Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-02 / 278. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 2. Külföld 9 Fej-fej melletti eredmény a két legnagyobb között - az RMDSZ jobban szerepelt a vártnál - Markó Béla legyőzte Kincses Elődöt Romániában még minden lehetséges Mircea Geoana (balra) szocdem pártvezér, aki nagyon szeretne kor­mányfő lenni, a mobiltelefon rabja lett. Traian Basescu államfő ásíto- zik, mert már nagyon unja, s előre közölte: nem hajlandó Geoanát megbízni a kormányalakítással. A sokatmondó felvétel a tegnapi ro­mán nemzeti ünnepen készült. (SITA/AP-felvétel) Bukarest. Az RMDSZ már nem a mérleg nyelve, és akár el­lenzékbe is szorulhat. Most a miniszterelnök harmadik he­lyen végzett pártja lehet a ki­rálycsináló, de a szociálde­mokratákkal kötendő koalí­ció a posztjába kerülne, a demokrata-liberálisokkal pedig egyszer már szakított. ÖSSZEFOGLALÓ Hektikusan alakult tegnap a sza­vazatok összeszámlálása Románi­ában, a választások első két helye­zettje többször is helyet cserélt, ami jelzi, mennyire szoros volt a ver­seny. Este, 99,62 százalékos fel­dolgozottságnál ismét átvette a ve­zetést a Mircea Geoana vezette Szociáldemokrata és a Konzervatív Párt szövetsége (PSD-PC): a vok- sok 33,09 százalékát nyerte el. Tra­ian Basescu államfő pártja, a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) 32,34 százaléknál tartott. Taricea- nu kormányfő pártja, a Nemzeti Li­berális Párt (PNL) tartotta harma­dik helyét 18,57 százalékkal. A Romániai Magyar Demokrata Szö­vetségre (RMDSZ) adott voksok aránya 6,18 százalék volt. A szenátort helyekért folytatott küzdelemben a PSD-PC 34,12, a PD-L pedig 33,57 százalékkal rendelkezett. A PNL 18,75, az RMDSZ 6,41 százalékot szerzett. Nagyon fontos a szélsőségesek ve­resége: a Nagy Románia Párt és a Steaua-tulajdonos Gigi Bečali el­nökölte populista Új Generáció nem került be sem a képviselőház­ba, sem a szenátusba. Kérdés, hogy a három nagy párt­ból melyik kettő alakíthat kor­mányt, mivel a hárompárti nagy- koalíció a gazdasági válság ellenére is elképzelhetetlen. Ami biztos: az előző választásokkal ellentétben most nem az RMDSZ, hanem a PNL lehet a királycsináló. A PNL eddig éppen az RMDSZ-szel kormányzott kisebbségben, miután 2007-ben szakított a PD-L-lel. Ha a liberális demokraták nyerik a választást, úgy a hozzájuk ideológiailag köze­lebb álló nemzeti demokratákat kérhetik fel koalíciós partnernek. Csakhogy kettejükkoalíciójatavaly felbomlott, és a szakításhoz vezető, jórészt személyes okok most is fennállnak. Felmerülhet a PNL és a szociáldemokraták közös kor­mányzása, annál is inkább, mert a kisebbségi Tariceanu-kabinetet eddig kívülről támogatták a szoci­áldemokraták. A PNL szavazói vi­szont nem szívesen vennék ezt a koalíciót. A Székelyföldön és a szórvány­ban is jól szerepeltek az RMDSZ je­löltjei, akiknek zöme a magyarság számarányának megfelelő ered­ményt ért el, de meglepetések is születtek az új rendszer miatt. Hargita megyében már a helyi választási iroda szülte végleges eredményei is megerősítik, hogy a kiosztásra váró hét mandátum kö­zül hatot az RMDSZ jelöltjei nyer­tek meg úgy, hogy saját választóke­rületükben megszerezték a szava­zatok többségét. Kovászna megyé­ben a hat kiosztásra váró mandá­tum közül öt esetében az RMDSZ je­löltjei megszerezték a voksok több mint felét. Maros megyében simán győzött Markó Béla, aki majdnem 90 százalékos