Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-18 / 292. szám, csütörtök

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 18. www.ujszo.com Maurice Jarre életművéért Arany Medvét kap Szabó Istvánnal is dolgozott tetlen darabja” - méltatta Dieter Kosslick, a Berlinale igazgatója. Az első nagy nemzetközi sikerét Da­vid Lean Arábiái Lawrenece című sivatagi filmeposzának zenéjével érte el 1962-ben. A díjátadó cere­móniát követően le is vetítik a fil­met, amely nemcsak a munkássá­gát jutalmazó Oscar-eső nyitánya volt, hanem a rendezőhöz fűződő évtizedes barátságának kezdete is. A közös munka az Amerikai Film- akadémia további két díját hozta Jarre-nak, a Doktor Zsivágó (1965) és az Út Indiába című (1984) produkciók zenéjéért. A Berlinale retrospektív programjá­ban a Ryan lánya című, 1970-ben bemutatott filmjüket is vetítik majd. A Lyonból származó művész a párizsi zenei konzervatóriumban képezte magát: ütős hangszereken játszott, és vezénylést tanult. 1950-ben a Theatre Nationale Po­pulate zenei igazgatójává nevez­ték ki. Több mint 70 színdarabhoz komponált zenét Shakespeare-től Kafkáig. Mire a hatvanas évek kö­zepén Hollywood felé fordult a fi­gyelme, már számos francia film zenéjét jegyezte. Pályafutása során több mint 150 nemzetközi produkción dolgozott többek között olyan rendezőnagy­ságokkal, mint John Frankenhei- mer, Alfred Hitchcock, John Hus­ton, Luchino Visconti vagy Peter Weir. Szabó István A napfény íze című családeposzának zenéje is nevéhez fűződik. „Filmzenéi mélyen beleivódtak az emlékezetünkbe. A német mo­zival való kapcsolatának egyik leg­fontosabb kompozíciója Volker Schlöndorff Bádogdob című drá­májának muzsikája volt” - mondta Rainer Rother, a német film- és te­levíziós múzeum művészeti igaz­gatója. Megjelent az Irodalmi Szemle decemberi száma A 60 éves Új Szóról is megemlékezik a folyóirat LAPAJÁNLÓ Babits Mihály és Juhász Gyula születésének 125. évfordulójára emlékezik a lap néhány verssel. A szándék nyilvánvalóan nemcsak a tisztelgés volt a „nagyok” előtt, hanem a magyar vers szépségének a demonstrálása is. Füst Milán szü­letésének 120. évfordulójára A fe­leségem története című regény részleteit olvashatjuk. A regény egyike a modem irodalom kiemel­kedő alkotásainak, a valóságot megidéző sokrétű és sokoldalú mí­toszainak, ahol egy szokványos féltékenységi történetből fausti művet teremtett a szerző, melyben a boldogságkeresés és a pokoljárás variánsai egyaránt megtalálhatók. A kortárs szépirodalmat Juhász Ferenc, Gál Sándor, Kopasz Kata­lin és Fillinger Károly versei képvi­selik. Pomogáts Béla tanulmánya („Erős igazsággal az erőszak ellen” címmel) Babits Mihály életművét eleveníti fel a második világhábo­rú időszakában. Emlék és regény címmel Duba Gyula emlékezik ko­rábbi korszakaira, a múlt és az ér­telmiségi lét esélyeit kutatva, Grendel Lajos irodalomtörténeti tanulmánya pedig a kortárs ma­gyar epika formanyelvének meg­újulását veszi górcső alá, Duba Gyula, Dobos László, Sütő András, Bálint Tibor, Szabó Magda és Sar- kadi Imre munkásságát vizsgálva. Kölcsönhatások és kapcsolatok a magyar-szlovák történelemben címmel Kiss József beszélgetését olvashatjuk, dr. Boros Ferenc tör­ténésszel, a Magyar Köztársaság sokéves diplomatájával. Foglalko­zik a beszélgetés nemcsak a törté­nelmi vonatkozásokkal, hanem 1968 esztendő mozgalmas ese­ményeivel, különös tekintettel a magyar csúcsvezetők és a cseh­szlovák poltikai élet képviselői tit­kos tárgyalásaira, majd a konszo­lidáció politikai vonzataira is. A kritika rovatban Ágh István „fénylő Parnasszusa” című új köte­tét mutatja be Kovács Győző, Sza- lay Zoltán pedig Krasznahorkai László Seiobo járt odalent című kö­tetéről írt. Czapáry Veronika A tükröződés kettőssége Nárcisszus és Echo nimfák pszichéjében című tanulmányában a „szerelmi ket­tős” tragédiáját ismerhetjük meg. Köszönti a folyóirat Zeman Lászlót 80. születésnapja alkalmából. 60 éves az Uj Szó címmel Fonod Zoltán emlékezik az egyetlen szlovákiai magyar napilap évtize­deire. (zsolt) ÉVF. a 12. SZÁM/ 2008. OECKMBER D ÁRA 20,-SK Ií5*t*«rt.rart Babits Mihály én Juhász Gyula ■1 ' i 3éáa Gyufa: Se pwüafe, Utetm Moü®®... VMt vtwjUL) 130 t.vf nftcrrn Fort Milán {■cáriad! Aftktóp» íftxíxrre eait rejrnySóit Juhász Petersc. Gá! Sándor. Kopasz Katalin és Feüírvger Károly versei Magyar líra és epika a 20. században (27) Kölcsönhatások és kapcsolatok a magyar-szlovák történelemben (Kws Kostíát Srxis frtísfcclj Emlüi.’C'í«Ci. L**. tsaoxti« Az alapozó emlékezete ;ft*s Cyyta <uüoöo) 60 éves az Ĺj Szó IRODALMI SZEMLE zočil IRODALOM Q KRITIKA O TÁRSADALOMTUDOMÁNY MTI-TUDÓSÍTÁS Berlin. Maurice Jarre-t, az Ará­biái Lawrence és a Doktor Zsivágó francia filmzeneszerzőjét életmű­ve előtt tisztelegve februárban Arany Medve-díjjal tüntetik ki az 59. Berlini Nemzetközi Filmfeszti­válon. A filmzene történetének egyik legjelentősebb és legnép­szerűbb komponistája, a ma már 84 esztendős, többszörös Oscar-dí- jas Jarre 2009. február 12-én kapja meg a Berlinale tiszteletbeli elis­merését -jelentették be kedden a fesztivál szervezői. „A filmzeneszerzők gyakran a nagy rendezők és színészek árnyé­kába szorulnak. Maurice Jarre-ral más a helyzet, a Doktor Zsivágó zenéje, akárcsak munkái zöme, világhírű és a filmtörténet feledhe­Maurice Jarre már járt Berlin­ben. 2005-ben az Európai Film- akadémia az Európai hozzájáru­lás a világ filmművészetéhez-díj- jal jutalmazta a neves zeneszerzőt (ČTK/ AP-felvétel) Frenák Pál új koreográfiája a Kortárs Művészetek Házában ismét a reveláció erejével hat Fekete falak között vörös kanapé.Fehér szőnyegen tűzpiros rózsafejek. Intim tér, felfokozott hangulat, erős színek. Erősek azon­ban az érzelmek is, ame­lyek itt születnek. SZABÓ G. LÁSZLÓ De már ezt is megszokhattuk. Frenák Pál táncosaiban nem ég­het takaréklángon a vágy, test és lélek egy időben (In Time) izzik fel, a szenvedélyek, még ha két nőt vagy két férfit olvasztanak is össze, bensőségességükkel sem maradnak teljesen InTimEk. Egykori mestere, Jeszenszky Endre előtt tiszteleg új koreográ­fiájával az 1989 óta párizsi illetőségű Frenák Pál Társulat vezetője, aki összetéveszthetet­len kézjegyű alkotásaival évről évre komoly értékeket teremt. Frenák a magyar (és francia) kortárs táncművészet legjele­sebb személyiségeinek egyike, aki a Jeszenszky Endrénél elsa­játított alapokkal megállíthatat­lanul halad előre a maga útján. S bár más és más formák között, mindig új szemszögből és új megvilágításban összekuszáló- dott kapcsolatainkat rendezgeti, vágyak és félelmek, hazugságok és megalkuvások szűk határán mozog most is, a test törvénye és a lélek igaza izgatja folyamato­san, az életünket átszövő örökös kétkedés, az érzelem és az érte­lem között feszülő, fájó ellentét. Korábbi koreográfiájában, az Instinctben az ösztönöket vizs- gálgatta, a kapcsolatnélküliség érzelmi mozgatórugóit. Most, az InTimE-ben a legsűrűbb sűrűig, a vágyak olykor kibogozhatatlan hálójáig merészkedik, ahol a test már nem tud és nem is akar to­vább hazudni, s a lélek igazságá­Nelson Reguera az InTimE-ben. Az előadás a legsűrűbb sűrűig merészkedik tói elkülönülve szabad pályán mozog. Az érzékek fényes birodalmá­ban járunk, ahol nincsenek sötét vágyak, itt minden természetes, minden emberi, s éppen ezért minden elfogadható. Még akkor is, ha sokak szemében nem. Idő és intimitás. Mélységek és határvonalak a legszemélyesebb szférában. Freud és a dívány. Az analízis eszköz. Frenák és a vörös kanapé. A lelki gyóntatóágy. Férfiak és nők. Vonzók, dekora­tívak. Egyedül, párban, hármas­ban. A kanapé: sziget, elzárt terü­let. De meghódítható, kisajátítha­tó, felhasználható, belakható. Testnek örömet adó, lelket le­csendesítő. Szerelmi fészek. Kín­oldó. Bűnbocsátó. Tiszta hely. Lucskos hely. Mocskos hely. A gyönyör öle. A fájdalmak tere. A testi-lelki extázis temploma. Égi pokol. Érzelmi éden. A tisztítótűz színpada. Frenák bizalmas helyzetet te­remtve, őszintén kérdez és ő ma­ga is kendőzetlenül válaszol. Itt, ebben a szobában nincsenek ta­buk, nem lehetnek titkok. Ez az ő szobája, az ő órája, az ő „ügyfélfogadása”. Táncosai az ügy elkötelezettjei. Lenyűgöző asszisztensek. Fizikailag is, tech- nikaüag is, lelkiekben is. A lányok (Jantner Emese, Lisa Kustur és Kolozsi Viktória) nőisé- gük teljes arzenálját vonultatják fel, és sorra meg is mutatják. Há­rom arc, három merőben eltérő karakter. Izgalmasak, érzékiek, vibrálóak, őíjítőek. A fiúk (Feke­te Zoltán, Nelson Reguera, Czéh Balázs) tudásuk, fizikai teljesítő- képességük maximumát hozzák. Nurejev kért ennyit magasan képzett balett-táncosaitól, mint (Képarchívum) Frenák a maga csapatától. Annyit, aminél többet kívánni már egyszerűen lehetetlen, mert nincs több. Egyetlen milliméter­rel, egyetlen izzadságcseppel, egyetlen szikrával sem. Itt min­den húr megszólal, s a végére minden szétszakad, szétrobban. De csak azért, hogy a harmóniá­ból ismét káosz, az összhangból újra hangzavar legyen, s a testek liánszerű összefonódását újra le­győzze a katatónia. A távolság, az idegenség, az érzelmi üres­ség. Hiszen tudjuk: ami felépül, egyszer biztosan romokba hull, a pusztulást azonban nem követ­heti más, csak az újrakezdés, az újraépítés. Időben és térben. S ha az érzelmek, a szenvedélyek úgy kívánják, meghitten, bizal­masan, bensőségesen. Vagy ahogy a Trafó plakátja hirdeti: InTimE. Egyedül, párban, hármasban A Duna TV karácsonyi műsorkínálatában matinék, Polanski Twist Olivérje és Tarantino Jackie Brownja Ajándékfilmek a fa alá (nem csak) gyerekeknek Bamey Clark Twist Olivér szerepében Roman Polanski filmjében (Képarchívum) PROGRAMAJÁNLÓ A Duna Televízió karácsonyi műsorkínálatában különös fi­gyelmet szentel a gyermekeknek. A csatorna 52. heti műsorából ka­rácsonyi matinénkat, valamint két játékfilmet: Roman Polanski Twist Olivér című alkotását és Quentin Tarantino Jackie Brown című díjnyertes filmjét ajánljuk. December 22-től - a szokásos gyerekprogramokon túl - téli ma­tinéval várják a Duna Televízió képernyője elé a gyerekeket. Dél­előttönként ismét találkozhatnak az öreg Pettsonnal és hóbortos macskájával, Findusszal, akik a svéd Sven Nordqvist mesésköny­véből most bűbájos rajzfilmsoro­zatba költöztek át. Andersen a spanyol animációs filmeseket is megihlette, akik továbbgondolták egyik legnépszerűbb meséjét, és arra voltak kíváncsiak, vajon ho­gyan tölti a karácsonyt A rút kis­kacsa. A francia rajzfilmesek a Mikulás titkos világába kukkan­tottak be. Az orosz Nasztyenká- nak és Ivánnak pedig Tél apó segít abban, hogy végre boldogok le­hessenek Alekszandr Row 1964-ben készült játékfilmjében. De sok örömet és felhőtlen szóra­kozást ígér a Diótörő és Egérkirály című német és A kilenc kutya ka­rácsonya című angol mesefilm is. A gyerekek mellett a szülők is jól járnak, ha ellátogatnak Mirabella mama házimozijába! December 26-án, péntek dél­után, 14.35-kor a Roman Polanski rendezésében készült Twist Oli­vér (2005) című angol-cseh-fran- cia-olasz játékfilm került a képer­nyőre. Polanski a Twist Olivérben bát­ran újramesélte Charles Dickens talán legismertebb és számtalan­szor feldolgozott regényét - olyan frissességgel, hogy azok is izgal­masnak találhatják, akik ismerik a kis Olivér szívfacsaró történeté­nek fordulatait. Meseszépen fényképezett képsorokon eleve­nedik meg előttünk a 19. század első felének Angliája, amelynek kegyetlen társadalmi szabályait az árva tízéves Olivér kalandjai során ismerhetjük meg. Olivér ár­vaházban nő fel, megjárja a do­logházat, szolga lesz vidéken, majd a nagyvárosba menekül, ahol az alvilág csapdáit kerülget­heti, mígnem révbe jut egy kö­zéposztálybeli otthonban. A nagy színész, Ben Kingsley kelti életre á történet leghálásabb szerepét, Faginét, az orgazdáét, aki gyerektolvajokból álló bandá­val veszi körül magát. Az ő karak­terének drámája különös hang­súlyt kap Polanski filmjében: er­kölcsileg nehezen behatárolható figura, jellemének ellentmondá­sairól hosszan el lehet töprengeni. December 27-én, szombaton este, 21.30-kor a Jackie Brown című amerikai játékfilmet tekint­hetik meg a Duna Televízió nézői. A film forgatókönyvírója és ren­dezője Quentin Tarantino. Az Elmore Leonard regénye alapján készült Jackie Brown vér­beli noir-történet, a műfaj jelleg­zetes figuráival, gengszterekkel, kiábrándult zsaruval és sötét múl­tú asszonnyal, elbizakodott ter­vekkel és aljas árverésekkel, csa­varosán bonyolódó, többszálú cselekménnyel és hamisítatlan Los Angeles-i hangulattal. Ami azonban megkülönbözteti a fil­met a többi, újabb kori noir-krimi- től, az Tarantino mindent átható lelkesedése a filmek és a műfaji szabályok iránt, amelyekkel olyan szabadon képes eljátszani, mint egy gyerek a vízparton talált kavi­csokkal: a Jackie Brown egyszerre izgalmas bűnügyi történet és ki- kacsintós tiszteletadás a népszerű műfaj előtt. A címszerepet alakító Pam Gri­er a hetvenes évek fekete színé­szekkel forgatott kommersz film­hullámának, az ún. blaxploitation szériának volt egyik koronázatlan királynője. Az érzelmek nélküli óvadékügynököt alakító Robert Forster is a hetvenes évek kom­mersz filmjeinek sztárja. A Jackie Brown után mindkettejük karrier­jének másodvirágzása kezdődött el. A Tarantino filmjeiben mindig hangsúlyos szerepet jelentő, nagydumás gengszter figuráját Samuel L. Jackson ölti magára. A további szerepekben olyan híres­ségek tűnnek fel, mint Robert De Niro, Bridget Fonda és Michael Keaton, (dtv)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents