Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-03 / 279. szám, szerda

14 Európai unió - nyugdíjpénztárak gazdasági mutatói ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 3. www.ujszo.com Tisztességtelen praktikák a gyógyszeriparban - késleltetik a generikus változatok piacra kerülését Lenyeljük a keserű és drága pirulát Egyre kevesebb az új gyógyszer a piacon (Reuters-felvétel) Dublini jelentés Lehet új ír referendum Dublin. A napokban tették köz­zé az összes ír párt által jóváhagyott jelentést. Ebben Dublin megnyitot­ta az utat a június 12-én elutasított Lisszaboni Szerződés újraszavazá- sa előtt. A dokumentum szerint nincs törvényi akadálya annak, hogy „vagy teljesen a júniusinak megfelelő kérdésekről, vagy né­hány változtatással ellátott szerző­désről tartsunk népszavazást”. Egyúttal arra figyelmeztet, hogy Írország helyzete és megítélése romlott június 12-e óta, és az or­szág komoly gazdasági következ­ményekkel szembesülhet, ha ismét nemet mondanak a reformszerző­désre. A pénzügyi válság nyomán elszigeteltséget emleget: az ír ban­kok kevésbé lesznek képesek pénz­összegeik növelésére a nemzetközi piacokon, és az ország nem tudja majd a korábbiakhoz hasonló mó­don felvenni a versenyt a külföldi közveden befektetések (FDI) terü­letén. Ugyanakkor a jelentés visszautasította azt a „nem kívánt” javaslatot, mely szerint Írország parlamenti úton is ratifikálhatja a szerződést. Szakértők szerint ez törvényesen ugyan lehetséges vol­na, politikai szempontból azonban nem: nagyon nehéz lenne az ír em­berekkel elfogadtatni. Az a lehető­ség pedig, hogy Írország esetleg ki­lépne az unióból, a dokumentum szerint elképzelhetetlen. Habár konkrét megoldási javaslatokat nem igazán közöl, a jelentés hatá­rozottan egy második népszavazás mellett áll ki, melyhez azonban olyan deklarációk, közös döntések vagy protokollok kiegészítése szükséges, melyek bizonyos kérdé­seket illetően megnyugtatnák az ír választókat, (euractiv.hu) Brüsszel. A generikus - vagy­is az utángyártott - gyógy­szerek általában olcsóbbak az eredetieknél, annak el­lenére, hogy többnyire ugyanazt „tudják”, mint az eredetiek. Sokan mégis bi­zalmatlanok velük szem­ben, mintha a generikus hamisítottat jelentene. ÖSSZEFOGLALÓ Pedig ez egyáltalán nincs így, hamisítani éppen az eredeti már­kákat szokták a cipőtől kezdve a karórán át a gyógyszerig, gondol­junk csak a rengeteg hamis, az egészséget is veszélyeztető „olcsó Viagrára”. A generikus gyógyszer az eredetivel azanos hatású, de más néven hozzák forgalomba. Nos, e legálisan utángyártott gyógyszerekkel kapcsolatban a múlt pénteken az EB érdekes jelen­tést tett közzé, megállapítva: a fo­gyasztók és az egészségbiztosítók olcsóbb vásárlási lehetőségektől esnek el azáltal, hogy a fejlesztő gyógyszergyárak sajátos prakti­kákkal akadályoznak más gyógy­szergyárakat a generikus ható­anyagok forgalmazásában. A dokumentum szerint egy kivá­lasztott gyógyszercsoportnál 2000 és 2007 között 3 milliárd eurót ta­karíthattak volna meg az uniós tag­államok polgárai, ha az olcsóbb generikus változatok időben piacra kerülnek. A gyógyszerpiaci ver­senyt az év eleje óta vizsgáló bizott­ság előzetes jelentése sem cégeket, sem gyógyszereket nem említ név szerint. Neelie Kroes versenyügyi biztos szerint részben azért nem, hogy a végleges jelentés - tavaszra várt - elkészültéig, a következteté­sek levonásáig és az esetleges szankciójavaslatokig a cégek még rendbe tehessék saját házuk táját. Kroes a sajtótájékoztatóján azt is leszögezte, a jelentés elég konkré­tumot tartalmaz ahhoz, hogy a cé­gek magukra ismerjenek vagy fel­ismerhetők legyenek. Az unió kormánya szerint a verseny nem úgy működik a gyógyszeripari ágazatban, aho­gyan kellene. Az elmúlt hónapok­ban ugyanakkor cégek csoportjai ennek az ellenkezőjéről próbálták győzködni az EB-t. A praktikák közé tartozik, hogy a cégek ugyanarra a hatóanyagra vonat­kozó többszörös szabadalmi kére­lemmel meghosszabbítják egyes gyógyszereik kizárólagos gyártási jogát, ezzel akadályozva a lejárt szabadalmú orvosságokat előállí­tó vállalatok tevékenységét. Szintén a verseny zavarására alkalmazott gyakorlat a pereske­Neelie Kroes (SITA/AP) dés a generikus áruk gyártóival, il­letve eljárás kezdeményezése a nemzeti hatóságoknál a generikus engedélyek kiadásának lassítása érdekében. Volt olyan eset, hogy egyetlen hatóanyagra 1300 szabadalmi ké­relmet nyújtottak be. A vizsgálatot folytató bizottság közel 700 peres eljárásról tud az eredeti és a generi­kus gyártók között csak a közel­múltból, az eljárások átlagos idő­tartama három év. Kétszáz esetben az eredeti és a generikus gyártók peren kívüli megállapodást kötöt­tek az olcsóbb termékek piacra do­básának késleltetésére. Ezek mint­egy 10 százalékában az eredeti gyártók összesen több mint 200 millió euróval kompenzálták a ge­nerikus cégeket a bevételkiesésért. A jelentés megállapítása szerint a generikus gyógyszerek piacra ke­rülése után egy évvel az ár már át­lagosan 20 százalékkal alacso­nyabb, és vannak termékek, ame­lyek ára 90 százalékkal is csökkent. A 2000 és 2007 közötti időszakban 14 milliárd euró megtakarítást je­lentett a fogyasztóknak a generikus gyógyszerek megjelenése a vizsgált termékcsoportban. Ehhez adódha­tott volna még a korábban említett 3 milliárd euró. Kroes a jelentést ismertetve ki­emelte: a teljes verseny nem csu­pán azért fontos, hogy a fogyasztók elviselhető áron juthassanak a gyógyszerekhez, hanem azért is, hogy töretlen legyen az új gyógy­szerek előállítását célzó kutatói és innovációs tevékenység. Bejelen­tette: az lesz a következő lépés, hogy a jelentésben foglaltakat meg­beszélik a cégekkel, s csak utána vonják le a következtetéseket. „A bizottság nem fog habozni trösztel­lenes eljárás indításával olyan ese­tekben, amikor bebizonyosodik, hogy az idevágó előírásokat meg­szegték.” Az említett praktikák semmiképpen sem egyeztethetők össze a normális üzletmenettel. Kroes szerint az ágazatban aka­dálytalan versenyre van szükség, ez szolgálja a gyárak, a fogyasztók és a kormányok érdekét is. Az EU-ban tavaly több mint 214 milliárd euróra rúgott a gyógy­szerforgalom kiskereskedelmi áron. Átlagosan minden EU-lakos 430 eurót költött orvosságra. Az átfogó versenyügyi vizsgálatot Brüsszel azt követően határozta el, hogy egy év eleji felmérés során kiderült: az elmúlt években feltűnően kevés generikus gyógy­szer került piacra az unióban, és csökkent a piacra dobott új gyógy­szerek száma is. (mti, ú) Brüsszel közvetlenül nyomon tudja követni, hol tart az egyes uniós finanszírozású projektek megvalósítása a balkáni országban Egyelőre nem hitelesek Bulgária korrupcióellenes erőfeszítései ÖSSZEFOGLALÓ Szófia. Fokozott erővel igyek­szik szorosabb ellenőrzés alá von­ni az uniós pénzek felhasználását a bolgár kormány azóta, hogy az EU júliusban támogatásokat vont meg tőle a balkáni országban bur­jánzó korrupció és pazarló gaz­dálkodás miatt. Egy hete jött az újabb hidegzuhany: Bulgária vég­leg elvesztett 220 millió euró elő­csatlakozási forrást. Az EB november 25-én erősítet­te meg azt a júliusi döntését, amely szerint két PHARE pénzekkel fog­lalkozó közvetítő ügynökséget is be kell zárni Bulgáriában. Július­ban, a Bulgária fejlődéséről szóló jelentésben az EB közölte Szófiá­val: 500 millió eurónyi uniós tá­mogatás kifizetését felfüggesztet­ték. A folyamatos felülvizsgálatra az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében kerül sor, amelyről az unió és Bulgária még az ország csatlakozási tárgyalásai alatt állapodott meg. A mostani döntés lényege: a be­fagyasztott források egy részét tel­jesen megvonják Bulgáriától, a fennmaradó 340 millió eurónyi megítélt, de ki nem fizetett támo­gatást pedig jegelik. Olli Rehn bő­vítési biztos ezt úgy indokolta, hogy Szófia csak bizonygatta az előrehaladást, de valójában nem ért el eredményeket. „Nem ez éle­tem legboldogabb napja” - mond­ta Rehn, hozzátéve: az EU csalás elleni hivatala, az OLAF nemcsak az eddigi gyengeségeket tárta fel, hanem friss problémákat is felfe­dezett. Bolgár kormánypolitikusok is­mét úgymond meglepődve fogad­ták a fejleményeket, „kiábrándí­tónak és sportszerűtlennek” ne­vezték az EB döntését. A legna­gyobb koalíciós párt, a szocialista párt parlamenti képviselői azt szeretnék, ha a kabinet újraszer­vezné az EU-támogatások kezelé­sére kialakított struktúrát. Szófia még hozzájuthat a befagyasztott támogatásokhoz, ha 2009. végéig rendet rak a két gyanúba