Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-20 / 294. szám, szombat

www.ujszo.com UJ SZÓ 2008. DECEMBER 20. Presszó 27 Viggo Mortensen, a Good című amerikai-magyar-német koprodukcióban készült filmdráma sztárja a főhős helyzetéről Amikor a béka nem ugrik ki a fazékból Viggo római sajtóértekezleten magyar pólóban (SITA/AP-felvétel) Jason Isaacs és Viggo Mortensen a Good múlt heti New York-i premi­erjén, amelyet a Zsidó Örökség Múzeumában tartottak (SITA/AP-felvétel) „Ha forró vízbe dobjuk a békát, kiugrik, de ha hideg vízbe tesszük, és csak lassan melegítjük, a béka megfő, mielőtt észrevenné. Ez tör­ténik Halderrel is, vagy tör­ténhet bármelyikünkkel, ha nem figyelünk” - magyaráz­ta a főhős helyzetét Viggo Mortensen, a Good című, amerikai-magyar-német koprodukcióban készült filmdráma sztáija. EZÜST RITA Az ötvenedik évébe lépett Mor­tensen több mint húsz éve tűnt föl először a filmvásznon, Hamson Ford oldalán, A kis szemtanú című Peter Weir-thrillerben. A manhattani színész azóta negy­ven filmet hagyott maga mögött, mindközül a legnagyobb hírnevet A Gyűrűk Ura-trilógiával vívta ki Aragornként. (Már megpendítet­te, hogy a kétrészesre tervezett A hobbit című előzményfilmben is szívesen játszana.) Idén három filmje készült el, a minap a Good chicagói bemutatója előtt életműdíjjal jutalmazták színészi teljesítményét. A brazü Vincente Amorim rende­zésében tavaly nyáron forgatott produkció John Halder berlini iro­dalomprofesszor (Viggo Morten­sen) életének mozzanatain keresz­tül mutatja be, hogy apró megalku­vások sorozata miképp tehet egy jó embert az uralomra törő náci párt fajüldöző ideológiájának támoga­tójává, legjobb barátja, a zsidó pszichológus Maurice (Jason Isa­acs) elárulójává.- A Good nem kínál menekü­lést a nézőknek, mert róluk, ró­lunk szól. Nem mutatjuk a bor­zalmakat, a táborokat, amit a hasonló tematikájú filmek általá­ban megtesznek... Adva van egy családos, alapvetően jó ember. De lépésről lépésre túl sok komp­romisszumba megy bele. „Miért baj, ha nem lehet Proustot taníta­ni? Majd tanítjuk később!” - gon­dolja. De valójában nem is a né­metekről van szó a harmincas években, hanem emberekről, akik nem akartak tudomást venni a lépéseik következményeiről. Ahogy mivelünk történt az Egye­sült Államokban. Nyolc éve még senki sem gondolta, hogy idáig jutunk - húzott Mortensen mai párhuzamot a filmmel, arra utal­va, hogy a terrorizmus elleni küz­delem jegyében Amerika aprán­ként belement, hogy „félredobják a szabályokat”. Halder, a jó apa, gondoskodó félj, anyját ápoló fiú, a zsidó Mauri­ce barátja kompromisszumaival úgy fojtja meg korábbi emberi kap­csolatait, hogy látszólag tudatában sincs annak, mit tesz.- A nézők talán eddig a pontig azonosultak is vele, de mikor a Kristályéjszakán meglátják az SS egyenruhájában, nyomban eluta­sítják: „ez nem én vagyok, velem nem történhet ilyesmi!”. Ahogy egyébként maga Halder is teszi. A tükörbe pülantva megdöbben, de nem áll meg, azt hiszi ráér majd később végiggondolni - idézte fel Mortensen a közönség kezébe adva a jelenet kulcsát: az embernek igenis „figyelnie kell” a döntéseire. A magyar stáb jelmeztervezője által varrott piros-kék zakóban nyi­latkozó, halk szavú Mortensen kol­légájával, Jason Isaacsszel és a Go­od brit producerével, Miriam Se- gallal érkezett Budapestre, hogy rész vegyen a Good budapesti dísz- bemutatóján. Isaacs filmes körökben tabunak számító csellel, egy ismerőse kap­csolatait kihasználva juttatta el Mortensennek a forgatókönyvet, mint mesélte a sajtótájékoztatón. A sztár nyomban igent mondott a fel­kérésre, mert korábbi emlékek fűzték C. P. Taylor nyolcvanas évekbeli színművéhez, aminek megfilmesítéséért a BBC-producer Miriam Segal küzdött éveken át el­szántan. A brit zsidó családból származó Segal fümje többször eljutott a csapó eldörrenéséig, egyszer kis híján el is kezdődött Berlinben a forgatás, és a várakozó német stá­bot maga Isaacs fizette ki - ahogy fogalmazott ,jobb meggyőződése ellenére” -, amikor „bedőlt a pro­dukció”. Ám Segal miután min­denkit kifizetett, ismét talpra állt, és új helyszínt keresett a harmincas évek Berlinjében játszódó filmhez. A producer elmondta: azért volt számára fontos a darab megfilme­sítése, mert meggyőződésévé vált, hogy választ ad személyes kérdése­ire is a holokauszttal kapcsolatban.- A választás végül azért esett Budapestre, mert adott volt a korhű helyszín, a korabeli házak - magyarázta Isaacs -, a magyar pro­dukciós társ, a Laurin Entertain­ment biztosította a szükséges szak­mai hátteret, a költségvetés szem­pontjából pedig barátságos volt a gazdasági környezet.- Halder áll a történet közép­pontjában, mert sorsa mindenkire hatással van a környezetében - fo­galmazott a 46 éves brit színész, akit Lucius Malfoyként, a Harry Potjer-filmek gonosz varázslója­ként ismert meg a vüág. - Az ő uta­zása érdekelt és fogott meg, mert magamra ismertem benne. A saját dilemmáimra, hogy sok mindent nem kellene tennem, bizonyos dol­gokat például a környezet védel­mének érdekében nem kellene megvásárolnom. Ma is vannak dol­gok, amelyekről az emberek nem vesznek tudomást, és azt gondol­ják, akkor nincsenek is. Mint ná­lunk, Angliában a jobb élet remé­nyében érkező bevándorlók elzárt táborai. Mi a helyzet a vüág információ- káoszával? Abban a helyzetben van-e a mai ember, hogy képes le­gyen helyes döntéseket hozni?- Nincsenek tökéletes döntések, Nincs fekete és fehér - válaszolta Isa­acs. - A dolgok bonyolultak, de meg kell találni az iránytűt. Mert mindig van egy határvonal. Túdnunk kell, hogy müyen következményekkel jár­nak a döntéseink. (A szerző az MTI munkatársa) A visszavonuláson még nem gondolkodott, az egyetlen ok, ami megfontolásra készteti, hogy az ő korában már nincs túl nagy szerepválaszték ,Méltósággal megöregedni az egyik legfontosabb képesség" (Reute rs-felvétel) Clint Eastwood: Öregedés? Dőlj hátra és élvezd! ÖSSZEFOGLALÓ „Az öregedés is lehet szórakoz­tató, ha az ember hátradől és él­vezi” - mondta az örökifjú holly­woodi sztár, Clint Eastwood. A többszörös Oscar-díjas fárad­hatatlanul szereplő, rendező, komponáló Eastwood megválo­gathatja, hogy kivel dolgozik. Gran Torino című vígjátékához csupa ismereüen arcot gyűjtött maga köré a filmvászonra, sőt a forgatókönyv is egy újonctól, Nick Schenktől származik. A 78 esz­tendős veterán filmest Walter tör­ténetében az ragadta meg, hogy akárcsak a főhős, ő is folyton vál­tozik és tanul - nyilatkozta az AP hírügynökségnek. A visszavonuláson még nem gondolkodott, az egyetlen ok, ami megfontolásra készteti, hogy az ő korában már nincs túl nagy sze­repválaszték - mondta. A plaszti­kai sebészek nyújtotta fiatalságot azzal utasította el, hogy szerinte „méltósággal megöregedni az Bár jelöltje McCain volt, nem csalódott. „Most Barack Obama az elnököm, és csak a leg­jobbakat kívánom neki.” egyik legfontosabb képesség”, s hozzátette: „a régiek azzal próbál­koztak, hogy fiatalabb szerepeket játszottak a koruknál. Az én trük­köm, hogy nem kísérletezem ilyesmivel.” Arra a kérdésre, hogy csalódott-e mert jelöltje, John McCain elvesz­ette az elnökválasztást, így felelt: „Hosszú évekkel ezelőtt ismertem meg, amikor először hazajött Viet­namból. Akkortájt Ronald Reagan volt Kalifornia kormányzója, és (McCain) fontos feladatot látott el a kiszabadult foglyok körül. Sze­rintem fantasztikus volt, igazi amerikai hős. A másik emberrel sem volt semmi bajom. Az, hogy végül ki lenne a jobb, még elválik. Az ember azt reméli, hogy bárki az, jól teszi majd a dolgát. Most Barack Obama az elnököm, és csak a legjobbakat kívánom neki, mert így a legjobb mindannyiunk­nak.” (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents