Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)

2008-12-09 / 284. szám, kedd

Ta AGRÁRKÖRKÉP 2008. december 9., kedd 12. évfolyam 12. szám Kompromisszum született Az állapotfelmérés eredménye alapján módosulnak az uniós támogatási feltételek 16. oldal Az állattartás fokozottabb dotálása mellett nagyobb hangsúlyt kap a zöldség- és gyümölcstermesztés is Irányváltás a támogatásokban (Archív felvétel) Segítséget ígértek a javasolt módosításokhoz Brüsszeli egyeztetések ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Az agrártárca jövő évi költ­ségvetésében minden eddi­ginél magasabb összegre számíthatnak a termelők, ugyanakkor az ágazatot súj­tó értékesítési gondok ko­moly válsághelyzetet gene­ráltak az év végére. ÚJ SZÓ-INTERJÚ Stanislav Becík, az év közepétől hivatalba lépett új földművelésügyi miniszter a gondok kezelésére a je­lenlegi agrártámogatási rendszer jelentős mértékű átalakítására tett javaslatot. Miért van szükség a támogatá­si rendszer módosítására? Az ágazat élére a mezőgazdasá­gi gyakorlatból, az udvardi agrár- vállalkozók szövetkezetének éléről kerültem, és eddig a saját bőrö­mön is tapasztaltam mind az előző tervutasításos rendszer, mind pe­dig a liberalizált gazdaságpolitika alkalmazásának pozitívumait és negatívumait. De leginkább az ún. agrárreform elhibázott lépéseinek következményeit, amelynek kiha­tásai máig sújtják az ágazatot. Gondolok itt az unióba való belé­péskor megszabott, a termésho­zamokra vonatkozó alacsony refe­rencia-értékekre vagy kezdve az alacsony állatlétszámokra. Mára. oda jutottunk, hogy a szlovákiai agrártermékek éves külkereske­delmi mérlege 26,4 milliárd koro­nás negatív szaldót mutat, vagyis ennyivel több agrárterméket hoz­tunk be az országba, mint amen­nyit kivittünk. A negatív mérleg legnagyobb gondja azonban az, hogy olyan termékek is szerepel­nek rajta, amelyeket nálunk is elő tudunk állítani. Sertéshúsból pél­dául az idei év első felében 2,9 mil­liárd koronával több terméket hoz­tunk be, mint kivittünk. Tejből és tejtermékekből 2,2 milliárd koro­na, borból 800 millió korona, al­mából 697 millió korona különb­séget mutat ez a negatív mérleg. Nem beszélve a zöldségtermesztés helyzetéről, ahol 2001-ben még 45 ezer hektáron termeltük a zöldsé­get, napjainkra a vetésterület 9 ezer hektárra csökkent. A gyümöl­csösök területe az évezred elején még 16500 hektárt tett ki, jelenleg alig éri el a 9 ezer hektárt, s ebből csupán öt és fél ezer hektár az in­tenzív ültetvény. Ugyanakkor egyes termékekből a túltermelés rendszeresen értékesítési gondo­kat okoz. A felsoroltak alapján gondolom, nyilvánvaló, hogy az ágazatban módosítani kell a hala­dási irányt. De merre, és hogyan? Az ország nem mehet tovább a hagyományos növénytermesztés aránytalan támogatásának útján, amely szezonális jellegű, és nagy­teljesítményű gépekkel meglehető­sen könnyen elvégezhető. Át kell térnünk elsősorban az állattenyész­tés, illetve a zöldség- és gyümölcs- termesztés, valamint a szőlőter­mesztés fokozottabb támogatásá­ra, a hagyományos növénytermesz­tésben pedig a takarmánynövé­nyek, illetve az ipari növények ter­mesztésének támogatására is. Csak egy példa: az országban működő két cukorgyárba már a szomszédos országokból hozzuk be a feldolgo­zandó répát, miközben jelentős összegeket fizetünk ki azoknak, akik abbahagyták a cukorrépa ter­mesztését. Az említett irányváltás­sal kapcsolatos konkrét átfogó in­tézkedések kidolgozására hivatal­ba lépésem után bizottságot hoz­tunk létre, amely az említett szak­területekre lebontva dolgozta ki a