Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-29 / 298. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 29. Vélemény És háttér 5 (Peter Gossányi karikatúrája Elmélete szerint már nem államok, hanem civilizációk összecsapása várható A hidegháború utáni rendet értelmezte FIGYELŐ Etikai kódex robotoknak! Isaac Asimov sci-fi író sok évvel ezelőtt megalkotott egy hármas szabályt, amelyet a könyveiben szereplő robotoknak feltétlenül be kellett tartaniuk. Az első, hogy a robot soha nem okozhat kárt emberi lénynek, és azt sem engedheti meg magának, hogy közbelépésének elmaradása miatt károsodjon az ember. A második, hogy a robotnak engedelmeskednie kell az ember által adott parancsnak, de csak akkor, ha az nem ellenkezik az első szabállyal. A harmadik szerint a robotnak védenie kell saját életét, de csak úgy, hogy ne sértse az első és a második szabályt. Amikor Asimov ezeket leírta, a robotok még olyan kezdetlegesek voltak, hogy sem betartani, sem megsérteni nem tudták volna a három szabályt. Ma már ez nem így van - írta a La Repubblica című olasz lap. Mivel már több mint egy éve Japánban és Dél-Koreában gyerekek és öregek ellátásával is megbíznak robotokat, a Pentagon pedig négy és fél milliárd dolláros költségvetéssel foglalkozik harci robotok ki- fejlesztésével, Noel Sharkey robotikával foglalkozó brit professzor úgy gondolja: eljött az idő, hogy etikai szabályokat dolgozzanak ki a robotok számára. ,A gondolat, hogy egy robot dönthet emberi élet kioltásáról, rémisztő” - mondta. A segítség, amit a robot a szülőknek ad, kétségkívül nagy, de foglalkozni kell azzal is, hogy egy robot társaságának milyen pszichológiai hátulütői vannak. A majmokon végzett kísérletek több esetben nyugtalanító következményekkel jártak - magyarázta. Sharkey azonban attól nem fél, hogy a robotok átveszik az uralmat az emberek felett, mivel agy nélküli gépek, nem gondolkodnak önállóan, mint a sci-fiben. Van olyan kutató, aki szerint a robotoknak az emberekénél jobb magatartásuk lehet, például a harctereken. Csak beléjük kell táplálni néhány szabályt, amelyet nem hághatnak át. „És ez nem a távoli jövő, hanem a holnap valósága, amelyen el kell gondolkodni, nehogy úgy járjunk, mint az internet berob- banásakor” - figyelmeztet Arkin professzor, aki amerikai katonai robotok számára készített több szoftvert. Aktivizálódó szélsőjobb A Frankfurter Rundschau a belügyminisztériumra hivatkozva arról számolt be, hogy október végéigl2 ezer olyan bűncselekményt regisztráltak, amelyeknél szélsőjobb- oldali hátteret lehet kimutatni. Ez közel 30%-os növekedés az előző év hasonló időszakához képest. Nemrég megkéselték Alois Man- nichlt, Passau rendőrfőnökét, számos jel utal arra, hogy az elkövető szélsőjobboldali. Az 52 éves, életben maradt rendőrfőnök arról volt ismert, hogy következetesen fellépett a jobboldali radikálisokkal szemben. (MTI) Életének 82. évében elhunyt Sámuel P. Huntington, a múlt század végének egyik legbefolyásosabb politikatudósa, a Harvard professzora, aki a civilizációk összecsapását jósolta meg. HÁTTÉR Az amerikai politológus a többi között foglalkozott az amerikai politikával, a demokratizálódás problémájával, katonapolitikai kérdésekkel, politikai stratégiával, sőt fejlesztéspolitikával is. A Harvard egyetem professzora volt, ahol 58 éven át, 2007-ig oktatott. Tizenhét könyv és 90 tudományos cikk szerzője, illetve társszerzője volt. A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása című, 1996-ban megjelent munkája világsiker lett. A könyvben kifejtett elmélete szerint a hidegháború lezárultával nem elsősorban államok között várható konfliktusok kitörése, hanem a nagy civilizációk közötti vallásikulturális különbözőségek vezethetnek összeütközéshez. Ha nem 1945-öt, hanem 1989-90-et vesszük a „nulla évnek”, akkor: kezdetben volt Francis Fukuyama A történelem vége és az utolsó ember c. művével (1992), majd jött Sámuel P. Huntington csattanós válasza, A civilizációk összecsapása és a világrend MT1-HÁTTÉR Tévéreklám-kampányt indított szombaton a magyar Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), hogy felhívja a figyelmet a gyerekek szülői felügyelet nélküli tévézésének veszélyeire. A médiahatóság a román társszervtől kapta kölcsön a három rövidke reklámfilmet. A magyar viszonyokhoz minimális költségekkel adaptált reklámok legalább tavaszig műsoron maradnak, de erős hangvételük miatt csak 21 óra átalakulása. A rangos Foreign Affairs hasábjain mindjárt a rákövetkező évben, könyv alakban pedig 1996-ban. Mindkét alapmű megjelent magyarul is, a hidegháború utáni évek nagy „világmagyarázatai” voltak. Két meghatározó narratí- va, amelyet persze nyomban hevesen vitattak szakmai (és laikus) körökben. Leegyszerűsítve: a japán-amerikai Fukuyama, azóta önmaga által is felülvizsgált elméletében úgy vélte, a hidegháború vége egyben az emberiség ideológiai fejlődésének végpontja, a nyugati típusú liberális demokrácia a kormányzás végső formáját jelenti majd. A történelem tartogat még „eseményeket”, ám az ideológiák harcának vége. Huntington azonban 39 nyelvre lefordított munkájában úgy vélte: az új ideológiák a kulturális-vallási identitások: a „történelem” civüizációk harcaként folytatódik. Ezekből nyolcat különböztetett meg, annyiban szintén leszámolva a hidegháborús tipológiával, hogy az ortodox keresztény államok kivételével a volt „keleti blokkot” is a nyugati kereszténységgel vette egy kalap alá. Sokat bírálták a kategóriák önkényességét, a belső megosztottság elmosását, de ez is csak tovább forgatta Huntington nevét a szakmában. Az egyik rubrika a nyolcból az iszlám; szeptember 11-e után sokan bibliaként vették után kerülhetnek adásba. A megkeresett televíziós csatornák mindegyike vállalta, hogy ingyen leadja a mintegy negyedperces filmecskéket. Tavaszig mindenképpen műsoron marad a három reklám, és később is lesznek hasonló akciók. A Phare-pályázaton nyert 20 ezer euróból leforgatott filmek „igen erős visszhangra találtak Romániában” - jegyezte meg Rasvan Popescu, a bukaresti Nemzeti Audiovizuális Tanács (CNA) vezetője. le a polcról a könyvet, hogy a jövőt is kiolvassák belőle. Mások szerint munkássága legitimálta a Bush- kormány fellépését idegen civilizációkkal szemben. Nem csak könyveibe írta bele az egész világot. Az 1927-ben, New York-ban született tudós 57 esztendőn át a Harvard ugyanazon tanszékén dolgozott, miután már 18 évesen alapfokozatot szerzett a Yale-en, öt évvel később pedig doktorátusát vehette át. Tavaly vonult vissza a katedrától. Harmincévesen, A katona és az állam című, a polgári-katonai kapcsolatokat boncolgató könyvével szerzett nevet a szakmában. Kormányzati tanácsadóként is működött, a 70-es évek végén, a Carter-időszakban például a Nemzetbiztonsági Tanács biztonsági tervezési koordinátora volt a Fehér Házban. Úgy tartotta, Brazíliában hozzájárult a demokratizáláshoz, amikor óva intett annak túlságosan gyors levezénylésétől. Tudományos akadémiai tagságát kétszer is meghiúsították, azzal az érvvel, hogy hamis matematikai modelleket használt. Utolsó könyvében, a Kik vagyunk?-ban a spa- nyolajkúak tömeges bevándorlásával kapcsolatban kongatta meg a vészharangokat. Úgy vélte: Amerika kulturális értelemben ostrom alá került, az összetartó ideológia gyenge volta miatt az Egyesült Államok két népre, kultúrára, nyelvre szakadhat. (MTI, NOL) Magyarországon a gyermekek naponta legalább három órát töltenek tévénézéssel, a tizenkét év alattiak ennél is többet; utóbbiak közül minden hetedik-nyolcadik nézi a műsorokat esténként felnőtt felügyelete nélkül. A szokatlanul erős hangvételű társadalmi célú filmek - a médiatörvény kiskorúak védelméről szóló rendelkezéseit betartva - csak 21 óra után kerülhetnek adásba, a szpotok elérhetők lesznek az ORTT honlapján. Magyarországi kampány román kölcsönanyagból a tudatos televíziózásért Ne a televízió nevelje fel a gyereket! KOMMENTÁR Nyugodj békében, korona LOVÁSZ ATTILA 1993 februárjában furcsa telefon érkezett a Cseh Sajtóügynökség pozsonyi irodájába. Az egyik mošnovi légi irányító kérdezte meg, vajon tudják-e, hogy a szlovák kormánygép éjszaka Prágában volt. Egy kis nyomozás után kiderült, hogy Mečiar kormányfő Klaus miniszterelnököt látogatta meg - viszonozva Klaus egy héttel korábbi trencsénteplici (ugyancsak titkos) látogatását. Az ügynökség megtudta, a kormányfők a szövetségi korona szétválasztásáról tárgyaltak, s kiadta a hírt. Február 4-én Anna Nagyová, Mečiar mindenese még perrel fenyegetőzött, február 7-én a parlament ratifikálta a csehszlovák korona megszüntetését. Február 8-án megjelentek az okmánybélyeges bankjegyek: megszületett a szlovák korona. A szlováldai magyarság nem feltétlenül örült az önálló Szlovákiának (hat év mečiari, két és fél év ficói kormányzás után már ne firtassuk, miért), de annak egyik komoly szimbóluma, az önálló pénznem mégis jó szolgálatot tett a lakosságnak, honi magyarjainkat beleértve. A szlovák korona a mindenkori hatalom túlkapásainak indikátora és a sokszor kikényszerített reformlépések egyik katalizátora lett. Mindjárt az első évben, 1993júliusában megszüntette azt a mítoszt, mely szerint a szlovákok ráfizettek Prágára. Alig fél év után a szlovák koronát tíz százalékkal kellett leértékelni cseh testvéréhez viszonyítva. Akkor mutatta meg először, de nagyon határozottan az önálló pénznem, hogy garázdálkodni büntetlenül nem lehet. A mečiari kormányzás utolsó évében ugyancsak komoly csapást kapott a pénzügyi tárca: már 30 százalék fölötti kamatért sem adtak Szlovákiának hitelt, az ország - bár ezt kevesen tudták - a pénzügyi válság szélére sodródott. Bizonyára nem egyetlen, de fontos kiváltó oka volt ez annak, hogy Mečiar már nem tudott újra választásokat nyerni. Az önálló pénznem Dzurinda kormányait is megregulázta. 