Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-11 / 286. szám, csütörtök
12 Európai unió-hirdetés ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 11. www.ujszo.com Megháromszorozódna a brüsszeli segélyezés is, egyebek között intézményfejlesztés címén A válság miatt nem akarnak nagyobb terheket Jobban figyel keleti szomszédaira az unió ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az augusztusi orosz-grúz háborúnak is szerepe volt abban, hogy az Európai Unió eddigi szomszédságpolitikáján belül hangsúlyváltást akar a keleti szomszédaival fenntartott kapcsolatokban. Az új kezdeményezés egyúttal a nyáron- Nicolas Sarkozy francia elnök bábáskodásával - létrehozott Mediterrán Uniót is ellensúlyozni szeretné. Az Európai Bizottság ma egy hete tett javaslatot arra, hogy az EU „váltson lépést” keleti szomszédaihoz fűződő viszonyában, és létesítsen partneri viszonyt Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Grúziával, Moldo- vával és Ukrajnával. A brüsszeli közlemény szerint „társulási megállapodások újabb generációja jöhet létre, a partnerek szervesen beépülhetnek az uniós gazdaságba, a biztonsági követelmények betartása esetén a partnerországok állampolgárai könnyebben utazhatnak az unióba, minden érintett számára előnyös módon továbbfejleszthe- tők az energiaellátás biztonságára vonatkozó megállapodások, és fokozható a pénzügyi támogatás”. Minszk esetében a bizottság azt is jelezte, hogy Fehéroroszág „az uniAz EU szabadkereskedelmi megállapodásokat és gazdasági integrációt ajánlana fel ezeknek az országoknak. óval fenntartott kapcsolatok általános fejlődésének mértékével arányosan fog részt venni” a keleti partnerségben. Az EB korábbi kiszivárogtatása szerint 2020-ig 1,5 milliárd euróra emelkedne az uniós segélyezés a szóban forgó országcsoportban, azaz megháromszorozódna, egyebek között intézményfejlesztés címén. A bizottság szerint helyes lenne, ha az EU szabadkereskedelmi megállapodásokat és gazdasági integrációt ajánlana fel ezeknek az országoknak, hogy - az orosz-grúz konfliktus fényében - biztosítsa a stabilitást határai mentén. A bizottsági szöveg még távlatokban sem foglalkozik az említett országcsoport vonatkozásában az esetleges uniós tagsággal, csupán a társulással. Azt is megállapította a javaslat, hogy a gazdasági együttműködés keretében az uniónak az energiaszállítási útvonalak diverzifikálásán kellene munkálkodnia, lehetővé téve a volt szoyjetköztár- saságoknak, hogy új vezetékeket, olaj- és gáztároló létesítményeket építsenek. Jósé Manuel Durao Barroso EB- elnök úgy nyilatkozott brüsszeli sajtótájékoztatóján, hogy a kapcsolatok erősítésének „eredményeként hamarosan jelentős politikai és gazdasági előnyök mutatkoznak majd, és ezáltal növekszik mind az unió, mind keleti partnereinek stabilitása és biztonsága”. Az Európai Bizottság elnöke nyíltan elismerte, hogy szerepe volt a kezdeményezésben a nyár végi grúz-orosz konfliktusnak. Leszögezte ugyanakkor: az a tény, hogy az EU javítja kapcsolatait ezekkel az országokkal, Oroszország számára is előnyökkel, például a stabilitás növekedé- séveljár. Benita Ferrero-Waldner, a kül- kapcsolatokért és az európai szomszédságpolitikáért felelős biztos kijelentette: továbbra is alapelv, hogy a fejlődés elválaszthatatlan a partnerek reformtörekvéseitől. A brüsszeli bizottság azt is javasolta, hogy 2009 tavaszán, a cseh uniós elnökség alatt, rendkívüli csúcstalálkozó keretében indítsák el a kezdeményezést, (mti, ú) A bankban levő koronái díjtalanul, automatikusan euróra változnak. Tegye bankba megtakarításait! A számlákon és a betétkönyveken levő koronát a bank 2009.1.1-jén euróra váltja. Átváltási árfolyam: 1 € = 30,1260 Sk www.euromena.sk, ingyenes információs vonal: 0800 103 104 Klímacsomag: az érdekek fognak dönteni Brüsszel. A ma kezdődő, kétnapos uniós csúcstalálkozón dönthetnek a tagállamok állam- és kormányfői az ambiciózus energia- és klímacsomagról. A feltételes mód azért is indokolt, mert sok kérdésben e hét elejéig sem sikerült megállapodniuk a tagállamok képviselőinek. ÖSSZEFOGLALÓ AZ Európai Tanács soros elnökségét betöltő Franciaország szak- minisztere, Jean-Louis Borloo úgy fogalmazott: a tagállamok a javaslatcsomag kérdéseinek 90 százalékában már megegyeztek, azonban a fennmaradó 10 százaléknyi területen - a tagállamok eltérő érdekei miatt - meglehetősen nehéz egyezségre jutni. „Fordulóponthoz érkeztünk, a vüág szeme ebben a hónapban Európán van.” Borloo az Európai Parlamentben a múlt héten elmondta: a jogszabálycsomagról történő egyeztetések során három fő csoportosulás alakult ki: 1. a balti országok, amelyek elkötelezettek az atomerőművek leállítása mellett; 2. a Lengyelországhoz hasonló államok, amelyek kevésbé energiahatékony, magas szénfelhasználású gazdasággal rendelkeznek, és egyedi menetrendre van szükségük a célok eléréséhez; 3. az olyan országok, amelyek számára a hátrányban lévő tagállamokkal szembeni szolidaritás költségeinek vállalása igen érzékeny kérdés. Az EU tagállamai tavaly állapod- takmegegy uniós szintű energia- és klímacsomag kidolgozásáról, amely szerint 2020-ra az 1990-es szinthez képest a tagországoknak 20 százalékkal kell mérsékelniük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 20 százalékot kell elérniük a megújítható energiaforrások felhasználásában és 20 százalékot az energiafogyasztás csökkentésében. A javaslatcsomag - elfogadása esetén - az egységes uniós álláspont alapjátképezheti a kiotói szerződést felváltó újabb nemzetközi klímavédelmi megállapodás 2009. decemberi koppenhágai előkészítése során. Jelenlegi formájával azonban több tagállam sem ért egyet. A legnagyobb ipari termeléssel rendelkező államok vezetői jelenlegi gazdasági nehézségeik miatt szeretnék elkerülni, hogy az új uniós környezetvédelmi előírások túlzott terheket rójanak országuk iparára. Míg korábban az unió legnagyobb gazdaságával rendelkező Németország határozottan kiállt az EU klímavédelmi csomagja mellett, a pénzügyi válság miatt Angela Merkel német kancellár (Silvio Ber- lusconihoz hasonlóan) is egyre visszafogottabban nyilatkozik a javaslatcsomaggal kapcsolatban. Németország mellett Lengyelország is nemtetszését fejezte ki a szennyezési jogok kereskedésének bevezetésével kapcsolatban, melynek értelmében az energiaipari cégek 2013-tól - a korábbi időszakra jellemző ingyenes kvótakiosztással szemben - nyílt árverésen vásárolhatnák meg a szén-dioxid-kibocsá- tási engedélyeket. Lengyelországhoz hasonlóan a többi kelet-európai ország is könnyítéseket szeretne elérni a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó szabályok alól, ugyanis az említett országok gazdasága nagymértékben széneróművekre épül. Továbbá a szén-dioxid-kibocsátási jogok árverezésének bevezetése következtében az újonnan csatlakozott tagállamokban az energiaárak az egekbe szökhetnek, miközben az érintett országok gazdaságának növekedése is nagymértékben visszaesne - vélik a tagállamok szakemberei. Emellett az ún. „nyolcak” (Bulgária, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia) szeretnék elérni, hogy a kibocsátási kvóták kiosztásánál az unió vegye figyelembe ezen országok korábbi környezetvédelmi erőfeszítéseit, valamint azt, hogy dinamikusabban fejlődik a gazdaságuk. Ennek megfelelően az egyes tagállami célkitűzések megállapításakor a 2005-ös helyett az 1990-es évet javasolják kínduló- pontnak tekinteni. Nicolas Sarkozy francia államfő, az unió soros elnöke még az idén - a januárban kezdődő cseh elnökség hivatalba lépése előtt - szeretné kompromisszumra vezetni a tagállamokat az uniós energia- és klímacsomag rendelkezéseiről. Ezért próbált még tizenkettő előtt öt perccel - azaz szombaton Gdanskban - is egyeztetni a közép-európai országok képviselőivel. Nem járt sok sikerrel, (euvonal.hu, ú) Energiatakarékosabb lakóépületeket akar az EU Segítség a szegényebbeknek MTl-HÍR Brüsszel. Uniós társfinanszírozással tehetik energiatakarékosabbá lakásukat hamarosan a szegényebb rétegek. Az EB azt javasolta, hogy az unió támogassa az energiatakarékosságot, a megújuló energiaféleségek használatát célzó nemzeti vagy önkormányzati programokat. Ez azt jelentené, hogy részben uniós pénzből lehetne kivitelezni duplaüvegezést, falszigetelést vagy napelemek telepítését lakóházakra, elsősorban az EU-átlag- tól elmaradó jövedelmű területeken. Danuta Hübner és Andris Pie- balgs biztosok a napokban hangoztatták: többszörös nyereséget jelentő kezdeményezésről van szó. Egyszerre lehet általa energiát megtakarítani, csökkenteni a kisebb jövedelműek rezsiköltségeit és segíteni az építőipart, valamint a kis- és középvállalkozások érintett csoportját. Ajavaslatot még az Európai Parlamentnek és az EU- tagállamok kormányainak is jóvá kell hagyniuk, de mivel részét képezi a múlt héten bejelentett, átfogó gazdaságélénkítési intézkedés- csomagnak, Hübnerék szerint ez a folyamat gyors lesz. A bizottság szerint 2020-ra évi 28 százaléknyi energiát lehet megtakarítani az EU-ban a lakóépületek energiatakarékosabbá tételével. Egy átlagos háztartásnak a jövő évtized végére évi 200-1000 euró- val kerülhet kevesebbe az energia, ha lakásában lépéseket tesz ennek érdekében. « € « I « < < i •1-8-11280
