Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-19 / 293. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 19. Kultúra 9 Lacza Éva, a Pátria rádió munkatársa kapta idén az Anima Társaság alapította Mikola Anikó-díjat Homokszemekből csillogó hegy Lacza Éva kapta idén a Mi- kóla Anikó-díjat. A rádiós újságíró több évtizede munkatársa a Pátria rádió­nak (illetve ezt megelőző­en a Szlovák Rádió Magyar Adásának). Az elismerést Pozsonypüspökin, a nem­rég alapított ClIC-központ dísztermében vette át a ki­tüntetett. Új SZÓ-TUDÓSÍTÁS Az Anima Társaság két éve ala­pította a Mikola Anikó-díjat azzal a céllal, hogy minden évben egy- egy, a művészeti életben tevé­kenykedő, szellemi értékeket lét­rehozó nő alkotó munkáját hono­rálja vele. A díjat tavaly - elsőként - Écsi Gyöngyi népdalénekes, bábművész, mesemondó kapta, idén pedig Lacza Éva munkássá­gát ismerték el a több mint egy év­tizede elhunyt hazai költőnőről elnevezett díjjal. Csanaky Eleonó­ra, az Anima Társaság kuratóriu­mának elnöke laudációjában egyebek mellett elmondta: „Ha összeragasztanánk csupán azokat a hangfelvételeit, amit még a digi­talizált rádiózás előtt, hangszala­gos formában rögzített, nem túl­zók, ha azt állítom, hogy körbera­gaszthatnánk vele a földgolyót. Hangfelvételeinek azonban nem a mennyiségük, hanem a minősé­gük a lényeg. 1970-ben, amikor a Csehszlovák Rádió magyar adásá­nak munkatársa lett, tevékenysé­gét ifjúsági és gyermekműsorok szerkesztésével kezdte, a gyerme­ki lélék kitárulkozásait villantotta fel a rádióhallgatók előtt. Az évek múltával, saját tapasztalatainak szaporodtával azonban műfajt vál­tott, s életképek formájában bol­dog és keserű emberi sorsok meg- szólaltatója lett. Legmegrázóbb történeteinek, illetve legsikerül­tebb beszélgetéseinek írott össze­foglalója a Pozsonyban 1986-ban megjelent, cikkeket, interjúkat tar­talmazó könyve, a Viszonzatlan hűség. 2006-ban jelent meg a Je­lek a porban című, remélhetőleg többkötetesre tervezett irodalmi beszélgetéseket, vallomásokat tar­talmazó kötetének első része. ... Irodalmi műsoraiban a szlovákiai magyar s az egyetemes magyar irodalom jeles képviselőinek meg­szólaltatásával, műveik bemutatá­sával a szlovákiai magyar iroda­lom legjelentősebb hangzóanyag­tárát, irodalmi és kordokumentu­mát hozta létre. Köszönjük Lacza Évának a mindennapi apró mun­kát, a sok homokszemcsét, amely­ből csillogó, messziről és mindenki által jól látható hegyet épít.” (me) NÉGY KÉRDÉS LACZA ÉVÁHOZ Hogyan fogadtad ezt az el­ismerést? Egyáltalán nem számítottam rá, és nagyon örülök neki. Főleg a díj névadója, Anikó miatt, aki kolléganőm volt a rádióban, és olyan ember volt, akit mindenki szeretett a szerkesztőségben. Jártam nála a halála előtt is, ak­kor is vidám volt. Egyébként a verseit is nagyon szeretem. Mit jelent az életedben a munkád, a rádiózás? Bevallom, véletlenül csep­pentem bele, mert 1970-ben nem vettek fel az egyetemre. Helyszűke miatt, annak ellené­re, hogy a középiskolában elég jól tanultam. A rádiózás átme­neti megoldásnak tűnt, közben távúton jártam egyetemre, tör­ténelem-filozófia szakra. El is végeztem négy évet, de olyan sok volt a rádióban a munka, ak­kor szültem a fiamat is, lakásunk nem volt, szóval minden össze­jött, így végül - máig bánom - otthagytam az egyetemet. A rá­dióban viszont ott ragadtam. Mit szeretsz a rádiózásban? A rádiózás azért érdekes - de azt hiszem, így van ez az újság­írással is mert változatos. Es én nem szeretek unatkozni. Il­letve sosem unatkoztam, gye­rekkoromban sem. Talán ez az, ami izgalmas benne. Nagyon sok kollégámat, akik húsz-harminc éve rádiósok, szintén ez tartja ott. Nem az anyagiak... Mert az nem olyan jelentős. Mostanában könyvet írsz. Elárulhatunk róla valamit? Egy regényt írok most, ami részben a rádióról szólna. Min­denki azt gondolja, aki ilyesmibe fog, hogy nagyon érdekes lesz. Én is ezt gondolom. Lehet per­sze, hogy nem igaz. Kimondot­tan szépirodalmi munka tehát, de lesznek benne konkrét dolgok is a rádiót illetően. Nem szemé­lyekre gondolok, hanem minden egyébre, a légkörre például, amely 1970-től a rendszerváltá­sig körülvette. De visszanyúlok egészen a rádió megalakulásáig, pontosabban a magyar adás el­indításáig. Abból az időszakból is vannak mindenféle története­im, amelyeket előbányásztam. Édesapám, Dénes György költő 1950-től a rádióban dolgozott, tőle is sok mindent hallottam. Félig-meddig anekdoták füzére lesz, amelyeknek lehet, hogy van valós alapjuk, de ez egy regény­nél nem is fontos, (me) Holnap este a Bomb the Jazz-sorozat vendégeként Dj Cam érkezik a pozsonyi Subclubba A visszafogott hiphopkarmester a bunkerben Dj Cam (Képarchívum) SZ1LVÁS1 TIBOR Pozsony. Instrumentális hip- hop, absztrakt hiphop, nu-jazz. így lehetne jellemezni a holnap a pozsonyi Subclubba a Bomb the Jazz-sorozat vendégeként érkező Dj Cam stílusát. Túlzás nélkül ál­lítható, hogy rendkívüli esemény­re kerül sor holnap este a pozso­nyi bunkerben. A Bomb The Jazz­sorozat szervezőinek szeme előtt ugyanis nem kisebb cél lebeg, mint hogy a politikai szinten dúló szlovák-magyar csetepaté kontrá­jaként bizonyítsák: a földön járó két szomszédos nép igenis partne­re, sőt barátja egymásnak. Az együttműködés szülte az öt­letet, hogy a budapesti A38 álló­hajóra érkező, a BTJ-sorozat kere­tein belül fellépő művészeket északi szomszédjukhoz is postáz­zák. Három helyszínre esett a vá­lasztás, a kassai Kasáme Kultur­park, a zsolnai Stanica és nem utolsósorban a pozsonyi Subclub lesznek a fogadói a nemzetközi húzónévvel érkező, a BTJ-rezi- densek, illetve helyi kollégáik al­kotta magyar-szlovák dzsembo­rinak. A Bomb The Jazz első szlovákiai állomására a francia absztrakt hi- phopnak már több mint egy évti­zede a lemezekkel bűvészkedő osztályfőnöke, Dj Cam úszik fel a Dunán pesti attrakciója után a szlovák fővárosba. Alternatív ze­nei berkekben nem kell bemutatni. Kalandozásai során már egy ra­kás címkét ráragasztottak; gyárt ő bólogatós hiphopot, hullámzó beateket, de néha a house világá­ba is átevez. Kiadójánál, az Inf- lamable-nél terelgeti lemezei sor­sát, de a Studio !K7 felkérését is elfogadta, és csatlakozott a neves Dj Kicks-válogatássorozathoz. A nu-jazz, hiphop körökben jól csengő Shadow Recordsnál is adott ki saját (Mad Blunted Jazz), illetve mixalbumot (The French Connection). Legsikeresebb még­is talán a Soulshine című LP-je, amelynek turnéján francia jazz- zenészek mögött lovagolta a le­mezeket. Dolgozott együtt olyan legendákkal, mint Krush, Shadow vagy a Gang Starr. Idén új instru­mentális hiphopalbummal tola­tott ki a garázsból, de már készül is újabb korongjára, nem megle­pően temérdek vendégelőadóval. Dj Cam mellett a BTJ szülőaty- jai, Dj Suhaid és Vázsonyi János szaxofonista is a Subclubba láto­gat. Vizuálbrigádként érkezik a budapesti Kiégő Izzók csapata, az estet pedig a magyar under- groundvirtuóz, Dj Cadik szlovák downtempós kollégájával, Dj Ki­nettel zárja. A Bomb the Jazz-szekér az új évben is tovább fut. Maradunk nu- jazz vonalon, reméljük, lesz zsák­jukban minden jó, Kid Koala vagy Bonobo. PENGE MMÉIHNMHÉMMMNHÉMAMAriHK IHHMHHHN IH m IM HMM NM É Ha a rézangyalok mesélnek... Az idei könyvkiadás egyik legfigyelemreméltóbb próza­írói debütálásának lehetünk tanúi Hunčík Péter Határeset című kötetét olvasva. Próza­technikai megoldásai, a törté­neti szál(ak) vezetésének mód­ja, telítettsége, lebüincselő for­dulatai, illetve a regény nyel­vét, írói eljárásait erőteljesen átható irónia a kortárs magyar irodalom szerfölött izgalmas színfoltjává teszi a regényt. „Imre bácsi azzal folytatta, hogy ő meg a barátai már negyvenegy végén tudták, hogy egyszer csak Sztálin elv­társnak is megjön az esze, és a saját harcostársai helyett el­kezdi a németeket irtani” (33) - a humor és irónia mint szö­vegszervező alakzat határozza meg a Határesetet, általuk állí­tódnak szembe és lepleződnek le mindig az egyes beszéd- és szemléletmódok. Ezzel az erő­teljesen személyes hangvétel mellett az elbeszélő folyamato­san el is távolodik az adott szituáció(k)tól, ami mindvégig egyfajta határon levést ered­ményez, azt a pontot, ahonnan egyszerre több igazság is szem­lélhető. Ugyanakkor a regény­re jellemző teljesség elve is ér­vényesül, miáltal az elbeszélő mindig több oldalról és szem­pontból közelíti meg tárgyát, úgy szólaltatja meg az olykor akár egymásnak is ellentmon­dó szereplők hangját és néző­pontjait, hogy valójában egyik mellett sem rögzül. Imre bácsi Tominak következőképpen magyarázza a történelemhez viszonyulást: ,Ahogy közele­dünk a jelen felé, a nagy hősök fokozatosan eltűnnek, és he­lyettük a nagy tragédiák és pusztulások emléke tör a fel­színre. Egyre több rideg szám és személytelen adat. De ne hagyd magad becsapni. Ke­resd, ami mögöttük van. Az örök valóságot.” (298). Tomi, Pali, Feri, István, Gé­za, Klári néni, Baba néni, István bácsi, Sóbujtó vagy a két Ku- roskányi történetei - hogy csak néhány nevet emeljek ki a kulcsfontosságú szereplők kö­zül - szorosan összefonódnak. Élettörténeteikkel párhuzamo­san körvonalazódik Ipolyság városának huszadik századi tör­ténelme . De nem csak ez, hiszen az egyes élet- és családtörténe­tek, és a felvidéki magyarság el­ső és második világháborút kö­vető történetének feleleveníté­se tipikusan beleolvad a közép- kelet-európai történelem ab­szurditásaiba, mint ahogy álta­luk a huszadik századi történe­lem drámai alakulásainak hát­terébe is betekintést nyerünk. Az elbeszélő hangja mintha az időn és koron kívül állna, ahogy az elbeszélői pozíció vál- takoztatásával az emlékezés, az emlékképek szétíródnak. Egyrészt azonosul az egyes sze­replőkkel, azáltal, hogy azok történetén és hangján keresztül felváltva szólal meg, másrészt el is távolodik azoktól, amikor már egy másik szereplő élette­rébe lép be létrehozva közben a M kritikai rovata különböző emlékkép-változa- tokat és -töredékeket is. Ilyen értelemben a regényben a me- sélés, elbeszélés és emlékezés mint rítus lép működésbe, mi­közben az egyes történetek és jelenetek folyamatosan meg­ismétlődnek. Ezek az ismétlé­sek már pusztán önmagukban is feltételezik valamiféle módo­sulásnak a bekövetkezését, amivel egyrészt a történet­mondás továbblendülését segí­tik a már ismert és biztos tájé­kozódási pontok révén, más­részt az ismétléseken keresztül keletkező másság(ok) kimoz­dítják és mozgásba lendítik az emlékképeknek a tovább- és szétírását. így az emlékezetnek és emlékképeknek, akárcsak a regényben személyessé váló konkrét történelmi események ismeretének nemzedékről nemzedékre való áthagyomá- nyozódása kap központi helyet. S rajtuk keresztül pedig a hát­térben húzódó események ala­kító tényezői válnak igazán lé­nyegessé, melyek sokszor súrol­ják a kicsinyes, banális és eset­leges határát, leleplezve ezáltal a nagy történelmi események és fordulatok abszurditásait s groteszk voltát. Nem hallgathatom el azt a hiányérzetem, hogy a szlovák szövegbetétek fordításával más régiók olvasói számára is lehe­tővé válhatott volna a regény teljesebb megértése. Hunčík Péter: Határeset. Kalligram, Pozsony, 2008. Értékelés: O Gyorsan fogy J. K. Rowling új műve London. Nem egészen két hét alatt több mint 2,6 millió példányban kelt el világszerte J. K. Rowling brit írónő új könyve, a Bogár Bárd meséi, amely így az idei év leggyorsabban fogyó könyve lett az At­lanti-óceán mindkét partján. Az új könyvéért kapott tiszteletdíjat a szerző egy kelet-európai árvákat támogató alapítványnak ajánlotta fel. Minden idők leggyorsabban fogyó könyve a legutóbbi Harry Potter-regény, a Harry Potter és a halál ereklyéi volt, amelyet tavaly Amerikában a piacra kerülése első napján 8,3 millió példányban ad­tak el. A Harry Potter-könyveket 67 nyelvre fordították le. (mti) (Somogyi Tibor felvételei) A díjat, Csillag András alkotását Haraszti Mária adta át Lacza Évának

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents