Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-17 / 291. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 17. Karrier 19 Irigylésre méltónak tartjuk azokat, akik szíwel-lélekkel végzik hivatásukat Akiknek hobbi a munka Sokan irigylésre méltónak tartják, ha valaki hobbinak tekinti munkáját, és egyre többen vannak, akik ezt meg is valósítják. Hogy mi­ért tartják mások és mi ma­gunk hobbinak a munkán­kat, az hozzáállás kérdése amellett, hogy az elvégzen­dő feladatoknak az értel­mét is meg kell látnunk - úja a HR Portál. FELDOLGOZÁS Nézzük, melyek ma a legnép­szerűbb munkakörök, és melyek azok, amelyekről sosem gondol­tuk volna, hogy bárki is hobbiként űzi őket. Manapság kiváltképp nehéz megtalálni az egyensúlyt mun­kánk és magánéletünk között, alig jut idő olyan tevékenységekre, amelyeket előszeretettel végzünk kikapcsolódás gyanánt és segít minket a lelki fejlődésben, egészsé­günk megtartásában, vagy egysze­rűen csak ellazít. Mindnyájan irigylésre méltónak farijuk azon embertársainkat, akik az előbb fel­soroltakat mind munkájuk ered­ményeként tarthatják számon és szíwel-lélekkel végzik hivatásu­kat. Valószínűleg vannak olyan kö­zeli vagy épp távoli ismerőseink, akik nem szokványos irodai vagy éppen fizikai munkát végeznek, hanem olyan munkát űznek, amely kikapcsolja és szórakoztatja őket. Találunk köztük zenészt, fo­tóművészt, tánctanárt, táncost, sportoktatót, festőt és még sorol­hatnánk. A művészetekkel és a szórakoz­tatóiparral kapcsolatos tevékeny­ségek nagyrészt mind a hobbi ka­tegóriába sorolhatók, még abban az esetben is, ha tudjuk, hogy a si­kerért keményen meg kell dolgoz­ni. A mindennapi szakmák között is találhatunk kevésbé „munka szagú” foglalkozásokat, úgy mint szakács, cukrász, sofőr, idegenve­zető, tolmács, műfordító, kutató, lemezlovas, stb. A hobbinak tekint­hető munkakörök sora végtelen, hiszen alapvetően szubjektív meg­ítélés alá esik, hogy ki mit tart kényszernek vagy éppen kikapcso­lódásnak. Egy egyszerű példával élve az, aki szereti az állandó pör­gést, nyüzsgést és kissé türelmet­len típus, annak a természetfotó­zás valószínűleg nem á megfelelő szakma, ugyanakkor előfordulhat az is, hogy az illető épp e módszer­rel kíván lazítani időnként, és mel­léktevékenységként kiválóan ki­egészíti főállását. Mi a titok? De téljünk vissza azokhoz, aki­ket nap, mint nap elégedettséggel tölt el munkájuk. Hogyan lehetsé­ges az, hogy valaki sosem unja meg azt, amit munkaként végez, és egy bizonyos idő után sem érzi azt kimerítő mókuskeréknek, nem elégedetlen? Mi a titka azoknak, akik az átlagosnál több időt szán­nak munkájukra és nem kényszer­ből teszik, hanem szabad akarat­ból. Úgy tűnik, ez inkább hozzáál­lás kérdése, mintsem a munkakö­ré. Bizonyos szempontból mind­egy. hogy az illető embereken se­gít, vagy egy cég anyagi gyarapo­dásához járul hozzá, ruhákat ter­vez, vagy internetes oldalakat fej­leszt. Az egyén szempontjából ugyanis az a legfontosabb, hogy a tevékenység szeretete mellett, lát­ja-e értelmét annak, amit csinál és hasznosnak érzi-e magát attól. Csakis ettől függ, hogy hobbinak tudjuk-e tekinteni munkánkat. Mindaddig, amíg azt érezzük, hogy munkánkkal nem járulunk hozzá semmiféle gazdasági, társa­dalmi, vagy szellemi fejlődéshez és nem leljük örömünket a feladatok- bán, bármüyen szakmáról is van szó, értelmedenné válik. Mindössze ez tehát a titka an­nak, hogy munkánk egyben a hob­bink is legyen? Valószínűleg nem. Hiszen az is fontos szempont, hogy