Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-02 / 278. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 2. Vélemény És háttér 7 TAUÓZ6 NÉPSZAVA Várhatóan mégsem hozzák létre a főtitkári posztot, így az MSZP tavaszi tisztújításán nem választ főtitkárt a szocia­lista kongresszus - értesült a Népszava a párt vezetésétől. A lap úgy tudja, Gyurcsány Fe­renc pártelnök-kormányfő a megyei elnökök legutóbbi ta­nácskozásán arra kérte a párt középvezetőit, hogy a március 21-22-i kongresszuson ér­demben ne módosítsák a párt alapszabályát. Emiatt az elnöki kabinet élére májusban kine­vezett, s napi pártszervezési ügyekben eljáró Lamperth Mónikának sem hoznak létre főtitkári tisztséget. Lamperth- nek, ha a feladatához sarzsit is akar, már csak az elnökhelyet­tesi poszt megszerzése marad, amiért Juhász Ferenccel kell ringbe szállnia (a két elnökhe­lyettes közül Szekeres Imre po­zíciója elvitathatatlan). Töb­ben úgy vélik, Gyurcsány to­vábbra is Juhászt támogatja. Az elnöki kabinet vezetőjének így is reális esélye lehet a poszt­ra, ha mégis alulmarad, az egyik alelnöki poszt az övé le­het. Ahárom alelnök közül Kiss Pétert biztos, Hiller Istvánt va­lószínűleg újraválasztják. Szo­ros küzdelem lehet Újhelyi Ist­ván alelnöki tisztségéért. He­lyére Lamperth, esetleg Szanyi Tibor, Mesterházy Attila, az új közlekedési miniszter, Molnár Csaba is aspirál. Megfelelő számú jelölés esetén elindul­hat az alelnöki posztért Man- dur László, az Országgyűlés al- elnökeis. (MTI) PER TAGESSPIEL Egy nappal az Európai Unió és Oroszország közti tárgyalá­sok felújítása előtt a Moszkvá­val szembeni túlzott enged­ményektől - az árulástól - óvta a grúz államfő a Nyugatot. Mi- heü Szaakasvili hangsúlyozta ugyan a Der Tagesspiegel című liberális napilapban megjelent inteijújában, hogy párbeszé­det keŰ folytatni Oroszország­gal, de óvta az EU-t attól, hogy engedjen „saját elveiből”, mert az nyugtalansághoz vezetne az EU-ban. Oroszország kisebb szomszédai „árulásként” ér­telmeznék, ha a nagy európai uniós tagállamok tudomásul vennék Oroszország agresszi­vitását -jelentette ki a grúz el­nök, hozzáfűzve, hogy ez az üzenet Németországnak is szól. Szaakasvili úgy véleke­dett, Moszkva „félreérti” a tár­gyalások újrafelvételét, s azt hiszi, az EU jogszerűnek tekin­ti azt a követelését, hogy egy kizárólag saját befolyási öve­zetének tekintett régióban szabadon cselekedhessen. Ez elfogadhatatlan - jelentette ki a grúz elnök. Mindenfajta megállapodásnak tartalmaz­nia kell egy olyan cikkelyt, amely felszólítja Oroszorszá­got arra, hogy a nemzetközi­leg elismert normáknak meg­felelően viselkedjen - taná­csolta az uniónak az új part­nerségi megállapodásról szó­ló EU-Oroszország tárgyalá­sok felújítása előtt. Az észak- atlanti szövetség ugyancsak ma kezdődő külügyminiszteri értekezlete előtt a grúz elnök megerősítette, hogy hazája mielőbbi teljes jogú NATO- tagságra törekszik. Annak a nézetének adott hangot, hogy egy stabil és demokratikus Grúzia stabüizáló tényező le­hetne a szövetség számára a Kaukázusban. (MTI) Az egyéni választókerületes rendszer kudarca? Eltűnt 3,5 millió szavazó Akár az újonnan bevezetett, Romániában először alkalma­zott egyélű választókerületes rendszer kudarcakéntisérté- kelhető, hogy avasámapi par­lamenti választásokon a sza- vazásrajogosultaknakalig40 százaléka éltatörvényadta joggal: 2000-ben és2004-ben az arány még 65% körüli volt. BALÁZS BENCE Bár tegnap délután még a végle­ges eredmények nem voltak ismer­tek, hiszen mindössze a szavazatok mintegy 95 százalékát számolták össze, máris elkezdődött a flört a kormányalakításban érdekelt négy párt között: hírügynökségi jelenté­sek szerint már szinte mindenki mindenkit megkeresett, és egymás­ra kacsintott. Persze, a tárgyalások igazából csak ma kezdődnek el, mi­után már kiderült, hogy a két de­mokrata alakulat, a szociáldemok­raták és a demokrata-liberálisok kö­zül melyik nyeri egy-két százalékos előnnyel a versenyt. A találgatások azonban már hetek óta folynak, hiszen a politikai elem­zők előszeretettel vázoltak forgató- könyveket az elmúlt hetekben, a közvélemény-kutatások eredmé­nyeiből kiindulva. Gyakorlatilag nem volt nehéz dolguk, s nincs ez másképp most sem, hiszen mind­össze 4 párt lehetséges permutációit kell megvizsgálni, sót, ha csak egyszerű többségről beszélünk, ak­kor pusztán három pártét: az RM- DSZ-re elméletileg nincs is szükség a parlamenti többség kialakításához. A részleges eredmények tükré­ben a legvalószerűtlenebb változat az, hogy a két demokrata párt lép frigyre. Elméletileg ez lenne ugyan a legkézenfekvőbb, hiszen a „házasság” mintegy 66 százalékos többséget eredményezne, ám a két párt között túl mélyek az ellentétek, annál is inkább, hogy a korábban a demokrata-liberálisok (PDL) közül kikerült Traian Básescu államfő hal­lani sem akar arról, hogy a szociál­demokraták (PSD) közül nevezzen ki miniszterelnököt. Márpedig ez utóbbiak - főleg, ha ők lesznek a győztesek - csak ez esetben hajlan­dóakegyezkedni. Úgy tűnik tehát, hogy a PDL és a PSD közül az egyik párt mindenkép­pen ellenzékbe kerül, a nagy kérdés tehát az: melyik alakulatnak sikerül kiegyeznie a Nemzeti Liberális Párt­tal (PNL). Ezt sem könnyű megjó­solni: négy évvel ezelőtt éppenaPDL (akkor még csak PD) és a PNL össze­fogásának köszönhetően került el­lenzékbe a PSD, most viszont igen feszült a viszony a két egykori szö­vetséges között, amelyek időközben összevesztek, s az utóbbi időben szinte folyamatosan háborúztak, kormányfő versus államfő szinten. Másfelől viszont a PSD és a PNL kö­zött ^vélhetően igen nehéz lesz a poli­tikai elveket egyeztetni.. . Egy kicsit olyan ez, mint a lottó: nehéz megjósolni a győztes párost. Az RMDSZ-nek ilyen körülmények között nem marad más hátra, mint várni a fejleményeket, és közben fel­vázolni azokat a feltételeket, ame­lyekkel harmadikként esetleg belép a kormányba. Ez ugyanis mindkét félnek jó lenne: az RMDSZ egyértelműen többet tud tenni a romániai magyarságért, ha nem szorul ellenzékbe, másfelől a két szövetséges is jól jár: egyrészt mert biztos, 60% feletti többséget ér el, ami stabil kormányt eredményez, egyben pedig igen jól mutat nyugat felé, hogy egy kisebbségi párt is kormányzati tényező. Bármi megtörténhet tehát az el­következő napokban, sőt, talán még az is, hogy az RMDSZ és az NLP (amely jelenleg is kormányon