feldolgozottságnál a szavazatok 65,13 százalékát birto­kolta. Vele szemben indult Kincses Előd független jelölt is, aki a voksok 6,31 százalékát gyűjtötte össze. Meglepetésnek számít, hogy az immár több parlamenti cikluson keresztül szenátort posztot betöltő Eckstein-Kovács Péter helyett az ugyancsak RMDSZ-es Szeditek Lenke képviseli majd Kolozs me­gyét a szenátusban. A tizenkét éve megszakítás nélkül hatalmon lévő RMDSZ-re ezúttal nincs szüksége egyik pártnak sem ahhoz, hogy kor­mányt alakítson. Persze, az RM­DSZ tehet stabilizáló erő bármely kormányban, (mti, index.hu, ú) Összeállt az új nemzetbiztonsági csapat is Hillary Clinton lesz Obama külügyminisztere ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Korábbi vetély- társát, Hillary Clinton szenátort kérte fel külügyminiszterének Ba­rack Obama, a védelmi miniszter Robert Gates marad. Mindezt a megválasztott amerikai elnök je­lentette be tegnap. Obama Chica­góban ismertette nemzetbiztonsá­gi kabinetjének tagjait. Közölte, az a szándéka, hogy megújítsa Ameri­ka nemzetközi vezető szerepét Ge­orge Bush nyolcévi elnöksége után. A CNN szerint Obama csapata a kö­vetkező 60 napban segít Clinton­nak adományokat gyűjteni, hogy rendezhesse az elóválasztási kam­pányban felhalmozott mintegy 6,5 mülió dolláros tartozását. Obama barátjának, tanácsadó­jának és kemény korábbi vetélytár- sának nevezte Clintont. Hangsú­lyozta, hogy Clinton teljes bizalmát élvezi, meg kell újítani az USA dip­lomáciáját és szövetségi viszonyait. Gates - aki két éve áll a Pentagon élén, és már az idősebb Bush elnök­sége idején a CLA igazgatója volt - az első olyan védelmi miniszter, aki egy új elnök hivatalba lépésével megtarthatja pozícióját. Obama azt mondta, új küldetést ad a Pen­tagonnak: az iraki háború befejezé­sét. Át kell csoportosítani a forráso­kat, a terror elleni háborút ott kell befejezni, ahol elkezdődött: Afga­nisztánban. Obama bejelentette: az igazság­ügy-miniszteri posztot Eric Holder kapja, a belbiztonsági miniszteri tisztségre Janet Napolitano arizo­nai kormányzó, korábbi szövetségi ügyész számíthat. James Jones nyugalmazott tábornok, a NATO egyesített erőinek egykori főpa­rancsnoka pedig nemzetbiztonsági főtanácsadó tesz. (MTI,ú) Csillagháborús tervekkel vádolják az USA-t Moszkva űrháborúval riogat ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az orosz rakétákat szükség szerint úgy alakítják át, hogy védettebbé tegyék őket az amerikai rakétapajzs tervezett csa­pásmérő űreszközeivel szemben. Ezt Nyikolaj Szolovcov, az orosz hadászati rakétaerők főparancs­noka jelentette be tegnap. A vezér- ezredes szerint ez tehet a válaszlé­pések egyike arra, hogy Washing­ton hadászati fegyverek világűrbeli telepítését tervezi. Szolovcov hangsúlyozta azonban: e fejleszté­seket Oroszország csak akkor al­kalmazza, ha az USA valóban tele­pít csapásmérő eszközöket az űrbe. „Az új fegyverek kifejlesztésére irányuló amerikai munkálatok elemzése azt mutatja, hogy az amerikaiak a világűrt valóban a fegyveres harc potenciális terüle­tének tekintik, és nem mondanak te arról a tervről, hogy csapásmérő eszközöket juttassanak oda.” Szo­lovcov kifejtette, hogy az orosz fegyveres erők már a kilencvenes évek eleje óta lépéseket tesznek annak érdekében, hogy fokozzák hadászati rakétáik védettségét „a majdani amerikai rakétapajzs űrbéli szárnyához tartozó csapás­mérő eszközeivel szemben”. Pél­daként a Topol-M