miközben feladatainkat végezzük, ne érezzük túlhajszolva magunkat, ne stresszeljünk tőle. Valószínűleg sok tevékenység ezen a ponton vá­lik „teljesíthetetlenné”, a rohanás, a határidők, az elvárások, a tökéle­tességre törekvés mind-mind kön­nyen tönkreteheti lelkesedésünket. Ráadásul a munkavégzés többnyi­re szociális közegben történik, így mások negatív hozzáállása, alul­motiváltsága, depresszív hangula­ta, stb. szintén kedvezőtlen irány­ba befolyásolhat minket. Pedig ha visszagondolunk arra az időszakra, mikor szakmánkat ta­nultuk, valószínűleg azért válasz­tottuk azt, mert megláttuk az adott tevékenység szépségét, elhivatott­ságot éreztünk iránta. Mindnyá­junknak érdemes újra meg újra át­gondolnia, hogy mi vezetett odáig, hogy még csak nem is hobbinak, hanem egyenesen kényszernek érezzük a napi munkavégzést. Ha választ saját érdeklődésünk, moti­vációnk megváltozásában leljük, valószínűleg fontolóra kell ven­nünk az átképzés lehetőségét is. Nem mind munka... A legtöbb hobbifoglalkozást a következő tevékenységi körökben találjuk: gasztronómia, művésze­tek, sport, állatgondozás, utazás és a szellemi szabadfoglalkozás. A fent felsorolt területek egyik közös jellemzőjeként a kreativitás kibon­takozásának lehetőségét, a valami iránt való lelkesedést említhetjük meg. A gasztronómián belül a bor- és ételkóstolóké, szakácsoké, cuk­rászoké, a művészeteken belül a színházi vagy filmszínészeké, ipar­és képzőművészeké, táncosoké, fényképészeké tekinthető hobbi­foglalkozásnak. Ezen kívül szóra­koztató lehet az újságírás, a divat­tal kapcsolatos tervezői illetve stylist munka, a TV-s és rádiós fog­lalkozások, úgy, mint sportriporter, szerkesztő, műsorvezető, „show­man”, a szépségiparral összefüggő tevékenységek és még sorolhat­nánk. Közülük sokan utazgatnak szerte a vüágban, kétkezi munká­val készítenek egyedi termékeket, értéket teremtenek mások számá­ra, embereket nevettetnek meg, szórakoztatnak vagy informálnak, vagy éppen saját kíváncsiságukat elégítik ki munkájuk során. Közös bennük az, hogy mindezt élvezettel teszik, miközben kedvenc cselekvé­süknek hódolhatnak. Fő az elhivatottság Ugyanakkor az irodai munkakö­rök között is találhatunk „hobbi- . munkást’, aki élvezettel végzi fel­adatait, ennek ellenére a társada­lom úgy véli, hogy csak a klaszszi- kusan szórakozásnak tekinthető tevékenységek végzését értelmez­hetjük hobbimunkaként. Mindez azonban a fejben dől el. Azok az emberek, akik pontosan tudják, mely tényezők fontosak számukra ahhoz, hogy egyszerű mindennap­okban jól érezzék magukat, és azo­kat munkájukkal is össze tudják kapcsolni, sokkal kiegyensúlyozot­tabb életet élnek. Következésképp nem nehéz megérteni, hogy mi­lyen nagy szerepe van ebben a tu­datos pályaválasztásnak, olyan szakma űzésének, amelyben nem­csak a képességeink, tehetségünk, hanem egész személyiségünk ki­bontakozhat. Tudatosan kell ten­nünk azért, hogy munkánkat élve­zettel végezzük és ne kényszer­ként, hanem élményként éljük meg. Ráadásul így könnyebben tudjuk kezelni a stresszhelyzete­ket és kevesebbet idegeskedhe­tünk, amely kiváltképp fontos szempont a feszültséggel és stres­szel teli környezetünkben. Az örö­met okozó munka mindnyájunk számára kívánatos cél kell, hogy legyen, hiszen így (a nagyrészt munkával eltöltött) hétköznapo­kat értelmesnek és kiegyensúlyo­zottnak érezhetjük, (h) Alkalmazkodjon az interjúztató stílusához, értelmezze a gesztusait Feszült helyzet az állásinterjún TANÁCS Az állásinteijú hasonlít