Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-10 / 285. szám, szerda

32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 10. www.ujszo.com 1,9 millió koronáért vette meg egy helyi vállalkozó Elkelt az ortodox zsinagóga ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Ipolyság. Eladja az önkor­mányzat a város központjában ál­ló, 1923-ban épült ortodox zsina­góga épületét. A városi hivatal versenypályázaton hirdette meg a kilencvenes években Casablanca diszkó néven elhíresült ingatlant, 1,9 millió koronás (63 068 €) áron. Egy ajánlat érkezett, amely meg is felelt a kiírás feltételeinek. A megegyezés szerint Osoli Lajos helyi magánvállalkozó még idén egy összegben kifizeti a vételárat. Marton Imre, a vagyonkezelői és vállalkozói osztály vezetője el­mondta, a leromlott állagú objek­tumért, mely közel hat éve áll üre­sen, mai állapotában nem lett volna reális ennél nagyobb össze­get kérni. Becslések szerint még legalább ugyanennyit kell a felújí­tásra költeni, hiszen teljes tető­cserére és a falak külső és belső javítására van szükség. A város azért is döntött az eladás mellett, mert az épület állaga folyamato­san romlik. A képviselők úgy gon­dolták, rövid időn belül lépni kell. Felvetődött az is, hogy pályázati úton szereznek pénzt a helyreállí­tásra, ez viszont hosszú és kiszá­míthatatlan folyamat, és az ön­rész problémát okozott volna az önkormányzatnak. A város jelen­legi gazdasági helyzetében még a minimális helyreállítás költségeit is nehezen tudta volna előterem­teni. Az épület alapterülete 430 négyzetméter, az emeleti részen hozzávetőleg még 210 négyzet- méter a hasznosítható rész. Ösoli Lajos, akinek vállalkozása az épü­let közvetlen szomszédságában működik, vállalta, hogy tisztelet­ben tartja a városrendezési tervet, tehát nem építi át az épületet, sem emeletet, sem toldalékszárnyat nem alakít ki. A felújítás során nem változtatja meg az építmény jellegét, eleget tesz a műemlék- védelmi hivatal ajánlásainak. Az Osoli pályázatában vázolt elkép­zelés szerint a zsinagóga a vállal­kozását szolgálná, raktár- és üz­lethelyiséget alakítana ki a föld­szinten, a karzati részen pedig egy bemutatóterem létesülne. Az új tulajdonos kötelezte magát, hogy legalább öt évig a most meghatá­rozott feltételeknek megfelelően használja az ingatlant, (fm) Az épület a 85 év alatt volt már templom, szocialista kulturális köz­pont, diszkó, nemsokára vasáru és elektronikai termékek töltik majd meg (Bendík Béla felvétele) Szent Márton jelképes bronz lábnyomát a kálváriadombon helyezték el Udvar dón halad át a Szent Márton Kulturális Útvonal Udvard. A meghurcoltak, deportáltak központi emlékművénél találkoztak a Szent Márton Kulturális Útvonalon járók, akiket Száraz József, a Csemadok volt országos elnöke kö­szöntött. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A magyarországi ajándékhozók Szombathelyről érkeztek, az ön- kormányzati és egyházi szemé­lyekből álló küldöttséghez csatla­koztak a helyi alapiskolák peda­gógusai, tanulói, az udvardi kö­zépiskola vezetése, a helyi római katolikus egyházközség tagjai, to­vábbá az önkormányzati képvise­lők. „Az emlékmű alapja, a ma­gyarországi mészkő kettétört fát ábrázolt, mintegy jelképezve, hogy az emberi életet ketté lehet tömi. A fából induló kéz megálljt parancsol a meghurcoltatásnak. A tenyeret áttöri egy szem, amely könnyet ejt a meghurcoltakért. Az aranyló nap azonban már a meg­újulást jelképezi, hiszen minden­ből van kiút” - hangsúlyozta be­szédében Száraz József. A Szent Márton Kulturális Útvonalon já­rók később a kálváriadombon folytatták útjukat, ahol a szom­bathelyi vendégek ünnepélyesen átadták a falunak Márton püspök bronzba öntött lábnyomát. A szombathelyi projekthez ed­dig 62 település csadakozott Ma­gyarországról, Ausztriából, Szlo­véniából és Horvátországból. A hat - gépkocsival is bejárható - „virtuális” útvonal mellett elkez­dődött a Szombathelytől Szlové­nián és Észak-Olaszországon ke­resztül a nyugat-franciaországi Tours városig tartó gyalogos út­vonal kijelölése. A Pannóniából Itáliába tartó utazók az ókorban és a középkorban is ezt az út­irányt, a „via latinorumot” követ­ték. Szlovákiában csak egyeúen helyen, a pozsonyi Szent Márton dómban látható a lábnyom. A kö­vetkező években bővülhet az út­vonal határ menti és szlovákiai ré­sze, érinteni fogja Veszprémet, Esztergomot és Nyitrát is. Az út­vonalról nemrég jelent meg egy magyar, cseh, szlovák és angol nyelvű kiadvány. Az Udvard határában található kálvária a falu egyik legjelentő­sebb történelmi emléke, a szlová­kiai magyarság fontos egyházi műemléke és zarándokhelye. A Zsitva folyó közelében emelkedő Márton-halmon már a 11. szá­zadban kápolnát létesítettek, ezen a helyen később királyi tu­lajdonban levő kúria és kolostor létesült. Ennek helyén 1860-ban avatták fel a kálváriát Kesseleő- keői Majthényi Adolf udvardi plé­bános kezdeményezésére. Orbán Róbert szombathelyi helytörténeti kutatótól az avató­ünnepségen megtudtuk: a Szent Márton Európai Kulturális Útvo­nal kettős, szombathelyi és Tours- i kezdeményezés alapján jön lét­re. Savaria - a mai Szombathely - a szent szülővárosa, Tours pedig püspöki működésének helyszíne volt. Márton püspök, a keresztény világ egyik legismertebb szentje a IV. -században élt, települések, hegyek, források viselik nevét. A legenda szerint Márton szülőháza Szombathelyen, a Szent Márton- templom egyik oldalkápolnájá­nak helyén állt. A kápolna bejára­ta feletti felirat ma is azt hirdeti: HIC NATUS EST SANCTUS MAR- T1NUS - itt született Szent Már­ton. (száz) Szent Márton jelképes, bronzba öntött lábnyoma (Csuport István felvételei) Udvardon áll a meghurcoltak és deportáltak központi emlékműve Lassan kinövik az alapiskola kereteit, ezért ifjúsági csoport létrehozását is tervezi Deme László - tavaly polgári társulást alapítottak, hogy pályázhassanak Tízéves az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola Bellő gyermek-néptánccsoportja Az iskolai ünnepségek már elképzelhetetlenek a tánccsoport fellépése nélkü (Kis Kata felvétele V. KRASZN1CA MELITTA Ógyalla. Tízéves az ógyallai Feszty Árpád Alapiskola Bellő gyermek-néptánccsoportja. A lel­kes fiatalokkal egyre gyakrabban találkozhatunk a város és a régió kulturális eseményein, rendszeres résztvevői a martosi gyerekcso­portok néptánctalálkozójának, és több magyarországi fellépéssel is büszkélkedhetnek. A kezdetekről és az azóta bejárt útról Deme Lászlót, a csoport „lelkét” kérdeztük. „Jómagam Tornaijáról származom, fiatalon táncoltam az ottani, azóta sajnos már feloszlott Bellő tánccsoport­ban - árulta el az alsó tagozatos pedagógus. - A nyitrai főiskola után 1997-ben kerültem az ógyal­lai alapiskolába, és szinte azonnal hozzáláttam a tánccsoport meg­szervezéséhez. A Bellő nevet, a tornaijai barátaim beleegyezésé­vel, részben nosztalgiából válasz­tottam, másrészt a jelentése mi­att. A Bellő, azaz bölcső név, úgy érzem, jól kifejezi azt a törekvé­sünket, hogy kicsi koruktól sze­retnénk bevezetni a gyerekeket a népzene, a néptánc világába. A próbák során foglalkozunk nép­rajzzal is, megismertetjük velük a népszokásokat, hagyományokat.” Az eredeti elhatározáshoz híven már az alsó tagozatos diákok kö­zött kezdik a toborzást, így jól fi­gyelemmel követhető az egyének és a csoport fejlődése is. A kicsik­nél népi gyermekjátékokon ke­resztül folyik az alapozás, az egyszerűbb lépések tanulása, és felfelé haladva egyre komolyabb koreográfiával állnak elő. „Eddig jómagam voltam a csoport koreo­gráfusa is, tavalytól viszont ezt a A próbák során foglalkoz­nak néprajzzal is, a gyere­kek megismerkedhetnek a népszokásokkal, hagyományokkal. feladatot már Habodász Erika lát­ja el - mondta Deme László. - Mindenképpen meg kell említeni Maráz Erika és Deme Judit nevét is, akik a kezdetektől fogva segí­tették munkámat.” Az elmúlt években igyekeztek elsősorban a régió táncaival meg­ismertetni a gyerekeket, de a má- tyusföldi, csallóközi táncok mel­lett szatmári táncokat is bemutat­tak már. A következő műsoruk pedig egy gömöri lakodalmas lesz. „Ősszel sikerült három napot a kovácspataki táborban eltölte­nünk, ahol leraktuk a bemutató alapjait, a gyerekek megtanulták az énekeket, a tánclépéseket - szólt a pedagógus. - A három nap arra is jó alkalmat nyújtott, hogy még inkább összekovácsolódjon a csapat, nőtt a lelkesedésük, ami­ből a bizony sokszor fárasztó pró­bák során is lehet majd meríteni. Az új bemutatót tavaszra tervez­zük, és ezzel a műsorral szeret­nénk benevezni a gyermekcsopor­tok füleki néptánc-antológiájára is. Az már egy komolyabb meg­mérettetés lenne számunkra, hi­szen szakmai zsűri előtt kell szá­mot adni felkészültségünkről. Élő zenei kísérettel mutatjuk majd be a produkciót, ami egészen más hangulatot teremt a táncosok és a nézők számára is.” Deme László úgy látja, most kezd beérni az elmúlt 10 év gyü­mölcse, erre a csapatra már lehet építeni. Nem szeretnék, ha az is­kolából kikerülve elkallódnának ezek a jó táncosok, éppen ezért már tervezik egy ifjúsági csoport létrehozását is. Lelkesedésből, tervekből tehát nincs hiány, ami­ből viszont mindig kevés van, az a pénz. Elsősorban a fellépőruhák megvarrására, a gyerekek utazta­tására, a mostanihoz hasonló többnapos próbák finanszírozásá­ra lenne szükség. Az anyagiakat igyekeznek pályázatok útján, a város és magánszemélyek ado­mányaiból biztosítani, a szülők­nek eddig még nem kellett hozzá­járulniuk a költségekhez. Nem egy előadást viszont éppen azért nem tudott vállalni a csoport, mert hiányzott a pénz az útikölt­ségre. „Tavaly polgári társulást hoztunk létre, a Bellő-Konkoly Thege Polgári Társulást, amely­nek egyik fontos feladata éppen a pénz előteremtése - mondta De­me László. - Ezzel egyidejűleg a csoport is felvette a Bellő-Konkoly Thege Gyermek-néptánccsoport nevet, hogy már a névből is ldde- rüljön kötődésünk Ógyallához.” SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda és J. Mészáros Károly (sport) Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents