Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-10 / 285. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 10. Szülőföldünk 29 Tizenegy éve gödörbe zuhant egy nyitrai férfi, máig sem tudni, ki a felelős a balesetért Az állapota változatlan, a követelése elévült Nyitra. A járásbíróság döntése alapján nem jogosult kártérítésre az a fiatalember, aki tizenegy éve egy, az út közepén ásott gödörbe zuhant. A gödör nem volt körbekerítve, és egyéb módon sem hívták fel a figyelmet a veszélyre. VRABEC MÁRIA A férfi azóta béna, folyamatos ápolásra szorul, de a hatóságok szerint ma már nem állapítható meg, kit terhel a felelősség a történtekért, és a kárpótlási igény is elévült Az út közepén ásott gödörbe zuhant A negyvenkilenc éves Peter Bernáth 1997. május 2-án szenvedett balesetet. Biciklivel indult munkába, a felsőelefánti tüdőszanatóriumba, és egyenesen belehajtott a házuktól pár méternyire ásott gödörbe. Csaknem két métert zuhant, és a csővezetékben úgy megütötte magát, hogy eszméletét vesztette. Szerencsére a kiáltását meghallotta egy közelben lakó nő, ő hívta a mentőket és a rendőröket is. Az akkor harmincnyolc éves fiatalembert azonnal megműtötték, de az orvosok még aznap közölték a szüleivel, hogy soha többé nem fog tudni megmozdulni. Olyan súlyos gerincvelősérülést szenvedett, hogy a teste kilencven százalékban megbénult, máig csak a karját tudja megemelni és a fejét képes némileg elmozdítani. A műtét után hónapokig a kovácspataki rehabilitációs központban kezelték Peter Bertnáthot, majd 1997 karácsonyán azzal küldték haza, hogy többet már nem tehetnek érte. Szülei évekig gyógytornászokat fizettek, de a gondoskodás ellenére a mai napig sem állni, sem ülni nem képes egyedül, a kezében sem tud megtartani semmit. Az idős Bernáth házaspárnak rengeteg erőre és leleményre van szüksége egy küencvenkilós magatehetetlen test megmozdításá- hoz. Panellakásuk plafonjába csörlőt szereltek, ha Pétért fel akarják állítani, ejtőernyős kantárokba bújtatják és egy elektromotor segítségével húzzák fel. Az elektromos tolószékét is az édesapja szerelte át, egy kart szerelt rá, amelyet a kezével meg tud pöccinteni, így indítja be, mert a A szülei aggódnak, mi lesz a fiukkal, ha ők már nem bírják (Miriam Hojčušová felvétele) kulcsot nem tudná elfordítani. Még így is csak kísérettel mehet ki az utcára, mert a tolószékben nem képes megtartani magát, és bár szíjakkal hozzáerősítik, folyamatosan ügyelni kell, hogy fel ne boruljon. „Mindent megteszünk érte, amit lehet, de ingyen senki nem fog gondoskodni róla, ha már nem leszünk. Ezért pereltük be még 2004-ben a céget, amely az utat felbontotta és nem jelölte ki. Tizenkilenc millió koronát követeltünk, azt reméljük, hogy a kárpótlásból biztosítani tudjuk a fiunk jövőjét” - mondta Peter édesapja, Otto Bernáth. A baleset körülményeit vizsgáló nyomozást 1998-ban azzal zárta le a rendőrség, hogy a felelős ismeretlen. Az utat a gázművek bontatta fel vezetékjavítás miatt, de a munkálatokkal a Montstav céget bízták meg. Annak képviselői azt állítják, hogy a gödröt kijelölték, és bár valaki elvitte a táblát, a piros-fehér szalagokat látni lehetett. Ezt vonják kétségbe Bemáthék. Azt mondják, azokon a fotókon, amelyeket a helyszínen a rendőrök készítettek, nyoma sincs szalagnak, ha ott lett volna, a fiuk biztos nem hajt bele a gödörbe. Perelt volna rögtön Bíróság elé csak most, tizenegy év után került az ügy, de a szenátus érdemben nem is foglalkozott a baleset körülményeivel. Arra a következtetésre jutott ugyanis, hogy mivel Peter Bernáth állapota 1998 óta változatlan, és a gerincvelő nem is képes regenerálódni, követelése már akkor - 2004-ben - elévült, amikor beperelte a Monstav céget. Ezt a hatósági orvos szakértő szerint azonnal a balesetet követően kellett volna megtennie, nem pedig hat év elteltével. A felperes ügyvédje ezzel szemben szakértőkre hivatkozva azt állíría, kliense állapota folyamatosan változik, de ettől függetlenül is jogosult a kárpódásra, mert önhibáján kívül szenvedett balesetet. Ezt a tárgyaláson meghallgatott közlekedési szakértő cáfolta, véleménye szerint ha a gödröt jelző táblát és szalagokat Peter Bernáth nem látta, az csak egyet jelenthet: figyelmedenül és helytelenül közlekedett. Elmennek Strasbourgig is Az elévülés leszögezését az alperes Monstav cég ügyvédje kérte, de a számára kedvező ítélet ellenére a perköltségek fedezéséről a család nehéz anyagi körülményeire való tekintettel lemondott. Bemáthék nem nyugodtak bele az ítéletbe, máris kilátásba helyezték, hogy fellebbezni fognak a kerületi bíróságon, és ha kell, elmennek Strasbourgig is. „Ók egyszerű emberek, amikor azt mondták nekik, hogy a rendőrség beszüntette a vizsgálatot, meg sem fordult a fejükben, hogy beperelhetik a karbantartási munkálatokat végző céget. Ezt csak végső elkeseredésükben tették meg, amikor egyetlen hatóságnál sem találtak meghallgatásra. A bíróságnak figyelembe kell vennie a körülményeket és azt is, hogy ilyen esetben nem etikus elévülésre hivatkozni” - mondta Peter Bernáth jogi képviselője, Ján Slovák. A Monstav cég jogi képviselője ugyanakkor jelezte, hogy megbízója - nem a felelőssége elismeréseként, hanem pusztán emberségből - hajlandó a peren kívüli megegyezésre. Bemáthék azt, mondták, csak akkor mérlegelik majd a vád visszavonását, ha megállapodnak a kárpótlás összegében. Nyolcvanöt éve volt utoljára harangszentelés Uj harang a lévai református templomban ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Léva. Hatvanöt év után ismét két harang van a református templom tornyában. November 30-án, hálaadó istentisztelet keretében szentelték fel az új, 140 kilogrammos harangot, és emelték be 435 kilogrammos nagyobb társa mellé. Ezzel véget ért a templomtorony júniusban megkezdett teljes felújítása. Kassai Gyula lelkész elmondta, az 1998-ban, a templomhajó renoválása után megtorpant munkálatokat folytatták a nyár elején. Kicserélték a toronysisak borítását, új külső és belső vakolat került a falakra, kicserélték az összes nyílászárót, valamint a falépcsőt, és felújították a harangmozgató szerkezeteket is. Az eredeti két harangot 1916-ban szolgáltatták be hadi célokra. Hét évig néma volt a torony. 1923-ban a budapesti Sle- zák László harangöntő mestertől rendelték meg az új harangokat. A kisebbik, 170 kilós darabot 1943-ban ismét be kellett szolgáltatni, azóta a nagyharang egyedül szolgálja a gyülekezetét. A torony megszépülése, gondolta az egyházközség, jó alkalom a hiány pótlására. Megkeresték Slezák László unokáját, az őrbottyáni Gombos Miklóst, aki továbbvitte a nagyapai és apai hagyományt. A nagyharang H hangon szól, ezért a kis- harang E hangú lett. Az egyházi gimnáziumban feldíszített harang Gasparik Kálmán ipolyszakállosi polgármester lovas fogatán tette meg a mintegy 250 méteres utat a templomig. Itt Fazekas László szeptemberben megválasztott új református püspök mondott ünnepi beszédet és áldotta meg a harangot. Felavatták az egyházközség címerét és zászlaját is, ezeket a szimbólumokat Mártha Géza, az ungi egyházmegye esperese áldotta meg. A címer egy stilizált rózsát ábrázol, mivel Czeglédi Péter, a 17 században élt lévai lelkész jelmondata alapján tervezték. A jelmondat így hanzik: Per spinas ad rosas, vagyis Töviseken át a rózsákhoz. Kassai Gyula szerint a hangsúly a folyamatosságon van, ahogy egy templom felújítását sem lehet soha befejezni, úgy a hagyományok kialakítása, őrzése is nemzedékeken átívelő tudatos építés kell hogy legyen. Ehhez viszont minden közösségnek jelképekre van szüksége. A lévai gyülekezet saját forrásból mintegy kétmillió koronát költött a torony renoválására és a harang pótlásá- ra. Bár a Szülőföld Alapból is megpályáztak mintegy félmillió forintnyi összeget, vagyis körülbelül 62 500 koronát (2075 c), egyelőre nem kaptak visszajelzést. A kivitelező a lévai Zlatner Kft. volt, a bádogosmunkákat pedig az alistáli Bálint Péter végezte. A közeljövőben az évtizedek óta nem működő toronyórát is szeretnék megjavíttatni. (fm) Balra Kassai Gyula lévai lelkész, középen Fazekas László leendő püspök, körben az egyházközség énekkara (Mészáros Lajos felvétele) Összesen 3,564 millió koronát (118 303 €) kérvényezhettek a sportegyesületek, az egyházak, a civil szervezetek és az iskolák Pályázhatnak a szervezetek, de nem lehet tudni, mennyi pénz lesz erre a célra Az egyházakat is támogatta a város Három egyházi felekezet kapott idén 260 ezer koronát (86 310 €) a városi költségvetésből megpályázható támogatási csomagból. A legnagyobb összeget, 160 ezer koronát (5311 €) a katolikus egyház kérte. Az összeg kisebbik hányadát, 50 ezer koronát (1660 €) a parókia felújítására fordították. 110 ezer koronára (3651 €) pedig a Tesmag városrészben álló templom renoválásához volt szükség. Az evangélikus egyházközség a 105 éves templomuk statikai megerősítésére kért 50 ezer koronát (1660 €) A református közösség pedig az idén márciustól épülő gyülekezeti központra kapott ugyanekkora hozzájárulást, (fin) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Ipolyság. Az önkormányzat a rendszerváltás óta támogatja a városban működő sportegyesületeket, civil szervezeteket, az egyházakat és az oktatási intézményeket. 2008-ban a pályázati úton szétosztott összeg 3,564 millió korona (118 303 €) volt. A 2009-es évre szóló dotációkat ez év október 31-ig lehetett megpályázni. A kérvényezőknek fel kellett tüntetniük az összeg felhasználásának pontos célját, hányszor, mikor és mekkora összeget kaptak már a várostól, milyen arányban oszlik meg az összköltségvetésben az önrész, a támogatás és a szponzori ajándék. Bélik György alpolgármester elmondta, még nem lehet tudni, mennyi pénzt sikerül elkülöníteni erre a célra, hiszen a jövő évi költségvetés kidolgozása a napokban kezdődik meg. Bélik hangsúlyozta, a város nagyon rossz anyagi helyzetben van, ezért számolni kell azzal, hogy szinte minden tételt meg kell kurtítani. Az önkormányzat jelenleg is a hitelalapjából gazdálkodik, az innen felvett kétmillió koronából (66 388 €) állják a szükséges kiadásokat. A városatyák viszont semmiképpen sem akarnak lemondani az egyesületek, a kulturális és sportélet támogatásáról, de a takarékossági intézkedések valószínűleg kihatnak a megítélhető pénzösszegekre is. Az alpolgármester kifejtette, az eddig felhasznált pénzösszeg nagyon nagy tétel, meg kell gondolni, minek a finanszírozását vállalják ezután. Ez azért is lényeges, mert ez évtől megváltoztak a költségvetés összeállításának szabályai is, csak akkor lehet más célra költeni, ha az elengedhetetlen kiadások megoldottak. 2008-ban a legtöbb pénzt a sportegyesületekre fordította a város, összességében 2,706 millió koronát (89 823 €). Az ön- kormányzat idén is átvállalta az egyesületek által használt létesítmények, a stadion, a T-18-as tornaterem, a városi strandfürdő fenntartási költségeit, mintegy 1,5 millió koronát (49 791 c). Emellett az öt sportszervezet további 1,27 millió koronát (42 156 €) kapott működési támogatásként. Kulturális, oktatási és egyházi célokra 858 ezer korona (28 480 €) volt megpályázható. A kulturális célokra 448 ezer koronát (14 871 c) fordítottak, ebből 115 ezer koronát (3817 €) az Ipolyság Város Pecsétje Alapítvány, 113 ezer koronát (3751 c) pedig a Musica Aurea énekegyüttes kapott. Hatvanezer koronát (1991 €) különítettek el utazási támogatásra. Tizenhat további civil szervezet közel 100 projektjére jutott a maradék 160 ezer koronából (5311 €). A városban működő 15 oktatási intézmény közül egy kivételével az összes adott be pályázatot, 150 ezer korona (4979 €) jutott erre a célra. Az egyházak között 260 ezer koronát (8630 €) osztott szét a város. Turek Ágnes, a városi hivatal pénzügyi osztályának vezetője elmondta, ha egy szervezet nem számolt el november 31-ig, akkor nem számíthat a következő évben támogatásra, (fm)