1999 májusában a szlovák korona mélyrepülése szorította félre a kormányban az SDL-t, amely nem volt hajlandó támogatni a halaszha- tatlan megszorító intézkedéseket. Az 1999-ben beindított, ún. kis- reform alapozta megaDzurinda-kormányokkésőbbi reformlépéseit, amelyeknek egyik- nem is kicsi - eredménye az euróövezethez való csatlakozás. S bár a Dzurinda-kormányok aránylag jó gazdasági pályára állították az országot, a koronának még egyszer közbe kellett lépnie. A Fico-kormány megalakulása után az uniófób kijelentésekre reagálva a korona elindult szépen lefelé, hogy figyelmeztesse Ficót, semmilyen megalapozatlan, bár népszerű gazdasági lépés nem maradhat következmény nélkül. S Fico visszalépett. A korona, mint Európa egyik legfiatalabb, egyben egyik legsikeresebb pénzneme távozik a numizmatikai gyűjteményekbe és a történelembe. Megérdemel annyit, hogy szeretettel és köszönettel búcsúzzunk tőle. Az euró nem lesz ekkora indikátor, messziről fütyül Fico kijelentéseire, s a gazdasági ballépések következményeit már csak az országban érvénybe lépő fizetéseken és árakon mérhetjük le. A korona már nem fogja vissza hatalmasainkat a ballépésektől - nekünk kell. De hát, ez is a felnőtté válás egyik lépése. JEGYZET Pittyegésre várva JUHÁSZ KATALIN Évek óta nem küldtem karácsonyi/újévi képeslapot. Valójában azt se tudom, árulnak-e még ilyesmit az újságosbódékban, vagy papírboltba kellene mennem. És fogalmam sincs, milyen címletű bélyeget kellene felragasztanom - azon egyszerű oknál fogva, hogy én sem kaptam idén senkitől képeslapot. Nem is kellett kötelességből küldenem azoknak, akik vették a fáradságot és bementek egy boltba, válogattak, hosszan fogalmazták a szöveget, szépen leírták (kézzel!), megcímezték, majd elgyalogoltak a postára, beálltak a sorba és feladták. Mintha megegyeztünk volna a rokonokkal, ismerősökkel, nem költünk és nem járkálunk feleslegesen. Avirtuális postaládám viszont dugig megtelt. Hajói számolom, 42 karácsonyi és újévi üdvözletei kaptam e-mail- ben, és persze minimum ugyanennyit küldtem. Idén a vicces műfaj dominált, a legtöbb küldeményhumoros üzenetet tartalmazott mosolygós hóemberekkel, részeg mikulással, falnak csapódó Jézuskával. Sokan csak egy-egy linket küldtek fájlmegosztó internetes portálokra, ahol jópofa kisfiún volt hivatott emelni az ünnep fényét. Az általam kevésbé kedvelt virtuális képeslapküldő szolgálatok, úgy tűnik, veszítettek népszerűségükből, idén csak két ilyet kaptam. Mások is rájöhettek, hogy a „képeslapja érkezett, amelyet itt és itt tekinthet meg” - típusú jókívánságok irritálhatják a címzettet, vagy legalábbis elkedvetlenítik. Sokkalj óbban örülök a házilag eszkábált, személyre szóló, esetleg saját fotóból kreált virtuális képeslapnak, amelyeken rajta van a feladó neve, (esetleg az enyém is) azaz világosan látszik, hogy az illető időt szakított egy kis alkotómunkára, és közben talán tényleg rám gondolt. A papír képeslapok, a postai szolgáltatások iránti kereslet megcsappanása ugyan számokban nehezen kifejezhető - a Szlovák Posta nem fogj a nagydobra verni veszteségeit-, a mobilszolgáltatók viszont egymást túllihegve ontották az adatokat. Hazánk polgárai karácsony napján csaknem 31 millió sms-t küldtek szeretteiknek, illetve 13 millió telefonhívást bonyolítottak. Mindkét szám a napi átlag tízszerese. Nem tartom magam reprezentatív mintának, de kíváncsiságból azért összeszámoltam: 22 karácsonyi sms érkezett a telefonomra, (ebből 9 karácsony estéjén), és 25 darabot küldtem szét három különböző fajta szöveggel (egy komoly, egy vicces, egy szlovák nyelvű). És a pittyegésnek még nincs vége, mindjárt nyakunkon a szilveszter. Ezt persze senki ne vegye célzásnak...