támogatási rendszerben javasolt módosításokat. Milyen konkrét változtatások várhatók a jelenlegi támogatási rendszerben? Természetesen a növénytermesz­tés támogatása is érvényben ma­rad, kiegészítve a takarmánynövé­nyek és a speciális növények támo­gatásával. Az állattenyésztésben to­vábbra is hangsúlyt helyezünk a tej­hasznosítású szarvasmarhák, illet­ve az anyatehenek tartásának tá­mogatására. Egyúttal keressük a sertéstenyésztés lehetséges támo­gatási formáit, de nem csak a nagy­termelők számára, hanem azt sze­retnénk elérni, hogy a kisterme­lőknek is beváljanak a számításaik ebben a támogatási rendszerben. Emlékezzünk csak vissza, pár évvel ezelőtt az ország intenzív termesz­tési körzeteiben hány kisebb háztáji gazdaságban tartottak néhány anyadisznót, a malacokat pedig mondjuk az ország északi térségei­ben értékesítették. A sertésállomá­nyunk jelenlegi siralmas állapotát tekintve ez is javíthatna valamit a helyzeten. A feltételeket úgy alakít­juk, hogy azok a kistermelők szá­mára is elfogadhatók legyenek, pél­dául a kocatartónak elég lesz, ha bejelentkezik a gazdasági állatok központi nyüvántartásába. Persze ehhez az is kell, hogy a nagyüze­mek, nagytermelők ne éljenek vis­sza a helyzetükkel, ne adják például a háztáji kistermelőknek mázsán­ként ötszáz koronáért a takarmány- gabonát, amikor a piacon három­százért sem tudják értékesítem. Az új rendszerben a baromfira és a lo­vakra is jut támogatás. Lehetővé vá­lik a lovak tartása, hiszen ezek az ál­latok a településeken nemcsak ide­genforgalmi attrakcióként, hanem a fiatalok hasznos időtöltését segítő lehetőségként is kihasználhatók. A baromfinál a nagy számosállategy­ségekre való átszámítás alapján egy egységnek 250 darab állat felel meg. Támogatni fogjuk a kacsák, li­bák tartását. Beindítjuk a háztáji termékek értékesítését is. Gyakorla­tilag lehetővé válik, hogy az ún. háztól, illetve farmról való eladás formájában a kisebb termelők is ér­tékesíthessék a termékeiket, legyen az tej, méz, hús, vagy feldolgozott hústermékek, természetesen a kö­vetelményeknek megfelelő feltéte­lek betartásával. A környező orszá­gok, Lengyelország, Szlovénia pél­dája bizonyítja, hogy ez a módszer is működőképes. A növénytermesztés speciális ágazatai milyen lehetőségekkel számolhatnak? Az elkövetkező időszakban a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőter­mesztés magasabb közvetlen kifi­zetésekkel is támogatva lesz, mivel ezek az ágazatok új munkahelye­ket is képesek teremtem. Az integ­rált termesztési rendszerbe beje­lentkezett termelők pedig már az idei esztendőre járó beígért támo­gatásokat is megkapják. Vannak már konkrét össze­gek is? Még intenzíven dolgozunk azon, hogy az említett elképzelések mi­nél hamarabb konkrét számokban is megjelenjenek. Az előzetes szá­mítások szerint a gyümölcster­mesztők az integrált termesztésért járó támogatáson kívül hektáron­ként hozzávetőlegesen több műit nyolcezer koronával nagyobb ösz- szegű támogatásra számíthatnak, a szőlőtermesztőknek pedig mintegy hatezer koronával magasabb ösz- szegű támogatás jut. A cél a termő- területek növelése, ezáltal új mun­kahelyek jönnek létre, hiszen a vi­déken élő emberek közül nem min­denki dolgozhat az ipari parkok­ban. Fontos, hogy a sikeres vidék- politikát ne egy gazdag, terepjáró­val futkározó agrárvállalkozó je­lentse, hanem azok a térségben élő emberek, akik tevékenyen ki tudják venni és ki is veszik a részüket a környezetük átalakításából. A cél, hogy a támogatások rendszerének átalakításával az ő számukra javítsuk a feltételeket, (szil) November végén Brüsszelben Mariann Fischer Boel mezőgazda- sági biztossal tárgyalt Stanislav Becík szlovák földművelésügyi miniszter. Megbeszélésük tárgyát a kukorica intervenciós felvásár­lása, a cukorrépatermelők támo­gatása és a sertéstenyésztőknek az állatjóléti intézkedések támo­gatására nyújtandó állami segít­ség kérdései képezték. A takarmánykukorica túlter­meléséből adódó kérdések keze­lése érdekében az Európai Unió illetékese újra felhívta a tagor­szágok figyelmét arra, hogy le­hetőleg minél nagyobb mérték­ben használják ki az intervenciós felvásárlás lehetőségeit, amely­nek keretében 101,31 euró/t in­tervenciós áron és tonnánként 15 euró letét befizetésével értékesít­hetik a terméküket. A szlovák tárcavezető is azt kérte a hazai kukoricatermesztőktől, hogy mi­nél hamarabb jelentsék be az Ag­rárkifizetési Ügynökség illetékes regionális kirendeltségein, hogy mekkora mennyiségű kukoricát ajánlanak fel az intervenciós fel­vásárlásra. A termelők számára egyelőre ez az értékesítési forma tűnik a legelőnyösebbnek, és reá­lis lehetőség van arra, hogy a tel­jes hazai túlkínálatot az inter­venciós felvásárlás keretében ér­tékesítsék. Stanislav Becík a sertéste­nyésztőknek nyújtandó lehetsé­ges támogatási formákról is tár­gyalt az unió mezőgazdasági biztosával. Ismeretes, hogy a ha­zai állatállomány radikálisan le­csökkent, s ma már csak mintegy 46 ezer anyasertést tartanak az állattartók. Ez az állapot negatí­van hat a takarmánygabona ér­tékesítésére is, ugyanakkor Szlo­vákia sertéshúsból behozatalra szorul. A miniszter aktív hozzá­állást és flexibilitást kért a Bi­zottságtól a sertések állatjóléti intézkedéseinek javítását célzó állami segítség formáinak jóvá­hagyásához. Mariann Fischer Boel mezőgazdasági biztos tá­mogatást ígért az előterjesztett javaslat jóváhagyásához, amely­nek az a célja, hogy a szlovákiai mezőgazdasági termelés kie­gyensúlyozottabb legyen, s en­nek keretében a köztes termék­nek számító takarmánygabona az állattenyésztés által legyen értékesítve. A két fél között megállapodás született arról is, hogy müyen for­mában kárpótolják azokat a ter­mesztőket, akik Szlovákiában fel­hagytak a cukorrépa termesztésé­vel. Ennek eredményeként Szlo­vákia számára is lehetővé válik - pl. Olaszországhoz és Finnor­szághoz hasonlóan hogy a ter­melők számára 5 éven át ideigle­nes állami segítséget nyújtson, mivel ebben az esztendőben or­szágunk cukorkvótájának több mint az 50%-át feladta. Az Euró­pai Bizottság jóváhagyta, hogy akik abbahagyták a cukorrépa termesztését, tonnánként maxi­málisan 2,8 euró kárpótlást kap­janak. (mpsr) A gyümölcstermesztők kiemelt támogatásra számíthatnak (Illusztrációs felvétel) KARÁCSONYI GAZDAVÁSÁR A földművelésügyi minisztérium szervezésében idén a ligetfa­lusi lóversenypályán rendezik meg a hagyományteremtő szán­dékkal megszervezett karácsonyi gazdaudvar elnevezésű akciót, amelyre december 15-e és 21-e között várják a látogatókat. A főleg hazai termékeket felvonultató árusítással egybekötött be­mutató rendezvény célja, hogy az ünnepek előtti hangulatban be­mutassa a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar termékeit, a re­gionális ételkülönlegességeket, a helyszínen készülő hagyomá­nyos falusi ételeket és az ételek elkészítésének módozatait. A vá­sáron a hagyományos karácsonyi piac termékei, a mézeskalácsok, mézes bor, sajtkülönlegességek, tejtermékek, hazai borok, húské­szítmények és -specialitások, vesszőből font használati és aján­déktárgyak is vásárolhatók lesznek, (mpsr)

Next

/
Thumbnails
Contents