Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-10 / 285. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 10. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ SZEGODNYA A kárpátaljai magyarokat a helyi ukránok-ruszinok magukhoz közelebb állóknak tekintik, mint a kijevi, lembergi (lvivi) vagy donyecki lakosokat, men szerintük a magyarok nyugodtak, toleránsak, senkit nem zavarnak - írta kárpátaljai riportjában a kijevi Szegodnya című napilap. Az orosz nyelvű újság szerint az utóbbi időben az ukrajnai médiában megjelentek alapján - a ruszin kérdés kapcsán - Kárpátalja tűnik fel az ország leginkább szeparatista régiójaként. Ezért a lap munkatársa a helyszínen járt utána annak, vajon a ruszinokat követve nem akar-e a 150 ezres magyarság is elszakadni Ukrajnától. A kárpátaljai magyarság központjának számitó Beregszász bemutatásával kezdődő riport szerint az oda ellátogató bármely ukrán nacionalistának azonnal szívrohamot kellene kapnia, mert minden arra utal, hogy a város nem ukrán, hanem magyar. Nagyon sok a magyar emlékmű, szobor, emléktábla, a magyar felirat, és a közintézményeken az ukrán mellett, a kisebbségi törvénynek megfelelően, ott lobog a magyar zászló, az utcán szinte csak magyar szó hallható - olvasható a beszámolóban. A kárpátaljai magyarok és anyaországuk kapcsolata a cikk szerzője szerint problémamentes, mert „minden helyi magyar útlevelében ott van a magyar vízum”, és az „itt jelképes” határ túloldaláról is sok magyarországi lakos jön át bevásárolni. Kárpátaljáról a lap azt írta, hogy mivel közel tíz évszázadon át volt a Magyar Királyság része, mindenből a magyar történelem levegője árad, példaként említve a munkácsi várat mint a magyar hősiesség nemzeti jelképét. A kijevi riporter meglepetéssel állapította meg, hogy az oroszul még tudó idősebbekkel ellentétben a kárpátaljai magyar fiatalok nem beszélnek ukránul. Az egy tömbben élő magyarok magyar újságokat, könyveket olvasnak, magyar tv-csatornákat néznek, magyar sztárokért rajonganak, anyanyelvükön tanulhatnak az iskolában, sőt jó minőségű diplomát szerezhetnek a beregszászi magyar főiskolán. Az újság az általa Kassára helyezett, nemzetközi botránnyá dagadt dunaszerdahelyi magyar-szlovák futballkonfliktus kapcsán megállapította: Kárpátalján arra a felvetésre, hogy lehetséges-e összetűzés az ukránok-ruszinok és a magyarok között, egyöntetű „nem” volt a válasz. Miféle összetűzésről lehetne szó, amikor a Kárpátalján zsidó pogromok sem voltak, s a magyarokat, akikkel évszázadok óta élünk együtt, hozzánk közelebb állóknak tekintjük, mint a kijevi, lembergi vagy donyecki lakosokat - idézte a lap a helyi szláv közvélekedést, amely szerint a magyarok nyugodtak, toleránsak, senki boldogulását nem zavarják. A tolmács segítségével folytatott beszélgetésekből a kijevi lap újságírója azt a végkövetkeztetést szűrte le, hogy a kárpátaljai magyar fiatalok körében nincs semmüyen szeparatista hangulat, jóllehet - szerinte - nem lenne ellenükre a Magyarországra való áttelepülés. (mti)- Ma a csigáról tanulunk. Legjellemzőbb tulajdonsága, hogy lassú, mint a magyar-szlovák kapcsolat rendezése. (Peter Gossqnyi rajza) A gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között Ma adják át a Nobel-díjakat Idén is december 10-én, azaz ma-adíjalapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, már a 108. alkalommal-adjákát Stockholmban a szakmai No- bel-díjakat, Oslóban pedig a Nobel-békedíjat. MTl-HÁTTÉR Inventas vitám iuvat excoluisse per artes - szép dolog az életet találékony művészetekkel nemesíteni: ez a jelmondat áll a Nobel-díj kitüntetettjeinek ajándékozott érmén. A vüág legrangosabb kitüntetésének alapítója a kalandos életű svéd robbanóanyag-gyáros, Alfred Nobel volt, aki fantasztikus gazdagságát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Élete végén úgy döntött, vagyonát a béke céljaira és az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja. 1890-ben kelt első végrendeletében csak az élettan és az orvos- tudomány művelőire gondolt, a kitüntetés végleges formáját halála előtt egy évvel, 1895. november 27-én kelt harmadik, svéd nyelven írt végrendeletébenhatározta meg. Eszerint: ,A tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették. A mondott kamat öt egyenlő részre osztandó és a következők szerint ítélendő oda: egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén; egy rész annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést produkálta; egy rész annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudomány körében; egy rész annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú művet alkotta, s végül egy rész annak, aki a legtöbbet vagy legjobbat tette a népek testvérisége, az állandó hadseregek leszerelése vagy csökkentése és a békekongresszusok rendezése vagy előmozdítása érdekében.” A közgazdasági Nobel-díjat 1968-ban, fennállása 300. évfordulója alkalmából a svéd központi bank alapította. A svéd akadémia ítéli oda, s hivatalos elnevezése: a Svéd Királyi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíja. A fizikai, a kémiai és a közgazda- sági díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az orvosi díjat a Stockholmi Károly Egyetem, az irodalmi díjat a Svéd Akadémia, a békedíjat a Storting, a norvég parlament képviselőiből alakult öttagú bizottság ítéli oda. A gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, a Nobel-békedíjat pedig nemzetközi szervezetek is megkaphatják. Elvileg csak élő személyeket tüntetnek ki, kivételt kétszer tettek: Erik Karlfeldt svéd költő és Dag Hammarskjöld volt ENSZ-fótitkár esetében. Az elismeréseket odaítélő intézmények minden ősszel levélben kémek javaslatot a világ vezető tudósaitól. A javaslatoknak a következő esztendő február 1-jéig kell megérkezniük, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra. A díjakat Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki (először 107 éve, 1901-ben adták át Nobel halálának 5. évfordulóján), a kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és egy csekket kapnak. Az átvétel határidőhöz kötött, ennek lejárta után csak az érem és az oklevéljár, a pénz nem. Az összeg nagysága a Nobel Alapítvány bevételeinek arányában változik, ezért a jutalmazottak fél évszázadig egyre kevesebb pénzt vehettek át, mert a végrendelet értelmében a vagyont nem lehetett beruházásokra fordítani. 1953-ban módosították a rendelkezéseket, kivéve a teljes adómenteségre vonatkozó részt. 1999-ben az alapítvány befektetéseinek majdnem kétharmada részvényekben volt. 2000-ben először a svéd felügyelet azt is engedélyezte, hogy a díjakat ne csak a vagyon kamatából, hanem a tőzsdei árfolyamnyereségből közvetlenül fizethessék. A díj összege jelenleg mintegy 10 millió svéd korona (kb. 1,1 millió euró). George Bush leköszönő elnök is igyekszik borsot törni utódja orra alá Utolsó, bosszantó simítások MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Elődeihez hasonlóan a hivatalából távozó George Bush is igyekszik borsot tömi utódja orra alá; az új elnök politikájával ellentétes rendelkezéseket ad ki az utolsó pillanatban -írtaaUSAToday. így volt ez a korábbi elnökökkel is: Jimmy Carter ugyanúgy igyekezett elnöksége utolsó hónapjaiban „végső igazításokat” végezni Ronald Reagan hivatalba lépése előtt, ahogy az idősebb Bush tette Clinton beiktatása előtt, és ahogy Clinton is saját szája íze szerint rendelkezett Bush elnöksége előtt. Az újság szerint ezek az utolsó elnöki simítások már hagyománnyá váltak, jóllehet egy kissé ízetlenek, mivel többnyire csak a következő elnök dolgát nehezítik meg, aki igyekszik elődje legutolsó rendelkezéseit eltüntetni. George Bush egy sor - naponta átlagosan egy - olyan, vitatott szabályozást ír alá, amelyek visszafordítása nem kevés idejébe fog kerülni az új elnöknek, Barack Obamának. Bush néhány esetben valószínűleg kedvezni kíván szövetségeseinek az energiaiparban, más esetekben ideológiai alapállását követi a fegyvertartás és az abortusz kérdésében. Az elnök megkönnyítette a széntüzelésű erőművek létesítését nemzeti parkok közelében, és lehetővé tette a károsanyag-kibocsátás növelését a környezetvédelmi ellenőrzés fokozása nélkül. Eltörölte azt a 25 éves szabályozást, amely tiltja a nemzeti parkok területén rejtett fegyver viselését. Arról is rendelkezett, hogy a kamionsofőrök több órát tölthetnek vezetéssel az autópályákon, és kiterjesztette az abortuszt ellenző egészségügyi dolgozók védelmét. Ez utóbbi Obama szerint meggátolhatja, hogy egyes nők fogamzásgátló szerekhez jussanak. Bush minden „béna kacsa” elődjénél több gazdasági rendelkezést bocsát ki november 1. és január 20. között, várhatóan 70-et. Az újság szerint a Bush politikájához képest több síkon gyökeres változást ígérő Obamának nehezebb dolga lesz elődje utolsó rendelkezéseivel, mint Bushnak volt Clintonéival. A Fehér Ház semmi törvénybe ütközőt nem tesz, hiszen január 20-ig Bush a teljes hatáskörű amerikai elnök. „Mégis illetlenség, hogy egy béna kacsa elnök az utolsó napjait olyan szabályozások életbe léptetésével tölti, amelyeket a választásokon elsöprő győzelmet arató utóda ellenez” - állapította meg a legnagyobb példány- számú amerikai napilap szerkesztőségi cikkében. ____________ KOMMENTÁR Átlagon felüli MÓZES SZABOLCS Kivételezett kaszt a magyar, mégis örökké elégedetlen - a szlovák politikusok kijelentéseit hallva mi mást gondolhatna rólunk egy átlagos szlovák ajkú honpolgár. Már megszokhattuk, hogy a kisebbségijogok bármüyen típusú bővítésére vagy megszilárdítására irányuló igyekezet esetén azzal érvelnek a többségi nemzet politikusai - tekintet nélkül arra, mely ideológiai szekértábor tagjai -, hogy nekünk nincs okunk és jogunk panaszra, mert átlagon felüli, szlovenszkósan mondva standardon felüli kisebbségi jogaink vannak'. Azt sajnos egyik sem teszi hozzá, hogy miben, illetve mi is az az ál tag, amelytől a hazai viszonyok oly nagyon, mégpedig pozitív irányban eltérnek. Nem lőnek le bennünket magyarságunkért, esetleg nem kell kötelezően sárga szentkoronás kitűzőt hordanunk. Dolgozhatunk, egyetemre járhatunk, vállalkozhatunk szabadon. Ezek lennének az átlagon felüliség ismérvei? Vagy az, hogy vannak magyar iskoláink, magyar helységnévtábláink, a hi- vatokban anyanyelvűnkön is megszólalhatunk, ha az adott község legalább ötödé magyarnak vallja magát? Ezeket Európa-szerte szinte minden, kisebbségek által is lakott országban megtaláljuk. Az átlagon felüli kisebbségi jogok mint terminus technicus a szlovák politikusok, sőt gyakran még a politikamagyarázók számára is magától értetődő alapaxióma lett. Mintha azt mondanák, kétszer kettő négy. Az ég kék, a fű pedig zöld. Snassz ezt állítani, pláne egy olyan országban, mely a közelmúltig - és a most kormányzó garnitúrának köszönhetően talán a közeljövőben ismét - egy sor paraméterben nem volt európai szintű. Jó volt halla(t)niuk, hogy legalább ebben az. Szerintük. Szomorúbb viszont, ha ezt a mantrát olyan politikusok is hajtogatják, akiknek jobban kellene vigyázniuk arra, miről s mit beszélnek. Például az államfő, aki a törvények szerint minden polgár elnöke, így elméletüeg a miénk is. Vagy a kormány alelnöke, akinek munkaköri leírásában szerepel a kisebbségi jogok védelme és felügyelete. Képzeljük csak el, mi történne, ha például a szociális ügyi miniszter javító jellegű, vagy annak tűnő javaslatok helyett négy évig csak azt hajtogatná körbe-körbe: Szlovákiában áltagon felüli a szocális helyzet. Az érintettek, a választók valószínűleg vasvillával kergetnék el hivatalából. A minisztereket normális esetben nem azért tartjuk, hogy azt mondogassák, nincs min javítani, tehát de facto nincs semmi tennivalójuk. Ilyen tisztségviselőkre nincs szükség. Pláne nem akkor, ha munka akadna bőven. A kisebbségi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes így azon kevesek közé tartozik, akik deklaráltan munka nélkül kapják a fizetésüket. Politikai vasvillákat pedig eddig azért nem láthatott, mert az érintettek köre szűk, s nagyrészt maguk sincsenek tisztában azzal, mi is lenne az, amit el keílene s lehetne még érniük. ________________ JEGYZET __________ mmmmmmmmmmmmmmimmmmmisämmimmmmmmmmmmmmänMmmmmmmmmmmmmmimm Euró, te várva várt NAGY ILDIKÓ A szlovák jegybank hónapok óta nagyon hasznos felvilágosító munkát végez a lakosság körében az euró bevezetésével kapcsolatban. Bizonyára minden postaládába bedobták már a kézbesítők a tájékoztató füzetet és az apró zsebszámológépet tartalmazó borítékot. Sőt, kaptunk műanyag fóliás kártyát is, amelyet zsebünkben vagy pénztárcánkban hordva azonnal kiszámíthatjuk, mennyi az annyi. Például, hogy a most hatkoronás magos zsömlének január 1-je után 0,2 euró tehát 20 cent lesz az ára. Vagy hogy a jelenleg 271,13 koronába kerülő valami január 1-je után 9 euró lesz. És így tovább, és így tovább. Bár kérdés, mi értelme van ennek az átszámítgatás- nak. A lényeg inkább az, hogy meg kell tanulnunk néhány nagyon fontos ú jdonságot. Például kis összegekben számolni, ami nem lesz könnyű. Nemcsak a szó szoros értelmében, hiszen súlyra is jóval nehezebb lesz a pénztárcánk - jaj a kis női retikülöknek -, hanem fizetési szokásainkat illetően is. Mert figyelem: a fodrásznál, borbélynál, kozmetikusnál, pincéméi hagyott filléreknek, pardon, centeknek harmincszoros értéke lesz, ezt ne feledjük! Itt az ideje megvenni vagy erősebbre cserélni szemüvegünket, mert nem könnyű felismerni az 1,2,5; 10, 20, 50 centeseket. Sőt, még az 1 és 2 eurós érme megkülönböztetése sem lesz kezdetben egyszerű. De ne legyünk vészmadarak! Hiszen ahogy a közismert angol mondás tartja: a puding próbája az evés (az euróé meg a pénztárcánk lesz). Bizonyára a felkészülést könnyítendő találta ki a Nemzeti Bank az ún. induló csomagot, amelyből annak rendje és módja szerint a körmöcbányai pénzverdében elő is készítettek 1,2 millió darabot, tehát kb. minden háztartásba egyet. 500 korona értékben tettek 45 érmét minden csomagba, talán Mikulás-ajándéknak szánva a családoknak. Mármint a fürgébbeknek. Merthogy a csomagok a postákról és a bankokból kh. egy óra alatt elfogytak. A hírek szerint tízesével, százasával vitték őket, pedig nem voltak ingyen. A csúcs azonban a háromezer csomag volt. Bizonyára ez döbbentette meg az illetékeseket, és kényszerítette őket arra, hogy korlátozzák az egyénenként vásárolható pénzcsomagokat. Illetve, hogy megnyugtassák a közvéleményt: nem kell pánikot kelteni, az átállás simán fog menni. Én hiszek nekik, de azért egy kérdést megkockáztatnék: vajon kik, miért és miből vásároltak több ezer darab eurócsomagot. Aminek az ára egy-, másfél- vagy még több millió korona. Mert a köznyelvben, de talán a közgazda- sági vagy rendőriskolai tankönyvekben is ezt nevezik, ha nem tévedek, pénzmosásnak.
