Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-22 / 295. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 22. Gazdaság és fogyasztók 7 A tőzsdék hullámzanak, az ingatlanok ára esik, az arany piaca kifürkészhetetlen, hiányoznak a biztos pontok Jövőre hová fektessük pénzünket? A jelenlegi időszakban az arany sem jelent biztos kikötőt. Akinek jó szi­mata van, az most olcsón vehet ígéretes részvényeket. (ČTK/AP-felv.) Pozsony. Annak ellenére, hogy 2009 a pénzügyi és a gazdasági válság éve lesz, a megtakarításra, befektetésre hajlandó ügyfelekre hasonló hozamok és kockázatok vár­nak, mint egy átlagévben. A banki betétek biztonságos, inflációhoz közeli, a részvé­nyek kockázatos, de akár magas megtérülést is hoz­hatnak. A különbség a meg­takarítások alternatívájában lesz. A már most érezhető ke­resletcsökkenés miatt a ke­reskedők árengedményekkel próbálják meg magukhoz csalogatni a vásárlókat. HORBULÁKZSOLT Az utóbbi hónapok készpénzhi­ánya megemelte a betéti hozamo­kat. Ez azonban csak átmeneti idő­szaknak bizonyult. A kereskedelmi bankok által kínált kamatok már december első felében elindultak lefelé. Jelenleg még szórványosan előfordulhat 4,5%-os kamat (leg­alább 6 havi lekötés eredménye­ként), de már ez sem lesz sokáig. Ennek oka, hogy a gazdasági válság miatt a világ valamennyi komoly nemzeti bankja a lehető legalacso­nyabbra szállította le a kamatszin­tet. Ez az eurózónában 2,75%, az USA-ban pedig gyakorlatilag 0 kö­zeli. Ez az egyik legalapvetőbb módszer a gazdasági növekedés ösztönzésére. Jelenleg az infláció­tól sem kell tartani, ezért a frank­furti Európai Központi Bank, ahol már a mi kamatunkat is megszab­ják, akár még lejjebb is viheti a beté­tek és hitelek kamatát meghatáro­zó irányszámot. Előre látható te­hát, hogy a bankok által kínált beté­tek követni fogják ezt, hónapról hónapra kevesebbet ajánlanak majd ügyfeleiknek. Érdemes tehát minél előbb lekötni a pénzt a lehető leghosszabb távra. A szlovákiai bankok egészségesek, pénzellá­tottságuk megfelelő. Az állam im­már teljes körű garanciát vállal a betétekre. A bankokban a pénz így továbbra is biztos helyen van. A kissé kockázatosabb pénzpiaci és kötvényalapok sem jelentenek majd igazán nagyobb konkurenciát a bankbetétek számára. Ha csak nem azt, hogy bizonyos mértékű hozamra adókedvezményt lehet igénybe venni. A nagy kamatcsök­kentések kora lejárt, amiből ho­zamtöbblet származhatna. Az eu- róövezetben nem a központi bank befolyásolja leginkább a rövid távú pénzek kamatszintjét, hanem a bankközi piac. Az amerikai tőzsdeindexek kö­rülbelül egy hónapja már nem csökkenek, ehelyett jelenlegi szint­jük körül ingadoznak, ezért a zu­hanás időszakának talán vége van. A tőzsdék mozgására jellemző, hogy a pillanatnyi állapotuk nem az aktuális helyzetet mutatja, ha­nem a várható eseményeket. A tőzsdék előre beárazzák a várako­zásokat. Mivel most éppen csak be­lépünk az alagútba, ezért pillanat­nyilag nincs okunk bármilyen élénkülést várni. Egyáltalán nem tapasztalható az ilyenkor szokásos év végi rali. Aki valóban úgy gon­dolkodik a tőzsdékről, ahogy azt a szakemberek ajánlják, miszerint a részvény hosszú távú befektetés, most talán soha vissza nem térő al­kalom előtt áll. Ilyen olcsón ritkán lehet bevásárolni. Ha egy éven be­lül nem is, de öt év távlatában most igazán szép haszon magvát lehet elvetni. A válságnak ugyanis előbb-utóbb vége lesz. Jövőre ext­ra hozamot legfeljebb a recesszió­tól kevésbé sújtott ágazatok nyújt­hatnak majd. A nyíltvégű alapo­kon keresztül ma már lehetőség van egy-egy konkrét szektorba irányítani megtakarításainkat. Ezek közé tartozik az egészségügyi és gyógyszeripari szektor, köz- szolgáltató vállalatok - víz-, és csa­tornázási művek - az alapvető élel­miszerek gyártása. Az elektronikai ipartól vagy a járműgyártástól óvakodjunk. Az ingatlanszektor bővülése most megtorpant, a la­kásvásárlás mint befektetés, egye­lőre veszít népszerűségéből. A szakemberek szerint az árcsökke­nés csak ideiglenes. Az ingatlan- alapokból a megtakarításokat vi­szont nem kell visszaváltani. A mostani pénzügyi válság sokak szerint az úgynevezett amerikai életforma kudarcát mutatja. Nem lehet végletesen eladósodni, tartó­san többet költeni a bevételeknél. Egy egészséges gazdaságban a ház­tartásoknak hosszabb távon min­dig megtakarítással kell rendel­kezniük. Közép-Európa egyelőre ezt a hagyományos szemléletet kö­veti. 2009-ben komoly befektetési slágerre ne számítsunk. A gyorsan csökkenő kamatok miatt egyik cél a megtakarítások értékének a meg­őrzése lesz. Pozitív fejlemény, hogy az euró miatt árfolyamkockázattal csak lényegesen kisebb mértékben kell számolni. Atárgyi befektetések - ingaüan, családi vállalkozás - ér­téke időlegesen akár csökkenhet is. Olyan válságos időkben hagyomá­nyosan preferált cikkeknek, mint az arany és ezüst, itt nincs piaca.. Mivel jövőre jelentős számú mun­kahely megszűnése várható, a szó szoros értelmében igaz lesz, hogy minden fillért meg kell becsülni. Az amerikai tőzsdefelügyelet óriási kudarca: egy nagybefektető legalább 50 milliárd dollárt tüntetett el Szlovákiai bankokat is érint a gigantikus csalás ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ New York. Bemard Madoff New York-i üzletember a történe­lem legnagyobb - a szélhámos sa­ját bevallása szerint 50 milliárd dollár kárt okozó - piramisjáté­kon alapuló befektetési csalásso­rozata több következménnyel is jár: leváltották az amerikai tőzs­defelügyelet elnökét, Christopher Coxot, rohamosan terjednek az antiszemita megjegyzések az in­terneten, számos zsidó alapítvány anyagi helyzete ellehetetlenült, végezetül egyes szlovákiai pénz­intézetek anyabankjai is ráfáztak a gigantikus bukásra. Lefejezik a szervezetet Barack Obama megválasztott amerikai elnök a botrány kapcsán közölte, „ekkora kudarcot nem en­gedhetünk meg magunknak.” A ki­jelentés nyomán lemondott az ér­tékpapír- és tőzsdefelügyelet (SEC) elnöke, Christopher Cox, mivel szervezete hosszú éveken át nem vette észre, micsoda nagystílű piramisjátékot folytat New York egyik legnagyobb tőzsdeguruja, Bemard Madoff. Madoff legalább 50 milliárd dollár (mintegy 1 billió korona, ami megfelel Szlovákia 6 havi teljes össztermékének) kárt okozott. A SEC eddig megbecsült in­tézmény volt, ám a sorozatos bank­csődök és a mostani tőzsdei csalás- sorozat nyomán jócskán megtépá- zódott szakmai tekintélye. Pedig a felügyelet már 1999-ben levelet kapott arról, hogy az üzletember az egykori szélhámosról, Charles Ponziról elnevezett módszert al­kalmazhatja. A SEC ennek ellenére még csak rutinvizsgálatot sem indí­tott Madoff befektetési cégénél. A Madoff által újra „feltalált” csel­szövés Charles Ponziról, egy olasz bevándorlóról kapta nevét, aki 1920-ban a legnagyobb addigi csa­lást követte el az ÜSA-ban. ezen a módon. A Ponzi-séma abban kü­lönbözik a piramisjátéktól, hogy a Ponzi-sémában az „alapkezelő” szervezi az ügyfeleket és tologatja közöttük a pénzt, a piramisjáték­ban pedig az ügyfelek keresik az újabb áldozatokat. Egyelőre nem tudni, mióta működött ez a csalási rendszer, amelyben Madoff az új befekteté­sekből fizette ki az előző befektetői kört. Az üzletember úgy kerülhette el a korábbi lebukást, hogy illegális üzelmei mellett volt egy legális brókerüzlete, segített a Nasdaq, az első elektronikus tőzsde megte­remtésében, nagy kampányado­mányozó volt, és sok tőzsdei veze­tőt ismert. Tekintélye kikezdhetet­len volt, a legkiválóbb szakembe­rek között emlegették. Ki tudja, mikor omlott volna össze a rend­szere, ha a válság miatt nem akar­ták volna túl sokan és egyszerre visszakapni a pénzüket. Bűnbakok a zsidók A The Wall Street Journal külön cikket szentelt annak, hogy a Ma- doff-csalás katasztrofális hatással jár a zsidó jótékonysági alapokra. Madoff központi szerepet játszott a manhattani zsidó jótékonysági szervezetek világában, sok alapít­ványnál portfolió-menedzserként dolgozott.- A csalás okozta meg­döbbenést tükrözik Gary Tobin- nak, a Zsidó és Közösségi Kutatások Intézete elnökének szavai: „a zsidó világban egy nagy, központi játé­kost kaptunk el, félelem és bizony­talanság keletkezett az egész rendszerben”. Mint hozzátette, „olyan ez, mint amikor az ember testvéréről kiderül, hogy gyilkos”. Elemzők szerint a Madoff-csalás- nak évekig érezhető lesz a hatása a jótékonysági tevékenységek terén: sok alap bezár, az adakozók vissza­fogják adományaikat, visszavonják ígéreteiket. Az emberi méltóság védelméért dolgozó Anti-Defama- tion League (ADL) nevű amerikai szervezet közlése szerint a Bemard Madoff által irányított, a napokban leleplezett 50 milliárdos piramisjá­ték hírére rohamosan terjednek az antiszemita megjegyzések az in­terneten. Az ADL úgy fogalmazott: „a zsidók mindig jó bűnbakok vál­ság idején”, de a Madoff-botrány és az, hogy a megkárosított befekte­tők egy része zsidó származású, tö­kéletes táptalaj az antiszemitizmus növekedéséhez. A szervezet véle­ménye szerint tömegesen jelennek meg a zsidóság és a pénz kapcsola­táról szóló sztereotípiák, melyek azt sugallják, hogy csak zsidók ve­hetnek részt üyen mértékű csalás­ban. Szintén jellemzőek a jogvédők szerint az összeesküvés elméletek, melyek szerint a csalók Izrael szá­mára követték el a lopásokat. A kapzsiság vakká tesz Sajtóértesülések szerint kilenc, pénzintézeteik révén Szlovákiá­ban is érdekelt nyugat-európai bank együttesen 4,5 milliárd dol­lárt veszített Madoff miatt. A káro­sultak között van az olasz Unicre- dit Bank, a ČSOB révén nálunk is aktív belga KBC, továbbá a Komerční Banka itteni fiókjai okán a francia Société Generale. A kap­zsiság a józan ész megrontója - írta a pénteki The New York Times az­zal kapcsolatban, hogy a mesés, 10%-os profitok reményében mennyi nagybefektető járt pórul a Madoff-csalásban. Madoff, ki­használva ügyfelei kapzsiságát, évtizedeken át a világ legokosabb befektetőiből csinált hülyét, akik elvesztették a józan eszüket. So­kan felteszik a kérdést, mennyi­ben különbözik Madoff működése az egész Wall Street befektetési vi­lágától annak fényében, hogy a hi­telpiaci buborék, amelyet részben a profitéhes bankok fújtak fel fele­lőtlen termékeikkel, kipukkadt? Lényegét tekintve nincs eltérés: a befektetők pénzét kezelők meg­gazdagodtak, a befektetők pénze pedig elúszott. A lap elemzője arra figyelmeztet: a Wall Street-i kor­rupció - nem véletlen, hogy a tőzs­defelügyelet vezetője az utolsó percig vak volt - a politikát is áthat­ja, méghozzá mind a két párt olda­lán. (MTI, Vgo, T, só) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A Panasonicé a Sanyo cégóriás Tokió. Elfogadta a Goldman Sachs a Panasonic ajánlatát - az amerikai bankház 6,5 milliárd dollárért eladja a japán cégnek a Sanyo Electricben meglévő részesedését. Az adásvétellel a Hitachi után Japán második legnagyobb elektronikai gyár­tója jöhet létre, évi 120 milliárd dolláros forgalommal. A piaci helyzetre jellemző, hogy az ajánlat nem felárat tartalmaz a Sanyo piaci értékéhez képest, hanem ellenkezőleg: közel 4%-kal kevesebbet ér a Sanyo pénteki záróáránál, dacára an­nak, hogy a Sanyo eddig ismert eredményei igen jók. A Panaso­nic Corp. a világ legnagyobb plazmatévégyártója, a Sanyo Electric Ltd. pedig világelső az újratölthető elemek piacán. Az üzlet megerősíti a Panasonic­nak mint a világ vezető szóra­koztatóelektronikai gyártójá­nak pozícióját, és a műszaki cikkekhez használt akkumulá­torok legnagyobb gyártójává teszi. (MTI, ú) Arabok vettek a MÓL részvényéből Budapest. Az Oman Oil (Bu­dapest) Limited 15,4%-ra nö­velte szavazati jogát a MOL- ban, miután mintegy 7,3 millió darab részvényt szerzett - kö­zölte magyar olajtársaság pén­teken. Az ománi cégnek a tranzakciót