezettük az eurót. Szlovákia így nem tudja igazán ki­használni az euróbevezetés okozta előnyöket (az árfolyamkockázat és tranzakciós költségek megszűné­se) a külföldi beruházások becsalo­gatásában. A kormányzati túlkölte­kezés miatt nő a költségvetési hi­ány és az államadósság, azaz rom­lik a belső egyensúly, és emellett a behozatal is gyorsabban nő majd a kivitelnél, romlik a külső egyensúly is. Ikerdeficit (az államháztartás és a külkereskedelem párhuzamos hi­ánya) alakul ki. Az egyensúly felbo­rul, a növekedés fenntarthatatlan­ná válik. Az eurózóna átlagánál maga­sabb infláció és az átlaghoz közeli kamatok kombinációja oda vezet, hogy Szlovákiában nem éri meg bankszámlán takarékoskodni (mert a kamat kisebb lesz az inflá­ciónál), de megéri olcsó hitelt fel­venni. Ezért a lakosság nyakló nél­kül vesz fel fogyasztási és jelzálog­kölcsönöket. A kormány nem okul a külföldi ingatlanpiaci és hitelvál­ság negatív példáiból, népszerű­ségét féltve nem avatkozik közbe, így az olcsó hitelek által fűtött építkezési láz bontakozik ki, az in­gatlanok piacán újabb szédítő ár­emelkedés várható, ami tovább emeli az amúgy is magas inflációt. A folyamat végén az ingatlanpiaci lufi kidurran, áresés, majd az el­adósodott háztartások tömeges fi­zetésképtelensége következik, ez erőteljesen megingatja a bank- rendszert, amely komoly állami (az államadósságot nagyban to­vább emelő) mentőöveket tesz szükségszerűvé. Az euró bevezetése ellenére megakad Szlovákia gyors gazda­sági felzárkózása az uniós átlag­hoz, az ország elveszti versenyké­pességét, eladósodik, a stagnálás állapotába kerül, és lemarad ver­senytársaihoz képest. Az ilyen gondok egy monetáris unión belül csak kemény megszorításokkal és fájdalmas strukturális reformok­kal orvosolhatóak, ezek népsze­rűtlensége miatt azonban a kor­mány halogatni fogja az intézke­déseket, az egy helyben topogás évekig elhúzódhat. Ha minden jól megy, 2009-től a közös pénz bevezetésének pozitív hatásai kerekednek felül. Ez főleg a kormány megfontolt, a körülmé­nyekhez igazított, a hosszú távú ér­dekeket szem előtt tartó, fenntart­ható növekedést biztosító gazda­ságpolitikájának lesz a következ­ménye. Az optimista előrejelzés abból in­dul ki, hogy a kormány a fiskális, vagyis költségvetési politika tekin­tetében mértéktartó lesz. 2009-ben Lejárt a korona ideje, jöhet az euró legalább a tervezett szint környé­kén (a bruttó nemzeti termék mint­egy 2%-ának megfelelő értéken) tartja az államháztartási hiányt, ami 2010-ben sem fog jelentősen emelkedni. Sem a fő exportpiaco­kat sújtó recesszió miatt Szlovákiá­ban lefékeződő gazdasági növeke­dés, sem a 2010-es választások nem vezetnek oda, hogy a kormány elereszti a fiskális gyeplőt és nyakló nélküli túlköltekezésbe kezd. Ma­rad tehát a Fico-kabinet első két évére jellemző kétarcúság: a mér­téktelen populizmus a retorikában és a mértékletes költségvetési osz­togatás. Emellett a kormány arra is ügyel, hogy a közalkalmazotti bérek ne emelkedjenek túl gyors tempóban, és hat a szakszervezetekre is, hogy ők se álljanak elő túlzott bérkövete­lésekkel. így elérhető, hogy a fize­tések növekedése nem haladja meg (jelentősen) a munkatermelékeny­ség emelkedését. Mivel a visszafo­gott állami költekezés és a produk­tivitás változásához igazított bér- növekedés nem vezet túlzott ár­emelkedéshez, ezért az infláció sem fog jelentősen eltérni az eurót használó országok átlagától. Az esetleges többletinflációt a terme­lékenység javulásában megmutat­kozó hasonló többlet fogja kísérni, így nem romlik a kulcsfontosságú, szinte kizárólag exportra termelő szlovákiai iparágak versenyképes­sége. Az euró bevezetésével kap­csolatos helyzeti előny a visegrádi szomszédokkal szemben (az árfo­lyam-ingadozás okozta kockázat és a tranzakciós költségek megszűné­se) oda vezet, hogy Szlovákia to­vábbra is fontos célpontja marad a külföldi befektetőknek. így folyta­tódik az országnak az uniós átlag­hoz, de a szomszédokhoz képest is gyorsabb gazdasági növekedése és gyors felzárkózása a fejlett nyugati országokhoz. A növekedés tovább­ra is kiegyensúlyozott és fenntart­ható marad, az egyensúlymutatók tovább javulnak, vagy legalább nem romlanak látványosan. A kormány a külföldi ingatlanpi­acok kidurranásából, és az ezzel összefüggő hitelpiaci válságból le­vonja a tanulságokat, és megelőzi, hogy Szlovákiában is hasonló hely­zet alakuljon ki. A fiskális szigor meg a visszafogott, a termelékeny­séghez igazított bérnövekedés mi­att a szlovákiai infláció egyébként sem lesz jelentősen különböző az eurózóna átlagától, így nem áll fenn az a komoly veszély, hogy nem éri meg (a bankszámlákon) spórolni és megéri olcsó hitelt fel­venni. A kormány emellett külön­böző szabályozási eszközöket is be­vet, hogy elkerülje a balti országok csapdahelyzetét, ügyel arra, hogy az ingatlanpiacon ne alakuljon ki az olcsó jelzáloghitelek tömeges felvételével előidézett építkezési és árnövekedési lufi, amely az infláci­ót is jelentősen megemeli. így elke­rülhető a lufi kidurranását követő áresés, a gazdaság drasztikus lefé­keződése, és a hitelt felvevők meg a kölcsönző bankok jelentős részé­nek fizetésképtelensége, amely költséges állami mentőakciót tesz szükségessé. Az euró bevezetésének pozitív hatásai révén is folytatódik Szlová­kia gyors felzárkózása az uniós át­laghoz, a gazdasági termelés és az életszínvonal tekintetében egy­aránt, a közös pénz használata nem okoz komolyabb megrázkód­tatásokat. Az euró révén a világvál­ság lecsengését követően növeked­het az ország kivitele, így valóra válhat az a prognózis, amely sze­rint a nyitott gazdaságú országok­ban az uniós közös fizetőeszköz éves szinten 0,5-0,7 százalékkal gyorsíthatja a gazdasági növekedés ütemét. (Gál Zsolt)

Next

/
Thumbnails
Contents