Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-09 / 284. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 9 Agrárkörkép 17 Az intenzív termesztési körzetekben a középkései és kései érésidejű nagyhozamú fajták iránt mutatkozik igény A kukorica volt a középpontban A világon ugyan több mint 350 ezer növényfaj létezik, viszont az emberi és állati táplálkozási igények csaknem 90 százalékát alapvetően 4 növényfaj termése elégíti ki, ezek egyike a kukorica. ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ A jelenlegi értékesítési válság ellenére a termesztők körében továbbra is nagy az érdeklődés a kukorica termesztésével kapcsolatos időszerű szakmai információk iránt. Ezt bizonyította az érdeklődők nagy száma a hónap elején Nyitrán megtartott szakmai szemináriumon is, ahol a Saatbau Linz Slovensko és az FN Agro Slovensko közös szemináriumán kaptak tájékoztatást a növény védelmében és takarmányként való fel- használásában kihasználható legfrissebb szakmai ismeretekről. Mária Chrenková, a Szlovák Agrártudományi Központ munkatársa a kukorica takarmányként való felhasználását és a növény táplálkozási értékeinek legfontosabb jellemzőit elemezte előadásában. Az egyes állatfajok takarmányértékesítési mutatóinak és a kukorica hibridek jellemző tulajdonságainak összehasonlításával rámutatott a növény hatékony takarmányozási szempontjainak érvényesítésére. Ľudovít Cagáň, a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetem professzora a kukorica növényvédelmi kérdéseit vette górcső alá. A 2008-as esztendő a növény termesztési feltételeinek szempontjából alapvetően kedvezőnek bizonyult, így a kukorica legveszélyesebb károkozói idén nem okoztak akkora mértékű károkat, mint a tavalyi esztendőben. A szakember gazdag képanyaggal illusztrálva ismertette az egyes károsítok előfordulásában tapasztalt trendeket, részletesen tótért a legveszélyesebb kártevőnek tartott kukoricabogár és a kukoricamoly elleni védekezés gyakorlati tapasztalataira. A kukoricabogár fejlődésének gyakorlati megfigyelésével például immár mérések adataival is bizonyította, hogy a kártevő elleni védekezésben ajánlott kései vetés nálunk alapjában véve nem nyújt hatékony megoldást, mivel a lárvák kelési időpontja május végére esik, így a kukorica esetleges kései vetése már nem tűnik megfelelőnek. Kedvező tapasztalatokról számolt be a biológiai növényvédelmi eszközök alkalmazásának hatékonyságáról a kukoricamoly elleni védekezésben. A tavalyi mérések alapján elmondható, hogy a Bacillus thuringiensis baktériumokat tartalmazó készítmény megfelelő mértékű adagolásával elfogadható szintre szorítható le a károsító előfordulása a növényállományban. Zuzana Hudecová a KMEMI képviselője a hazai fajtanyilvántartásban szereplő kukorica-, napraforgó- és szójafajták jellemzőit ismertette. Elmondta, hogy mindezekről az intézet honlapján is részletes információk olvashatók. A vegyszeres növényvédelemben alkalmazott műszaki megoldások gazdaságossági és hatékonysági elemeinek fontosságáról, elsősorban a permetezőgépek szelepeinek fajtaválasztásáról és beállításukról tartott érdekes előadást Jozef Ši- mončič, az FN Agro Slovensko képviselője. Szólt az egyes szelepfajták jellemző tulajdonságairól, képekkel illusztrálta a helyesen és helytelenül megválasztott szeleppel történt permetezés eredményeit. Rámutatott a megfelelő beállítások, a cseppméretek, a haladási sebesség és a külső időjárási tényezők összehangolásának fontosságára. A köztes növények alkalmazásának környezetvédelemben betöltött szerepéről és az ausztriai