Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-06 / 257. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 6. Külföld 9 Nem lesz könnyű dolga, elitizmussal vádolták, hazafiságát megkérdőjelezték, naivnak és tapasztalatlannak nevezték Az amerikai álom elnöke szeretne lenni Washington. A 47 éves Ba­rack Obama, akit kedden Amerika elnökévé válasz­tottak, Martin Luther King polgáijogi harcos álmának beteljesedése, de gyakran hasonlítják John F. Kenne- dyhez is karizmatikus egyénisége és a változás­hoz fűzött remények miatt. ÖSSZEFOGLALÓ Egy olyan országban, ahol a fe­keték alig fél évszázada élhetnek valóban jogaikkal, a demokrata párti jelölt rendkívüli utat tett meg, s a megfiatalodott és magá­val megbékélt Amerikát testesíti meg. Amikor 1961. augusztus 4-én megszületett Hawaiin kenyai apától és fehér, kansasi anyától, a vegyes házasságokat több déli ál­lamban még tprvény tiltotta (csak 1967-ben törvényesítette a legfel­sőbb bíróság). Apja, aki a Harvard Egyetemen közgazdász végzett­séget szerzett, végül visszatért Kenyába, ahol neves szakember lett. 1982-ben autóbalesetben meghalt. Obama anyja hozzáment egy indonéz férfihoz, Lolo Soetoróhoz, majd a kisfiúval együtt Indonéziá­ba költöztek, és született egy lá­nyuk. A fiú 10 éves korában visszaköltözött Hawaiira, és attól fogva anyai nagyszülei nevelték. A nagyanyja egy nappal az elnökvá­lasztás előtt hunyt el. Obamának apja későbbi kenyai házasságaiból további hét féltestvére született. Barack Obama 2004 júliusában vált ismertté, amikor chicagói sze­nátorként beszédet mondott a demokrata párt konvencióján. Több millió amerikai ismerte meg akkor, ahol faji, korbeli vagy nemi különbségekre való tekintet nélkül a megbékélésre szólította fel az amerikaiakat. „Nincsen baloldali és jobboldali Amerika. Csak Ame­rikai Egyesült Államok van. Nincs fehér, fekete, latin, ázsiai Amerika, csak Amerikai Egyesült Államok van... egyek vagyunk.” Obama a megbékélés és az amerikai álom elnöke kíván lenni, Martin Luther King polgárjogi harcos és John F. Kennedy elnök (1961-1963) nyomdokaiba akar lépni. Ellenfe­lei megkérdőjelezik ezt az ambíci­óját, gyakran vonták kétségbe, hogy alkalmas lesz-e a hadsereg fóparancsnoki tisztségének ellátá­sára háború esetén. Gyakran vá­dolták elitizmussal, hazafiságát is Joe Biden lesz az USA első katolikus alelnöke Washington. Joe Biden delawa- re-i szenátor 1942. november 20-án született a pennsylvaniai Scrantonban. Baccalaureatusi oklevelet szerzett a Delaware-i Egyetemen és jogi diplomát a Sy- racuse-i Egyetemen. 1969-ben a delaware-i ügyvédi kamara tagja lett. Első házasságából két fia, a jelenlegiből egy lánya van. 1972-ben választották először szenátorrá. Hat héttel később a felesége és a kislánya autóbal­esetben meghalt, és a két fiú is sú­lyosan megsérült. Biden emiatt le akart mondani mandátumáról, de a szenátusi többség vezetője lebeszélte erről. A még sérülten fekvő egyik fia ágya mellett tette le a hivatali esküt. Mindkét fiú Biden az unokájával felépült, és ő öt évig egyedül ne­velte őket. Mindennap három órát utazva járt be Washington­ba, és ez ma sincs másképp. 1975-ben ismerkedett meg Jim Tracy Jacobs tanárnővel, akit két évvel később elvett feleségül. Egy lányuk született. Bidennek a mos­tani már a hatodik hatéves szená­tort terminusa. A külügyi bizottság elnöke, és tagja az igazságügyi bizottság­nak is. A szenátorok szavazatait nyilvántartó több szervezet sze­rint is ő az egyik legliberálisabb szenátor. A boszniai háború ide­jén ő volt az egyik legharcosabb támogatója annak, hogy meg­védjék a balkáni ország muzul- (SITA/AP) mán lakosságát. (MTI, ú) Ezt a hetet a családdal tölti Chicagóban (SITA/AP-felvétel) megkérdőjelezték. Naivnak és ta­pasztalatlannak nevezték. Mindenekelőtt értelmiségi. A Columbia Egyetemen végzett ta­nulmányai alapján pénzügyi karri­erre volt hivatott, de inkább Chica­go szegénynegyedeiben dolgozott szociális munkásként, majd a Har- vardon folytatott jogi tanulmányo­kat. Ezután Chicagóban dolgozott ügyvédként, az irodában ismerte meg feleségét, Michelle Robinsont, aki a Princetown és Harvard egye­temeken végzett ügyvédként. Két lányuk van: a tízéves Malia és a hét­éves Sasha. 1997-ben Chicago egyik legszegényebb negyedében önkormányzati képviselőnek vá­lasztották, a szegények ellátásáért és több iskoláért harcolt. 2000-ben a képviselőház tagja lett, majd 2004 novemberében a szenátus egyetlen fekete bőrű tagjává vá­lasztották. A megválasztott elnök, aki ja­nuár 20-án lép hivatalba, meg­ígérte: csökkentik a bérből és fize­tésből élő amerikaiak 95 százalé­kának adóját, felelős módon ki­vonja a katonákat Irakból és re­publikánusokat is bevesz a kor­mányába. (MTI, s, ú) Nagyban meg fogja könnyíteni Obama dolgát a kongresszus két házának új összetétele is Kényelmes demokrata többségre támaszkodhat Ujjongott a névrokon Tokió. Obama ujjongva ün­nepelte tegnap névrokona győzelmét, mármint a japán halászvároska az amerikai el­nökét. Az Obama nevű álmos kis település száz lakosa gyűlt össze napközben, hogy a vá­rosháza főtermében tévén nézze az amerikai elnökvá­lasztás fináléját. Többen ha­waii népviseletbe öltöztek az amerikai Obama születési he­lyének tiszteletére. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. A demokraták megerősítették többségüket a kong­resszusban a keddi választásokon, s így nagyobb támogatást nyújthat­nak majd az új elnök, Barack Obama változást hirdető reformprogramja­ihoz. 1992 óta először a demokraták most egyszerre tartják majd kezük­ben a Fehér Házat és a törvényho­zást. A részleges szenátusi választá­son a száztagú testület 35 szenátort mandátumáért folyt a versengés. A demokraták öt mandátumot nyer­tek el a republikánusoktól, miköz­ben megtartották versenyre bocsá­tott 12 helyüket, s így 56-ra növel­ték szenátoraik számát a nem vég­leges adatok szerint. Négy távozó republikánus szenátor helyének a sorsa (Alaszka, Georgia, Minneso­ta, Oregon) még nem volt ismere­tes. Eddigademokratáknakcsak49 szenátoruk volt, de két független képviselő következetesen velük szavazott, ami gyakorlatilag eddig is többséget (51:49 arányban) biz­tosított a számukra. A kora esti je­lentések szerint a republikánusok 40 szenátusi helyre számíthatnak biztosan. A 435 fős képviselóházban, amelynek egészét újjáválasztották kedden, eddig 235 helyük volt a demokratáknak, 199 a republiká­nusoknak, egy korábbi demokrata mandátum pedig betöltetlen volt. A mostani voksolás után a demok­ratáknak már legalább 249 képvi­selőjük lesz, és esélyesek további hét mandátum megszerzésére. A republikánusok 169 helyet szerez­tek, és még nyolc helyen álltak győ­zelemre a végeredmény ismerteté­se előtt. Két louisianai - egy demok­rata és egy republikánus - mandá­tum sorsa a hurrikánok okozta ha­lasztás miatt csak decemberben fog eldőlni. Az USA tizenegy államában kormányzót is választottak ked­den, a 11-ból hetet demokrata je­lölt nyert meg. Az ötven kormány­zóból 28 demokrata, 22 pedig re­publikánus. (MTI,ú) Testvéribb, nyitottabb és méltányosabb világot vár az Egyesült Államok új elnökétől a világ országainak többsége Európa reménykedett - Oroszország fenyegetőzött ÖSSZEFOGLALÓ Alig derült fény az új amerikai elnök küétére, a világ - és különö­sen Európa - országai, politikusai és szervezetei üdvözlő táviratok sorával árasztották el Barack Obamát. Dmitrij Medvegyev orosz elnök (ő nem küldött táviratot) a parla­menthez intézett első elnöki üzene­tében tegnap élesen bírálta Wa­shingtont. Igaz, reményét fejezte ki, hogy az új amerikai vezetés a Moszkvával való együttműködés megerősítésénekútját választja. Ki­jelentette: az augusztusi grúz-dél- oszétiai háború és a tőzsdék össze­omlása a csak önmagára támasz­kodó, bírálatot nem tűrő washing­toni kurzus következménye. Az amerikai rakétapajzs elemeinek európai telepítését Moszkva nem hagyja válasz nélkül: Iszkander ra- kétaküövő komplexumokat he­lyeznek el a Kalinyingrádi területen - szinte az unió határa mentén -, ahonnan emellett rádióelektroni­kus úton zavarni fogják az amerikai rakétapajzs elemeinek működését. Hans-Gert Pottering, az Európai Parlament elnöke rögtön meghívta az újonnan megválasztott amerikai elnököt, hogy mondjon beszédet az uniós képviselők előtt, ami alkal­mat adna Obamának, hogy közel félmüliárd európai lakoshoz szól­jon. Pottering azt szeretné, ha a strasbourgi látogatásra már a jövő év elején, az áprilisi NATO-csúcsér- tekezlet előtt sort kerítene Obama. Manuel Durao Barroso, az Euró­pai Bizottság elnöke a pénzügyi válságra is utalva leszögezte: egyúj világ kedvéért új szövetségre van szükség a nemzetközi szereplők között, és reményét fejezte ki, hogy Obama vezetésével Amerika csat­lakozik az EU-hoz ennek megte­remtésében. Bemard Kouchner francia kül­ügyminiszter szerint Európának Obama dinamizmusára, az igaz­ságtalanságok elutasítására, a sta­bilabb, biztonságosabb és igazsá­gosabb vüág megteremtésére irá­nyuló akaratára van szüksége. Csehország az EU soros elnöke­ként a jövő év tavaszán szeretné megszervezni a 27 uniós tagállam vezetőinek találkozását Obamá- val. Alexandr Vondra, az európai ügyekért felelős cseh kormányfő­helyettes újságíróknak megerősí­tette az értesülést. Az állásfoglalások szerint Né­metország is örül Barack Obama győzelmének. Az első nyilatkoza­tok egyfajta megkönnyebbülésre utaltak, és a változásokkal, az új amerikai-európai viszonnyal kap­csolatos remény fogalmazódott meg bennük. Eckart von Klaeden, a konzervatív CDU/CSU parlamenti frakciójának külpolitikai szóvivője azt is jelezte, hogy teljes a konszen­zus a német kormánypártok között. Angela Merkel kancellár azt mond­ta, szeretne mielőbb találkozni a megválasztott amerikai elnökkel, és németországi látogatásra hívta meg őt. Obama győzelmét a munkás­párti brit kormányfő és az ellenzé­ki konzervatívok vezetője is üdvö­zölte, a brit sajtó pedig a világ egyetlen szuperhatalmának drá­mai léptékű irányváltásáról írt. Izrael és a Palesztin Hatóság ab­ban bízva üdvözölte Obama győ­zelmét, hogy ez haladást hoz a kö­zel-keleti rendezésében. Cipi Livni külügyminiszter, a távozó kor­mány legerősebb pártjának, a Ka- dimának a vezetője szerint Izrael arra számít, hogy folytatódik a közvetlen stratégiai együtt­működés az új amerikai kormány­zattal és az új elnökkel. Mahmúd Abbász palesztin elnök üdvözleté­ben annak a kívánságának adott hangot, hogy az új amerikai elnök gyorsítsa fel a békeerőfeszítéseket, a Hamász iszlamista palesztin mozgalom pedig abban bízik, hogy az új elnök tanul az előző kor­mányzat és George Bush elnök hi­báiból. A Hamász szeretné, ha Obama támogatná a palesztin ügyet, de legalább ne álljon az iz­raeli megszállók pártján. Irakban érdekes módon fanya­logtak, a kormányszóvivő csak ké­ső délután préselt ki magából egy sovány gratulációt. Obama a kam­pányban ugyanis azt mondta, Bush elnöknek el kellett volna számoltatnia a bagdadi kormányt, amely nem tett meg mindent a nemzeti megbékélésért. Csalódot­tak voltak az észak-iraki kurd au­tonóm területen is, ahol Bush el­nököt hősnek tartják, amiért 2003-ban az iraki bevonulás mel­lett döntött, (-kés, -bb, mti) RÖVIDEN EU-tárgyalások Oroszországgal Brüsszel. Azt javasolja az Európai Bizottság az unió tag­államainak, hogy hozzanak döntést azoknak a tárgyalá­soknak a felújításáról, ame­lyeket az EU Oroszországgal kíván folytatni egy átfogó partnerségi megállapodás ki­dolgozása érdekében. A tár­gyalásokat a nyár végi grúziai konfliktus miatt az EU elha­lasztotta, felújításukat feltéte­lekhez kötötte. (MTI) Folytatódik a bővítés Brüsszel. Horvátország a jövő év végére elérheti az uni­óval folytatott csatlakozási tárgyalások befejező szaka­szát. Ez áll abban a jelentés­csomagban, amelyet az Euró­pai Bizottság adott ki tegnap az unióhoz csatlakozni vágyó balkáni országokról. A cso­mag Szerbiának ugyancsak a jövő évre küátásba helyezi a tagjelölti státus megszerzését. Olli Rehn bővítési biztos sze­rint azonban mindkét folya­mat attól függ, teljesítik-e az érintett országok a szükséges feltételeket. Az ugyancsak csatlakozási tárgyalásokat folytató Törökország eseté­ben „a folyamat üteme to­vábbra is az országban zajló reformok tempójának megfe­lelően fog alakulni”. (MTI) Összecsapások Gázában Jeruzsálem. Több mint öt­ven rakétát indítottak palesz­tin fegyveresek tegnap haj­nalban és reggel a Gázai öve­zetből Dél-Izraelre azt köve­tően, hogy az izraeli hadsereg behatolt az övezetbe. A had­műveletben hat palesztint megöltek. Az izraeli hatósá­gok nem közölték, hogy a ra­kétatámadásoknak van-e ál­dozata. A katonai rádió sze­rint a célba vett térségben rendkívüli állapotot vezettek be, mert számítani lehet újabb támadásokra. Az izraeli had­sereg szóvivője szerint azért küldtek különleges osztagot az övezetbe, hogy lerombol­janak egy alagutat, amelyet a szélsőségesek fúrtak a határ alá, hogy rajta keresztül átszi­várogva izraeli katonákat ra­boljanak el. (MTI) Egy kislányt köveztek halálra Nairobi. Nem 23 éves há­zasságtörő nőt, hanem a ható­ságoktól védelmet kérő 13 éves megerőszakolt kislányt köveztek halálra Szomáliá­ban az iszlám törvények ne­vében. Ezt az ENSZ Gyerme­kalapja közölte. A korábbi je­lentések arról számoltak be, hogy a lázadók kezében lévő Kismayo városban az iszlám bíróság ítélete nyomán ástak a földbe és köveztek halálra egy bűnösségét elismerő fiatal- asszonyt, aki úgymond maga is ragaszkodott az ítélet vég­rehajtásához. Az UNICEF köz­leménye szerint a 13 éves kis­lány a nagymamájához igye­kezett a háború dúlta Moga- dishuba, amikor három férfi megerőszakolta. A hatóságok házasságtöréssel vádolták és halálraítélték. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents