Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-28 / 275. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 28. Kertészkedő 15 Ha a fügebokor lefagy, csak három év múlva terem újra, feltéve, ha ez idő alatt nem fagy le ismét Védjük a fagytól és a hidegtől Ez a fügebokor már ősszel nem tudta beérlelni gyümölcseit (Fotók: Hocsi) Az időjárás téliesre fordult, ezért a legfőbb ideje védelmet biztosítani fagyérzékeny növényeinknek. így a fügének is, amelyet egyre többen próbálnak térségünkben is termeszteni. Annak ellenére, hogy Dél-Szlo- vákia jócskán a füge termesztési körzetének északi határán túl esik. BELUCZ JÁNOS A füge (Ficus carica - szlovákul Figovník) a legősibb kultúrnövények egyike. A házasság, a termékenység, a szerelmi gerjedelem és a nőiesség szimbóluma, feltehetően ezért ábrázolják sokmellű fának. A Bibliában a fügefát a jó és a rossz tudás fájának tartották. A füge ázsiai eredetű, ám ősidők óta termelik Észak-Afrikában és Dél-Európában is. Van, ahol aszalják, ecetet, pálinkát és bort is készítenek belőle. Vadon is megterem A füge az eperfafélék (Morace- ae) családjába, a Ficus nemzetségbe tartozik, amely nagyon népes, közel 2000 fajból áll. Egzotikus rokonai között találhatók gumit, nagyon kemény fát, lakkot, nyílmérget, iható tejnedvet és gyógyszert adó növények is. Közeli rokona a szobai fikusznak és a gumifának is, valamint az eperfának, amit nálunk népiesen szederfának neveznek. Napjainkban nagy területeken termesztenek fügét Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban, Algériában, Marokkóban és Szíriában. A fügéknek négy nagy csoportja van: ♦ az első csoport (kaprifikusz) terméseit parányi rovarok, a fügedarazsak termékenyítik; ♦ a második csoport (szmirnai) virágai önbeporzók, és az érett termések sok magot tartalmaznak; ♦ a harmadik, a közönséges vagy adriai fügék csoportja - ezeknek gyümölcsei megtermékenyítés nélkül (parteno-karpia) érlelik be magnélküli terméseiket; ♦ a negyedik csoport (San Pedro) képviselői a második és harmadik csoport tulajdonságait egyesítik magukban. Térségünkben a fügedarázs vadon nem fordul elő (nem viseli el a hideg teleinket), ezért a kaprifiku- szok nálunk nem teremnek. Nálunk csak az adriai típusúakkal lehet próbálkozni; ezek megtermékenyítés nélkül, mag nélküli gyümölcsöket érlelnek. A gyümölcsök aszalásra nem alkalmasak. Nem igényes, ám a kényeztetést meghálálja A füge 3-4 m magas bokrot nevel, amelynek arasznyi zömök törzse és szétterülő, laza koronája van. Levelei nagyok, öblösek. Virága különös, ún. serlegvirágzat, mely leginkább egy diónyi bimbóhoz hasonló. Ez meghúsosodik, és 5-8 cm átmérőjű, zöld, barnás vagy lila, belül pirosas gyümölccsé érik. A talajban nem válogat, megnő a sziklás, száraz talajokon is. Nálunk azonban kedveskedni kell neki - a jó földet, a trágyát és a gyomtalanítást meghálálja. Tartós szárazságban öntözni is kell, ellenkező esetben gyümölcsei aprók maradnak, sőt ledobja őket. A fügebokor dugványozással, bújtatással, a tősarjak szétülteté- sével viszonylag egyszerűen, és biztonságosan szaporítható. Kétéves, gyökeres növényeket ültessünk, mert ezek erednek meg a legbiztosabban. Az őszi ültetésű csemetéket alaposan öntözzük be és kupacoljuk fel földdel. Házilagos szaporítása is igen egyszerű: porbujtással minden lehúzott vesszejéből gyökeres növény lesz. A kiültetett csemetét az első évben hagyjuk szabadon növekedni. A második év tavaszán a vesszőket a föld színéig visszavágjuk, és a fejlődő 5-6 hajtásból alakítjuk ki a részarányos bokrot, ületve a déli falhoz simuló sövényt. Az egészséges fügebokor a későbbi években sok új hajtást nevel. Ha ezek sűrűn állnak, akkor megritkítjuk őket, és a száraz ágakat tőből kimetsszük. Ha a vesszők visszafagynak, akkor a száraz részeket lombfakadás után vágjuk le. Az ónos esőtől védeni kell A fügebokor a telepítés utáni 34. évben kezd el teremni. Az éves vesszőkön a rügyek későn, május közepén fakadnak ki, és ekkor már rajtuk vannak a kis fügék. Többek között ezért se szabad a fügebokrot visszametszeni, mert akkor a termést metsszük le! Júniusban érleli be első gyümölcseit, majd egy hónap múlva, augusztusban ismét újabb érési hullám következik. Ha az ősz szép és hosszú, beérleli a harmadik érési hullám terméseit is. A füge gyümölcse csak teljesen éretten élvezhető. Az éretlen vagy félérett gyümölcs tejnedvet ereszt, fanyar, kellemetlen ízű. A félérett gyümölcs a fáról leszedve nem érik tovább, éretlen marad. Az érett gyümölcs mézédes, puha, kellemes zamatú. Nehezen szállítható és hűtőszekrényben is csak néhány napig tárolható. Egy termőkorú fügebokor 15-20 kg gyümölcsöt érlel. A füge edényben is könnyen nevelhető. Nálunk a bokorforma a megszokott és természetes. Ezt úgy neveljük ki, hogy az egyszál növényt tőből visszavágjuk és az előjövő hajtásokat körben meghagyjuk. A fiatal növényen a vesszőket vágjuk vissza tavasszal 20-25 cm-re, hogy oldalelágazásokat fejlesszen. Április végén, május elején bokronként a 6-7 legerősebb, egészséges vesszőt hagyjuk meg. Ezeket viszont már ne metsszük vissza, mert a felső harmadukban hozzák a virágukat. A fügének alig van kártevője és betegsége, tehát rendszeres növényvédelemre nem szorul. Annál inkább kell ügyelni arra, hogy a termést viselő vesszők le ne fagyjanak. Télen takarjuk. Szakemberek szerint nem is annyira a fagytól, mint a téli ónos esőtől kell félteni. Viszont a tartós, mínusz 10- 15°C alatti hőmérséklet esetén a föld feletti hajtásrendszere takarás nélkül megfagy. Dr. Jeszenszky Árpád, a füge életmódjának egyik legkiválóbb ismerője azt írja: ágai a földig lefagynak, de aztán mintha semmi sem történt volna, újra kihajtanak, elpusztítha- taüanok. Sajnos, egy lefagyás után csak három év múlva teremnek, feltéve, hogy újabb fagy nem éri őket. Ezért lombhullás után a fiatal bokrokat vegyük körül kukoricaszárral, náddal, szalmával. Végül szerkesszünk kátránypapírból, fóliából olyan sisakszerűséget, ami a havat, esővizet nem engedi be a csomagba. A másik taka- rási megoldás a következő: a bokor körül sövényből vagy deszkából készítsünk kerítést. Legalulra tegyünk friss trágyát (15 cm vastagon), majd falevelet. Tetejére szintén szerkesszünk „kalapot”. A „télikabátot” tavasszal, a fagyok elmúltával távolítsuk el. AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Táp és konyhai maradék? Német juhász kutyánkat kiskorától konyhai maradékon tartjuk. így mostanra már nem fogad el semmilyen kutyatápot. Kell-e neki is vitamintablettákat adni, s ha igen, milyen vitaminokat igényel szervezete? (B. M.) DR. NAGY KORNÉL Ahogy az emberi szervezetnek is szüksége van vitaminokra és ásványi anyagokra, így a kutyák esetében is hasonló a helyzet. Az ásványi anyagok közül a kutya számára a legfontosabb a kalcium, a foszfor, a kálium, a nátrium, a klór és a magnézium. A nyomelemek közül a vas, a réz, a mangán, a cink, a jód, a szelén és a kobalt. A vitaminok közül a zsírban oldódó vitaminok, így az A-, a D-, az E- és a K-vitaminok, a vízoldéko- nyak közül főleg a B-vitaminok. A vitaminpótlás elengedhetetlen, történhet tabletta, por vagy oldat formájában is. A Bl-vita- min (aneurin, tiamin) koenzim formájában vesz részt a szénhidrát-anyagcserében. Hiánya gyengeséget, neurológiai rendellenességeket, végső soron szívelégtelenséget is előidézhet. A tia- mint a főzés elpusztítja. A kereskedelmi forgalomban lévő tápokhoz földolgozásuk előtt nagy mennyiségű tiamint adnak. A B2-vitamin (riboflavin, lak- toflavin) is koenzimek alkotásában vesz részt, ezek a sejt növekedésében játszanak szerepet. Hiánya szemelváltozásokat, bőrrendellenességeket és here-elfajulást okoz. Hiányakor a növekedés lelassul, zsírmáj képződik, gyomor-bélrendszeri zavarok, fekély és szőrhullás alakulhat ki. Hiányának kicsi a valószínűsége. A Bő-vitamin (piridoxin, ader- min) számos enzimrendszer alkotórésze. Hiánya testtömegcsökkenést, vérzékenységet, bőrgyulladást és szőrhullást okoz. A H-vitamin (biotin) hiánya korai fázisban hámlással járó bőrgyulladást okoz. A napi szükségletet azonban fedezi a bélbaktériumok által előállított biotin, hiányának valószínűsége ezért csekély. A tojásfehérjében lévő avi- din képes semlegesítem a bio- tint, ezért a tojást inkább főtten adjuk a kutyáknak. A folsav (fo- lacin) a DNS-szintézisében szerepet játszó koenzim alkotórésze. A folsavhiány tipikus jele a vérszegénység, azonban a napi folsavszükséglet legnagyobb részét a bélbeli bakteriális szintézis fedezni tudja. A B12-vitamin (kobalamin) közreműködik a zsír- és szénhidrát-anyagcserében, valamint az idegszövet egyik alkotórészének előállításában. A C-vitamint (aszkorbinsav) a kutyák képesek előállítani glükózból, ezért a táplálékban nem igénylik. Azonban a csontváz egyes betegségei (pl. a csípőizü- leti-diszplázia és egyéb kóros állapotok) főleg a nagy- ül. óriástestű fajtáknál az aszkorbinsav hiányára emlékeztetnek. Az A-vitamin (retinol) legismertebb funkciója a látás élettani funkcióiban nyüvánul meg. Hiánya okozza a szemgolyó kiszáradását, az ataxiát, a kötőhártya gyulladását, a szaruhártya homályát és kifekélyesedé- sét, bőrelváltozásokat és a hámrétegek (hörgők, légutak, nyálmirigyek, ondóvezetők) rendellenességeit, csontképzési- és idegrendszeri zavarokat, valamint különféle kórokozók iránti fokozott érzékenységet. Viszont a többlete csontbetegségeket, fogínygyulladást és a fogak elvesztését okozhatja. A kutya a béta-karotinból képezni az A-vi- tamint. A D-vitamin a vérplazma kalcium- és foszforszintjét a csont normális mineralizálódásához szükséges értékre emeli. Szerepet játszik a kalcium fölszívódá- sában, a csontok növekedésében és fejlődésében, hiánya fiatal állatokban angolkórt okoz - a csöves csontok meghajolhatnak, a csontvégeken a kiszélesedés és a szabálytalan szerkezet a feltűnő. A kutyák képesek a napfény ultraibolya-sugarai segítségével a bőrükben jelenlévő lipidvegyüle- tekből D3-vitamint képezi és ezért kifejlett korban csupán kis mennyiségben igényelik a táplálékban felvehető D3-vitamint. A D-vitamin fölösleg is káros: a laza kötőszövetek, tüdők, vesék és gyomor nagyfokú elmeszesedé- sét idézhetik elő. A fogak és az állkapcsok is torzulhatnak, a különösen nagy adagok fölvétele akár az állat elhullását is okozhatja. Az E-vitamin hiányának következménye lehet a vázizmok sorvadása, a herék csírahámjának elfajulása, a hibás magzatfejlődés és az immunválasz károsodása. A K-vitaminok (filloki- non, menakinon és menadion) a véralvadásban játszanak szerepet. Egészséges állatokban a K- vitamin hiánya igen ritka. A kutyák ugyanis a baktériumok által végzett bélbeli szintézis útján biztosítják napi adagjukat. PIACI ÁRSÉTA Pozsony november 20-án Komárom november 26-án Rimaszombat november 26-án Zselíz november 26-án Losonc november 27-án Szepsi november 26-án Kassa november 26-án sárgarépa 22 Sk/kg 12-14 Sk/kg 22 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 13 Sk/kg petrezselyem 46 Sk/kg 29-30 Sk/kg 48 Sk/kg 25 Sk/kg 39 Sk/kg 30 Sk/kg 39 Sk/kg burgonya 12 Sk/kg 6-10 Sk/kg 10 Sk/kg 8 Sk/kg 8-9 Sk/kg 9 Sk/kg 7-10 Sk/kg tojás 4 Sk/db 3,40-3,90 Sk/db 3,20 Sk/db X 2,80-3,40 Sk/db 3-3,40 Sk/db 2-3,50 Sk/db hagyma (fokhagyma) 24 (99) SK/kg 16 Sk/kg (3-5 Sk/db) 18(120) Sk/kg 16(75) Sk/kg 11-25.(99) Sk/kg 14(105) Sk/kg 7-15 (55-99) Sk/kg zeller 46 Sk/kg 10 Sk/db 20 Sk/kg 10 Sk/db 39 Sk/kg 28 Sk/kg 33 Sk/kg paprika 29-35 Sk/kg 30-45 Sk/kg 70 Sk/kg. X 65-85 Sk/kg 80 Sk/kg 39-89 Sk/kg paradicsom 44 Sk/kg 25-35 Sk/kg 55 Sk/kg X 59 Sk/kg 40 Sk/kg 39-49 Sk/kg kelkáposzta 28 Sk/kg 12 Sk/db 20 Sk/kg X 26 Sk/kg 26 Sk/kg 17 Sk/kg sütőtök X 15-20 Sk/kg 20 Sk/kg 10 Sk/db 14-16 Sk/kg 10-15 Sk/kg 10-15 Sk/kg alma/körte 19-29/24 Sk/kg 15-22/30 Sk/kg 15-30/45 Sk/kg X 12-25/55 Sk/kg 20/25-50 Sk/kg 15-20/39-55 Sk/kg őrölt piros paprika 300 Sk/kg 250 Sk/kg 380 Sk/kg 300 Sk/kg X X X karfiol/karalábá 35/10-15 Sk/db 15/6-8 Sk/db 45/15 Sk/db x/15 Sk/db 20-30/x Sk/db 25/13 Sk/db 10-30 Sk/db/14 Sk/kg káposzta 12 Sk/kg 5-8 Sk/kg 10 Sk/kg 8 Sk/kg 6-18 Sk/kg 8 Sk/kg 8-15 Sk/kg salátauborka/dióbél 39/220-280 Sk/kg 35/150-180 Sk/kg 55/150 Sk/kg x/110 Sk/kg 49/160-200 Sk/kg 56/90-130 Sk/kg 30-45/140-180 Sk/kg
