Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-17 / 291. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 17. www.ujszo.com RÖVIDEN A túlárazok első feketelistája Pozsony. A Szlovákiai Fogyasztók Szövetsége internetes honlapján (www.pravaspotrebitela.sk) közzétette az első feketelistát azon társaságokról, amelyek a szövetség szerint indokolatlan mértékben növelték egyes termékeik árát, egyelőre hat társaságot találtak. Szerepel a listán a diószegi Tevel szálló, a galántai Taverna étterem, a besztercebányai Národný dom szálló, a poprádi U Petra hentesüzlet, valamint a trencséni Kaufland és a Pavlo gimnasztikái klub. A társaságok cáfolják, hogy indokolatlanul emeltek árat, kihasználva az eu- róra való átállást. Állítják, az emelés az inflációt figyelembe véve indokolt volt, Már régóta nem emeltek árat, illetve a szövetség a felmérésnél több fontos tényezőt is figyelmen kívül hagyott, (hn) Fico mindent vinne Pozsony. Ha decemberben rendeznék a parlamenti választásokat, akkor a jelenleg is kormányzó Smer nyerne, a szavazatok 48%-ával. Második helyen a nacionalista nézeteiről ismert Ján Slo- ta vezette Szlovák Nemzeti Párt végezne, 13,2%-kal. Az SDKÚ 11,7 százalékot kapna. Legalábbis ez derül ki a smeres irányítás alatt álló statisztikai hivatal legutóbbi felméréséből. A Magyar Koalíció Pártja 8,6 százalékot szerezne, ami 13 képviselői helyet jelent a mostani 20 helyett. A legkisebb kormánypárt, a Vladimír Mečiar vezette HZDS a voksok 7,6, míg a KDH 7,2 százalékát szerezné meg. (SITA) Belenézhetünk Radičová zsebébe Pozsony. Iveta Radičová, az ellenzék közös elnökjelöltje csak közjegyző által hitelesített ajándékozási szerződéssel fogad el adományokat a választási kampányára, melyeket egy nyilvános számlán helyez el. Az ajándékozási szerződés letölthető az elnökjelölt honlapjáról. Radičová nem hivatalos kampányát eddig 100 ezer koronával (3319,4 €) támogatta az SDKÚ. Ivan Gašparovič jelenlegi köztársasági elnök nem nyit nyilvános bankszámlát, és nem tájékoztat az 5000 korona (166 €) feletti adományokról - erre egyébként a törvény nem kötelezi. (SITA) Hogyan tett szert vagyonára a nemzetiek vezére? Dostál feljelentette Slotát ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Beadvánnyal fordult a főügyészséghez Ondrej Dostál, a Polgári Konzervatív Párt (OKS) al- elnöke mivel azt gyanítja, Ján Slo- ta, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke törvényellenesen tett szert vagyonára. Az ügyészségtől azt kéri, vizsgálják meg, hogy Slota nem követett-e el adócsalást vagy más gazdasági bűncselekményt. A héten napvilágra került értesülések szerint Slota vagyona eléri a 8,6 millió koronát (285,4 ezer €). Ha ezt az összeget levonjuk hivatalos keresetéből (14,4 millió korona), akkor Slotának nem egész 19 • év alatt, amióta belépett a politikába, hatmillió koronát (199,2 ezer €) kellett volna elköltenie. Ez havi 30 ezer koronát (995,8 €) jelent. Bár az SNS elnöke nem akar nyüat- kozni anyagi helyzetéről, azt beismeri, hogy vagyonának egy részéhez jóval a piaci ár alatt jutott hozzá - állítólag mindig ismerőseinek köszönhetően. Például Bentley Continental luxus gépkocsijának piaci ára hatmillió korona (199,2 ezer €), Slota viszont azt állítja, csak 2,5 milliót (86,3 ezer €) fizetett érte. Dostál ezeket a nyilvánosságra került információkat is csatolta beadványához. „Nyilvánvaló, hogy Slota titkolja, miből fizette ki autóit, jachtjait, motorkerékpárjait. Vagyonának értéke jelentősen túllépi keresetét, ezért felmerül a gyanú, hogy tulajdonának egy részéhez törvényellenesen jutott hozzá” - nyilatkozta a konzervatívpolitikus. Jana Benková, az SNS szóvivője már korábban leszögezte, az OKS alelnökének megnyilvánulásait az SNS nem fogja kommentálni. Slota tegnap azt mondta: „ez az ember végképp nem érdekel”. (dp,s) Karrierpályára terelik a tanárokat, és az agresszív diákok miatt megkapnák a hivatalos személy státusát Kreditrendszer vár a tanárokra Pozsony. Ján Mikolaj oktatási miniszter folyamatos képzéssel motiválná a pedagógusokat, a továbbképzéseket az iskola fenntartója vagy a munkaadó fizetné. ÚJ SZÓ-HÍR A tanárok státusa is megváltozna, a jövőben ők is hivatalos személynek számítanának - a miniszter szerint a tanárokat ez az egyre gyakoribb iskolai agressziótól lenne hivatott megvédeni. Hivatalos személynek jelenleg például a parlamenti képviselők, bírók, a miniszterek, polgármesterek, rendőrök, közjegyzők, erdőőrök minősülnek. A minisztérium pedagógiai alkalmazottakról szóló törvénytervezete négy karriercsoportba sorolná a tanárokat. Elsőbe a kezdő tanárok és kezdő szakalkalmazottak (iskolai logopédus, pszichológus, szociális tanár) tartoznának, a másodikba a gyakorló pedagógusok, a harmadikba az első attesztációt végzett tanárok. Az at- tesztáció egy szakvizsgából és egy szakdolgozat megírásából áll majd. A negyedik karrierfokozatba a második attesztációt elvégzők kerülnek. A vizsgáztatást a kijelölt állami közoktatási és felső- oktatási intézmények végezhetik majd. Kredit jár majd a tanárnak, ha szerzője egy használatban lévő tankönyv előkészítésében, szakmai konferenciákon vesz részt és szervez, külföldi tanulmányúton képezi magát, szaklapokban publikál stb. Hét évente egy tanár legfeljebb harminc kreditet gyűjthet össze. Ha viszont egy kreditet sem gyűjt, egy karrier fokozattal lejjebb kerül, ami megmutatkozik majd a bérezésén is. Ugyanis a karrier osztályokba sorolás alapján bérkiegészítés jár majd, az első attesztáció után 15%-os kiegészítés járna. Az oktatásügyben dolgozók szakszervezete nincs megelégedve a kidolgozott törvénnyel, ugyanis az új rendszer nem venné figyelembe a pedagógusok eddigi aktivitásait, tehát új lappal indítana. Tegnap Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter azt ígérte, hogy a törvény életbe lépésével, tehát szeptembertől automatikusan az első attesztációt végzettek közé sorolják az első kvalifikációs vizsgával rendelkező tanárokat. A szakszervezet elnöke, Ján Gašperan szerint elfogadhatatlan, hogy egy tanár akár vissza is essen egy rosszabb A továbbképzéseket kihagyó tanár egy karrierfokozattal lejjebb kerülne, ami megmutatkozik majd a bérezésén is. osztályba, ha nem szerez megfelelő számú kreditet. Gašperan úgy véli, töhb iskolai aktivitásért kellene krediteket adni, többek között az iskolai tantervek előkészítéséért is. A tárca módosítaná a felsőoktatási intézmények rendelkező törvényt is. Ha elfogadja a parlament is a javaslatot, május derekától már a szlovákiai székhellyel rendelkező külföldi iskolák is ugyanolyan mértékben igényelhetnek állami támogatást, mint a hazai egyetemek, főiskolák. A tervezettel a konkurencia növekedését és a diákok mobilitásának elősegítését szeretné elérni. Mikolaj beavatkozna a magániskolák gazdálkodásába is. Az iskolák gazdálkodásáról szóló módosítás értelmében a magán- és egyházi intézmények a szülőktől beszedett tandíjból csupán olyan tételeket finanszírozhatnak, mint az állami támogatásokból. Ilyen költségeknek számítanak a bérek, a segédeszközök modernizációja. A tandjíból nem téríthetnék a bérleti díjakat, és nem használhatnák épület vásárlásra sem. A magániskolák egyesületének elnöke, Ľubomír Straka szerint a minisztérium róluk dönt nélkülük. Az elnök szerint ezzel a lépéssel indokolatlanul avatkozik a tárca az iskolák kompetenciájába. A javaslatok is már a kormány előtt vannak, a tárcaközi egyeztetés befejeződött. (jéem) Az adott naptári évben fennmaradt szabadságot a munkaadó nem köteles kifizetni Általában 5 nap vihető át a szabadságból az új évbe ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Sok munkahelyen szinte rendszeres gyakorlat, hogy az év közben ilyen-olyan okokból felgyülemlett szabadságot az emberek év végén veszik ki. Az adott naptári évre szóló szabadságot ajánlatos az adott évben kimeríteni. Ha erre nem volt mód - például hosszabb ideig táppénzen volt az illető - a munkaadó köteles az alkalmazott számára lehetővé tenni, hogy a következő év végéig meríthesse szabadságát. Ugyancsak sok helyen gyakorlat, hogy a munkáltató meghatározza, mennyi nap „vihető át” az adott évre járó szabadságból a következő évre, s azt meddig kell kimeríteni. A legtöbb munkahelyen ez általában öt nap, s általában március végéig ki kell kivenni a „régi” szabadságot. Noha a munkatörvénykönyv az ilyen „átvitelt” lehetővé teszi, nem kellene eleve ezzel a variánssal számolni, vélik munkajogászok. Az adott naptári évben fennmaradt szabadságot a munkaadó nem köteles kifizetni. Általában csak abban az esetben szokták - és kell - ezt megtenni, ha az alkalmazott munkaviszonya véget ér, mielőtt még kimeríthette volna egész szabadságát. Esetleg akkor, ha a „régi” szabadságot a következő naptári évben sem sikerül objektív okok miatt kimeríteni, azonban ezt is csak abban az esetben szokta a munkáltató megfizetni, ha ez több mint négy hét, ilyen eset azonban a gyakorlatban nagyon ritkán fordul elő. Ha az adott évre járó szabadságot az anyasági vagy gyermekgondozási szabadság megkezdése miatt nem tudja az alkalmazott kimeríteni, a fennmaradó részt a munkáltató a gyermekgondozási szabadság letelte után köteles kiadni. A munkáltatónak joga van - a munkavállalók képviselőivel való megegyezés után - ún. üzemi vagy tömeges szabadságot elrendelni, ezt leginkább a gyárak szokták megtenni gyártási, átszervezési okokból. Ha a szabadságot az adott munkavállaló több részben veszi ki, legalább az egyik résznek legkevesebb két hétből kell állnia, kivéve ha a munkáltató és a munkaadó között más egyezség születik. A törvények szerint minden alkalmazottnak évente legalább négy hét (20 nap) szabadság jár, 15 ledolgozott év után már öt hét, azaz 25 nap. Vannak cégek azonban, amelyek a törvény által garantált szabadságon kívül is nyújtanak alkalmazottaiknak „plusz napokat”, azaz az alkalmazott gyakran 30 nap éves szabadságra is jogosult, munkaadótól függően. Más a helyzet a pedagógusoknál: ők a nekik járó éves szabadságot általában a szünidőkben kötelesek kivenni - azaz az általános vélekedéssel ellentétben ők nem „vakációznak”, mint a diákjaik, hanem rendes éves szabadságukat töltik. Ha az alkalmazott év közben vált munkahelyet, akkor minden munkahelyen a nekijáró éves szabadság arányos részére van joga. Szabadságra akkor jogosult valaki egy adott munkahelyen, ha már legalább 60 napot ledolgozott. Speciális, de a napokban viszonylag gyakran előforduló helyzet lehet - a gazdasági válsággal összefüggésben - ha a munkáltató hosszabb tömeges szabadságot rendel el, mint amennyi az előzetes egyezség volt, s az alkalmazottnak esetleg már elfogyott az adott évre járó szabadsága. Az ilyen esetekben a munkaadó az alkalmazott átlagbérének 60 százalékát köteles erre az időszakra kifizetni, ha erről előzőleg megegyezett a munkavállalók képviselőivel. Ha nincs egyezség, akkor az egész átlagbér nagyságának megfelelő bérpótlék jár a munkavállalónak, akinek természetesen - üzemi szabadság lévén - ugyanúgy nem kell megjelennie a munkahelyén, mint azoknak, akiknek még volt szabadságuk, s azt merítik, (sán, sm) A boltok azt állítják, egyelőre nem csökkent a forgalmuk a pénzügyi válság miatt; a piaci elemzők szerint az idei az utolsó gazdagabb karácsony A válság miatt idén hamarabb kezdődnek az év végi végkiárusítások Nyakig ajándékban (ČTK-felvétel) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A boltok és üzletláncok többsége állítja, nem érzékelik, hogy a pénzügyi válság miatt csökkent volna a forgalmuk, bár beismerik: az eladást elősegíti a karácsonyi szezon és a hamarosan kezdődő kiárusítások, leárazások. A szokásos év végi kiárusítások a válság miatt idén valamivel korábban kezdődnek, de nem mindenhol. A forgalom visszaesését a különböző leárazásokkal próbálják megelőzni. „Minden hónapban olcsóbban adunk bizonyos termékeket, ezért nem észlelünk forgalomcsökkenést” - árulta el Veronika Farbová, az Envy Store üzletlánc képviselője. Mária Tóthová, a cipőket árusító Reno hálózat képviselője azt mondta, a karácsonyi kiárusításokat már novemberben megkezdték. A Bat’a üzlethálózat viszont még vár a leárazásokkal. „Enyhén csökkent ugyan az eladás, de nehéz megmondani, hogy a pénzügyi válság vagy az enyhe tél miatt” - szögezte le Radovan Klimáček, a Baťa Slovensko igazgatója. Néhol már olcsóbb az áru A Kaufland hálózat számol azzal, hogy a válság miatt az emberek óvatosabban költekeznek. Martin Gärtner, a hálózat szóvivője elmondta: az eladást a megfelelő üzleti stratégia segítheti. A Kaufland már ezekben a napokban 50 százalékkal olcsóbban kínál néhány terméket. A Tesco nem érzékelt változást, jelentősebb kiárusításra ezért csak az ünnepek után készül. „Az emberek tapasztalataink szerint körülbelül ugyanannyit vásárolnak, mint egy évvel korábban” - tette hozzá Gabriel Točka, a Tesco sajtóosztályának munkatársa. A pénzügyi válság egyelőre az elektronikai cikkek és háztartási berendezések iránti keresetre sem volt hatással. Laura Ondrášiová, a Nay szóvivője leszögezte: az elektronikai cikkek az idei karácsony előtt is rendkívül keresettek. Hasonlóan nyilatkozott az Electro World marketing menedzsere, Darina Ostro- lúcka is. Szerinte a termékeik iránti jelentős érdeklődés elsősorban annak köszönhető, hogy nemrég léptek be a szlovák piacra, a vásárlók pedig kíváncsiak a kínálatukra. „Ünnepek előtt nem terveztünk jelentősebb leárazásokat” - árulta el Ostrolúcka. Kiárusítás csak az ünnepek után lesz. Nem csökkent az internetes vásárlás sem. „Nem tapasztaltunk visszaesést” - mondta Jitka Součková, a Hej.sk oldal menedzsere. Szerint a pénzügyi válság éppen az online áruházaknak segíthet, hiszen az emberek a kiadások megtakarítása miatt előnyben részesíthetik a világhálón való vásárlást. Kevesebben vesznek fel gyorshitelt ajándékra A lakosság többsége átlagosan 3 ezer koronát (közel 100 c), rakott félre ajándékokra, az emberek egyharmada maximum hatezer koronát (közel 200 €), egy hetede pedig 10 ezer koronát (331 €) szándékozik ajándékokra költeni. Lesznek viszont olyanok is, akik eladósodnak, mert vesznek ajándékokat - derül ki a GfK Slovakia ügynökség felméréséből. A Terno piackutató ügynökség analitikusa, Ľubomír Dra- hovský viszont úgy gondolja, hogy az ideivel véget ér a gazdag karácsonyok időszaka. „Az emberek már óvatosabbak az ajándékvásárlásnál, jobban megfontolják, hogy mire költenek és mire nem” - magyarázta Drahovský. A szlovákiai vásárlók magatartása tehát eltér a magyarországi, vagy a csehországi vevőkétől, akik sokkal kevesebbet költenek, és azt is a karácsony utáni végkiárusításokig halasztják. Nem véletlen, hogy több magyar és cseh üzletben az eladás növelése érdekében már karácsony előtt megkezdték a jelentős leárazásokat, (dem, s)
