Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-15 / 289. szám, hétfő

www.ujszo.com 2008. DECEMBER 15. Ünnepi melléklet 9---------------------------UJ szó Látogatás a visszatérő magyaroknál és a szlovák telepeseknél A táj, amelyen keresztül haladónk Tardoskedd felé, csöndé«, termékeny ki« róna; kis trágyadombok pihennek békésen a felszán* tott földeken és a távoli dombok mint diilöngő, alacsony kerítések övezik kőről a láthatár szélét. Ügy látszik, mintha rohanó kocsink egy helyen állna, mert a táj hosszú kilométereken keresztül mit sem változik, csak közvetlenül Tardoskedd közelében fekete varjak hatalma« serege száll fel, mintegy figyelmeztetve bennünket Tar* doskedd községének áldatlan és feszült levegőjére. * Tardoskedd városházában és udvarában összezsúfolva zsong a nép, mint egy méhkasból kiszabadult méhraj. A tolongó tömeg min­den egyes tagja méregfulánkkal is rendelkezik, ott hordja és elszán­tan őrzi szivében az engesztelhetetlen elégedetlenséget Abban a pil­lanatban, amikor a kiküldöttek megérkeznek, a nép hirtelen, pa­rancs-szérűén elhallgat; a riadt szemek rájuk szegeződnek. bizonyos tis7«»*rlettel és segítségkérőén... Ügy tűnik, mintha az érkezőktől várnak az összes nehézségek és felmerülő problémák végleges meg­oldását A sötét arcok néhány pillanatra kisimulnak, alázat szállja meg a lelkeket, a szemek alján apró fények lobognak fel, mint ele­ven örökmécsesek,, a remény csillogásával Dr. Búza, a földművelésügyi meg­bízotti hivatal kiküldöttje nyitja meg a gyűlést, Balázs, a KSS köz­pontja és Ktigler, a KSS földműves osztálya megbízottja jelenlétében. A gyűlésen még rész tv esznek a' JSSR, a munkaügy, az élelmezésügy és a KSS helyi érdekű vezetői. Dr. Búza > bementi, hogy az idetelepített szlo­vákok küldöttsége ügyében érkezett, akik azzal a kívánsággal jártak Bratislavában, hogy elhagyják Tar* doaked-iet abban az esetben, ha a konráry nem teremt rendet a cseh földről visszaérkező magyarok ügyé­ben. A szlovák telepeseknek az a panaszuk, hogy itteni helyzetük le­hetetlenné vált, mert a magyarok egyre fenyegetőbben lépnek fel. — Dr. Búza ezzel a szlovák gazdatele­pesekhez fordul és felkér! őket, hogy konkréten sorolják fel panaszaikat, elégedetlenségük okát. Dr. Búza egy­ben azt az óhaját fejezi ki, hogy ugyanúgy meg kell hallgatni a ma­gyarokat, mint a szlovákokat s a bajokon haladéktalanul segíteni kell­A szlovák le'epesek panasza BulotsSl szlovák telepes arról pa­naszkodik, hogy hétfőn, márc. 14- én, amikor a tavaszi munkálatok végett a mezőre indult, három ma­gyar megállította az úton, kést fog- tak rá és megfenyegették, hogy megölik, ha földjére mer lépni. Kénytelen volt ezért dolgavégezet- lenül hazamenni. Arra a kérdésre, mag tudná-e mondani, hogy kik voltak a támadók, azt válaszolja, hogy nem. Sohasem látta itt azelőtt •zeket az embereket, de biztosra ve­szi, hogy a visszaérkező magyarok közé artoznak. Feljelentést azért nem tett az NB“n, mert a magya­rok ugyancsak megfenyegették, hogy ha feljelenti őket, akkor is meggyű­lik a baja. Krasznyicky azt hozza fél, hogy kint a földjén, otthon a baromfiál­lományában és szőlőjében ezrekre" ' menő komoly károkat'Ókoztak neki a magyarok. Ugyancsak ő mondja el, hogy a múltkor este éppen az állomásról érkezett, amikor egyszer­re egy csomó magyar támadta meg, úgyhogy kénytelen volt megfuta­modni, különben nem tudja, hogy mi történt volna vele. Smolinský azt állítja: két nappal ezelőtt Ványa Józsefné jött hozzá a leányával azzal a kérdéssel, hogy mikorra tervezi a kihurcolkodást. Különben is a magyarok úgy visel­kednek, mintha még mindig az övék volna a ház és a birtok, pontosan szám on tartják, hogy ki hogyan mü- yeli meg a volt földjüket, hogy a hfi­suk milyöi állapotban van és szá­mon kérik azt is, ha egy fa hiány­zik az udvarban, avagy ha a kerí­tés nincs rendben. Itt közbeszól a gazdaságügyi el­lenőr és kijelenti, hogy igenis, szük­séges rámutatni azokra a súlyos hi­bákra, amelyek részben a telepe­seket is terhelik. Mert ha az ember kimegy a határba, olyán elhanya­golt állapotban találja a határmenti földeket, hogy Tardoskedden ilyes- mire«Ínég nem volt példa- Azt ál­lítja, hogy 50 százaléka a földeknek parlagon hever. Szerinte mindez ab­ból a feszültségből származik, hogy mindenki kivétel nélkül bizonyta­lanságban éL Rendet kell itt terem­teni és hozzáteszi mindjárt, hogy a visszaérkező magyarok tényleg nin­csenek rendesen elhelyezve és úgy­szólván omladozó viskókban laknak. Dr. Búza erre méltatlankodásátj ftejezi ki és a helyi szervezeteket okolja ezért az áldatlan helyzetért Azt mondja, hogy a helyi szerveze­teknek össeeköttetéebe kellett volna lépniök a Járási szervezetekkel, hogy a magyarokat rendes, megfelelő la" kfertfa* helff.assáli «L Xáptaé­ményben ő úgy tudja, hogy erre ha­tározott utasítást kaptak és ha a községben történetesen nincs ele­gendő lakás, akkor más községekben vagy a szomszéd járásban lehetett volna számukra megfelelő lakhe­lyet találni. Kiderül azonban, hogy mindez nem olyan egyszerű. A tardoskedd! magyarok ugyanis egyetlen lépés­nyire sem hajlandók távozni Tar- doskeddtől, mert elszántan ragasz­kodnak „saját" vagyonukhoz. A jelenlévő telepesek közül most hirtelen előlép két gazda és határo­zottan kijelentik, hogy ők minden­áron el akarnak menni. Az egyik azt mondja, ha nem engedik vissza­menni saját birtokára, sér elan éri személyes szabadságát. A KSS helyi elnöke felháborodot­tan közbeszól és határozottan visz- szautasítja ennek a két gazdának a magatartását. Szerinte ez a két gaz­da volt az, akik fellázították a töb­bi telepest is, hogy elhagyják itteni földjüket. A KSS elnöke spekulációt fsejt e mozgolódás mögött, mert egyes telepesek, akik már elmentek, pénzt kaptak a magyaroktól, hogy távozzanak. Dr. Búza itt megjegyzi, hogy rendkívül meglepi a szlovák telepe­sek viselkedése, akik menni akar­nak, holott eddig semmi komolyan megokolt panaszt nem hallott, ami indokolná a telepesek elhatározását. Ügy tudja, hogy eddig még senkinek komolyabb baja nem történt. Sze­rinte, ha hasonló zsarolások fordul­nak elő,, ezt azonnal jelenteni kell az NB-nek, amely majd rendet te­remt. Egy rendezett államban élünk, ahol felelőtlenül senkit sem lehet megzsarolni. A szlovák telepesek vegyék tudo­másul, hogy mostani magatartásaik* megfutamodást jelent a felelősség teljesítése elől. Ha a kormány ide helyezte őket, akkor annak bizo­nyára megvan a mélyebb értelme. Már itt az ideje végre, hogy mind a szlovák, mind a magyar dolgozó megszokja az együttélés és együtt­működés gondolatát. A telepeseknek i nincs joguk az elkobzott magyar vagyont visszaadni volt tulajdono­saiknak, mert ilyen Intézkedést csak kormánynak van jogában végre­hajtani. Tehát még abban az eset­ben is, ha elhagyják földjeiket, még nem biztos, hogy a visszaérkező ma­gyarok kapják azt vissza. Dr. Búza azt is megjegyzi, ha kiderül, hogy s telepesek távozása mögött spekuláció rejlik, akkor megtorlásban részesül­nek. Dr. Búza most behivatja Vlncze «uűl a takr KÖTÉNYEK pessel, aki azt Állítja, hogy végig­hallgatta az egyik vendéglőben Vin- cze beszélgetését Szabó Jánossal. Vincze arról panaszkodott, hogy az élete úgyszólván nem ér semmit, hogy ide-oda dobálják, mint valami tárgyat és most itthon is otthonta­lanul úgy él, mint egy földönfutó, ö ugyan pontosan tudja, hogyan le’ hetoe egy házhoz Jutni, sőt egy eme­letes házhoz is, de szükséges lenne, hogy valakit meggyilkoljon. Vincze a rrembesítésnél határo­zottan tagadja, hogy ilyen beszélge* 1és folyt volna le közte és Szabó között. Azt mondja, hogy ilyen han­gú tárgyalásokat nem folytatott vol­na nyilvános helyiségben, mert ha* sonló beszélgetést megfelelőbb he­lyen is lehet folytatni. A szlovák telepesek ezzel kivo­nulnak és helyükbe lépnek a visz' szaérkező magyarok. A visszatérő magyarok panasza Ványa Mihály éa Papp Kálmán. ^ A bizottságnak az lesz a feladati, hogy megoldja a lakás-problémát A bizottság r»egállapítja, togy ki­nek nincs megfelelő lakhelye é* ugyanakkor azt is megállapítja, hogy a községben ki rendelkezik nagy­méretű lakással. Ha a községben nem lesz elegendő hely, akkor a bi­zottság a járásban, vagy a szomszéd járásban köteles lakást szerezni a magyarok számára. A bizottságnak azt is meg kell áP lapítania, hogy a magyarok közt ki gazda és ki iparos, hogy aszerint kapcsolhassák be ókét a munkapro­cesszusba, ahol szakemberekre van szükség. A gazda majd földet kap, az iparos pedig a neki megfelelő munkaelhelyezést. Mindezt hivatalo­san, írásban kell elintézni, nemcsak szavakkal­A bizottságnak azt is ki kell vizs­gálni, hogy a telepesek milyen va­gyonnal rendelkeznek otthon, vájjon rászorulnak-e megélhetés szempont­jából az itteni földek jövedelmére. Továbbá ki kell vizsgálnia, vájjon a telepesek közül ki gazda, ki ipa­ros és ki kereskedő? Egyszóval azok­nak „výmer"-ét, akik nem tudják szakszerűen megmunkálni a földet, vizsgálat alá helyezzék, mert csak becsületes dolgozókra van szükség és nem spekulánsokra. Végül ki kell vizsgálni azt is, vájjon a telepesek becsületesen megmunkálják-e a kŕ pott földet. Ha kiderülne, hogy szán­dékosan elhanyagolják, akkor a bi­zottságnak ajánlania kell a „výmer" elkobzását. Ugyancsak a bizottság feladata lesz megállapítani azoknak a földeknek a mennyiségét, amelye­ket a telepesek önként hagyta1- el. Dr. Búza a bizottság működését sürgősnek tartja éa szerinte nem­csak üléseznie kell, hanecn gyors, eredményes munkát felmutatnia a közeli napokban. (sz. b.) • A fenti beszámolónk még meg sem jelent, amikor a Kommunista Párt kezdeményezéséből az érsekujvái konferencián már megtörténtek ai első lépések, hogy az ilyen súrlódá tok kellő orvoslást találjanak. i-,"-1 . -----------­A FBANICA BÁNYÁSZOK TOVÁBB HARCOLNÁM JÓGÁIKÉRT Párizs,21. — A Lacoste-féle csők- kenteit biztonsági intézkedéseknek két újabb halálos áldozata van i francia bányákban. Szerdán Garden’ nában bányaomlás volt, amely kél bányászt betemetett. A bányászok munkabeszüntetéssel és sztrájkkal követelik a bebörtönzött bányászok szabadlábrahelyezését. Szerdán Ma riecourtban és Courrieresben hír szonnégyórás sztrájkot tartottak. A sztrájkoló bányászoknak adandó közkegyelem kiharcolásáért alakult bizottság a bányászok „Fehér köny ve“ címmel könyvet adott ki, amelj részletesen leírja a bányászok szén* védéséit és az ellenük tett elnyomd kormányintézkedésekkel. A sztrájk" mozgalom az építőiparban is terjed A nantesi épltőmunkások megható* rozatlan időtartamú sztrájkba kezd­tek. Aeyronban 1200 építómunkái sztrájkol. AZ OSZTRÁK SZOCIALISTA PART ELÁRULTA A MUNKÁSOSZTÁLYT Becsben most ért véget a haladó osztrák szocialisták kétnapos érte* kezlete. Az értekezlet elhatározta a „Haladó Szocialisták Szövetségének4* megalakítását. Az Osztrák Szociális* ta Párt jobboldali vezetősége — mondja az értekezleten elfogadott határozat — szövetséget kötött a kar nHaliat&hW A. -lÁ-.n-----------------I.:­fl csehszlovák-magyar viszony /r^í Igyekeztünk utánajárni a mindenkit érdeklő gondoknak. Igyekeztünk kielégíteni a lehető legszélesebb olvasó igényeket. Igyekeztünk hasznos szolgáltatásokat nyújtani. Változott valami? Kwácsné hazajön a munkából; siet, hogy a gyermekeknek és a fér­jének vacsorát adjon. Nem cseréit ki a ruháját háziruhára, nem kot maga elé kötényt. Csak egy kicsit fröcsköl ki a zsír és már lehet mos­ni vagy tisztítani a ruhát. Ezért kell a kötény, amit készen is vehetünJc, de egri; órai munkával otthon is elkészíthetjük 1—lx/% mé­ter hosszú kartonból, de felhasznál­hatjuk régi ruhák ép részeit is. Tar­ka, mintás anyagból nemcsak hasz­nos, hanem szép viselet is. Ha elég bőre szabjuk, úgy, hogy hátul össze­érjen, gombolhatjuk, de célszerűbb megkötni, így szabályozhatjuk a bő­ségét. A vállpánt gombolásához se egy, hanem legalább két gomblyukat varrjunk hátul, mert télen a sok ru­ha bőséget vesz föl és ezt szabályoz­hatjuk a távolabbi gomblyukkal és övvel. Anyagot takaríthatunk meg, ha nincs a kötény egybe szabva, ha­nem derékban összevarrva. Ezt a for­mát mutatja első két rajzunk. Lehet csak egy lap, mellrész a felsőrésze, de bő karkivágást hagyva, hátra is mehet a felsőrész, ahogy a harmadik rajzon láthatjuk. Bármilyen kötény­szabáshoz jó nagy, bő zsebeket aján­lunk. Színes szegéllyel, készen kap­ható úgynevezett „farkasfoggaV* is élénkíthetjük a zsebek és a kötény széleit, de óvakodjunk a vásárlásnál, nehogy olyan szalagot vagy farkas­fogat vegyünk, ami a mosásnál meg- I festi a kötényt. ftzavanként Kčs 4.—, a vastagon ozeöott szavak Ara Kčs 6—. Egyszeri közlés legalacsonyabb dija Kčs 50_ Állást keresőknek 50%-os kedvezményt nyúj­tunk. Címek és ajánlatok Kiadása a kiadóhivatalban Kčs 2.—, postán be­küld ve Kčs 10—. A hirdetési díjak el "re fizetendők és bélyegben Is beküld­hetők. Apróhirdetéseket hétfő déli 12 óráig fogadunk d. Á szövegrészben közölt hirdetésekért 50%-os felárat számítunk. ^ ÁLLÁST KERES ^ Idősebb hivatalnoknő, kitűnő kézírással, jó számoló stb., keres fél­napokra állást. Cím a kiadóhivatalban 59 ^ Állast" kaphat I Gazdasszonyt, aJd minden házi munkát vállal, keres kéttagú család. Schauer, zverole­kár, Nové Mesto n/V., Sládkovičova Č. 21. 108 Megbízható leány azonnalra felvétetik, j?>htartásba. Kalina, Bratislava, Ga- jova 3. S9 Intelligens űrileányt' - keresek irodai alkalma- - zásra esetleg házveze­tésre is. Életrajzot kérek .liVriV staviteľ” jeligé-e a kiadóba. __ 67 Háztartást alkalma- r - 't - V *' -- vákuí is tud. Srbajča Jánosné, Sv. Befiadik. 89 ^ ki tíid róla? ^ Őse mez László hadi­fogoly sorsáról tudósí­tást ad. Horné Oreáany 225, okr. Trnava. 1.07 j Dobrí Vendel 1942- ben Komáromba 22. gyalogezredhez vonult be. Székesfehérváron távbeszélő tanfolyamon részt vett, onnan a front­^ APÁS-Vív TEL ^ M-kötetes * magyar könyvtár eladó Kčs 4.000.— Cím a kiadó- bab. 0-36 I Kiadó . 12 díszbötetra ^Nagy képes világtörté- í héíem", Franklin-Révai ’kiadás. Kčs. 3.000.-+-. Jpfogástalan állapotban, čím a íj.a;Uhati. o-:>7 Egy komplett maha­góni hálószobabútor, égy férfi irhabunda és égy férfi télikabár sür­gősen eladó. Cím: Reh- bérger Dezider, Komé r- Bo, Valkövnicka 7. Ô8 Kiadó 3-tonnás teher autó, üzemben. Megte­kinthető: Straky István, O- -?5ľ-v. 94-Bulldog traktorok, 15- 25-45 HP, ekék, tárcsák, boronák, Slávi a-moto­rok, gőzmagánjárók, elev» maprések, esztergaoa- dok, fúrógépek, háló ko- eladók. Döméi v, Trnava. 61 Két diófa hálószoba, komplett eladó. Baráz- «trvi-- Nv- ’ a n?’ a 17. (Hosszú utca.) 82 'Modern sötét diófa *■ •“'lett dí­vánnyal, ebédlő maha­gónijából 1 jókarbán és más lakberendezési tár­gyak és könyvek eladók. Cím a kiadóhivatalban. 83 ljfegvéteíre keresek Tolland Magyar-an goi szótárát „I -n.“ jeligére s kiadóhivatalba. 87 Vennék me«rbk-.ható, márkás ébresztőórát. CÜn a kiadóhivatalban. 0-35 Vásárolunk könyvtá­rakat, egyes könyveket új és használt állapot­Vldékröl könyvjegyzéket kérünk. JascMko, kníh­kupectvo. Košice, Stef č- nikova 63. 85 Veszek ripészyéoet, balkarosat. Aupnsztin FAtransky, Bratislava, Miczkieviczova Č. 12. 97 M^sserés* eszterra- , padot sup^riAl ver-^k. Kére~> körülír* ár- rreíHoi ölével „F^zter- gaoád“ jeliére a Ms^ó- * hivatalba megküldeni 103 ‘ VEGYES p szavonuláskor 1943. feb­• á a századparancsnok lo­’ :na 216/40. Aki tud róla — tet­tek vele szolgálatot — fet, Okoličná n/Ostr. 106 Ki tud fiamról György Lászlóról, 1917. H. 23-án . . -ára a . gyalogezredhez vonult be. Utóljárá írt 1943 ja­nuár 7-én, á'Ut lsg feg ságba esett Rossosin. örökbefogadnék % éves k islányt,- Radi- mák János. Ďun. Nová Vm 82. okr. Galante. 105 1 Michal* ny. Értesítsék aggódó édes­anyját Rövi György Llszlónét, Martól, p. Statá Dala. _ 104 Ki tnd róla? Szabó Jenő 1917 május 12-én fz- . máromba a 22. gyalog­ezredhez vonult be. 1844 IX. 23-án fogságba esett. 1945. V. 15-én Délsribériában a ka- micckai kórházban volt. Kérjük bajtársait, akik tudnak róla, értesítsék Szabó Dávidot Kamoča 347, okr. Komárno. 102 KI tnd fiamról Szóra Józsefről. 1919 nov. 30- án /született mint sza­kaszvezetö a gépkocsi­zóezredhez Budapestre vonult be. 3943. jan. 16-án a Donnál tűnt el. * rrfis*».. 2,-1'85. Értesítéseket kér Szöcs Izidor, Dlhá n/Váh.f pp. Veča. , _ 101 Kere«e»n fiamat Ko- tasz Károly génouskés tizedest Nagykálnáról ment ki az orosz front­ra és 3943, januárban a voronyézsi .• harcokban e’tünt. Alti tud róla, értesítse atyját Kotasz .Túr n”d Hr., okr. Želiezovce. 84 * KI tud férjemről, Pz'otmárl Sándorról, 3945 ápr. 6-án Fodrog- pzpntesen született. 1942 május 10-én a 21 hon­vM "—4 f>. z’’’ ­ho^ Szerencsre vonult he. Kínként n frontra és 3943 jan. 12-én írt utói-/ lóra 9 'nnpMl. Tábori fľ*ma 233/99. Értesíté­seket kérek Sza*m*ri F-*ndomé, Svätuäe Č. *!> címre. 76 F* tnd fékemről, - Be­nedek , ImrérőJ. aki 1911. IX. 7-én Laksza- A ^n srvaloo^é ralőslihoz vo- pnlt he Kor'-éro»v'>'*, Az utol?« Tevéi 39*3. I. fl-én Ot«/lÓ-«téKori e**- mon érkezett tőle. Allí­tnót el. Élesítést ké­rek3 Bpne'V»- Imrédé, Šokolee č •15. nn. Bo- d-a, okr. Komárno clr"- re. 80 KI tud róla? Csapó ,a: 1 e-o *tjt, oá p^íUf>^eft. U'J5. jsimér­bpt, frf Ve o Q ­Jksddről f^sra m.). K<*­mlpdv’roír®^ fHk y„lo—i't t.Ud-'ok T**1*, J**. »'ős. s* „chrasť, okr. Stt-r* ľ»»'». 19 Rf*. n ' -*'«! • ha-o*éri Vo<rv Zrr,’r* fí¥»-v,r-n _ kivel eood'tt volt oíe-ó*t *"'**ís, keré’'-ooré r+ó, LegifiS " .V T-* f« I ’jsak- t '“omőre , Keresem férjem Csé- mi Imrét aki 1909 tóept 8-án született ] Kulcsodon, 1942 márc. 7-én a 22. honv. gya­logezred távbeszélö-sza- , 8 .1 . Korié re'xiba vonult be. Tábori száma 216/03. 1943 január 7-én írt utóljárá. Kérem .mindazokat .akik tud­nak róla, értesítsenek Csémi Imréné, Calovo (Nagymegyer) Ö. 463. __ 100 Keresem férjemet Csókás Károlyt, 1922 okt 17-én született Ko­máromba a 22. honv. gyalogezred I. zlj. ak­navető szakaszhoz vo­nult be, 1944 nov. 1-én esett fogságba, Török Ruskoc mellett sblyvál lágerban voK.5 Értesítést Bruty 39, okr. Štúrovo ■ t címre. ______________95 * Kérem a hazatért ha­difoglyokat aliik tudnak fiamról Révai Józsefről, 1920-ban született 62. érkó 'hoz vonult be ; és éllftólag 3943 jan. j 26-ín a Donnál Ivanov- I ka községben fogságba j esett Azóta hírt nem * h''U0ti”r>k róla. Értcsü- j sék Révai Andrásnét, i T *ové Zámky, pod lipa' •' i C- _ 86 I KI tud férjemről Va- I lent Jánosból, aki mint ; honvéd 19^4. oktőber- ! ben irt utóljárá Sopron- I bél. Állítólag orosz fog­ságba esett. Címem: VnJent Jó nosné, Jásová 223, p. Dubník. 75 Felkérem mindazokat a fearat.ért hftdifoglyö- kő.t akik tudnak fiam­ról Iván Józsefről. 1945 j jű«»us 8-án született, i 3 94 5. jün?”sban létté.k ut^Héra B»^tis!avxban. Értesítsék Ivén Józse­fet Bohelov Č. 5, pp. Hroboflovo. 78 Felhívás! Csonka Ig­" Oyi'í ', született 1942 novem­ber 3-án a komáromi 22. gyalogezreddel vit­ték ki-a frontra Orosz­országba Voronyeísba. r. ^ • Tá­volt Állítólag 194? jan. «• /'1 “ZÖtt tűnt el Olymnftl. Kérem mindazokat Akik tud­nak róla, értesítsék Csonka Latost, Blfta čd. 185, okr. Štúrovo. 77 Koraser- fértem Jánost 1931. n. 2-án született mint tüzér ógyaléról mént ki a frontra és 1944 év vé­gén Lengyelországban esett fogságba. Tábori száma D. 498 volt Aki tud róla, értesítse Pócs Jánosnét Rnbaft, Č. 255, okr. Stará Dala. 79 Aid tud valamit Ne­mes Bálintról — akit utóljárá Oroszországban Kupjanki-Krasugy (Vö­rös) Irovgrádban láttak — kérem értesítsenek: Márkus Irivénné, TJa. Panica ö. 78, pp. VyS. Blh, • 81 Keresem fiamat Dre- licska Ferencet aki 1922 nov. 22-én szüle­tett a 22. n. zlj 6 szá­zadhoz vonult be Ko­máromba. UtóUára 1944 október 29-én mták a Lengve! határnál; A,'ik közelebbit tudnak róla, raive'*lrediének értesíte­ni PreUeska Jánost D’há nATáhom 208, o. Veča, okr, 6aTa. 88 .pgsg nrokot a hara- tárt hadiforiyokat, altik T/a‘f/'°róT, alti 1926 október 30-én jeélfllyjú Alist^’on. 1946 awmieztus 18-án írt SrmH ptonjóhól a VóröskerasZf tT. D. S. f*. R. 167/3 szA- maiL ,,, Értestteék rtoTn-ű Stál, okr. Dun. Streda. «3 Amint már közöltük, a bratislavai Tatra-szállóban a napokban megnyi­tották a Szlovákia 1960-ban című kiállítást. A kiállításon látható a cseh-* szlovák gyártmányú robogó (scuter) is, amelyet képünkén bemutatunk ol­vasóinknak. degva indult, de később, mint a vízáradás, minden korlátot ledönt­ve zúdul és árad belőlük a vissza* fojtott és felgyülemlett elégedetlen­ség. Nem engedik egymást szóhoz jutni, a panaszos hangok egymásba fonódnak és egymást túllicitálva, za­varos hangorkánba olvadnak. Stefan OndraSka, a munkaügyi csoport helyi elnöke igyekszik őket lecsillapítani; csöndre inti őket és komoly, megnyugtató hangon felhív­ja figyelmüket arra, hogy a kor­mánynak rendelkezésére áll 380 kát. hektár arra a célra, hogy a visz- szatérő magyarok igényét kielégít­sék. Ez a föld pillanatnyilag szegény emberek kezében van, akik az Őszi és tavaszi munkálatokat elvégezték rajta, így hát nem lehet tőlük mun- káj uk eredményét elvenni. Ezért ar­ra kéri a magyarokat, legyenek több türelemmel és bizalommal, mert az egész probléma megoldása tisztán idő kérdése s minden rendbe jön. Biztosítja őket, hogy minden ma­gyarral, mint egyenrangú állampol­gárokkal fognak bánni. A szlovák és magyar dolgozó testvéri viszony­ban kell, hogy éljenek egymással, így hát ezt az áldatlan helyzetet Is közös segítséggel kell megoldani. Megemlíti, hogy egy bizottság fog most alakulni, amely majd gondos­kodik a magyarok lakásáról és mun­kalehetőségéről. — Ondraüek elnök ezzel befejezi magyarnyelvű beszé­dét és átadja a szót « ^visszatérő magyaroknak. A magyarok ezúttal már fegyel) mezettebben viselkednek. Egy örea čszhajú magyar gazda, akit Dózu Pálnak hívnak, azzal kezdi pan» szát, hogy ma 57 éves és nem letjt volna szabad őt a rendelet értelmér ben Csehországban földmunkárá igénybevenni, ennek ellenére meg­tették. Most pedig, miután cseh föld­ről visszajött, Fedímešre küldték, ahol 3 km-nyire a falutól, egy er dőbén jelöltek ki számárá lakást Ott Is lakott hasonlókorú feleségé­vel együtt de éjjel többizben ráz őr gettek, így hát félt ottmaradni, ezért jött vissza „élete helyére" és 6 innen bizony el nem megy, mert itt az ö helye, ô már túlságosan öreg ahhoz, hogy másutt gyökeret ver­jen. özv. Mészáros Béláné, született Balogh Emma, folytatja a panaszt. Azt mondja, hogy özvegyasszony lé­tére hontalanná vált, öreg napjaira nincs otthona, nem‘tudja, kihez for dúljon segítségért, így természetes, hogy vissza akarja házát és földjét, amiből eddig élt és amiből támogat­ta szegényebb sorsú családját. Dr. Búza türelemmel hallgatja és közli vele, hogy ilyen esetben gon­doskodik az állam nyügdíj-segély- ról és nem kell aggódnia, megélhe­tése biztosivá lesz. Háza helyett más házat kap. Erre a kijelentésre többen meg­szólalnak az özveggyel együtt, hogy nem kell nekik mások háza, hanem magukét akarják, amit „saját" erejükkel építettek fel. Kugler, a KSS földműves osztá­lyának megbízottja alkalmasnak lát* ja a pillanatot, hogy felszólaljon! Megmagyarázza a magyaroknak, hogy egy új államformában élünk ember görcsösen a saját Jházához raj gaszkodjék. Ez a szó, hogy „saját'* lassan elveszti majd mai' jelentős»1 gét Mindannyian, úgy a szlovál mint a magyar dolgozók, a közös­ségért dolgoznak. A szlovák dolgo­zóknak ma éppúgy be kell szolgál­tattok a termést, mint minden más nemzetiségű gazdának. A magyarok­nak ugyanez lesz a kötelességük, így hát teljesen mindegy, melyik földön, melyik községben dolgozik a gazda, mert a munka a közös jólét érdekében folyik. Arra kéri tehát a magyarokat, hogy legyenek belá­tással és türelemmel, minden ma­gyar gazda megkapja a maga föld­részét ott és azon a helyen, ahol az állam azt kijelöli számára. Ideje már, hogy megszűnjön a magyar és szlovák dolgozók közötti torzsalko­dás, mert egy és ugyanaz az érdek fűzi őket össze. A békének első, ko*! moly feltétele, hogy mind a szlovák,] mind a magyar dolgozó megszokja! az együvétartozást és az együttmü* köd és gondolatát De a magyarokat mindez nem nyugtatja meg. Arra hivatkoznak, hogy a házak ápolatlanok, nem gon­dozzák őket úgy, hogy sokhelyütt ’ az istállók már dűlőfélben vannak. : A panasz, a kétségbeesés folyammá I szélesedik. Az egyik gazda azt él- I lítja, hogy 5000 téglát hagyott itt egy istállóra, mielőtt elment és most sem istálló, sem tégla nincs, a másik pedig az állatait kézi számon, ame­lyeket itthagyott Megnyugtatják őket- hogy mind­ez leltárba van véve és majd kár­pótlást kapnak. De a magyarok hi­tetlenek, azt állítják, hogy ők sem­miféle nyugtát nem kaptak arról, mit hagytak itt, így hát ki ad majd az ő szavukra. De különbet» is, már nem is kívánják a földjüket annyi­ra, sem az ingóságukat, csak a „sa­ját“ házaikat és amíg ezt nem kap­ják vissza, add'g ők földönfutóknak fogják érezni magukat Keményen, megingathatatlanul cseng a hangjuk, a polgári társada­lom százados mérge és veszélye nyil­vánul meg benne. A szlovák telepe­seknél, akik el akarják hagyni te­lepüket, ugyanez áll. Nem akarnak itlmaradni a beszo^áltatás miatt, mert polgári kapzsiságuknak nem tudnak többé eleget tenni és „saját" vagyonukat nem gyarapíthatják. Az egész problémában nincs másról szó, mint a „sajátról”. Egy érdekes és igen jellemző eset fordul elő, amely reflektor-fénnyel ‘ világítja meg az egész helyzetet A visszaér­kező magyar sógora annak a szlo­váknak, aki a házában lakik. Most a szlovák és magyar gazda együtte­sen összefogva futkosnak a hivata­lokba, hogy a földet írják át újra a magyar gazda nevére. Hiába mondják a magyarnak, hogy ott lakhat, senki sem kergeti el, nem, ő nem akarja, ő nem érzi jól magát amíg a „výmer“ nem lesz megsemmisítve, amíg a vagyona nem lesz újra a „saját" nevén. Van valami mulatságos, bohózatszerfl, ugyanakkor valami nagyon szomorú és mélyen lesújtó ebben a jelenség­ben, amely híven tükrözi vissza Tar* doskedd mai tűzfészkét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents