Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-06 / 257. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 6. www.ujszo.com RÖVIDEN Gyanúba keveredett Ľuboš Micheľ Pozsony. Adócsalás gyanújába keveredett a Pravda információi szerint Ľuboš Micheľ. Az Eperjesi Kerületi Rendőr-főkapitányság közölte: a volt SDKÚ-honatya és futballbíró (jelenleg független képviselő), valamint még tíz, főleg külföldön mérkőzéseket vezető bíró esetében azt vizsgálták, hogy betartották-e a kettős adózásról szóló normát. Magdaléna Fečová rendőrségi szóvivő elmondta, az esetek egy részét már lezárták, s az érintettek eljárása nem ütközött törvénybe. Az országos rendőr-főparancsnokság sajtóosztályának munkatársa, Marin Korch úgy nyilatkozott, nem folyik Micheľlel kapcsolatban nyomozás. Korch azonban több kérdésre nem volt hajlandó válaszolni. Október végén a sikeres futballbíró váratlanul otthagyta játékvezetői pályáját, és Ukrajnába távozott, (ú) Audiovizuális Alap jön létre Pozsony. Januártól Audiovizuális Alap kezdi meg működését, tegnap erről is döntött a parlament. Az alap, amelyet az állami költ­ségvetésből, valamint a filmszínházak és a sugárzási joggal rendel­kező társaságok hozzájárulásaiból finanszíroznak, az audiovizuális kultúrát és ipart lesz hivatott támogatni. Az alap pályázatok útján járul hozzá a filmkészítés költségeihez. A kis költségvetésű alkotá­sok esetében a kiadások 90%-át, a drágábbakéban a költségek 50%-át lehet megpályázni. A beérkező projekteket független szak­mai bizottságok bírálják el. A parlament elfogadta Katarína Tóth- ová módosító javaslatát is, melynek értelmében nem támogatható- ak olyan alkotások, amelyek csorbítanák a nemzeti öntudatot, le­alacsonyítanák a család szerepét, s vallási és nemzetiségi ellentéte­ket szíthatnának. Az alapba minden egyes mozijegy után 0,90 ko­ronát kell fizetni, a sugárzási joggal rendelkezőknek (televíziók, rádiók) pedig bevételük 1%-át. A törvénnyel csökkentik a közszol­gálati televízió reklámidejét is. Jövőre a sugárzási idő legfeljebb 2,5%-át, egy évvel később pedig már csak az 1,5%-át fordíthatják hirdetésre. Jelenleg a reklámidő aránya 3%. (jéem) Hamar visszafogtak a nagy árbefagyasztási tempón Kormánykoalíció vs. kormány ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Meglepő módon nem szavazott tegnap a parlament az energiaárakról szóló törvényről, amelynek javaslatát a kabinet tegnapelőtti rendkívüli ülésén, nagy hirtelen fogadta el, és amellyel a lakossági árak emelé­sét akarja megakadályozni. A tör­vényhozó testület két alkalommal is megkísérelte a voksolást, de egyszer sem volt határozatképes. Ehhez ugyanis 76 képviselő szük­séges, az első szavazás előtt azon­ban csak 74-en jelezték, hogy a te­remben tartózkodnak, a második voksolás előtt pedig már csak 73-an, jóllehet, valójában több mint 100-an ültek a padsorokban. Teljes passzivitást mutattak az el­lenzéki képviselők, a 85 tagú kormánykoalíció pedig nem volt képes összeszedni a kellő számú képviselőt, mert Vladimír Medar (ő betegállományban van), to­vábbá Vüiam Veteška, Milan Re- hák (HZDS), Dušan Galis, Vladi­mír Faié, Pavol Paška, Monika Smolková, Boris Zala (Smer), Jo­zef Ďuračka, Ján Slota és Peter Dubravay (SNS) nem jelentke­zett. Pavol Paška házelnök így mára napolta el a szavazást. Bárdos Gyula, az MKP frakció­vezetője szerint, ha sor kerül rá, az ellenzék a mai szavazáson is obstrukcióhoz folyamodik, mert a törvényjavaslat és az is elfogadha­tatlan számukra, hogy a parla­ment ismét gyorsított eljárásban akarja tárgyalni a törvényt, holott erre nincs semmüyen nyomós ok. Az MKP számára egyrészt azért el­fogadhatatlan a tervezet, mert semmilyen szakmai elemzés nem született róla, másrészt azért, mert szerintük célirányosan kel­lene támogatni a rászorulókat, nem pedig a leggazdagabbak számára is mesterségesen a mos­tani szinten tartani az árakat. At­tól is tartanak, hogy az árak mos­tani befagyasztását a lakosságnak a későbbiekben kamatostul kell megfizetnie. A miniszterelnök csak kedden teijesztette elő a tör­vényjavaslatot, s a tervei szerint a parlament már tegnap szavazott volna róla. A kormány a tör­vénnyel a lakossági energiaárak emelését akarja megakadályozni olyan módon, hogy növelné az ál­lami befolyást a külföldi tulajdo­nú közüzemi cégekben. A jogsza­bály értelmében az árszabályozási hivatal által felügyelt vállalatok csak olyan árváltoztatásokat java­solhatnak, amelyekre a részvé­nyesek közgyűlésén is rábólintot­tak. Ez azt eredményezi, hogy a Szlovák Gázművek esetében ár- változtatást a tulajdonosok 52 százalékos többsége ajánlhat, ez­zel pedig sem az állam, sem a kül­földi tulajdonosok nem rendel­keznek. Robert Fico szerint ezért kompromisszumos megállapo­dásnak kell születnie. Ez pedig azt jelenti, hogy a kormánynak közgyűlési döntés esetén vétójoga lenne, (sán, s) Szelektálhatják a lobogókat a szervezők a hazai ligameccseken - a Rafaj-kitételt az MKP nem szavazta meg Szlovákia kitiltja az idegen zászlókat Nem lóghat majd akármilyen lobogó (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Lényegesen na­gyobb hatáskörökkel ru­házzák fel a rendőrséget a sportesemények biztosítá­sa terén, s a parlament „zászlóstopot” rendelt el tegnap. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Néhány nappal a brutális duna- szerdahelyi rendőrségi beavatko­zás után a parlament elfogadta „a nyilvános testnevelési, sport- és turisztikai rendezvények szer­vezéséről” szóló törvényt, amely decemberben lép hatályba. A jog­szabálynak köszönhetően az egyenruhások decembertől betilt­hatják a sporteseményt, ha fenn­áll, hogy a közrend vagy a résztve­vők egészsége veszélybe kerülne. A jogszabályra 111 parlamenti képviselő voksolt igennel, csupán az MKP képviselői szavaztak elle­ne - mindenekelőtt azért, mert a honatyák rábólintottak Rafael Ra­faj SNS-képviselő módosító javas­latára, mely szerint tilos lesz a ha­zai ligamérkőzésekre idegen, nem hivatalos, összefirkált vagy vala­milyen szimbólumokkal ellátott zászlókat bevinni. Azt, hogy a szurkolók megjelenhetnek-e léte­ző ország hivatalos lobogójával, a szervező dönti el. Rafaj közölte: ezzel elsősorban azt akarják elér­ni, hogy „a stadionokból eltűnjön a nemzetiség feszültség”. A tiltás csak a zászlókra vonatkozik, a tri­kókra vagy más ruhadarabra fes­tett nemzeti szimbólumokra, arcra mázolt nemzeti színekre nem. Bárdos Gyula, az MKP frakció- vezetője lapunknak elmondta, ha a jogszabály nem tartalmazta vol­na Rafaj módosító javaslatát, gond nélkül rábólintanak. „A kérdést rendezni kell, de nem úgy, ahogy ezt a Szlovák Nemzeti Párt javasol­ta. Ez a módosítás bonyolítja a helyzetet, ugyanis szubjektív meg­ítélésre ad okot, ezért politikai megrendelést látunk mögötte. Szubjektív módon ítélik meg, mi a hivatalos és mi nem” - tette hozzá Bárdos. Az új jogszabály egyben szigorít­ja a szervezők kötelességeit, vala­mint bővíti jogköreiket is. írásban kell tájékoztatniuk az adott telepü­lést a készülő rendezvényről, mégpedig hét nappal az akció előtt. Ha kiemelt kockázatú ese­ményről van szó, 15 nappal koráb­ban írásban kérhetik a rendőrség és a település segítségét. Nagyon rizikós rendezvény esetén a be- és kiléptető kapukat kamerarend­szerrel kell felszerelni, amely lehe­tővé teszi a személyek azonosítá­sát. A szervezők december 1-je után átvizsgálhatják a szurkolók ruházatát, az ittas személyeket pedig nem kötelesek beengedni - a község ugyanakkor a hatóság ké­résére betilthatja az alkoholárusí­tást. Néhány politikus és labdarúgó­szervezet már korábban is figyel­meztetett arra, hogy hiányzik egy olyan jogszabály, amely szigoríta­ná a futballmérkőzések és más sportesemények szervezésével kapcsolatos szabályokat, bizton­sági intézkedéseket. A törvényt eredetileg a Spartak Trnava és a Slovan Bratislava mérkőzései mi­att dolgozták ki, amelyeken az el­múlt időben több száz rendőrnek kellett ügyelnie a közrendre. Ro­bert Kaliňák belügyminiszter a szombati események után jelezte: elkerülhetetlen, hogy a rendőr­ségnek több kompetenciája legyen ezen a téren. Ha a község vagy a szervező megszegi a törvényt, leg­több százezer koronás bírságra számíthat, (dem) Budapesten még várják a Pozsony által ígért bizonyítékokat; a magyar rendőrök nem láttak okot az attakra Nem kiscserkészek vagy Hófehérkék a szurkolók ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Budapest. Nem láttak okot a brutális kommandósbe­avatkozásra azok a magyarországi rendőrök, akik múlt szombaton megfigyelőként vettek részt a DAC-Slovan mérkőzésen Duna- szerdahelyen. Erről már tájékoz­tatták a magyar parlament honvé­delmi és rendészeti bizottságát. Értesüléseink szerint a magyar ha­tóságok még nem kapták meg a szlovák rendőrség által készített fényképeket és videofelvételeket, amelyek állítólag igazolják, hogy a hatósági beavatkozás jogos volt. Juhász Gábor rendészeti államtit­kár a bizottsági ülésen leszögezte: az ilyen sajnálatos esetek Európá­ban a futballmeccseken nem szo­katlanok, „abban a körben, amely­ben ez az esemény történt, nem kiscserkészek és nem Hófehérkék mozognak”. Hozzátette: a futball­csapatok kemény szurkolói magja az európai hatóságok előtt ismert, nem véletlenül hozta létre az Eu­rópai Unió a nemzeti futballinfor- mációs rendszert annak érdeké­ben, hogy az adatok kicserélhetők legyenek az országok között. Meg­figyelőként öt magyarországi rendőr vett részt a meccsen - közü­lük a bizottság ülésén kettőt is meghallgattak. Egyikük, Horváth Csaba alezredes azt hangsúlyozta, hogy nem tanácsadóként, hanem megfigyelőként vettek részt. Sem ő, sem Horváth Imre őrnagy - aki állítása szerint tíz éve vesz részt fe­rencvárosi meccsek biztosításában - nem látott indokot a rendőri fel­lépésre, de mindketten arról be­széltek, hogy a szurkolókat „kalickába” szorították. Lapunk próbálta megszólítani az érintett rendőröket, a Budapesti Rendőr­Budapest. Időközben a ma­gyar ombudsman is magyará­zatot kért szlovák kollégájától a történtekre. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ki­emelkedően fontosnak tartja, hogy az alapvető emberi jogok védelme országhatároktól füg­getlenül, a közös európai érté­kek mentén megvalósuljon - ez is szerepel abban a tegnapi le­vélben, amelyben Szabó Máté ombudsman tájékoztatást kért szlovák kollégájától a novem­ber 1-jei dunaszerdahelyi lab­darúgó-mérkőzésen történtek ügyében. Szabó Máté arról ér­deklődött, hogy a dunaszerda­helyi rendőri intézkedésekkel főkapitányság kommunikációs osztályán viszont többszöri kérés­re sem biztosították az elérhetősé­get, kérdéseinkre nem válaszoltak, az illetékes munkatársak az első hívás után már nem vették telefon­jukat, és bár ígéretet kaptunk arra, hogy visszajeleznek, erre sem ke­rült sor. Megsérült egy forgalom­irányító rendőr a Stefánia úton, ahol a szlovák nagykövetségnél tartott tiltakozó demonstráció ide­kapcsolatban érkezett-e állam- polgári panasz, bejelentés szlo­vák kollégájához, Pavel Kan- dráčhoz, és tervezi-e az ügyben vizsgálat lefolytatását. Az om­budsman egyúttal tájékoztatta Kandráčot arról is, hogy foko­zott figyelemmel kíséri, hogy a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövetsége előtt szervezett demonstrációkon a rendőrség rendezvénybiztosító intézkedé­sei jogszerűek-e. A levélben Szabó Máté kitért arra is, hogy a magyar és a szlovák sajtóból értesült a tör­téntekről. „2008-ban kiemelt figyelmet fordítok a gyülekezé­si jog érvényesülésére, ezen túl jére elterelték a forgalmat. Az egyenruhást járműjével egy fi­gyelmetlen autós sodorta el. Teg­nap este hétkor kezdődött a Jobbik Magyarországért Mozgalom tün­tetése. A dunaszerdahelyi stadi­onban történt brutalitás esemé­nyek miatt tartott akció kezdetén négy embert állítottak elő, mert nem volt náluk igazolvány. A Ma­gyar Gárda 200 tagja is megjelent, egyenruhában, (-dem, m) pedig a vizsgálatom kiteljed a közterületen zajló rendezvé­nyek biztosítása során a rend­őrségi intézkedések, rendőrsé­gi tömegkezelés, az előállítá­sok jogszerűségére, az alapve­tő alkotmányos jogok biztosítására” - fogalmazott a biztos. Hozzátette: a rendőrség rendezvénybiztosítási, előállí­tási gyakorlatával kapcsolato­san munkatársai - egy évig tar­tó helyszíni vizsgálatai alapján, a rendőri vezetőkkel folytatott folyamatos konzultációk során - számos lényeges szakmai ta­pasztalatra tettek szert, ezeket szívesen megosztja szlovák kol­légájával. (MTI) Ombudsman kérdez ombudsmant a rendőrrohamról A szombaton Dunaszerdahelyen elrendelt kommandósroham volt a fő témája Gyurcsány Ferenc és Robert Fico tegnapi, varsói informális találkozójának Fico és Gyurcsány egymás mellé került a csoportképen (Reuters-fotó) Döntetlen kormányfői vita a meccs ügyében ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Varsó. A hét végi du­naszerdahelyi futballmérkőzésen elrendelt rendőrattak volt a fő té­mája Gyurcsány Ferenc és Robert Fico tegnapi varsói informális ta­lálkozójának. A magyar és a szlo­vák kormányfő a visegrádi orszá­gok miniszterelnöki tanácskozá­sán folytatott rövid megbeszélést. Gyurcsány kifogásolta a szlovák kormány kisebbségekhez való vi­szonyát is, szerinte a szlovák veze­tők nem lépnek fel elég határozot­tan a kisebbségek védelmében. A szlovák vezetők részéről még soha nem hallottak egy empatikus, megnyugtató mondatot sem. „Például azt, hogy rendkívüli mó­don sajnálnák, ha valakit esetleg magyarsága miatt ért támadás” - hozott példát Gyurcsány Ferenc. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a szlovák kormányhoz közel álló erők, politikusok részéről folya­matosan sértések hangzanak el a magyar társadalom, magyar poli­tikusok címére, és a szlovák kor­mány ezt legtöbbször szó nélkül hagyja. „Nem lehet azt mondani, hogy ha építünk két hidat, nyugodt lélekkel szemet hunyhatunk az ilyen dolgok felett” - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc. Robert Fico szerint viszont a szélsőségek és a radikalizmus minden megnyilvá­nulását el kell ítélni. „Például a zászlóégetést, a gyalázkodó felira­tokat vagy a budapesti transzpa­renseket, melyek sértik a szlovákokat” - jelentette ki a szlo­vákkormányfő. Megérkezése után többször is elismételte, hogy „ná­lunk senki sem fog náci jelszavakat kiabálni és székeket dobálni”. Egyébként a pénzügyi és gaz­dasági válságról, energia- és klí­macsomagról, valamint a keleti szomszédságpolitikáról is tár­gyaltak a visegrádi és balti mi­niszterelnökök Varsóban. A ta­lálkozón több indítvány is meg­fogalmazódott: Fico közép-euró­pai fejlesztési bank létrehozását javasolta, (lpj, m, s)

Next

/
Thumbnails
Contents