kevere­dett ügynökség háza táján. Az tagadhatatlan, hogy a kor­rupciós ügyekben folytatott vizs­gálatok és razziák a bolgár média figyelmének középpontjába kerül­tek az EU nyári döntése óta. Az el­múlt napokban három olyan ügy­ben is bírósági eljárás indult, amelyben az uniótól kapott pén­zekkel való visszaélés gyanúja me­rült fel. Az egyik egy uniós forrás­ból létrehozott tejgazdasággal kapcsolatos, amelyet azonban vé­gül soha nem helyeztek üzembe. A másik esetben egy gyanúsított 300 ezer euró támogatást vett fel egy olyan zöldségszárító üzem felépí­tésére, amely a valóságban már régóta létezett. A harmadik, egy­ben az eddigi legsúlyosabb vissza­élés során újként beállított, ám va­lójában használt húsfeldolgozó gépek megvásárlására vettek i- génybe uniós finanszírozást. Áz OLAF jelenleg 36 korrupció- gyanús bolgár ügyben folytat nyo­mozást, és további 86 esetben bi­zonyítékok után kutat. Meglena Plugcsieva kormányfő-helyettes az uniós pénzek kifogástalan felhasz­nálását tartja az ország előtt álló legnagyobb kihívásnak. A politikus asszony hónapok óta azt tekinti fő feladatának, hogy Szófia vissza- nyeije Brüsszel bizalmát. Az uniós támogatások a gazdasági válság miatt még fontosabbá váltak Bul­gária számára. Plugcsieva az OLAF- fal kialakított szorosabb kapcsola­ton kívül a szófiai ügyészség együttműködésére is számít. A kormány új akcióterve értel­mében felülvizsgálják az elmúlt két évben brüsszeli forrásokból finanszírozott valamennyi mező- gazdasági projektet. Már június­ban bevezették az EU regionális politikáért felelős biztosa által ki­dolgozott ellenőrzési szoftvert, a Lothar programot, amelynek se­gítségével Brüsszel közvetlenül nyomon tudja követni, hol tart az egyes uniós finanszírozású pro­jektek megvalósítása. Az EU csalásellenes hivatalát irányító Heinz-Hermann Brüner nemrég Szófiába látogatott, ahol hangsúlyozta: valódi bírósági íté­letek kellenek ahhoz, hogy Bulgá­ria korrupcióellenes erőfeszítései hitelesek legyenek. Az OLAF veze­tője úgy vélekedett, hogy az el­múlt hónapokban az ország pozi­tív irányba tett lépéseket. A kor­mányfő-helyettes akkor még bí­zott benne, hogy ebben az évben felszabadíthatják a befagyasztott pénzeket, ám az EB a múlt héten másként döntött, (mti, ú) ílllg|| A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK GAZDASÁGI MUTATÓI Konzervatív alap Kiegyensúlyozott alap Progresszív alap Magánnyugdíjpénztár A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési A hozamráta A nettó A kezelési aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* aktuális értéke vagyon költség* AEGON Magánnyugdíjpénztár 1,1296 Sk 286 151 083,87 Sk 0,065% 1,0445 Sk 1 596 550 995,61 Sk 0,065% 1,0041 Sk 4 716 500 585,62 Sk 0,065% Allianz - Szlovák Magánnyugdíjpénztár 1,1382 Sk 974 621 696,07 Sk 0,065% 1,0690 Sk 6 259 692 974,31 Sk 0,065% 1,0495 Sk 12 949 970 691,13 Sk 0,065% AXA Magánnyugdíjpénztár 1,1333 Sk 552 516 582,41 Sk 0,065% 1,0632 Sk 4 525 742 767,75 Sk 0,065% 1,0455 Sk 13 010 975 612,91 Sk 0,065% ČS0B Magánnyugdíjpénztár 1,1373 Sk 155 201 837,16 Sk 0,065% 1,0244 Sk 1 055 796 662,43 Sk 0,065% 1,0139 Sk 2 410 402 689,01 Sk 0,065% ING Magánnyugdíjpénztár 1,1316 Sk 237 883 767,54 Sk 0,065% 1,0377 Sk 2 058 492 327,56 Sk 0,065% 1,0189 Sk 4 843 138 385,68 Sk 0,065% VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár 1,1285 Sk 502 150 042,54 Sk 0,065% 1,0524 Sk 3 442 902 467,24 Sk 0,065% 1,0348 Sk 5 480 656 087,14 Sk 0,065% * az alap nettó havi vagyonából számítva forrás: A Nyugdíjpénztárak Szövetsége - 2008. november 28-i adatok A hozamráta aktuális értéke: Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis mikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy - például 1,0911 -, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0911 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből. ~ A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke: Azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, az alap annál nagyobb vagyont fektethet be, ami növelheti a hozamot. Ma még a nyugdíjalapok nettó vagyona a legnagyobb pénztárakban már több százmillió, a kisebbekben néhány tízmillió korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

Next

/
Thumbnails
Contents