rakétákat hozta fel, amelyeknél az űrbéli fegyve­rekkel történő támadás elleni ha­tékony védekezésül már csökken­tették a repülés aktív szakaszának időtartamát és magasságát, to­vábbá különleges védőborítások­kal sokszorosára növelték a lézer- fegyverekkel szembeni ellenállá­sukat, és számos további fejlesz­tést is végrehajtottak. Hozzátette: a tervek szerint 2020-ra kifejlesztendő új rakéták­nál már a nanotechnológiát is fel­használják az űrbéli fegyverekkel szembeni védettség fokozására. Ezek a fejlesztések egyebek között a majdan hadrendbe állítandó RSz-12M2, Topol-M és RSz-24 típusú rakétákat is jelentős mér­tékben védetté teszi. Szolovcov hangsúlyozta: nem tehet megvaló­sítani az Oroszország területe el­leni, válaszcsapás nélküli nukleá­ris rakétatámadásról szőtt ameri­kaielképzeléseket. (MTI, ú) Újdelhi szerint a terroristák a pakisztáni titkosszolgálat támogatását élvezik Nő az indiai-pakisztáni feszültség ÖSSZEFOGLALÓ Mumbai (Bombay). Több hó­napos kommandóskiképzést ka­pott Pakisztánban az a fegyveres, akit a múlt szombaton véget ért mumbai terrortámadás felszámo­lásakor fogtak el (a tíz terrorista közül csak ő maradt életben). Erről a kihallgatást vezető két indiai vizs­gálótiszt számolt be tegnap. A 21 éves fogoly elmondta: akiképzésta Laskar-e-Taiba (Igazak Hadsere­ge) szélsőséges iszlám csoport szervezte, magát a kiképzést a pa­kisztáni hadsereg volt katonái vé­gezték. A pakisztáni székhelyű Las- kar-e-Taiba harcol Kasmírban az elszakadásért Indiától, s az ő rová­sára írják az indiai parlament elleni 2001-es merényletet, amely miatta két szomszédos ázsiai atomhata­lom között majdnem háború tört ki. Miközben pakisztáni részről - az államfőtől kezdve a miniszterekig - rendre azt hangsúlyozzák, hogy az iszlámábádi vezetésnek semmi kö­ze a mumbai terrorakcióhoz, az in­diaiak kertelés nélkül Pakisztánt teszik felelőssé a történtekért. Az­zal érvelnek, hogy Pakisztán maga is harcol a szélsőséges szervezetek elten (lassan egy éve tesz annak, hogy megölték Benazir Bhuttót). Anand Sarma indiai külügyi ál­lamtitkár viszont kijelentette: mi­vel a támadók valamennyien Pa­kisztánból jöttek, a vérengzés „sú­lyosan érinti a két ország közötti normalizációs folyamatot, vala­mint a kölcsönös bizalomerősítő intézkedéseket”. Felszólította a pakisztáni vezetést: teljesítse azt az ígéretét, hogy területét nem engedi senkinek India elleni támadásokra felhasználni. Ó azt mondta, mind a tíz terrorista pakisztáni származá­sú volt, és a rendőrség már mind­egyiknek ismeri a nevét is. Újdelhi szerint a Laskar-e-Taiba a nagyha­talmú pakisztáni titkosszolgálat támogatását élvezi. India minden információt megoszt a holnap Új­delhibe érkező Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel. Wa­shingtonban ugyanis váradanul be­jelentették: Bush Indiába küldi Ri­ce asszonyt, aki emiatt európai kőrútjának két állomását, Rómát és Helsinkit mondta le. Rice azt hang­súlyozta, az USA a legmagasabb szintű, teljes együttműködést váija el Pakisztántól a mumbai terrortá­madások ügyében, és az erre adott pakisztáni válasz tesz az új polgári kormány próbája. Felszólította Isz­lámábádot, hogy tárják fel a bizo­nyítékokat, akárhova vezetnek is azok. Emlékeztetett arra, hogy a vérfürdőnek amerikaiak is áldoza­tul estek, és azért ölték meg őket, mert amerikaiak voltak. Lemondási hullám árasztotta el az indiai politikát a mumbai vé­rengzés miatt. E szándékát tegnap közölte Vilaszrao Desmuk, Mahá- rástra állam főminisztere (minisz­terelnök). A183 halálos áldozatot követelő terrorcselekmény-sorozat miatt már vasárnap bejelentette tá­vozását Sivrádzs Pátil indiai szö­vetségi belügyminiszter, és tegnap benyújtotta lemondását Mahárást- ra miniszterelnök-helyettese, Ra- oszaheb Rámcsandra Párti, vala­mint az ország nemzetbiztonsági tanácsadója is. (MTI,ú) Thaiföldi kormányellenes (PAD) tüntetők ütnek-rúgnak egy kormánypárti tüntetőt. Egyébként az ellenzéki tüntetők tegnap megkezdték a kormány székhelyének kiürítését - ahol három hónapja demonstrálnak -, hogy akciójukat a továbbiakban a főváros repülőtereinek blokádjára koncentrálják. A rendőrség az előrejel­zésekkel szemben tegnap délutánig nem kezdte meg a kiszorításukat a repterekről. Egyre nagyobb gondot okoz az ottrekedt több tízezer külföldi turista ellátása is. (Reuters-felvétel) RÖVIDEN Sajnálkozik a dalai láma Prága. A dalai láma rossz döntésnek tartja, hogy elha­lasztották a Kína-EU csúcsta­lálkozót. Az emigrációban élő tibeti vezető erről tegnap nyi­latkozott Prágában. A Kína- EU csúcsot tegnap, Lyonban kellett volna megtartani, de miután nyilvánosságra hoz­ták, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök találkozót ter­vez a lámával, Peking a csúcs- találkozó elhalasztását kérte. „A kínai sajtó szemében csak démon és farkas vagyok” - je­gyezte meg a tibeti vezető, akit Václav Havel volt államfő hívott meg Prágába. A dalai láma a hét végén Mirek Topo- lánek kormányfővel is talál­kozott. (-kés) Öngyilkos merényletek Bagdad/lszlámábád/Ka- bul. Legalább 15 ember meg­halt, 45-en pedig megsebe­sültek két merényletben teg­nap az iraki fővárosban a rendőrakadémia közelében - közölte a helyi belügyminisz­térium. A tájékoztatás szerint egy öngyilkos merénylő rob­bantotta fel magát Bagdad­ban az oktatási intézmény be­járatánál, nem sokkal később pedig egy autóba rejtett po­kolgép lépett működésbe a közelben. Az áldozatok civi­lek és a rendőrséghez frissen toborzott fiatalok. Pakisztán­ban, a Szvát völgyében egy katonai ellenőrző pont köze­lében végrehajtott tegnapi öngyilkos merényletnek 9 ha­lottja és 49 sebesültje volt. Afganisztánban is öngyilkos merénylő gyilkolt tegnap: megölt 10 embert és megse­besített további 27-et egy rendőrségi járművek elleni támadásban. (MTI) Irán enyhített álláspontján Teherán. Irán támogatja az iraki-amerikai biztonsági megállapodást, ha azt jövő nyáron népszavazáson az ira­ki lakosság is elfogadja. Ezt tegnap közölte a teheráni kül­ügyi szóvivő. Haszan Gasgavi bejelentése az első hivatalos iráni reagálás Irak és az USA mérföldkőnek számító megál­lapodására, amelynek értel­mében az amerikai katonák még három évig maradhatnak az Irakban. Teherán sokáig bí­rálta az egyezséget, de enyhí­tett álláspontján, különösen azután, hogy a dokumentum­ban megerősítették: iraki te­rületekét nem tehet felhasz­nálni a szomszédos államok elleni támadásokhoz. (MTI) Dél-Korea kivonul Irakból Szöul. Dél-Korea tegnap hivatalosan befejezte irald katonai misszióját, és decem­ber 20-ig az utolsó katonáját is kivonja az arab országból - jelentette be a szöuli vezér­kar. Az ázsiai ország 2004-ben 3600 katonát ve­zényelt Irakba, ahol az ame­rikai és a brit után ez volt a harmadik legnagyobb külföl­di kontingens. Az alakulat mandátumát négyszer is meghosszabbították. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents