Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-01 / 277. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2008. DECEMBERI, www.ujszo.com RÖVIDEN Boldoggá avatás Kubában Havanna. Kubában először tartottak boldoggá avatási szertartást, és ezen ott volt a kommunista ország elnöke, Raul Castro is. Több ezer kato­likus vett részt a szentmisén, amelyet az állami televízió is közvetített. Jósé Olialo szer­zetest avatták boldoggá, aki Kuba első, a spanyolok ellen vívott függetlenségi háborúja idején segítette a betegeket és sebesülteket. A kommunista vezető jelenlétét a szertartá­son a kubai vezetés és a katoli­kus egyház közeledésének újabb jeleként értékelik, (mr) Fanatikusok gyilkoltak Moszkva. Hét lány holttes­tére bukkantak az utóbbi hé­ten Csecsenföldön, minden jel szerint valamennyiüket vallá­si fanatikusok ölték meg. Az iszlám hagyományok és a nép erkölcsök önjelölt őrzői nem tartották megfelelőnek a fia­tal nők életvitelét, és ezért fő­be lőtték őket. A sorozatgyil­kosság állásfoglalásra kész­tette Kadirov elnököt is, aki hangsúlyozta: semmilyen ha­gyomány és semmilyen vallási meggyőződés nem igazolhat ilyen cselekedeteket, a tette­seket meg kell találni és meg kell büntetni, (mr) Ma jelöli Obama Hillaryt St. Paul. Ma hivatalosan is bejelenti Barack Obama, az Egyesült Államok leendő el­nöke, hogy Hillary Clinton szená tort kérte fel a külügy­miniszteri posztra. A nevük elhallgatását kérő források szerint Obama a nemzetbiz­tonsági kabinet tagjai sorá­ban, egy chicagói sajtóérte­kezleten nevezi meg volt ve- télytársát, Clintont leendő külügyminisztereként. A volt first lady, Bili Clinton volt el­nök felesége a demokrata pár­ti elnökjelöltségért folytatott küzdelemben volt Barack Obama ellenfele, (mti) Lövöldözés egy étteremben Ciudad Juarez. Álarcos fegyveresek tüzet nyitottak egy étteremben Mexikó északi határvárosában, Ciudad Jua- rezben. A mészárlásban 8 em­ber meghalt. Chihuahua állam ügyészi hivatalának szóvivője közölte, hogy tucatnyi fegyve­res három autóval érkezett, majd golyózáport zúdított az étteremben vacsorázó vendé­gekre. Hét ember azonnal meghalt, a nyolcadik halálos sebesülést kapott. A település az egyesült államokbeli (Te­xas) El Paso városával határos. Ciudad Juarez a mexikói kábí­tószer-csempészekkel vívott harc legforróbb pontja. A tér­ségben a hadsereg hadmű­veletet folytat két drogkartell ellen, ez utóbbiak egymással is harcban állnak. A mexikói el­nök több ezer katonát vezé­nyelt a régióba, hogy házkuta­tásokat tartsanak és autókat ellenőrizzenek a sztrádákon. Az akció azonban inkább csak növelte az erőszakot, amely­nek csak idén 4500 halálos ál­dozata volt. (mti) A thaiföldi rendőrség tagjai a bangkoki Szuvamabhumi nemzetközi repülőtér közelében. Tegnap a rendőrség ismét felszólította a kormányellenes tüntetőket a repülőterek elhagyására, hozzátéve, hogy közben folynak a tárgyalások a tiltakozókkal. Ez a második ilyen felszólítás volt a belföldi járatokat fogadó és indító Don Muang reptéren, amelyet csütörtökön szálltak meg a Népi Szövetség a Demokráciáért (PAD) ellenzéki pártszövet­ség hívei, akik a kormányfő lemondását követelik. A főváros másik légikikötőjét kedden foglalták el a tüntetők. Összesen mintegy százezer kül­földi turista és üzletember rekedt a tiltakozó akciók miatt Bangkokban. A thaiföldi kormány napi 44 eurót fog fizetni az államkasszából a repté­ri blokádok kárvallottjainak, és gondoskodik arról, hogy mielőbbi elutazhassanak más repülőterekről. (ČTK/AP-felvétel) Oroszország Élesedik a belpolitikai harc Moszkva. Gennagyij Zjuganov, az Oroszországi Föderáció Kommu­nista Pártjának vezetője a párt XIII. kongresszusán bírálta az orosz veze­tés belpolitikáját, azt állítván, hogy a távoli jövőre ígérnek minden szépet és jót, de arról nem szólnak, mi lesz 20-30 év múlva. Zjuganov szerint „a mostani vezető csoportnak nincse­nek látható sikerei, nincs világos terve, s minden ténykedése egyetlen elgondolást szolgál, azt, hogy bármi áron hatalmon maradjanak”. Kije­lentette: az ország felső vezetésében élesednek a harcok. Egyik csoport semelégerősamásik legyőzéséhez. Ugyanakkor a kommunista párt élén 15 éve álló Zjuganovot is egyre többen bírálják, s egyes forrásoksze- rint a párton belül hatalmi harc zaj­lik. A bírálók szerint Zjuganov veze­tése alatt a párt nem tör valóságos változásokra, s ezért nem is végez tényleges pártmunkát, (mti) Meglepetésekre is számítani lehetett Romániában Választási érdektelenség Országos érdektelenség övezte tegnap a romániai parlamenti választásokat, ami már a reggeli órákban megmutatkozott: az első, 10 órakor készült összesí­tés alapján sok helyen a részvételi arány feleakkora volt, mint a júniusi helyha­tósági választásokon. BALÁZS BENCE A helyzet délután két órára sem javult: addig a szavazati joggal rendelkezők 19,84 száza­léka járult az urnák elé - össze­hasonlításképp: a négy évvel ez­előtti parlamenti választásokon ebben az órában már 27,18 szá­zalékos volt az országos részvé­tel. A végleges részvételi arányt lapzártánk után hozták nyilvá­nosságra, ám a Központi Válasz­tási Iroda korábbi becslése alap­ján legfeljebb 40 százalék lehe­tett. Ez elméletileg kedvezhetett a romániai magyarságnak, gya­korlatilag viszont a magyar vi­dékeken, így a Székelyföldön - különösen Kovászna megyében - is nagy volt az érdektelenség, s emiatt veszhettek a parlamenti mandátumok. Ugyanakkor or­szágos viszonylatban úgy tűnt, hogy nem lesz gond az 5 száza­lékos parlamenti küszöb elérése. A magyarság viszont nagy lehe­tőséget veszíthetett el az urnák­tól való távolmaradással, ugyan­is ha az átlagos országos részvé­teli arány valóban nem volt több mint 40 százalék, akkor a ma­gyarság 60 százalékos részvétel­lel akár 10 százaléknál is több mandátumot szerezhetett a par­lamentben. Az alacsony részvétel miatt ugyanakkor könnyen bomba­meglepetések születhettek: mi­vel vidéken nagyobb a választási kedv (22,34 százalék szemben a városi 18,02-vel), így a nagyobb vidéki bázissal rendelkező Szo- ciál-Demokrata Párt (PSD) könnyen megnyerhette a válasz­tásokat, amit a délután 5 óráig nyilvánosságra hozott két exit- poll eredmény is előrevetített: ezek szerint a PSD mintegy 10%-kal vezet a demokrata-libe­rálisok (PD-L) előtt. A gyenge részvételi arány el­lenére a választásokon nem volt hiány kisebb-nagyobb inciden­sekben. Galacon például meg­halt egy választási megfigyelő - igaz, nem verekedés, hanem szívinfarktus végzett vele. Több településen is jelezték, hogy egy­két szavazópecsét eltűnt, a pár­tok pedig igyekeztek minél több feljelentést tenni ellenfeleik el­len. Nem úszta meg támadás nélkül az RMDSZ sem: a PSD és a Konzervatív Párt a Maros Me­gyei Választási Irodánál azt állí­totta, hogy az RMDSZ az egyik községben, Kerelőszentpálon (ahol Markó Béla RMDSZ-elnök is indult a szenátusi listán) pénzt osztogatott a választóknak: 100 lejt (mintegy 30 eurót) fizet minden RMDSZ-re leadott sza­vazatért. Az RMDSZ tagadta a vádakat. A kampánycsend megsértésé­vel vádolnak Kovászna megyé­ben két magyarországi tévéadót (Duna, ATV), pontosabban a ká­beltévé-szolgáltatót, amely műsorrácsában a két adó benne van, mert a tévék szombaton az RMDSZ kampányából közöltek részleteket - a megyei választási iroda képviselője szerint viszont a helyzet ez esetben igen bonyo­lult, és nem biztos, hogy bárki is megbüntethető. Helyi idő szerint este 9-kor zárultak a szavazóumák, részle­ges eredmények már ma várha­tók, a szavazatok újraosztása miatt a végső eredményekre azonban még egy-két napig vár­ni kell majd. Pakisztániak voltak a támadók Vége a mumbai terrornak MTl-ÖSSZE FOGLALÓ Újdelhi/Mumbai. A közel 200 halálos áldozattal járó mumbai (bombayi) terrortámadások miatt tegnap benyújtotta lemondását az indiai belügyminiszter. A minisz­tert leginkább azért érték bírálatok, mert nem tudta szavatolni a belbiz­tonságot, csődöt mondott a hír­szerzés, valamint a belbiztonsági erők későn reagáltak a két legis­mertebb indiai luxushotelben és az ország pénzügyi központjának te­kintett Mumbai más helyszínem végrehajtott terrortámadásokra. Nem 195, hanem 174 halálos ál­dozata volt a mumbai terrorcselek­ményeknek a legújabb hivatalos adatok szerint. Az okozta a tévedést, hogy néhány holttestet kétszer is számoltak. Ezaszámsem tekinthető véglegesnek, mert a támadások egyik helyszínének, a Tádzs Mahal Szállodának az átkutatása tegnap mégfolyamatbanvolt. Á szerda este kezdődött, közel 60 órán át tartó terrorcselekmények sebesültjeinek számát korábban 300-ra becsülték, a legújabb infor­mációk szerint 239 ember sérült meg. A terrorakció szombaton a Tádzs Mahal Szálló ostromával ért véget. Indiai kommandósok szom­baton reggel végeztek a luxusszál­lodában elrejtőzött terroristákkal. Mumbai rendőrfőnöke arról szá­molt be, hogy a terrortámadást tíz Mumbaji lakosok elképedve figye­lik, mi történik a Tádzs Mahal Szál­lóban. Indiai kommandósok szom­bat reggel megölték a luxusszállodá­ban elrejtőzött és a végsőkig kitartó terroristákat. (SIT A/A P-fel véte I) ember hajtotta végre, közülük ki­lencet megöltek, egyet elfogtak. Ő azt vallotta, mindegyiküket a pa­kisztáni Laskar-e-Taiba (Igazak Hadserege, szélsőséges iszlamista szervezet) képezte ki. Szerda este a tengeren megkaparintottak egy hajót, és azon, majd pedig gumi­csónakokon jutottak el Mumbaiba. A Laskar-e-Taiba Kasmír függet­lenségéért harcol. A városi tanács jogásza szerint fellebbezni fognak Kitiltották Kossuth Lajos nevét Marosvásárhelyről MTl-JELENTÉS Bukarest. Ismét úgy határozott egy romániai bíróság, hogy Ma­rosvásárhelyen nem lehet elne­vezni utcát Kossuth Lajosról, ami Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke szerint azt jelenti: Románi­ában nem tűnt el az ultranaciona­lizmus. Marosvásárhelyen a Kossuth ut­ca „ügyének” története 1985-re nyúlik vissza. A Ceausescu-dikta- túra utolsó éveiben az akkori ható­ságok a város egyik főútját - amely hosszú ideig Kossuth Lajos nevét viselte - átkeresztelték Calarasi- lorra. 2005-ben azonban a városi tanács elhatározta: ismét a magyar szabadságharcosról nevezi el ugyanazt az utcát, gyakorlatilag visszaállítva az 1985 előtti helyze­tet. Az erről született önkormány­zati határozat azonban a mai na­pig nem léphetett érvénybe, mert a Maros megyei törvényszék hatá­lyon kívül helyezte, miután több helyi román hazafias szervezet és a szélsőségesen nacionalista Nagy- RomániaPárt bírósághoz fordult. Az RMDSZ városi tanácsának frakciója fellebbezett az ítélőtáb­lánál az első fokon született bíró­sági döntés ellen. Az ítélőtábla formai hibákra hivatkozva 2007-ben visszaküldte az aktát a törvényszékre, amelynek ismét meg kellett vitatnia az ügyet. En­nek eredményeképpen született meg a legújabb döntés, ami azt je­lenti, hogy első fokon a marosvá­sárhelyi önkormányzat immár másodszor vesztett pert. Kerekes Károly, a helyi tanács jogi képvise­lője a Népújság című napilap szombati számában jelezte, hogy ismét fellebbezni fognak. Mintegy négyszázan vesztették életüket a nigériai Jós városában a keresztény és mohamedán fegyveres bandák által szított zavargásokban. A jelentés a Radio France International helyszíni tudósítóját idézte, aki arról beszélt szombaton, hogy a város egyik mecsetjében 378 holttestet számolt meg, s közben is vittek oda újabb hullákat. Az afrikai ország középső vidékén fekvő Jós az északi muzulmán és a déli keresztény terület határán fekszik. A za­vargások pénteken robbantak ki egy helyhatósági választás vitatott eredménye miatt. (Reuters-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents