Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-20 / 294. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 20. www.ujszo.com Jelen és jövő a Kortárs Magyar Galériában Szoborpark és multimédia ÚJ SZÓ-JELENTÉS Dunaszerdahely. A Kortárs Magyar Galériában (KMG) decemberben sem állt meg az élet. A novemberben átadott Európa Szoborpark körül elvégezték az utolsó simításokat is. A parkot és a Vermes-villát bekamerázták, hogy így is védjék a több ezer koronás műtárgyakat, valamint a város egyik legpatinásabb épületét. December 11-én a Kortárs Magyar Galéria Alapítvány '94 kuratóriumi ülést tartott, amelynek keretében a kuratórium tagjai megtekintették a szoborparkot, valamint döntöttek a Magyar Szobrász Társaság által a galériának adományozott művek befogadásáról is. Az Európa Szoborparkban jelenleg 16 nagyméretű műalkotás található, amelyek elhelyezését a Vermes-villa körül oldották meg. A szoborpark gyűjteménye a jövőben gyarapodni fog, és más stílusú munkák is megjelennek majd a parkban. Jelenleg a Magyar Szobrász Társaság csoportos kiállítását, valamint a Fényképek Dunaszerda- helyről című fotókiállítást tekinthetik meg az érdeklődők. A fényképkiállítás iránt mindig nagy az érdeklődés, hiszen a városról készített amatőr képek olyan pillanatokat és helyzeteket rögzítenek, amelyeket gyakran észre sem veszünk, vagy elsuhanunk mellettük. A tervek szerint a 2009-es évben is minden hónapra jut majd egy kiállítás, valamint koncertek, előadások és kulturális estek is színesítik a galéria jövő évi programját. A Kortárs Magyar Galériában kezdi határon túli kiállítássorozatát a magyarországi Folyamat Társaság, amelyben szinte minden művészeti ág képviselteti magát. „Jubileumi kiállítást rendezünk a fény bűvöletében alkotó, tájainkról elszármazott festő és grafikus, Csáji Attila műveiből. His Master’s Voice, avagy Egy lehetséges múlt címmel interaktív hanginstallációs kiállítással mutatkozik be Juhász R. József hazai képzőművész, aki egy művét a galériánknak ajándékozza. Önálló tárlata lesz a sokarcú, mindig megújulni kész Kelemen Károly festőművésznek és a nagybányai születésű, egykori Bernáth Aurél-tanítványnak, Tenk Lászlónak, az utóbbinak a festészet napja alkalmából. Közösen állítják ki alkotásaikat Farkas Ádám szobrászművész, a budapesti Képzőművészeti Egyetem szobrász tanszékének vezetője és felesége, Rákossy Anikó festőművész. Novemberben nemzetközi komputer- grafikai és multimédiás kiállítást láthatnak az érdeklődők. Az évet pedig neves gyűjtők és galériások saját gyűjteményeiből válogatott műalkotások bemutatásával zárjuk - nyilatkozta Gaál Derzsi Ildikó, a KMG vezetője. A galéria ebben az évben december 23-áig tart nyitva, majd legközelebb 2009. január 7-én nyitja meg kapuit a látogatók számára. (K. A.) A kuratórium tagjai a Szoborparkban (Fotó: atos) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok MŰSORAJÁNLÓ Szombat. Hírekkel, sporthírekkel indul a műsor 7 órakor. 7.35-től Térerő, ezúttal a Pátria Rádió gondozásában. 8.35-től Pop-mix. 9 órától a Hétről hétre hallható, melyben visszatekintünk a 2008-as év politikai történéseire. A 11 órai hírek után Délidő. Miklósi Péter társalgóműsorának vendége Erdélyi Géza, hivatalától búcsúzó egyházi főméltóság. 12 órakor hírek, majd népzene szól; Farkas Dankó Rudolf, Póttá Géza és Németh Géza zenekarának, valamint a csallóköz- kürti népdalkor felvételeiből válogatunk. A Szlovákiai Magyar írók Társasága és Ipolyszalka Önkormányzata közösen szervezte meg, hozta tető alá az I. Tudományos Ismeretterjesztő Irodalmi Konferenciát. A rendezvény a közelmúltban zajlott, és itt alakult meg a Tudományos és Ismeretterjesztő Irodalom Szekció, valamint megemlékeztek az egy éve elhunyt Turczel Lajos irodalomtörténészről is, felavatták síremlékét. A Tékában ösz- szeállítás hangzik el az eseményről. Kezdés 12.30-kor. 13 órától a Köszöntőt közvetítjük, 14.40-kor összefoglaljuk a nap eseményeit, adásunk 15 órakor érvéget. Vasárnap. 7 órakor, hírekkel, sporthírekkel indul a műsor. 7.35- kor a Zenei galériában Giacomo Puccini művészétével foglalkozunk születésének 150. évfordulóján. A 8 órai hírek után a Világosság katolikus kiadásában Ádvent 4. vasárnapján a napi evangéliumot követően Horváth Károly Ipolyvisk plébánosa elmélkedik a hit megerősítéséről. December 25-én, csütörtökön Bacsfáról, a Mária-kegyhelyről katolikus szentmisét, december 26-án pénteken Csallóközaranyosról református istentiszteletet közvetít élőben a Pátria rádió. A közvetítés mindkét napon 10 óra 5 perckor kezdődik. 9.05-kor a Kaleidoszkópban a felnőttek mellett soksok gyerek is szerepel, sőt, az övék lesz a főszerep. Különböző helyeken és foglalkozások közepette szólítottuk meg őket. A10 órai hírek után a Vasárnapi Menü karácsonyi hangulatban zajlik. A déli hírek után Nótaszó. 12.30-tól Kultúra Világa. A műsorban először a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában létrehozott Európa Szoborparkról lesz szó. Ennek kapcsán Lipcsey György Mun- kácsy-díjas szobrászművészt és Ézsiás István magyarországi szobrászt kérdezzük. Losoncon nemrégen megnyílt a Szabó Gyula Emlékház, ahol a kiváló festőművész alkotásai lesznek láthatók. Telefonon felhívtuk Szabó Gyula özvegyét, Szabó Kinga művészet- történészt, akitől további részleteket is megtudhatnak. Végül a diószegi születésű Sidó Sándorral beszélgetünk, aki már 17 éve könyvkötéssel foglalkozik. 13 órától közvetítjük a Köszöntőt 14.40-ig. Adásunkat a hírösszefoglalóval zárjuk 15.00 órakor. (MoL) Grendel Lajos és Bächer Iván borozós beszélgetése a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében Szép szó és nemes nedű Szép szó és nemes nedű. Egy kis képzavarral élve: kisülhet-e a két diszciplína találkozásából rossz dolog? Ha a nedűfogyasztás nem túlzott, s ha a szó nem csak szép, hanem - a témában gyakorlott mesternek köszönhetően - szórakoztató is, garantált a kellemes este. Amint az a napokban történt a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete pozsonyi székházában az Irodalom és... bor rendezvényen, melyen Grendel Lajos és Bächer Iván boncolgatták a kérdéskört. MISLAY EDIT Az intézet Irodalom és... című beszélgetősorozatában több - mindig általuk kiválasztott - témát boncolgattak már a meghívott íróvendégek; A bor eddig nem került szóba. Már a régi görögök is Vagyis éppen itt volt az ideje, hiszen „már a régi görögök is tudták”, a két dolog valamiképpen ösz- szefügg, nem véletlen, hogy a bordaloknak nagy az irodalmi hagyománya. (A sör-, vodka- vagy whis- kydal ritka, mint a fehér holló. Szerencsére Horváth Charlie javította ez utóbbi arányát.) A hagyomány mellett a téma hálás volta sem mellékes, amit a közönség sűrű gyakorisággal felcsattanó nevetése is alátámasztott. Persze, mint említettem, nem mindegy, ki mesél. Grendel Lajos és pályatársa, Bächer Iván, a Népszabadság munkatársa (és nem mellesleg több mint egy tucat könyv szerzője) jó mesélők- nek bizonyultak. A borozás más kategória , A XX. századi magyar irodalom és a bor között elég nagy összefüggés van. Csema Szabó András és Darida Benedek Jaj a legyőzöttek- nek avagy süssünk-főzzünk másnaposán című macskajaj-regényéből egyértelműen kiderül, hogy a jeles magyar írók igen jelentős hányada az irodalmat és a borivást nagyon Bächer Iván és Grendel Lajos jó szimbiózisba hozta, és ennek az irodalom csak a javát látta, Adytól kezdve Krúdyn át Weöres Sándorig- mondta Grendel Lajos. - Nagyon szép és kellemes emlékem egy hosszú borozásom Mándy Ivánnal, valamikor a 90-es évek elején. Száraz vörös bort ittunk egy kávéházban, nagyon komótosan. A kétórás beszélgetés röpke 20 percnek tűnt. Ha az ember bor mellett beszélget, annak rítusa van. Sörözni egészen más dolog. A sörösök különben is hangosak, ordibálnak. A töményital pedig, amint azt egy ma már klasszikusnak számító orosz regényből, Venedikt Jerofejev Moszkva-Petuskijából ismeijük, nem egészen a legjobb döntés. A borozás azonban nem csupán alkoholfogyasztás. Az ennél nemesebb.” Mind a kettő mesterség Bächer Iván úgy látja, az irodalom is és a bor is mindennel - és egymással is - kapcsolatban van. „Van azért egy szorosabb rokonság- állította. - Mindkettőnek megvan a maga formája. A borkészítésben a környezettől, a talajtól, az éghajlattól kezdve az ősökön, az évszázados családi hagyományokon át a munkakultúráig sok minden egymásra rakódik egy pohár borban. Ebben nagyon hasonlít a bortermelés és a borfogyasztás: fontos a pohártól az ételen át a környezet, ahol elfogyasztjuk a bort, nem beszélve a társaságról. Ez az igazi irodalommal rokonítja a borkultúrát. Az iga(Vándor Dóra felvétele) zi irodalom is nagyon sokféle, bonyolult. Én azt is hozzátenném, hogy egyiket se misztifikálnám: mindkettő mesterség, amit állandóan művelni kell, szabályai vannak, fegyelmet követel, folyamatosan tanulni, gyakorolni kell, mint a zongorázást. Ahogy az írók szokták mondani: írni csak írás közben lehet. És bort készíteni is csak borkészítés közben lehet.” A fröccsivó is ember Grendel Lajos bevallotta, nem ismeri a teljes borskálát: „Ismerek néhány borfajtát, amelyek a kedvenceim lettek, és csak ezeket veszem. A francia vörös borok híresen az NBl-be tartoznak. De hajó bort akarok inni, nem feltétlenül franciát választok, mert tudom, hogy van néhány nagyon jó minőségű magyar vörösbor-márka is.” Bácher Iván elárulta, ő fröccsös. „A viszonylag alacsony árfekvésű de még aránylag jó minőségű, régebben a fehéret, olykor a vörösbort, most inkább a rosét keresem. Nem iszom csúcsborokat, mert annál többet fogyasztok. Vannak borászok, akik nem vetik meg a fröccs- ivót sem, úgy tartják, azért az is ember.” A borkultúra (ökologikus) ösvényei és sztrádái Nem egyszerű ám eljutni a szakavatott borélvező szintjére. Grendel Lajos tanácsosnak tartja, ha a kezdő borélvező alaposan tájékozódik, melyik ételhez milyen bort illik fogyasztani. Nehogy, intette óva a közönséget, tönkretegyük az élvezetet a nem megfelelő komA TÖKÉTŐL A POHÁRIG Ezen az esten nyitották meg Tamás Ervin borkóstolóval egybekötött, A tőkétől a pohárig című fotókiállítását. A Tamás család két hektár szőlőt művel Csopakon. Tamás Ervin elmondta, nem régi borászdinasztia az övék, pedagógus édesapja nyugdíjasként vágott bele Csopakon. Csak a saját szőlőjükről készítenek bort, méghozzá természetes borokat, úgy, ahogyan 100 vagy 200 éve készültek. Nem bioborászok, de igyekeznek környezet- és madárbarát szőlőművelést folytatni, hiszen „a madarak ingyen napszámosok”. A borkatalógusokban mindig magasra pontozzák boraikat, hozzájutni egy-egy palackjukhoz azonban nem könnyű, hiszen évente mindössze 5-6 ezer darabot forgalmaznak. Tamás Ervin szerencsés ember: „Ugyanúgy tudok gyönyörködni abban, ha elkészítek egy fotót, vagy ha egy-két sor szőlőt megműveltem, és látom a munkám eredményét.” (me) binációval, például hogy Sacher-tortához száraz fehér bort iszunk. Az ételek és borok kombinációjában „vannak ösvények, amelyeket végig kell járni, meg kell ismerni”. Bächer Iván csak helyeselt: „Az emberiséget sújtó különböző neurózisok, kényszerességek, bolondériák nagyon jól levezethetők a borkultúra ösvényein, útjain és sztrádáin. Kezdődik a bor beszerzésével, válogatásával. Mindenkinek vannak mániái időt, helyet, poharat, borkiválasztást illetően. Általában kialakul, hogy csak ugyanazt, csak ugyanúgy, csak ugyanakkor, csak ugyanazokkal. Van, aki otthon nem iszik soha, van, aki csak otthon iszik, van, aki csak megspricceli szódával. Az se mindegy, milyen legyen a szóda. Igazán komoly úriember csak szódát iszik, ami monarchiabeli különlegesség, ugyanis csak ennek valamikori határain belül található. A szódaszifon a legjobb, abszolút környezetkímélő, semmiféle szeny- nyező anyag nem képződik a készítésekor.” Absztinens olvasók írói fantomképe: Iszik és ír? Grendel Lajos szerint az absztinens olvasókban él egy fantomkép az íróról, aki ír és közben iszik. Szerinte ez egyáltalán nem jön össze, írás közben soha nem fogyaszt bort. Már csak azért sem, mert „ha megiszok egy deci bort, utána már nem tudok írni. Pedig az ember egy deci bortól igazán kótyagosnak se mondható, mégse megy. Inkább este szoktam, amikor befejezem az óráimat az egyetemen, vagy az írást. Kimegyek a városba, és élvezem ezeket a más jellegű örömöket. Ekkor születnek az ödeteim, gyakran rövid párbeszédek is például. Tehát a bor felszabadítja a fantáziát. Ami nem volt jó vagy maradandó, azt másnapra teljesen elfelejtem. Ha megmarad, akkor fontos.” Bächer Iván szintén az absztinens írás híve: .Általában egész egyszerű napirend szerint élek. Ha reggel valamikor összekaparom magam, megpróbálok valamit írni, és soha nem iszom előtte. Az úgy nem megy. Lehet, hogy valakinek megy. Nekem nem, így aztán igen keveset is írok. De azért megírom a magamét.” Márai és az alkohol Grendel Lajos megidézte Márai Sándort is, aki egyik írásában alkoholistának titulálta magát, mivel esténként megivott 1,2 liter bort. Se többet, se kevesebbet. (Mindent így csinált, tette hozzá Bächer.) Felvetődtek a kérdések: Valóban alkoholistának tekinthető-e Márai? Van-e a borfogyasztásnak határa? Bächer a témához két történetet tálalt. Amikor apukája esténként egy picit már „elfáradt”, mesélte, azzal védekezett: „Én nem vagyok alkoholista, én az alkohol nagy barátja vagyok!” A Márai-képet is árnyalta egy családi sztorival: ,Á nagynagy- nénikém írta szemérmesen megmaradt naplójában, hogy kicsit udvarolt neki Márai, és ez valamennyi sikerre is vezetett. Egy nap megállt a ház előtt egy autó, benne ült Márai, elöl a sofőr, a nagynagyné- nikém beszállt, elmentek egy panzióba, ott eltöltöttek két éjszakát három szép étkezéssel, kis sétával, kocsi vissza, ajtó kinyílt, kezét csókolom, kész. Se szerelem, se levelezés, se telefonozás. Sokszor találkoztak még, de utalás se történt arra, ami történt.” Bor mellett repül az idő Ha a bor mellett gyorsan száll az idő, azt is hozzátehetnénk, hogy a borról írva gyorsan fogy a papír. Pedig arról még szót sem ejtettünk, hogy Grendel Lajos gyerekkorában, édesapja szőlősgazda barátja révén került először kapcsolatba a nemes nedűvel, s hogy ezek az első találkozások nem voltak egészen sokkmentesek a gyomrát illetően; hogy Bächer Iván fiatalkorában, a Balaton mellett lakó lánynak udvarolva mennyire megsértette annak édesapját, amikor az öreg tudta nélkül ment le a mindig kulcsra zárt „szentélybe”, a borospincébe; hogy a bortermelés olykor házassági krízishez is vezethet... Akkor töltsünk inkább. Egészségünkre!