tapasztalatokról beszélt az osztrák anyacég képviselője H. Döminger. Nyugati szomszédunknál gyakran alkalmazzák a termőterületek köztes növényekkel való takarását, megvédve ezzel azokat az erózió kedvezőtlen hatásaitól, egyúttal a talaj szervesanyag-tartalmának pótlásáról is gondoskodnak. A hagyományos takarónövények mellett (mustár, facélia) új növényfajokat, például a mungót is kihasználják erre a célra. Az előző évi kedvező tapasztalatok és termelői visszhangok nyomán a kukorica vetőmagjának kezelésében jövőre is alkalmazni fogják az ún. Opti plus rendszert, amellyel a vetőmag a csávázás keretében háromszintű kezelést, bevonatot kap, tájékoztatott Jozef Ostrodický a Saatbau Linz Slovensko képviselője, aki a cég jövő évi vetőmagkínálatát ismertette a szemináriumon. Amint elmondta, ennek lényege, hogy gombaölő szerekkel csávázva a gombabetegségek ellen, mangán és cink felvitelével a kelési erély növelése és a keléskori stresszhatások ellen, repelensekkel csávázva pedig a madarakkal való károsítás ellen nyújt védelmet a kelő növény számára. A kukoricaállományokban az utóbbi években egyre nagyobb mértékben előforduló talajkárosí- tók elleni védelemre a vetőmagot rovarölő készítménnyel is csáváz- tatni lehet. A 19 kukoricahibridet felvonultató kínálatukból a dél- szlovákiai térségekben elsősorban a középkései és kései érésidejű nagyhozamú fajták iránt mutatkozik igény a termelők körében. Ezek közül említést érdemel a Zamora (FAO 370), amely stressztűrő képességével mind az intenzív, mind pedig az extenzív termesztési feltételek között - alacsonyabb szára ellenére - stabilan magas szemtermést ad. A Realli CS (FAO 420) középkései érésidejű, a kukoricatermesztő körzetekbe szemtermésre ajánlott hibrid. A kukoricacsövek jellemzője, hogy a rajtuk levő szemsorok száma meghaladja az átlagosat. A Pardi CS (FAO 450) amellett, hogy elsősorban szemtermésre ajánlott, minőségi süókészí- tésre is felhasználható. Jól alkalmazkodik a különböző talaj- és légköri feltételekhez, a csövek nagyok, egyöntetűek, jól kötődnek. A Fleuri (FAO 550) a legkésőbbi érésidejű hibridek közé tartozik, elsősorban süókészítésre alkalmas. A hibrid jó toleranciát mutat a kukoricamoly károsítása ellen. A szójafajták közül a Dorota középkései érésidejű, melegebb termesztési körzetekbe ajánlott, magasabb növésű, gyors növekedési erélyű fajta, ellenálló a ledőléssel szemben. A napraforgó hibridek közül a Fabiola magas terméshozamával és a szemek magas olajtartalmával tűnik tó. Nem hajlamos a fejek letörésére és a ledőlésre sem, 4 lisztharmatfajtával szemben ellenálló. A kínálatukban szereplő tavaszi árpafajták közül a Class elsősorban a sörgyárak által megkövetelt tulajdonságokkal rendelkezik. Magas terméshozama mellett nagyon jó az ellenállóképessége a lisztharmat ellen, (sz) Jozef Šimončič a permetezőgépek szelepeinek fajtaválasztásáról és beállításukról tartott érdekes előadást (A szerző felvétele) Ha megfelelő árat generál a piac, nálunk is újra érdekes lehet a dohány termesztése Támogatás nélkül a minőségre összpontosítva ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ November végén az unió meghatározó dohánytermelő országainak képviselői Brüsszelben tüntettek az Európai Bizottság azon döntése ellen, amelynek alapján jövőre megszűnik a dohánytermelés közösségi támogatása. Hogyan érinti ez a döntés a szlovákiai termelőket, kérdeztük Molnár Pétertől a Szlovákiai Dohánytermelők Terméktanácsának vezetőségi tagjától, aki a szervezet kereskedelmi ügyeinek felelőse, s egyben a COPA/COCEGA-ban is képviseli az érdekeinket. Molnár Péter elmondta, hogy Szlovákiában a dohánytermesztés támogatása nem uniós forrásokból, hanem a hazai költség- vetésből történt, és ún. állami segítség formájában jutott el eddig a termelőkhöz. Alapjában véve azonban az uniós piacszabályozási elveket követte, még a támogatás mértéke is csaknem megegyezett az uniós összeggel. A nálunk 2004-től 2008-ig működő piacszabályozási rendszert többször is módosították, de alapjában véve itt is a megszabott kvóta alapján eladott dohány mennyisége után kapták a támogatást. Jövőre azonban a kvóták és a hazai támogatás megszűnésével gyakorlatilag nálunk is szabadpiaci terménnyé minősül a növény. Miután az uniós rendszer működésének felszámolását előzetesen bejelentették, tavaly már nálunk is érvénybe lépett az ún. diverzifikációs kifizetés lehetősége, amely a dohánytermelők számára lehetővé tette, hogy támogatást kapjanak a termelésük átalakítására, vagyis azért járt a támogatás, hogy nem termesztettek dohányt. Az intézkedés mintegy 70 termelőt érint, akik a hozzáférhető adatok szerint hozzávetőlegesen mintegy 900-1000 hektáron termesztették a növényt. Hogy ezután mekkora területen termesztik, kérdéses. Molnár Péter, aki aktív termelőként maga is tagja a dohánytermesztők termékértékesítő szövetkezetének úgy vélekedett, hogy az uniós dohánytermesztési támogatás felszámolása után nem biztos, hogy a termesztés is végleg megszűnik. Szerinte az említett intézkedés következtében alapjában véve csak letisztul a piac, és reálissá válnak a piaci árak. Eddig ugyanis 60 eurócent és 1 euró közötti felvásárlói árat kínáltak a dohány kilójáért, ezt egészítette tó a közösségi vagy tagországi támogatás, amit minden termelő megkapott, függetlenül az általa termesztett dohány minőségétől. A támogatás megszűntével, ha a piaci kereslet megfelelő árat generál, a termelőknek újra érdemes lesz a növény termesztésével foglalkozni. De vélhetően csak azoknak, akik kiváló minőséget lesznek képesek biztosítani. Erre ugyanis várhatóan a továbbiakban is lesz kereslet. Annak, hogy az unión kívüli országokból bejövő olcsó dohány letöri az árakat, elméletileg van veszélye, de inkább csak elméletileg. Piaci információk szerint ugyanis csak Kínában, miután a nők számára lehetővé vált, hogy nyilvános helyen is dohányozhatnak, 2 százalékkal növekedett a dohányfogyasztás mértéke, s a hatalmas ország belső piacának ellátása érdekében akár maga is importálóvá válhat. Molnár Péter szerint nagyon sok függ az új piaci értékesítési áraktól. Ha elérik a termesztők által elfogadhatónak tartott szintet, a szlovákiai dohánytermesztés újra visszakerülhet az őt megillető szintre, amely minőségi követelményrendszerének köszönhetően nagyon munkaigényes, ugyanakkor jelentős lökést adhat a munkanélküliséggel sújtott térségek gondjainak megoldásához, (sz) (A szerző felvétele) Jellegzetes regionális borok bemutatója Borkóstoló Kürtön ÚJ SZÓ - ISMERTETŐ Stílusosan reneszánsz-kori lantmuzsikával kezdődött a kürti „Strekov 1075” pincészet tavalyi, 2007-es bortermésének ez évi bemutatója, melyen a cég két tulajdonosa - Sütő Zsolt és Melecsky Tibor - a szőlőtermesztés és a borkészítés filozófiájával körítve ismertették a termékeiket. Elsőként a fehér és a vörös alapbort, a corpust mutatták be. A fehér corpus chardonnay, devin és a zöldveltelini, a vörös az aliber- net, a kékfrankos és a szentlőrinci fajták házasításából született. Ezután három „classic” besorolású száraz fehérbor következett: a Kürtön hagyományosan finom olaszrizling és a zöldveltelini, valamint a devin. A fehérborok sorát egy borkülönlegesség, a félszáraz, botritiszes zöldveltelini zárta. Tamasek Zoltán biológiai növényvédelmi ismertetője után a száraz vörösborok következtek. A szentlőrincit, a kékfrankost és a dunajt kóstolhatták meg a jelenlevők. Majd két ún. terroir bor, egy szentlőrinci kékfrankos cuvée és egy tiszta kékfrankos következett. A terroir borok olyan egyedi minőségű borkülönlegességek, amelyek az adott tájra vagy térségre jellemző tulajdonságokkal rendelkeznek. A kóstolót a kürtiek egyik legnépszerűbb bora, a markáns, férfias alibernet zárta. A bemutatott tizenkét borfajtával már a karácsonyi borpiacon is megismerkedhetnek a borkedvelők. (kp) A területalapú támogatás idén csaknem 3 ezer korona Elindultak a kifizetések ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Az Agrártófizetési Ügynökség december elején megkezdte az idei közvetlen kifizetésekre vonatkozó támogatási határozatok kiadását, amelyek értelmében a támogatásra jogosult vállalkozói szubjektumok és magánszemélyek megkapják az egységes területalapú támogatásokat, a szántóföldi növények után járó kifizetéseket, a kedvezőtlen adottságú területek utáni támogatásokat és a dohány, a komló, valamint a zöldség és gyümölcs termesztéséért járó külön támogatásokat. Az egységes területalapú támogatás (SAPS) ebben az esztendőben 2928 koronát (96,64 eurót) tesz tó. A szántóföldi növények után járó kifizetések (POP) hektáronkénti összege 1686 korona (55,64 euró). A dohánytermesztők a Burley típusú dohány után a termesztési kvótájuk alapján eladott mennyiségért kilogrammonként 52,70 koronát (1,74 euró), a Virginia típusú dohányért 65,15 koronát (2,15 euró) kapnak. A komló termesztőinek hektáronként 9000 korona (297,03 euró) támogatás jár. A támogatási rendszerbe bejelentkezett zöldség- és gyümölcs- termesztők külön támogatás formájában hektáronként további 1227 koronára (40,50 euró) jogosultak. A támogatásra jogosultak a kifizetésekre vonatkozó dokumentumokat az Agrártófizetési Ügynökség illetékes regionális kirendeltségein személyesen vehetik át, vagy postázzák a számukra azokat. (sz) Veronában tanácskoztak a legnagyobb termesztők A dohánytermesztés szerepe EU-H1R November elején az olaszországi Veronában találkoztak a dohánytermesztésben leginkább érintett uniós országok - Bulgária, Franciaország, Görögország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Spanyolország és Magyarország - földművelésügyi miniszterei, illetve képviselői. A találkozón megvitatták a közösségi dohányágazat kilátásait, figyelembe véve a harmadik országokkal való verseny fokozódását és az Európai Bizottság érvényes iránymutatásait a dohány- termesztőknek nyújtott támogatásokról. Az ülésen az alábbi közös álláspont született:- a KAP felülvizsgálatával kapcsolatos tárgyalások lezárásakor az elfogadandó végleges megállapodás szerves részeként kezelni kell a közösségi dohányágazattal kapcsolatos problémákat;- lehetőséget kell biztosítani a termeléshez kötött, vagy attól elválasztott támogatási modell választására (coupled/decoupled aid) a tagállam adottságaitól függetlenül; azaz 2013-ig fenn kell tartani a tagállamokban már érvényben lévő, jelenlegi közvetlen támogatási rendszereket;- az európai dohánytermesztés támogatási rendszere nem tehető felelőssé a dohányzás terén kialakuló tendenciákért, mivel a felhasznált dohány 75%-a importból származik, miközben az uniós termesztési terület csökken;- a dohánytermesztésnek igen nagy jelentősége van Európa szerte a tájmegőrzés, idegenforgalom és a vidéki munkahelymegtartás szempontjából, (eu-info)