a rande­vúhoz: első személyes találkozás, amelyre készülünk, izgulunk, majd eldől a sorsunk, hogy van-e esé­lyünk a továbbjutásra. Alkalmaz­kodjon az interjúztató stílusához, értelmezze a gesztusait, vegye fel a tempót! Tanácsok. Az állásinteijún a HR-esek a tö­kéletes jelöltet keresik: aki nem csak a posztot tölti be, hanem a munkahelyi közegbe is tökéletesen be tud illeszkedni, vagyis minden téren megállja a helyét. Éppen ezért nem elég, ha a jelentkező megvillantja, amit tud: kiderülnek képességei, előkerülnek a referen­ciák, pontos, precíz válaszokat ad. Le kell hengerelnie a felvételiztetőt. Mire kell figyelni és törekedni? „A felvételi beszélgetés során három dolog elengedhetetlen: a kémiára, az alkalmasság és a köl­csönösség” - vallja Susan Britton Whitcomb karrier-tanácsadó, aki a témában könyvet is írt. Az első di­menzió a kémia. A jelentkező a vál­lalat szerves részévé kíván válni, éppen ezért, első körben közel kell kerülnie az mteijúztatóhoz. A legtöbb pályázónak már az is gondot okoz, hogy megtalálja a kö­zös hangot a felvételi beszélgetést vezetővel, mert kívülállónak érzi magát - véli Whitcomb. Ez minden bizonnyal arra vezethető vissza, hogy az állásinteijú egy stresszes helyzet, versenyhelyzet, a HR-es pedig, aki levezényli, szerves része a kellemetlen megmérettetésnek. Ez sarkallja még nagyobb erőbedo­básra a jelentkezőket: mindenáron meg akarnak felelni az elvárások­nak, ám figyelmen kívül hagyják az egész mozgatórugóját, az embert. Az alkalmasság többnyire már az állásinteijú első felében kiderül, a felvételiztető gyorsan meglálja, hogy a pályázó megfelel-e az alap­vető elvárásoknak. A kölcsönösség - a felvételi beszélgetés minden résztvevője figyel a másikra, visz- szajelzést ad - egyfajta garancia, ha megvan, a jelöltnek van esélye a továbbjutásra. Ahhoz, hogy versenyhelyzetben ne csak a kitűzött cél lebegjen a szeme előtt és ne veszítse el a kap­csolatot a külvüággal - az inteijúz- tató érezze, hogy nem csak testileg, de fejben is ott van koncentrál­jon. Ne csak arra összpontosítson, hogy bármi áron meg kell szerez­nie az állást, az odáig vezető útra (módra) is figyeljen. Minden ese­ményre, zajra koncentráljon. Ha az interjúztató feltesz egy kérdést, ne az előre bemagolt válasz villanjon be, a helyzetnek megfelelően rea­gáljon. Ehhez figyelnie kell az in- teíjúztató rezdüléseire: gesztusai­ra, hanglejtésére, a stílusára, arra, hogyan teszi fel a kérdést. Az inteijúztató rövid, tárgyilagos kérdést szegez önnek? Hasonló hangnemben válaszoljon: ne le­gyen kunért, hűvös, csak objektív és informatív. A legtöbb állásinter­jú formális, érzelemmentes. Ám olyan is előfordul, hogy a beszélge­tés oldott légkörben zajlik, a sze­mélyes jellegű kérdésekre ilyenkor lazán válaszoljon, mindig adva ön­magát. A felvételi kérdezz-felelek olyan, mint egy labdamenet: az in- teíjúztató adogat, ön pedig szépen visszaküldi a feldobott labdát - vá­laszt - a térfelére. A görcsös megfelelési kényszer sokszor épp az ellenkezőjét hozza ki a jelöltből: nem lehengerel, csak hebeg-habog az állásinteijún, nem tudja, hogy mit feleljen, amit szíve szerint mondana, vagy amit az esze diktál. Ha valamit nem ért, kérdezzen vissza, de ne terelje el a beszélgetést. A visszakérdezéssel ráadásul azt sugallja a HR-esnek, hogy érdeklődik a munka iránt, komolyan veszi a megmérettetést is. A felvételi procedúra lényege, hogy a személyzetis sok jelentkező közül kiválassza azt, aki a cég által előírt követelményeknek, elvárá­soknak egyaránt megfelel. Egy rö­vid beszélgetésből nyüván nem de­rül ki, hogy pontosan milyen ön, de rálát a jellemére, viselkedésére, fel tudja mérni a reakcióit, ebből pedig meg tudja állapítani, hogy a vállalat számára hasznos és érté­kes munkaerő lehet. (H) ALLASAJANLAT ♦ Magyarországi kórház magas fizetéssel magyarul beszélő szakorvosokat, és szakképzett egészségügyi ápolókat keres. Jelentkezés: medicalasistent@yahoo.com 0036/30 755 0432. BR-8-15363 ♦ Orchidea szálloda*** Nagy- megyeren recepcióst és pincért keres. Alapfeltétel: számítógép-ke­zelői ismeret és egy idegen nyelv. Jelentkezni személyesen a hotel recepcióján. Tel.: 031/5919 001, -002. BR-8-15385 Felveszünk üzletvezetőt/-nőt Pozsony belvárosi exkluzív üzletünkbe. Feltétel: megbíz­hatóság, szlovák és magyar nyelv ismerete. Érdeklődni a 0903/446 226 telefonon. BR-8-15516 A DMK Slovakia Kft., Duna- szerdahely, munkát kínál HOL­LANDIÁBAN. Tájékoztatás: 031/5527 322, 0902/554 892, hé.: -pé.: 9-től 17 óráig. BR-8-15398 Határozott, agilis irodai ügy­intézőt keres komáromi a NEXT irodaházban működő Angol Nyelviskola. Önéletrajzo­kat a következő címre kérjük: laszlo. gorog@facetoface. hu BR-8-15488 ♦ Gyakorlattal rendelkező pincért keresünk Dunaszerdahelyre. Tel.: 0905/714 784. BR-8-15531 Dolgozzon otthon! Legyen ön­maga főnöke! Bővebben: www.members.wellbizcenter.com/HBL BR-8-15523 ♦ Webfejlesztőt keresünk teljes munkaidőre. Főbb elvárások: HTML, PHP, MySQL alapos isme­rete. job@zoxo.sk BR-8-15491 Kiemelkedő fix + jutalék kere­seti lehetőséggel utazó üzlet­kötőket keresünk kreatív angol nyelvi oktatócsomag értékesí­tésére. Önéletrajzokat a követ­kező címre kérjük: laszlo. gorog@facetoface .hu BR-8-15489 ♦ Shell étterem Hegyétén felvesz szakácsnőt. 0948/084 084. BR-8-15387 ♦ Ön úgy érzi eleget keres? Vál­toztatni szeretne? Bizonyítottan működő, Lépésről Lépésre Rend­szert kínálunk Önnek. Ez az Ön járműve, még Ma foglaljon helyet: http://www.SuccessElements.net BR-8-15370 ♦ Fafeldolgozó üzembe munka­erőket felveszünk. Jó kereseti le­hetőség. Szállást biztosítunk. Tel.: 0905/485 162. GA-237 BRAMLAGE VELKY MEDER A kozmetikai ipar számára műanyag csomagolásokat gyártó külföldi RPC Bramlage Kft., Nagymegyer, cégmunkatársakat keres az alábbi munkahelyekre: a logisztika vezetőjének helyettese. Munkahely: ■ Nagymegyer. Munkaviszony: s főállás. Kínált fizetés: ■ megegyezés szerint. Belépés: ■ azonnal. Feltételek: ■ közgazdasági irányzatú felsőfokú végzettség, ■ folyékony németnyelv-ismeret, az angol előny, ■ felhasználói szintű számítógép-felhasználói ismeretek, SAP - előny, n 2 év szakmai gyakorlat. Az életrajzot német nyelven az alábbi e-mail címre kérjük: matlakova.e@pc-bramlage.sk Szakmunkásokat keresünk: ■ hidraulikus és pneumatikus berendezések - hidraulikus szelepek karbantartója ■ villanyszerelő ■ présbeállító Munkahely: » Nagymegyer. Munkaviszony: » főállás. Kínált fizetés: ■ megegyezés szerint. Belépés: b megegyezés szerint. Feltételek: m középfokú szaktanintézet, érettségi nélkül, szakirány: gépészet, elektrotechnika, gépbeállító-szerszámlakatos ■ 2 év szakmai gyakorlat. Az életrajzot az alábbi e-mail: matlakova.e@pc-bramlage.sk vagy postacímre kérjük: RPC Bramlage Veľký Meder s. r. o. Okočská 74,932 01 Veľký Meder BP-8-14946 KARRIER A reklámosztály melléklete. Szerkesztő: Szabó László, tel.: 02/59 233 441 Levélcím: Karrier, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava

Next

/
Thumbnails
Contents