van, tehát partner) esetleg korábban kötnek egyezményt, minthogy az NLP a jelenleg ellenzékben levő bármelyik két párttal megegyezne, így eleve biztosított lenne az RMDSZ helye a kormányban. Az viszont biztos, hogy a most megalakuló kormánynak egyálta­lán nem lesz könnyű a dolga: az ő vállára esik a gazdasági válság keze­lésének a terhe, ráadásul olyan kö­rülmények között, hogy ha megszo­rító intézkedéseket hoz, sokan meg­támadják azzal, hogy nincs legitimi­tása: elvégre a szavazásra jogosul­tak kevesebb mint 40%-a voksolt csak. Jogos a kérdés: mi lehet az oka ennek a negatív rekordnak? Hiszen az egyéni választókerületek beveze­tésének elméletileg pont az ellenke­ző hatást kellett volna elérnie, főleg ha azt is figyelembe vesszük, hogy a választási törvény a civil szféra kez­deményezésére változott meg. Igaz, az eredeti elképzelésbe aztán bele­szóltak a politikusok, hiszen a Pro Demokrácia Egyesület eredetijavas- lata szerint az egyéni választókerü­letes szavazás is kétfordulós lett vol­na: ha az első forduló után az illető körzetben egyikjelölt sem érte volna el az 50% + 1 szavazatot, úgy a má­sodik fordulóban a két legjobban he­lyezett jelölt mérkőzött volna meg egymással. Ehhez képest az elfoga­dott törvény alapján azok, akik elér­ték az 50% + 1 szavazatot, nyertek, ellenkező esetben megyei szinten a mandátumokat visszaosztják, még­pedig úgy, hogy a pártokra leadott szavazatok arányának megfelelő le­gyen a törvényhozás összetétele. Az új rendszer így több mint bonyolult, hiszen nem kis matematika is kell hozzá, és elméletileg még az is elő­fordulhat, hogy ajelölt, aki körzeté­ben „csak” 50%-ot ért el, a visszaosz­tás következtében mégsem jut man­dátumhoz. Mindez azonban még nem ma­gyarázat arra, hogy miért csappant meg annyira a román állampolgárok választási kedve. Elképzelhető, hogy ennek egyik oka éppen a rend­szer bonyolultsága volt, amely az át­lagpolgár számára alig érthető. Biz­tosan ez is számított, mint ahogyan az is, hogy az új választási törvény értelmében, a választási csalások el­kerülése végett a szavazók csak a lakhely szerinti körzetükben élhet­tek alkotmányos jogukkal (koráb­ban voltak esetek, amikor egyazon személy két helyen is szavazott: lak­helyén és egy szomszédos települé­sen, pótlistán). Négy évvel ezelőtt egyébként a szavazók 7%-a szava­zott a lakhelyétől távol, ám ha ezt a 7%-othozzáadjukamostani 40-hez, a részvétel még mindig csak 47%-os, a2000-ben, majd 2004-ben jegyzett mintegy 65%-hoz képest. Pedig a szavazók most nem egy párt mellett döntöttek, amely aztán utólag el­dönti, kit is küld Bukarestbe, hanem most ők maguk dönthették el, ki ke­rüljön a szenátusi és képviselői fote­lekbe. Mégis, mintegy 3,5 millióan lemondtak erről. Talán a jelöltek nem voltak eléggé szimpatikusak? Talán az emberek megundorodtak a politikától? A válasz megint nem egyértelmű - de talán a politikusoknak is el kel­lene gondolkodniuk mindezen. Tény, hogy az első romániai egyéni szavazókörzetes parlamenti válasz­tás nem aratott osztatlan sikert, ha­csak azt nem tekintjük annak - ma­gyar szemmel -, hogy a nagyromá- niások meg a szintén magyarelle- nességéről (is) híres Gigi Bečali Új Genercáió Pártja nemhogy külön- külön, de még közösen sem érte el az 5%-os küszöböt, ami jól jelzi a ma- gyarellenességvisszaszorulását. Ahhoz azonban, hogy e folya­mat folytatódjon, s a magyarság öröme teljes legyen, az is kell, hogy az RMDSZ ismét kormány­zati tényező legyen. Hogy kinek az oldalán, az talán mindegy: a lényeg, hogy teljesíteni tudja vá­lasztási ígéreteit, és érdemben tenni tudjon Székelyföld moder­nizációjáért, a fejlesztési régiók átalakításáért. KOMMENTÁR Piros lap a titokszolgának LOVÁSZ ATTILA František Blanárik az a köztisztségviselő, akinek a nevét a választó- polgárok zöme okkal nem ismeri. ANemzetbiztonsági Hivatal elnö­ke ugyanis akkor végzi jól a munkáját, ha a sajtó egyáltalán nem fog­lalkozik vele. Ez az állítás a mindenkori titkosszolgálati vezetőre is vonatkozik. Nos, Blanárikkal most a sajtó egyre gyakrabban foglalkozik. Kiderült ugyanis, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok szerint a honi nemzetbiztonsági munka első számú embere tudatosan együttműködött a pártállami titkosszolgálattal. Az efféle informáci­ók hallatán a tisztelt adófizető polgár föl sem kapja a fejét, ugyan, kit érdekel, régen volt, ne bolygassuk a múltat. Pedig a botrány koránt­sem erkölcsi indíttatásból pattan ki ilyenkor, mint ahogyan a pártál­lami titkosszolgálati dossziékat más esetben sem erkölcsi megfonto- lásokbólkellenemegszellőztetni. ANemzetbiztonsági Hivatal az az intézmény, amely minden„titkosszolgát”, minden egyes leendő ti­tokőrzőt átvilágít, s megállapítj a róla, hogy alkalmas-e az államti­toknak, szolgálati vagy katonai titoknak minősülő értesülésekkel dolgozni. Az alkalmassági vizsgálatnak pedig nagyon komoly szere­pe van akkor, amikor tudatosítjuk, hogy a szolgálati titok korántsem csak Szlovákia műit állam titkait érinti, hanem pl. a NATO vagy az EU védett adatait. Gondoljunk csakbele, hogyegyjegybanki, átvilágí­tott tisztviselő manapság s ajövőben olyan információkkal dolgozik, amelyek egy tucatnyi ország monetáris politikájára vannak hatással. Manapság, amikoraterrorizmus nemes akgéppisztolyokkaljelent veszélyt mondjuk a repülőkre, hanem biológiai fegyverekkel, ivó- vízmérgezéssel, radioaktív anyagokkal s belőlük készült tömegpusz­tító fegyverekkel jelentkezhet, a titkosszolgák megbízhatósága, az állam titkokkal dolgozókzsarolhatatlanságajelentiabizonyosságot, hogy az állam mindentmegtesz polgárainak életét, egészségét, va­gyonátvédendő. Nos, Blanárik azon a helyen ül, ahol a többiek(l) megbízhatóságáról döntenek, ahol nem annyira ő maga, mint az általa vezetett hivatal pecsétes papírjával rendelkezőkdönthetnekéletekről, sorsokról, pénzekről, biztonságról. Ha másutt nem, akkor ebben a hivatalban az abszolút megbízható és tiszta vezető hivatalnok létkérdés. Vacillálhatunk azon, hogy egy húsz évvel ezelőtti, megbüntetett és erkölcsi bizonyítványból kitörölt bűncselekmény elkövetője lehet-e alkotmánybíró, vagy sem. Megkérdezhetjük, hogy olyan ember, aki egyszer márbeadtaaderekátés félelemből, karriervágyból, de bár­milyen más, akár megérthető és megbocsátható indokkal állt kötél­nek, lehet-e ma köztisztségviselő. S lehetünk akár engedékenyek is. A Nemzetbiztonsági Hivatal élére kinevezett embernél viszont en­gedékenységnek helye nincs! Az ő döntései, jogköréből adódó intéz­kedései ugyanis mindannyiunk biztonságát, életét érintik. Ezek után nem az a kérdés, nyilatkozik-e Blanárik a sajtónak, s mit mond a beszervezéséről. Itt már csak az a kérdés, hogy a kormány meddig váravisszahívásával.Smeddig hallgat az ellenzék. Bla­nárik egyetlen megingása nagyobb bajt hozhat, mint ajelenleg visszahívásra okotadóTipos-ügyPoéiatekpézügyőmél, akinek, ugye, a piros lapot már a monacóijachtkiránduláskor fel kellett volnamutatni. Blanáriknakmostkell. FIGYELŐ Tájékoztató hajléktalanoknak Hajléktalanokat tájékoztató füzetet és térképet készíttetett a Bécsi Szociális Alap (Fonds So­ziales Wien, FSW), hogy a túl­éléshez szükséges információk­kal is segítsen a bajbajutottakon. A könyvecskében egyebek között megtalálhatók a napközbeni se­gélyhelyek és az éjszakai szállá­sok címe és telefonszámai, részle­tesen feltüntetve, hol lehet enni kapni, hol osztanak ruhaneműt és hol szerezhetők be a minden­napi élethez nélkülözhetetlen eszközök. Még a nyitvatartási időkről sem feledkeztek meg, a térképen pedig pontosan be van­nak jelölve a segélyhelyek. Akár­csak a szociális központok és ta­nácsadó irodák. De a rászorultak részletes tájékoztatást kaphat­nak arról is, hogyan kell segélyt igényelni vagy miként lehet be­jutni egy-egy éjszakai szállás­helyre. Sonja Wehsely, a bécsi szociális ügyi tanácsos (minisz­ter) a füzet céljáról közölte: azt szeretnék, ha a súlyos, nagy meg­próbáltatást jelentő helyzetbeju­tott emberek minél nagyobb számban fordulnának a segély- szervezetekhez, egyrészt azért, hogy támogatást kapjanak min­dennapi problémáik megoldásá­hoz, másrészt pedig azért, hogy visszataláljanak a „rendes” élet­be, és mihamarabb újra meg tud­janak állni a saját lábukon. A tájé­koztató könyvecskét 30 ezer pél­dányban nyomtatták ki, és első­sorban azoknak szánják, akiket nehezen lehet rávenni - vagy mert szégyellik, vagy egyéb okok miatt -, hogy támogatásért fo­lyamodjanak. így a szociális gon­dozók az utcákat róják, hogy ter­jesszék a füzetet, ami egyébként lehetőséget is kínál nekik arra, hogy személyes kapcsolatba ke­rüljenek a hajléktalanokkal. A rá­szorulók gondozására összesen 3600 férőhely van a szükségszál­lásokon, ahol évente hozzávető­leg 4800 hajléktalan veszi igény­be a közösségi támogatást. Abécsi szociális gondozók úgy vélik, hogy segítségnyújtásuk az első, talán legfontosabb lépést jelent­heti afelé, hogy a nehéz életkö­rülmények közé került emberek megbirkózhassanak anyagi prob­lémáikkal, és visszatéijenek a tár­sadalomba. Felméréseik szerint az érintettek egyharmada belát­ható időn belül ismét saját ott­hont tud teremteni. A hajléktala­nok támogatására Bécs városa idén 27 millió eurót költött, jövő­re 32 millió eurót irányzott elő. A Josefstädter Strasse-i metróál­lomás közelében levő Josi nap­közbeni segélyhelyet nemrégi­ben újították fel. Naponta száz hajléktalant látnak el, nyolc­vanöt százalékuk férfi. A köz­pont nem pusztán fedelet kínál neki, szabadidős programokat is szerveznekszámukra. (mti)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents