Új Szó, 2008. december (61. évfolyam, 277-300. szám)
2008-12-08 / 283. szám, hétfő
v.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. DECEMBER 8. Vélemény és háttér 5 FIGYELŐ Kennedy kerül linton székébe? Caroline Kennedy, a meg- alkolt John F. Kennedy láza ülhet Hillary Clinton sw York-i szenátort széké- :, amikor a volt First Lady track Obama januári elnö- beiktatása után az Egyesit Államok külügyminisz- re lesz - jelentette az ABC 2 ws amerikai hírtelevízió ■mokrata párti forrásokra vatkozva. A tekintélyes atoma arról számolt be, tgy David Paterson, New trk állam demokrata párti irmányzója felvette a kap- olatot e témában Caroline mnedyvel, és az 51 éves yvéd fontolóra vette a fel- ■rést. Paterson tiszte yanis megnevezni Hillary intőn szenátusi utódát, sínek 2010-ben részt kell nnie egy különleges vá- sztáson, és ha ott nyer, a )12-ben esedékes törvény- >zási választásokig övé a enátori szék. Paterson szövője ugyanakkor cáfolta a resztelést, hangsúlyozva, )gy a kormányzó egyelőre yik potenciális jelölttel m vette fel a kapcsolatot, ;t azonban elismerte, hogy sw York állam első embe- t már több önjelölt meg- írnyékezte. Erről Cockfield óvivő közleményében le- ögezte: a választással kap- olatos beszélgetések agánjellegűek és a korányzó semmilyen találga- st nem kommentál, amíg intése meg nem születik, troline Kennedy szenátort vőjéről írt a The Washing- n Post on-line kiadása yikblogjában, mely szerint néhai elnök egyetlen életín lévő gyermekét „valóban dekli a szenátus”, de a erzője hozzátette: Pater- n „kiszámíthatatlan” híréin áll. A blog írója azt is dni véli, hogy Caroline az- án vette fontolóra a szená- si szerepvállalást, hogy igybátyját, Edward Kennelt a közelmúltban agyda- inattal operáltak, a tveľiľiC- r lány Barack Obama kam- ínystábjában dolgozott, iután az illinoisi szenátor tt a demokrata párt elnök- lölije. Egy magát megne- izni nem kívánó demokrata írti vezető a The Wall reet Journal internetes vál- zatának blogjában elárul- : a „lány” szívesen vállalná tisztséget. (MTI)- Tanár úr, tiszta egyes tanuló lehetnék, ha minden ötösömet átszámítaná euróra... (PeterGossányi rajza Közeledik a francia elnökség vége - csúcs csúcs hátán az Európai Unióban Torlódnak a kérdőjelek Nagyon fontos, nyitott kérdések sora vár eldöntésre az Európai Unióban a francia elnökség féléves ciklusának végéhez közeledve, az állam- és kormányfők december 11—12-i brüsszeli csúcs- találkozója előtt. MTl-HÁTTÉR Ma ülést tartanak Brüsszelben az uniós külügyminiszterek, valamint az energiakérdésekben illetékes tárcavezetők is. Szó van esetlegesen még egy pénzügyminiszteri tanácskozásról, sőt az sem teljesen kizárt, hogy december legvégén még egy rendkívüli csúcsot is összehívnak. A tématorlódást egyfelől az okozza, hogy a rendkívüli világgazdasági helyzet rendkívüli döntéseket igényel, másfelől az, hogy a meglehetősen energikus francia elnökség szeretne minél több témát döntésig vinni, mielőtt 3Í kellene adnia az uniós elnökség stafétabotját a cseheknek. Az EU előző csúcstalálkozóján már döntéseket hoztak a nemzetközi pénzügyi válság hatásainak enyhítése érdekében. Most az került sorra, hogy a pénzügyi válság nyomán a reálgazdaságban megjelent recessziós jelekre adjanak valamilyen választ. Ezzel kapcsolatban az EU legfőbb végrehajtó testületé, az Európai Bizottság a minap már előállt olyan gazdaságélénkítő csomaggal, amely mintegy 200 milliárd euró összértékű intézkedéssorozatot foglalna magában. Ez az összeg a tagállamok összesített bruttó hazai termékének (GDP-jének) mintegy másfél százaléka, és úgy állna össze, hogy 1,2 százaléknyit adnának belőle közvetlenül a tagállamok, 0,3 százaléknyit pedig közösségi források, nevezetesen kisebb részben az uniós költségvetés, nagyobb részben az Európai Beruházási Bank. A pénzügyminiszterek már megvitatták a brüsszeli bizottsági javaslatot, de a részleteket illetően sok nyitott kérdés maradt, amelyeket a csúcstalálkozó elé kell vinni. Uniós diplomaták például elmondták, hogy a francia elnökség az 1,5. százalékra vonatkozó elképzelést legalább 1,5 százalékra javasolja „fejleszteni”. Azon túl, hogy mekkora lesz a csomag, az is kérdéses még, hogy tesznek-e valamilyen utalást a tagállami kötelezettségvállalások eltéréseire, p Lu^aiuuiiuit mas-mas helyzetének függvényében, vagy pedig mindenkire egységes kötelezettségeket akamak-e róni. Szintén eldöntendő, hogy a gazdaságösztönző pénzek közösségi összetevőinél voltaképpen hol vannak a források, új pénzekről vagy már eddig is előirányzott pénzek utólagos „pántlikázásáról” lenne-e szó. Ez felveti a közösségi költségvetés újraértelmezésének eshetőségét. Arra is választ kell adni, hogy ha már a bankszektort megtámogatták, akkor egyes reálgazdasági ágazatok, például az építőipar, az autógyártás esetében szintén lehet-e „rugalmasan értelmezni” - vagyis a szabadpiaci versenyt nem torzító jelenségként tudomásul venni - a jelentős állami támogatásokat. Az érvényes uniós előírások értelmében a tagállamok költségvetési hiánya nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, ellenkező esetben az Európai Bizottság „túlzott deficit miatti eljárást” indít a tagállam ellen. Az Európai Bizottság már jelezte, hogy e rendkívüli gazdaságösztönző intézkedéseket igénylő időkben átmenetileg rugalmasan kezelné az ilyen eseteket, és néhány tizedszázalékponttal hajlandó lenne tolerálni a 3 százalék meghaladását. Brüsszelben úgy hírlik, hogy a közmegegyezés 3,5 százalék környékén alakulhat ki, és az átmenetiség mintegy két évet jelenthet. ni ümos vezetőknek azonban nem csupán a recesszió elleni lépések témája okoz fejtörést. Nincs még egyetértés az energia- és klímacsomag ügyében sem, márpedig az unió korábban nagyon ambiciózus célkitűzéseket fogalmazott meg például abban a tekintetben, hogy müyen módon ösztönözzék a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentését. (A légkörbe kerülő szén-dioxid fokozza az úgynevezett üvegházhatást, hozzájárul a légkör felmelegedéséhez.) JEGYZET Protekció i Mikulásnál JUHÁSZ KATALIN ztosan önök közül is többen egkapták intemetfüggő bará- iktól azt a vicces videót, nelyből kiderül, hogy a pénz- jyi válság miatt a Föld hatmü- írd lakosa közül idén csak egy nber kaphat ajándékot a Miku- stól. A híradós anyagok stüu- ra hajazó, mind vizuálisan, ind pedig a sztorit illetően ndkívül profi másfél perc ideá- i ajándék, nem emlékszem rá, )gy valaha kaptam volna ennél ellemesebbet. felvezetőből megtudhatjuk, hogy a Mikulás pechjére izraeli részvényekbe fektetett, és a hozamból fedezte volna az ajándékok árát. Szóval, a pénzügyi válság őt sem kímélte: a következő snitten a fehér szakállú finn öregapó sajtótájékoztatónjelent csődöt. Kiválasztott viszont valakit, egyetlen embert a Föld hat- milliárd lakosa közül, akit jelképesen megajándékoz. Ekkor felemel egy papírlapot, a kamera közelít, a lapon pedig egy ügyes számítógépes programnak köszönhetően annak az illetőnek a neve látható, aki a videót kapja. Ezután látjuk, ahogy a csalódott emberiség hangot ad nemtetszésének, világszerte tüntetések zajlanak, a kiválasztott neve transzparenseken, falfirkákon, külföldi újságok címlapján jelenik meg, közben az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülésen foglalkozik az üggyel, a megkérdezett járókelők pedig kijelentik, hogy az illető biztosan valami protekciós. Egyszerre volt vicces, meglepő' és bizarr a saját nevemet látni a „híradóban”. Először arra gondoltam, hogy tejó ég, mi mindeme képes a modern technika. Később viszont a tévénézők manipulálhatóságának mértékén is kénytelen voltam elmorfondírozni. Azon, hogy hajlamosak vagyunk kapásból elhinni bár- mit, amit a képernyőn látunk, márpedig ügyesen vágott és koncepciózusán egymás után szerkesztett képsorokkal könnyedén elérhető a „kívánt hatás”. Sőt, ma már olyasmit is mutathatnak nekünk, ami a valóságban meg sem történt. Virtuális graffitit fújhatnak fel a falra, módosíthatják a transzparensek szövegét, ellentétes értelmet adhatnak a nyilatkozók mondatainak. Feltételezem, hogy a Mikulás-videó alkotóinak a mulat- tatás mellett céljuk volt az is, hogy bemutassák az elektronikus sajtó ilyesféle, szinte korlátlan lehetőségeit. A gyors egymásutánban vetített képek és az alámondott szöveg szintézise zavarba ejtő eredményt hozhat. (Gondolom, önök is láttak már két különböző tévéhíradóban két teljesen másféle csengésű anyagot ugyanarról az eseményről). Mindenesetre lassan ránk férne egy „nézőművészeti főiskola”... KOMMENTÁR A csürhe diktatúrája BARAK LÁSZLÓ Sólyom László, a magyar államfő úgy járt Szlovákiában, mint az egyszeri Gizi az almás pitéjével, amit kóstolóba, mintegy a béke jeleként vitt át a veszekedős Tóthékhoz. Akiktől távozóban aztán az történt, hogy még jóformán ki sem lépett az ajtón, meghallotta az öregTóthot, amint imigyen utasítja a nejét: „Dobd a szemétbe, anyjuk, azt a pitét, mert nem is a Gizi lenne, ha nem sütött volna bele patkánymérget...” Hát nem szomorú? Dehogynem! Sajnos épp ilyen szomorú, sőt, dühítő, hogy a szlovák-magyar viszony is hovatovább az összeférhetetlen szomszédok primitív perpatvarainak szintjére süllyed. Hogyan is értelmezhetnénk másként az érsekújvári Gašparovič-Sólyom-találkozó szánalmas utójátékát, amelyet a Ján Slota nevű nacionalista droid meg gazdája, Robert Fico adott elő? Slota, ugye, azonnal a magyarországi szlovákok általa prejudikált sanyarú sorsát kérte számon a magyar államfőn. Fico pedig szóvivője által oktatta ki Sólyom Lászlót arról, hogy Szlovákiában átlagon felüliek a kisebbségi jogok, s aki ennél többet akar, az nem tesz mást, mint feszültséget szít. Nos, a csak egy kicsit is tárgyilagos szemlélő számára világos kell legyen, a magyar államfő szombaton már-már a megalázkodásig visszafogott, jóságos és konstruktív volt. Épp csak megfontolásra ajánlott szlovák kollégájának egy kisebbségi törvényt, ugyanilyen ombuds- mannal. Előbb azonban kijelentette, Magyarországon normális közéleti tényezőnek eszébe sem jut kétségbe vonni Trianon következményeit és az égvüágon senki sem kívánja megkérdőjelezni Szlovákia szuverenitását. A Duna túloldalán tehát nincsen legitim szándék területi egységének veszélyeztetésére sem... Amint Sólyom hangsúlyozta, egyébként is épp ez a lényege a két ország között érvényben lévő jó szomszédsági szerződésnek is. Mit tesz erre a szlovák hivatalos politika? Slota szokásához híven elböffenti magát, lehazugozza az épphogy csak távozóban levő vendéget. Miközben kiprésel magából néhány csepp krokodilkönnyet afölött siránkozva, hogy mekkora romlásba van döntve a magyarországi szlovákság, mint olyan. De hát mit is lehetne várni egy Slotától? Hiszen aki zsigerileg hülye és tetejébe meg gonosz, az is marad. Fico szemrehányása viszont sokkal inkább számít tudatos provokációnak, mint Sólyom kisebbségekre vonatkozó már-már kínosan elegáns és udvarias felvetései. Fico provokációjának súlyából ráadásul semennyit nem vesz el, hogy annak címzettje voltaképpen nem is Sólyom és az általa reprezentált ország. De még csak a szlovákiai magyarok sem. Fico a kioktató vádaskodással mindössze a szlovák köznép azon szegmensének üzent, amely szerinte kiengesztelésre szorul. Mégpedig az ő magyarokkal szemben gyakorolt kénytelen-kelletlen bratyizása miatt... Miről is van szó? Nem másról, mint arról, hogy Ficóék a múlt héten, megelőzendő a nemzetközi botrányt, nacionalista koalíciós partnereik intenzív fenekedése, teátrális sivalkodása ellenére ültettek át a parlamentben egy olyan jogi normát, amely- minő nagy kegy(!) - lehetővé teszi, hogy a magyar tankönyvekben magyarul lehessen használni a földrajzi megnevezéseket. Fico leginkább ezt a nyilván általa is a szlovák nemzet ellen elkövetett főbenjáró bűnnek tartott gesztust kívánta kompenzálni, amikor Szlovákia udvarias vendégéből, úgymond, fölösleges feszültséget szító kalandort igyekezett kreálni. Legvérmesebben hungarofób, soviniszta, vagyis szélsőséges választói előtt. Márpedig, amíg egy országban a kormányfő elsősorban a csürhének kíván megfelelni, addig demokrácia helyett a csürhe diktatúrájáról beszélhetünk csak... TALLÓZÓ THE OBSERVER Robert Mugabe zimbabwei elnök erővel történő eltávolítását szorgalmazza az anglikán világegyház második számú vallási főméltósága. John Sen- tamu, York érseke a legnagyobb baloldali vasárnapi lapban, a The Observerben azt írta: Mugabét és „hóhérsegédeit” meg kell buktatni, majd a hágai törvényszék előtt kell felelősségre vonni az emberiesség ellen elkövetett bűnök vádjával. Sentamu érsek nem említi kifejezetten a katonai erő alkalmazását, cikkében azonban úgy fogalmaz, hogy „a külvilág nem maradhat tovább tétlen”. Az 59 éves Sentamu - aki Rowan Williams, Canterbury érseke után a világszerte 70 millió hívőt számláló anglikán unió második legmagasabb rangú vallási elöljárója - személyesen is megélte a diktatúrát. Ugandában született, ahol börtönbe vetett ellenzékieken próbált segíteni jogvédőként Idi Amin rezsimje idején. E tevékenységéért és ellenzéki magatartásáért őt is többször bebörtönözték, sőt kínzásoknak is alávetették. A jelenlegi hivatalába 2005-ben beiktatott érsek végül 1974-ben menekülni kényszerült szülőföldjéről, és Angliában telepedett le, ahol 1979-ben lépett egyházi szolgálatba. Ő az első angliai érsek, aki nem brit földön született, és ő az első, aki nem teológiai, hanem jogi végzettséggel került ilyen magas pozícióba az anglikán vallási hierarchiában. A hét végén Gordon Brown brit kormányfő is alig burkolt utalást tett arra, hogy a zimbabwei elnököt el kell távolítani a hatalomból. Jóllehet a katonai akció lehetőségét Brown sem említette nyíltan, a BBC- nek adott nyilatkozatában azonban - az afrikai országban kirobbant súlyos kolerajárványra utalva - azt mondta: most már nem csupán nemzeti, hanem nemzetközi vészhelyzetről van szó. Arra a kérdésre, hogy nincs-e itt az ideje Mugabe fegyveres beavatkozással történő megbuktatásának, a brit kormányfő nem válaszolt határozott nemmel. Úgy fogalmazott: most érkezett el a helyzet abba a szakaszba, amikor a nemzetközi közösség kimondja, hogy tiszteletben kell tartani a zimbabwei nép demokratikus akaratát. (MTI)