megelőzően 8,4%-nyi MOL-részvénye volt. A piaci információk szerint a vé­teli árfolyam részvényenként 12 600 forint volt. A MOL-rész- vények pénteken 10 940 forin­ton zárták a kereskedést. (MTI) ČSOB: leépítés a pénzintézetnél Prága. Bár a ČSOB október végén még azt jelezte, hogy a pénzügyi válság nem lesz kiha­tással működésére, mára gyö­keresen megváltozott a helyzet. A belga KBC tulajdonában lévő cseh banknak, amelyik nagyon erős szlovákiai pozícióval is rendelkezik, a krízis miatt 6 mil­liárd cseh koronával csökkent a nyeresége, ezért takarékossági csomagot kénytelen kidolgoz­ni. A Mladá fronta Dnes értesü­lései szerint 2009-ben több száz munkatársától válik meg a tár­saság, ami a szlovákiai fiókhá­lózatát is érinti. A ČSOB napja­inkban több mint 10 ezer főt al­kalmaz Csehországban és Szlo­vákiában, vagyis a leépítés mér­téke nem lesz nagy, mégis erő­sen negatív jelzésről van szó. Egyrészt már a korábban erős bankok is érzik a válság hatását, másrészt az elbocsátott banká­rok magas keresettel rendel­keznek (az átlagfizetés 40 ezer cseh korona), akik jelentős fo­gyasztást generálnak. (MfD, ú) Lettország mentőövet kap Brüsszel/Riga. A 7,5 milliárd eurós nemzetközi támogatást kap Lettország gazdasági nehéz­ségeinek, illetve égető sürgősségű fizetési nehézségei­nek leküzdésére. A mentőövet az Európai Unió, az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Nemzetközi Valuta­alap (IMF) mellett Svédország, Dánia, Finnország, Norvégia, a Cseh Köztársaság, Lengyelor­szág és Észtország dobja össze. Az észak-európai országcsoport alkalmi összefogása jegyében Svédország, Dánia, Finnország és Norvégia 1,8 milliárd eurót ad össze. Mint a brüsszeli közle­mény megjegyzi, a támogatás feltétele az, hogy Lettország át­fogó gazdaságpolitikai reform- programot hajtson végre. Ez Lettországban már meg is kez­dődött, különböző takarékosko­dó intézkedésekkel. (MTI) Egy hónapig áll a Škoda Auto Mladá Boleslav. Majdnem egy hónapra leállította pénteken termelését a Mladá Boleslav-i Škoda Auto, miután a nemzet­közi pénzügyi válság következ­tében csökkent a Škoda gépko­csik iránti kereslet. A társaság történetében ez a leghosszabb leállás. Január közepén újrain­dítják a termelést, de a jövő év el­ső felében csak négynapos mun­kaheteket terveznek. A Škoda, amely tavasszal még szombaton is termelt, nagyon erőteljesen érzi a gazdasági recessziót, ok­tóber óta már több ízben leállí­totta néhány napra a munkát. A Škoda termelésének korlátozása jelentős negatív hatást gyako­rolhat a 45 ezer lakosú Mladá Bo­leslav városra is. Miután a város és környéke lakosságának nagy része - majdnem 20 ezer ember - a gyárban dolgozik, a keresetek csökkenése kihat a helyi keres­kedelem és fogyasztás alakulá­sára is. Mintegy 1500 lengyel, szlovák, ukrán munkás már tá­vozott a gyárból, s további mint­egy 2500 szerződése a jövő év el­ső heteiben jár le. (MTI) MAI VALUTAARF0LYAM0K Aktuális középárfolyamok Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU-euró 30,229 Lenqyel zloty 7,401 Anqol font 32,530 Maqyar forint (100) 11,369 Cseh korona 1,147 Svéd korona 2,783 Bolqár leva 15,448 Román lel 7,689 Japán jen (100) 24,220 Sváici frank 19,555 Kanadai dollár 17,673 USA-dollár 21,683 VÉTEL- ELADÁS Bank euró dollár cseh korona forint Volksbank 29,21-31,21 20,88-22,54 1,11-1,17 10,77-12,07 OTP Bank 29,28-31,17 20,96-22,38 1,11-1,18 10,91-11,89 Postabank 29,23-31,23 20,85-22,51 1,11-1,19 10,37-12,37 Szí. Takarékpénztár 29,43-30,95 21,07-22,15 1,10-1,17 10,88-11,90 Tatra banka 29,39-30,95 21,11-22,23 1,11-1,17 10,92-11,82 Dexia banka 29,44-31,01 21,12-22,25 1,12-1,18 11,07-11,66 Általános Hitelbank 29,44-31,02 21,13-22,26 1,11-1,18 10,77-12,07 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. A forint esetében 100 egységre vonatkozik az árfolyam. (Forrás: SITA)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents