Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-16 / 290. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 16. Közélet 3 Három évszázadon keresztül, három országban fizettünk vele, hétévnyi „pengős” szünettel - hol felülbélyegezték, hol leértékelték, hol meg „gyorsan" bevonták Száztizenhat év után mondunk búcsút a koronának Osztrák-Magyar Monarchia Csehszlovák (Szocialista) Köztársaság 1892-1920 Csehszlovák Köztársaság 1920-1930 V ,|i STOKOKU.N 1931-1939 Magyar Királyság 1938-1945 116 év százasai Először 1892-ben lehetett vele fizetni, utoljára 2009. január 16-án fogadják el tőlünk az üzletekben. Tizenhat nap múlva itt a közös uniós pénz 100 euró a rögzített árfolyamon 3012,6 koronát ér Rövid koronatörténet *♦ három országban (Magyarország, Csehszlovákia, Szlovákia), háromféle rendszerben (monarchia, köztársaság, diktatúra) volt használatos az 1938-ban visszacsatolt területeken a koronát a pengő váltotta fel “♦ a pozsonyi és nyitrai magyarok 1938 és 1945 között is koronát használtak-» háromszor bélyegezték felül: 1919-ben, 1939-ben és 1993-ban *♦ egy százasért 3 eurót és 32 centet kapunk 1953-1967 1961-1993 ,s .fTfTfHjfk « s mri KORÚ! 1989-1990 Szlovák Köztársaság 1993-2008 [~# Forrás: eurotopshop.sk, wikipedia.org, Sme/K2, szöveg/MSz Pozsony. A napokon belül Szlovákiában is bevezetendő euró történelmi fizetőeszközt vált fel: már déd- szüleink is koronában számolták bevételeiket és kiadásaikat. Az osztrákmagyar, a csehszlovák és a szlovák állam pénzneme is a korona volt. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A korona története a 19. század végére nyúlik vissza, amikor a világot sújtó ezüstválság miatt új pénznem bevezetését tervezték a közös monarchiában. A század végéig az osztrák-magyar fizető- eszközök - akárcsak a világ többi pénzneme - ezüstalapúak voltak, ám mivel a nagyarányú ezüsttermelés miatt csökkent a fém értéke, egyre több államban váltottak aranyalapú fizetőeszközre. 1891-ben Wekerle Sándor pénzügyminiszter terjesztette elő az aranyvaluta bevezetésének javaslatát. Ennek két fő vonása az ezüstalapról aranyalapra való áttérés és az állam fedezetlen pénz- kibocsátásának megszüntetése volt. 1892-ben törvény született az új, aranyalapú pénznem bevezetéséről, de csak 1900. január 1-jétől lett kötelező a koronában való számítás. A korona az 1750 óta használatban lévő ezüstalapú forintot váltotta fel. 1918 novemberében, a Monarchia első világháborút követő felbomlásával megindult az utódállamok önálló pénzkibocsátása, mely az osztrák-magyar korona forgalmának visszaszorulásához, majd megszűnéséhez vezetett. Egy korona 100 fillérre oszlott. Megbélyegzett pénzek Az első világháború után az utódállamok fokozatosan bevezették saját pénznemüket, a csehszlovák vezetés a korona név megtartása mellett döntött. Hasonlóan döntött az osztrák és a magyar vezetés is, ám ezekben az országokban a gyorsuló infláció miatt a 20-as években megváltak a koronától. Előbbiben a schilling, utóbbiban a pengő váltotta fel az eredeti fizetőeszközt. 1919-től Csehszlovákiában a felülbélyegzés által megkülönböztetett osztrák-magyar koronák voltak használatban, a saját pénzek nyomását a „megbélyegzett” bankjegyek nagyarányú hamisítása gyorsította meg. A korona a két világháború között nem értéktelenedett el, a nagy világgazdasági válságot is túlélte. Ugyanígy túlélte az 1939-es impériumváltást is: az önálló, Tiso-féle Szlovákia pénzneme a szlovák korona lett, a Cseh-Morva Protektorátus néven a Harmadik Birodalomba olvadó területeken pedig a protektorátusi koronák voltak használatosak. 1938 novemberében Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek nagy részét visszacsatolták Magyarországhoz, itt a háború végéig és az újabb országhatár-változásig - hét évig - a pengő váltotta fel a koronát. A pénzváltás hátrányosan érintette a visszacsatolt területen élőket, ugyanis az átváltási árfolyam a korona-pengő piaci árfolyama alatt volt. Nem ez volt viszont az utolsó eset, amikor a lakosság a pénzváltással pórul járt. Az 1945-ig használt papírpénzeken több nyelven is fel volt tüntetve a bankók értéke - így volt ez az osztrák-magyar és az első csehszlovák koronákon, valamint a két világháború között a pengőkön is. 1945 ebben is fordulópontot jelentett. Pengő után újra korona 1945 után Dél-Szlovákiába is visszatért a korona, melytől az 1948 februárjában hatalomra kerülő kommunisták sem váltak meg. A vörös puccs után a Csehszlovák Kommunista Pártnak az országban található kettősség hatásaival kellett megbirkóznia: az állandó piac biztosítani tudta az alapélelmiszer-ellátást, viszont a szabad piacon a termékek ára nyolcszor magasabb, de a minőségük is sokkal jobb volt. A kommunista vezetés az egyre nagyobb forráshiányt pénzreformmal kívánta megoldani. 1953. június 1-jén pénzváltásra került sor az országban, az új bankjegyeket a Szovjetunióban nyomtatták. A változtatást nagyon gyorsan előkészítették, és titkos volt az utolsó pillanatig, néhány információ azonban kiszivárgott, pánikot keltve ezzel az emberek között. A reform előtti utolsó napon Csehszlovákia akkori államfője, Antonín Zápotocký beszédet tartott, s szigorúan elutasított minden lehetséges pénzreformot, ezzel elcsendesítve a polgárokat. Tudta, hogy hazudik, mert másnap megkezdődött a pénzváltás. A következő napon azok a lakosok, akik nem kerültek rá a „kapitalista személyek” listájára, június 1-je és 6-a között kicserélhették pénzüket 300 új koronáig (5 régi ért 1 új koronát). 300 korona felett az átváltási árfolyam 50:1 volt. A „reformra” így azok fizettek rá a legjobban, akik vagyonuk nagy részét készpénzben tartották. Minden biztosítási értékpapír, államkötvény és egyéb kereskedelmi papír elvesztette értékét. A lakosok nagy részének gazdasági helyzete megromlott a pénzváltást követően, az ország több nagyvárosában tüntetésekre és petíciók írására is sor került. A pénzreformmal a kommunista vezetéshez közel állók jártak a legjobban, akik idejében megváltak készpénzben tartott vagyonuktól. Az 50-es, 60-as években atipikus bankjegyeket is kiadtak: többek között három- és huszonötkoronás papírpénzeket. Az egyik leghosszabb ideig forgalomban lévő papírpénz a zöld színű százkoronás volt, melyet 1961 és 1993 között használtunk. A 80-as évek második felében új bankjegyszériát nyomtatott a nemzeti bank, ám mivel az 1989 októberében bevezetett új százkoronáson Klement Gottwald arcképe volt, az új bankót pár hónappal a bársonyos forradalom győzelme után bevonták, s a következő években ismét a kohászt és a gabonakévés fejőnőt ábrázoló, 1961-es százkoronás volt használatban. Cseh és szlovák korona A csehszlovák korona 1993. január elsején átadta helyét a két utódállam pénzének. Amint az várható volt, a szlovák korona heteken belül számottevően vesztett értékéből a cseh fizető- eszközzel szemben. A váltást követő hónapokban ismét felbélyegzett papírpénzek voltak használatban. A legnagyobb címletű csehszlovák bankjegy a 80-as évek végéig az 500-as volt, ezt követően a Bedrich Smetana zeneszerző arcképével díszített kék ezres lett a legmagasabb értékű. 1993 után mindkét utódállamban az ötezres lett a legmagasabb címletű bankó. 16 évnyi monetáris függetlenség után Szlovákia 2009. január elsejétől megválik a koronától, melyet a közös, tíz évvel ezelőtt életre hívott európai fizető- eszköz vált fel. (-MSz) Kedd 477 Dél felől továbbra is enyhe levegő áramlik Közép-Európába. Jobbára borult, keleten felhős lesz az égbolt, s helyenként kevés eső is várható. Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon nlvasható. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony borult 3’ 6' eső 3” 6” borult 3” 6° Nyitra borult 4" 6° eső 3" 5' borult 3“ 6° Dunaszerdahely borult 4" V eső 3° 6» telhős 3“ 6” Komárom (elbős 4" V eső 4° 6" telhős 3° r Ipolyság telhős 4" 6” eső 4° 5" eső 2° 6” Rimaszombat lelhős r 4' eső 1* 4" felhős r 6" Kassa telhős 0° 4“ borult 3° 8“ időnként eső 2“ 6" Királyhelmec borult 0° 5° felhős V 5° felhős 3° 6° Besztercebánya felhős 3" 5" eső 1° 3' időnként eső r V Popráő változóan felhős-3° 5' felhős 0“ ■4*i Időnként esg HSl-r 3° IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN Štrbské Pleso 80 cm »m Ctiopok Juh - Srdiečko 70 cm Čertovica - STIV 60 cm Chopok Juh-Kosodrevina 60 cm Skicentrum Čertovica 50 cm elentás a szlovákiai sípályákról Chopok Sever - Záhradky 50 cm Chopok Sever - Otupné 50 cm Chopok Sever - Biela Púf 50 cm Roháče - Spálená dolina 45 cm Skalka pri Kremnici 40 cm Szerda Jobbára borult ég, sokfelé csapadék. Széf: OK, 5-30 km/h, Csütörtök Túlnyomóan borult idő, helyenként eső, a hegyekben havazás. Szél: ÉNY-É, 10-25 km/h, Borult égbolt, s mindenütt eleredhet az eső, néhol havas eső. a hegyekben hé lehet. Szél: É, 10-20 km/h. A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva f szél * melegfront »ciklon Pozsony 07.36 Pozsony 15.56 Pozsony 275 apad-*- hidegfront okkiúziósfront v anticiklon Besztercebánya 07.30 Besztercebánya 15.46 Komárom 125 apad Készíti az SHMÚ Kassa 07.22 Kassa 15.37 Párkány 70 apad
