Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-15 / 289. szám, hétfő

2008. december 15., hétfő Ára Íl Sk-0,37€ (előfizetőknek 10 Sk-0,33€) • 61. évfolyam, 289. szám www.ujszo.com

lOm

;o

í LO ■O

:1b

:co

■co

!N

CD

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK HETILAPJA

Bratislava, 1948, december 15.

I évfolyam (1948) 1. szám.

„Népidemokratikus alkotmányunk szellemében oldjuk meg a szlovákiai magyar kérdést“

Široký kormányelnökholyetfes történelmi jelentőségű beszéde

A Szlovákiai Kommunista Párt Központi bizottságának nemrégen megtartott ülésén Široký kormányelnökhelyettes, a Szlovákiai Kommunista Párt elnöke, nagy beszédet mondott, melyben foglalkozott az időszerű kérdésekkel. A kormányelnökhelyettes elsősorban ismertette azt a helyzetet, mely a februári események után keletkezett és hangsúlyozta, hogy ezt az új fejlődési folyamatot elsősorban az osztályharc kiéleződése jellemzi, mely gyakran egészen új formákat ölt. Hangsúlyozta, hogy úgy a gazdasági, mint a politikai életben likvidálták a Demokrata párt kebelében rejtőző reakciós bástyákat. Rámutatott arra, miben rejlik a reakció ereje, majd beszédét így folytatta:

— Pártunk Központi bizottsága nem elégedhetik meg annak a ténynek a megállapításával, hogy a felforgató reakció makacs ellenállást fejt ki a nfpi demokráciával szemben, hanem meg kell mutatnia n re- nkc:é elleni harc új formáit is, melyeket a munkásosztálynak és a dolgozóknak kell cisajátítaniok, hogy a reakciót legyőzzék és elejét vegyék további cselszövéseinek. A reakciós felforgatok ellen mozgósítanunk kell pártunk minden ideológiai eszközét.

Beszéde további során široký kormányelnökhelyettes kijelentette, hogy a szocialista fejlődés további problémája Csehszlovákiában a kis po'gári nacionalizmus még mindig tartó befolyása a párt keretén belül és ezzel kapcsolatosan bizonyos níprétegekben is.

A nemzetiségi kilengések ma nagy veszélyt jelentenek, mert a kommunisták kimagasló szerepe a nemzeti felszabadítás harcaiban és az a tudat, hogy a komun'sták jelentik a nemzeti' szabadság egyetlen kezességéi, becsületes szlovák hazaifiak tízezreit vezette a párt kebelébe, akik ugyan formailag elfordultak a polgári sovinizmustól, de mégis magukkal hozták a pártba és a <mi újjá építő mozgalmunkba a maguk nacionalista előítéleteit.

Široký kormányelnökhelyettes ezután azzal foglalkozott, hol vannak a kispolgári nacionalizmus befolyásának ideológiai gyökerei, majd így szólt:

— Ma, amikor az ellentétek az Smperial'sta és az antiimperialista tábor között és ezzel kapcsolatosan az osztáiyellentétek is kiéleződnek, tudnunk kell, hogy csak a

munkásság és a dolgozók nemzet közi szövetségében van meg a nemzetiségi szabadság és a szocializmus felé vezető fejlődés biztosítéka,

'Annak tudatában, hogy a nacionalizmus a burzsoázia uszályhordozója és így nem egyeztethető össze a kommunista mozgalom eszméivel és célkitűzéseivel és mert semmi köze nincsen a nép valódi, nemzeti érdekeihez — pártunknak likvidálnia kell eddigi álláspontját a nemzetiségekkel szemben.

A dolgok ilyen állásából a párt részére, valamint minden haladó- szellemű szlovák, részére önként adódik annak' felismerése, hogy a béke, a szlovák nemzeti szabadság és a szocializmus érdekében.

likvidálnunk kell a kispolgári nacionalizmust. mert csak azok tartják tiszteletben minden nemzet szabadságát és függetlenséget, ak;k a nemzetközi szolidaritás el vét vallják.

Sőt az igazi nemzeti szabadság csak ott tekinthető biztosítottnak, ahol ks Internacionalizmus erői győztek. k ®PE«b azfcj a jxtíftlAs internacionalizmus nemcsak hogy nincsen ellentétben az igazi nemzeti érzéssel, nemzeti öntudattal és hazafi- sággal, hanem elkerülhetetlen előfeltétele és alapja minden hazaíi- ságnak és nemzeti szellemnek. Sztálin marsall szavait idézve a konnányelnökhelyettes kijelentette, hogy a Szovjetunió népei tiszteletben tartják minden állam népének jogait és függetlenségét és kifejezésre juttatják hajlandóságukat, hogy a szomszéd államokkal békében és barátságban akarnak élni.

Beszéde további során a Szlovákiai Kommunista'“Párt elnöke kifejtette, hogy az antiszemitizmus Is a reakció fegyvere, a hatalmuktól megfosztott kapitalista és földesúri maradványok eszköze a- népi demokrácia köztársasága ellen.

Itt az ideje, hogy mindnyájan kivétel nélkül megértsük, nem zsidó kérdésről, hanem szlovák kérdésről, demokráciáról, haladásról és

szocializmusról van itt szó.

Aki antiszemita előítéletek sodrában marad, az soha nem fogja megérteni szerepét az osztályharcban és akarva — nem akarva annak a reakciónak válik eszközévé, mely nálunk a kapitalizmus megújhodásáért harcol. A kormányclnökhelyetles kijelentette, hogy a párt nem ismeri a faji elméletet, majd különféle pártszervezett kérdésekkel foglalkozva rátért a magyar kérdés megoldására.

— A rég- és közelmúltban is, köztársaságunknak és a szlovák népnek nagy erőfeszítéseket kellett tennie a magyar irredentizmus és revizionismus elleni harcban. A magyar vezetöosztály és harcias nacionalizmusa állandóan nyugtalanította a köztársaság nemzeti életét és biztonságát. Az a tény, hogy a magyar vezetöosztály a magyar kisebbség földesúri és polgári köreiben támaszra talált csehszlovák' ellenes politikájában, odavezetett, hogy a szlovák nemzet a „magyarok" iránt állandó bizalmatlanságot táplált. Ez az állapot különösen a köztársaság biztonságának veszélyeztetése idejében fokozódott, amikor a magyar kormánykörök a német fasiszta imperializmus szolgálatába álltak és

(Folytatás a 2. oldalon.)

Gutt wald köztársasági elnök - r kilenc pontja

Gottwald köztársasági elnök 9 pontban foglalta össze azokat a főfeladatokat, amelyeknek betartása lehetővé leszi a szocializmus felé való haladást.

1. Biztosítani és javítani kell a közellátást, különösen a kör élelmezést. Sikeresen be kell fejeznünk a Kétéves tervet és még sikeresebben kell megkezdenünk az Ötéves tervet. A közellátás javítása, különösen élelmezés térén, a Kétéves terv teljesítése, az ötéves terv jó megkezdése és a mi gazdasági szervezetünk működése — ez a reakció veszte.

2. A mezőgazdasági termékek vidéki felvásárlásánál ügyelnünk kell arra, hogy többet szolgáltassanak be a tehetősebbek és ily- módon könnyítsünk a kisgazdákon. A gyakorlati életben véghez kell vinnünk a kapitalista élősködők korlátozását és elnyomását úgy az adópolitikában, mint az árpolitikában, valamint a közellátás politikájában.

3. A köztulajdont képező készletek elosztásánál előnyben kell részesítenünk a munkásokat az élősködőkkel szemben.

4. Vidéken erős anyagi és technikai bázisokat kell építeni, sűrű traktorállomáshálózat, közös sertés- szarvasmarha- és baromfi- tenyésztöállomások létesítése formájában.

5. A vidéken támogatnunk kell mindennemű gazdasági szövetkezést, különösen a közös termelés szolgálatában álló szövetkezeteket és mindenáron gondoskodnunk kell arról, hogy ezekben a szövetkezetekben ne a vidéki nagygazda, hanem a törpe- és kisbirtokos részesüljön előnyben.

6. A kapitalista osztály maradványainál erős kézzel végre kell hajtani minden állami és közkötelezettséget úgy a városokban, valamint a vidéken és ezeknek esetleges állam- vagy törvény- ellenes cselekményeit vagyoni büntetéssel kell sújtanunk.

7. At kell alakítanunk és szerveznünk a közigazgatást kerületi nemzeti bizottságok alapján. Be kell vezetnünk minden szakosztályba az új jogi rendet az új alkotmány szerint és gondoskodnunk kell, hogy a nép'demokratikus államszervezet a társadalom szociális újjáépítésénél erős tényező legyen.

8. Iskoláznunk kell a párti, szakszervezeti, gazdasági, közigaz- »gatási, közművelődési, közbiztonsági és katonai kádereinket, úgy,

hogy azok kitűnjenek magas szaktudásukkal és ezzel egyidejűleg bírják a minden tudományok tudományát és minden művészetek művészetét a mars-’entmzmust.

9. Meg ko'l erősítenünk az újjászületett Népfrontot tetőtől talpig,

abban a tudatban, hogy az úijászületett Népfront — amelyben a reakció nem fog tudni érvényesülni úgy, ahogy az februárig volt

__továbbra is megmarad közéletünk föformájakónt a szocializmus felé vezető utón. • ,

„Bin. <; ü-ütjotubául joaon/e b^oaui>m és támasza a, .mí*v. ,jh nagyhatalom, a mi Sztálinunk és Gottwaldunk" V. ŠIROKÝ,

INDULÁSKOR ~

A haladó erők februári győzelme a reakció felett fordulópontot jelent a csehszlovákiai magyarság életében is. Azokat a sötét erőket, melyek mesterségesen szították itt a šovinista gyűlölet tüzét, melyek gi'at emeltek a társadalmi fejlődés elé; a népidemokrácia, a szociális haladás konok ellenségeit elsöpörte a februári forradalom vihara. Ma új szó, új hang kopogtat a csohszlovikia. magyar nép ajtaján: a jobb jövőbe vetett bizalom és biztonság szava. Kialakultak azok az előfeltételek, melyek lehetővé teszik az alkotó és építőmunka gýorsabb ütemét. Gyárkémények füstje gomolyog az égnek, traktorok százai törik a televényt százezer és százezer dolgos kéz jött lendületbe, hogy több legyen a kenyér, a hús, a lábbeli és a ruha.

A csehszlovákiai magyar dolgozók, mint egyenjogú állampolgárai ennek a köztársaságnak, az egyenjogúság érzetével, őszinte örömmel és lelkesedéssel kapcsolódnak bele ebbe az épitömunkába. Ml több; mint e köztársaság egyenjogú állampolgárai nemcsak kötelességüknek, hanem szent és elvitathatatlan joguknak tartják, hogy részt kérjenek ebből a munkából. Ez természetes is. Évtizedek súlyos harcai, keserves csalódásai és szenvedései után először dolgoznak maguknak. Ma már megszűnt a kapitalista kizsákmányolás és a földesúri önkény. Bealkonyul csakhamar a basáskodó zsíros-parasztnak is, A föld és a föld terméke ma azé kell hogy legyen, aki a földet megműveli, aki dolgozik; henyék, uzsorások, feketekereskedők és más élősdiek számára ne legyen föld és ne legyen kenyér. „Aki nem dolgozik, ne is egyékl"

Ezt a megdönthetetlen sarkigazságot váltja valóra a népi demokrácia. Az a tejtékozó düh, mellyel a népidemokratlkus kormány intézkedéseit fogadja a legyőzött, de konok osztályellenség, legjobb bizonyítéka annak, hogy kormányunk célkitűzése helyes: a népi demokrácia útján előre a szocializmus felé.

Csakhogy ez az út, nem a békés és zavartalan fejlődés útja. Ezernyi akadályt kell még leküzdenünk, és sok sok rágalommal megbirkóznunk,

. j“iz osztály-ellenség nem bír belenyugodm abba, hogy rabtartó uralmának egyszer és mindenkorra vége szakadt. Szabotál, gáncsoskodik, rémhíreket terjeszt, zavargásokat Szít, aőf a terror eszközeitől sem riad vissza. Uszít a mezőgazdasági termékek beszolgáltatása ellen. Ki akarja éhciztetni a munkást, hogy az no tudja, felfrissíteni munkaerejét. Azon mesterkedik, hogy a munkás, iparos, hivatalnok gyűlölje meg a falu dolgozóit és fordítva, hogy a falusi dolgozó gyűlölje osztályos társát és természetes szövetségesét, a városi munkást

„Árulásnak” minősíti azt az elkerülhetetlen történelmi fontosságú megegyezést te, mely s népi Csehszlovákia és t népi Magyarország között van készülőbéní. a-mWyUrök időkre végetvet s két ország közötti bizalmatlankodásnak és torzsalkodásnak. Azt szeretné a reakció, ha a két egymásra utalt nép, a szlovák és a magyar továbbra is a nacionalista gyűlölet útvesztőiben tévelyegne, hogy szétforgácsoltán, egymásra acsarkodva," könnyebben váljanak a levitczlelt tőkések, nagybirtokosok és külföldi imperialista clnkosa'k martalékává. Azt szeretnék, ha Csehszlovákia és Magyarország népei /külpolitikájukban /nem a béketábor bástyájára, a kis népek védelmezőjére, az egész világ dolgozóinak reménységére, , a Szovjetunió rá támaszkodnának, hanem az amerikai, angol, francia tőkések és háborús uszitók zsoldosaivá zülleéének. Röviden, az osztályellcnség az épülő szocialista, jólét helyett kapitalista kizsákmányolást,-béke helyett háborút, a népek-kölcsönös, megértése helyett szakadatlan ellenségeskedést és zűrzavart szeretne. Nem ép!*- teni, hanem rombolni akar!

Csehszlovákia magyar dolgozói sok viharos napot láttak. Sebeket kaptak, sebeket osztottak. Egész életüket a tőkés, földbirtokos és zsíros paraszt elleni kenyérharc foglalta le. Az osztályellenség elleni küzdelem formája ma nem a kenyérhare, nem a sztrájk,- hanem a kitartó, önfeláldozó és lelkiismeretes munka. Ez az a nehéz-üteg, mellyel halomra lehet lőni a bel- és külföldi reakció összes mesterkedéseit, érveit és rágalmait. „A nép jóléte és megelégedettsége alapvető feladata és célja állami programunknak... Tehát nem pártharcok, hanem a munka, az öntudatos, szorgalmas manka a tengelye és főkérdése politikánknak. A békés építömunka bebiztosítása pedig külpolitikánk főfeladatn...” (Kl. Gottwald).

Minden attól függ tehát, mennyire sikerül megvalósítani azt az ötéves tervet, amit a köztársaság elnöke Gottwald elvtárs terjesztett elő a parlamentben miniszterelnöksége idején, s amit a nemzetgyűlés is elfogadott. Ez lesz az az alap, melyet nem Ingathat meg többé az. osztályéi lenség aknamunkája. Ez lesz az a szegletkő, melyen fel lehet építeni országunkban a- szocializmus fellegvárát.

Nagy feladat vár,tehát Csehszlovákia dolgozóira. Kt kell mélyíteni- és szélesíteni a szocialista versenyt üzem és üzen», .munkás és munkás között. Az ipari munkást fütse az a ttodat, hogy sokmillió embernek, munkásunk, parasztnak, kisiparosnak és h'vatalnoknak cipőre, ruhára, fehérneműre van szüksége s hogy minnél több lesz a közszükségleti cikk, annál elégedetteb lesz a nép, annál cllcntállóbb lesz az osztályellcnség bűnös praktikáival szemben.

A falu dolgozó parasztsága sem maradhat J.Í a nemes versenyből. Jíiszen az élelmiszerkérdés ma a legégetőbb probléma. A magyar dolgozó paraszt pontos és lelkiismeretes, beszállította a rá kivetett gabona- ős élelmiszermennyiséget Meg t* tetézte becsülettel. De ott van a falusi uzsorás a feketéző, a fekete lelkiismeretű. A becsületes gazdatársadalom szégyene. Ezen a javíthatatlan emberfajtán csak a legszigorúbb törvényparagrafus segít A falu öntudatos dolgozói mindent elkövetnek, hogy földjük termelését fokozzák, hogy évről-évrc jobb terméssel járuljanak hozzá a szocializmus építéséhez.

Magyar dolgozók, a munka jegyében köszönt be hozz átok at Űj Sió, Fogadjátok uerotettsH