Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-27 / 274. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 27. Iskola utca 15 Mit old meg ez a törvény? (sxc.hu-felvétel) A jogszabály már most sok kérdést vet fel tartalmát, hatékonyságát és működőképességét illetően Mit szólnak a diákok a testi fenyítést tiltó új törvényhez? Olvashattuk, hallhattuk, hogy januártól életbe lép egy új törvény, mely a gyermekek védelméről szól. Ennek értelmében a szülőnek tilos lesz a gyermek testi fenyítése. A jogszabály már most sok kérdést vet fel konkrét tartalmát, hatékonyságát és működőképességét illetően, sőt a politikusokat is megosztja. IANTÓDYANDREA Vajon mi a véleményük a felnőttkor küszöbén álló fiataloknak és a huszonéves egyetemistáknak? Pinke Boglárka, 3 3. évfolyam, Selye János Gimnázium, Komárom „Vannak szülők, akik annyira megverik gyermekeiket, hogy kórházba kell őket szállítani, és vannak olyanok, akik nevelő szándékkal enyhén meglegyintik az arcukat. Az új törvény szerint ez utóbbi is erőszaknak számít. Azoknak a gyermekeknek, akik súlyos bántalmazásnak vannak kitéve, ez a törvény menedéket nyújthat, hiszen el is vehetik a gyereket a szülőtől. Ezzel egyetértek. A másik oldalon viszont a fiatalok kezében lesz az irányítás, és lesznek olyanok, akik majd ezt kihasználva zsarolni fogják szüleiket. A legtöbb esetben nem olyan súlyos a fenyítés, hogy bármi baja lenne a csemetének. Igaz, mindig van kivétel. Hiszen léteznek olyan érzékeny fiatalkorúak, kiknek egy pofon akár lelki gondokat is okozhat. Ellenpélda viszont itt is van, miszerint van olyan, aki egyszerűen beleröhög az idősebb - szülő - arcába.” Sárközy Márta, 1. évfolyam, Magyar Tannyelvű Gimnázium és Kereskedelmi Akadémia, Nagymegyer „A testi fenyítés betiltásának szerintem kevés következménye lesz, hisz aki eddig a verekedős elveket követte, az ezentúl is kitart majd emellett. Ezeknek a módszereknek kevés hasznuk van, mert aki a szép szóból nem ért, azt a testi fenyítés sem győzi meg arról, hogy jó útra térjen. Az a legfontosabb, hogy tanár és diák között baráti viszony legyen, hogy a diák jól érezze magát az órán, és ne kelljen előre rettegnie. A tanárnak nem kötelessége, hogy a szülő feladatát is elvégezze a nevelés terén. A szülőnek jobban oda kell figyelnie gyermeke viselkedésére, és időben el kell kezdenie megtanítani csemetéjét arra, mit illik és mit nem. Ha a szülő erre akkor döbben rá, amikor gyermeke 10-12 éves, akkor jócskán elkésett, és innentől kezdve tehet akármit, nem fog tudni javítani a helyzeten. Az újságokban, tévében sokat hallhatunk, olvashatunk arról, hogy a szülők komolyan bántalmazzák gyermekeiket. Ez annak is betudható, hogy hiányzik a bizalom, az őszinteség, a megértés. A szülőnek minden helyzetben megértőnek kell lennie, éreztetni gyermekével, hogy rá mindig számíthat. Sokan mégis ellentétesen cselekszenek: ha megtudnak egy kevésbé di- cséretreméltó ügyet gyerekükről, azonnal büntetést, olykor testi fenyítést szabnak ki rá. Minden felnőttnek magának kell éreznie, mennyire tudja elfojtani agresszivitását, és átélni gyermeke problémáit. A törvények - sajnos - nem tudnak változtatni egyes emberek gondolkodás- módján, erre csak az érzelmek vagy elborzasztó események képesek.” Vrábel Veronika, 2. évfolyam, Selye János Gimnázium, Komárom „Véleményem szerint részben jó, hogy januártól bevezetik ezt a törvényt, részben viszont nem. Jó oldala, ha például egy családban rendszeresen bántalmazzák a gyereket, vagy több pofon csattan el a kelleténél, mert isznak a szülők, vagy épp rossz kedvük van, akkor jogosan büntetik meg őket. Ha viszont csak egy-két pofon csattan el nevelés céljából, az természetes. A baj csak az, ha a gyerek nem jön ki jól a szüleivel más okok miatt, akkor kihasználhatja a törvény adta lehetőséget. Ilyenkor a szülőket akár ártatlanul is megbüntethetik.” Sándor Mátyás, ötödéves hallgató, Szlovák Műszaki Egyetem, Nagyszombat „Nálunk sem engem, sem a húgomat testileg nem fenyítettek a szüléink. Egy jól működő családban meg lehet oldani a problémákat e nélkül is. Nem hinném, hogy ezzel a törvénnyel sokat segítenek azokon, akiket meg szeretnének védeni. Ahol a testi fenyítés problémája jelen van, ott a családfővel gondok vannak. Ki tudja, hogy lesz-e bátorsága a gyereknek vagy házastársnak, ami a jobbik eset, megtenni a szükséges lépéseket. Természetesen más a helyzet, ha a gyerek orvosnál köt ki, akinek kötelessége ezt jelentenie. Szerintem nem lesz könnyű betartani ezt a jogszabályt.” Denisa Tóthová, ötödéves hallgató, Szlovák Műszaki Egyetem, Nagyszombat „Úgy gondolom, egy tajtékzó apát - aki eddig is ütötte-verte a családját - egy törvény nem fogja megállítani. Viszont az egészséges neveléshez szükség van fenyítésre. Minden szülő maga tudja, hogy a gyereke esetében mi a helyes, és hova jutna a világ, ha már egy nemet sem szabad mondani.” Kiss Krisztina, harmadéves hallgató, Közgazdaság-tudományi Egyetem, Pozsony „Sosem támogattam az erőszakot, mert tudom, hogy ezzel az eszközzel semmit sem lehet elérni. Viszont az egészséges neveléshez hozzátartozik egy kis fenyítés, hogy a gyermekek ne engedjék el nagyon magukat. Anyuék szoktak mesélni arról, szüleik mennyire erősen fogták őket. Nem hiába volt ez. Ők tudták tisztelni szüleiket és oktatóikat. Napjainkban azonban a gyerekek visszaélnek helyzetükkel, sokszor tanáraikat, szüleiket semmibe véve viselkednek. A buszon utazva hallottam, amint egy apuka dicsekedte, hogy nyolcéves fiának hármas magaviseleté van. Majd tovább folytatta, hogyha éhes, nyugodtan elkezd enni bármikor a tanítási órán. A szülő ahelyett, hogy megdorgálta volna fiát, inkább mindent megengedve dicsérte őt. Egy ilyen törvény nem biztos, hogy azt fogja elérni, amiért létrejött. Lehet, még jobban elrontja a világot.” Illés Attila, másodéves hallgató, Konstantin Egyetem, Nyitra „Először nem tulajdonítottam ennek az új törvénynek nagy jelentőséget, ugyanakkor nem tartom rossz ötletnek. Be kell vallanom, én se voltam túl jó gyerek. Az iskolában néha mi is kaptunk egy-két pajeszhúzogatást, de nem haltunk bele... Ezek ellen nincs kifogásom, ahogy például egy atyai pofon ellen sem. Természetesen azok ellen, akik rendszeresen bántalmazzák gyereküket, fel kell lépni.” Képzőművészeti alkotásokból nyílt kiállítás Alkotni jó: a művészet személyiségformáló szerepe ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Nemzeti Múzeum Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában november 20-án nyitották meg azt a tárlatot, amelyet a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a kiállításnak helyet adó múzeum hirdetett meg, a reneszánsz év alkalmából Alkotni jó címmel. Ez a pályázat az irodalmat, a történelmet, Mátyás király korát, magát, a bölcs uralkodót kapcsolta össze a képi megjelenítéssel. Az alkotások által a magyar reneszánsz, a humanizmus elevenedik meg. A díjazottak és felkészítő pedagógusaik meghívást kaptak Pozsonyba egy tanulmányúttal egybekötött ünnepélyes megnyitóra. A tanulók és pedagógusok előbb megtekintették a múzeum kiállításait, majd látogatást tettek a pozsonyi várban. Délután került sor a tárlat megnyitójára, az oklevelek és díjak átadására. A rendezvényt Jarábik Gabriella múzeumigazgató és Pék László, az SZMPSZ elnöke nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy e kiállítás és a rendezvény megszervezése is bizonyítja, iskoláinkban mind jelentősebb szerepet kap a művészet személyiségformáló szerepe. A készségtárgyakra fordított kevés tanóra ellenére oktatási intézményeink pedagógusai jól érzékelik, hogy mai, civilizációs gondokkal teli világunkban mennyire nagy szerepe van annak, hogy az oktatás mellett elsősorban a szabadidős tevékenységek, versenyek keretében találják meg diákjaink az alkalmat személyiség- és magatartásjegyeinek kiteljesítésére, a tehetség kamatoztatására. A megnyitón Jókai Tibor, az SZMPSZ irodavezetője felolvasta L. Ritók Nóra, zsűri elnökének levelét. A díjazottak az ország különböző régióiból érkeztek. Három pedagógus különdíjban részesült: Fodor Mária, Görözdi Gabriella és Jókainé Kiss Éva. Egy- egy ilyen megmérettetés, kiállítás több szempontból is fontos. Fontos a téma szempontjából, hiszen Szlovákiában a magyar történelmi értékek szinten tartása, elemzése, illusztrálása vitathatatlanul lényeges. Szakmai szempontból is lényeges a pályázat, mert a kollégák összehasonlíthatják pedagógiai munkájukat, ötleteket meríthetnek a kiállított alkotásokból, és a zsűri döntésének figyelembevételével olyan iránymutatásokat is érzékelhetnek, amelyek a későbbi vizuális oktató-nevelő munkájukat is meghatározzák. A tárlat december 7-éig tekinthető meg a SZNM Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában, majd az alkotások az ország különböző kiállítótermeiben, illetve iskoláinak galériáiban lesznek láthatók. A képeket tavasszal Rozsnyón, az SZMPSZ XV. Országos Közoktatási Konferenciáján állítják ki legközelebb. Üt) A tárlat december 7-éig tekinthető meg (Jókai Tibor felvétele) Sok tudnivalót elsajátítottak az új pénzről Euró-nap Ekecsen ISMERTETÉS Tanintézetünk, az ekecsi Arany János Alapiskola sportnappal egy- bekötöttEuró-napotrendezett. A tanulók reggel kilenc órakor az iskola udvarán gyülekeztek. A korábban érkezők segítettek előkészíteni a versenyek színhelyeit. Vendégül láttuk a helyi egyesített iskola tanulóit és a szociális intézmény ne- veltjeitis. Mozgalmas nap volt, hiszen a megnyitó után aerobic edzés következett Tamásy Éva vezetésével. Mindenki nagyon élvezte a mozgást, a kis óvodások is megpróbálták utánozni a látott gyakorlatokat. Volt is nagy kuncogás, nevetés közöttük. Ezután az alsó tagozatosok elfoglalták helyeiket az osztálytermekben, játékos tanulás következett. Sok ismeretet sajátítottak el az új pénzről, az euróról: hány és milyen címletű papírpénzünk lesz, mennyi aprópénz nyomja majd zsebünket, mit láthatunk az egyes pénzeken, milyen lesz az átváltási kurzus stb. Az elsajátított ismeretekről versenyszerűen adtak a nap végén számot. Minden osztály kiválóan teljesített. Ajátékos tanulást rajzverseny követte - nagyon szép alkotások születtek. A vándorzászlót az 1. A osztálynyerte meg. A felső tagozaton három versenyszámot indítottak: euró- kvízt, olimpia kvízt és plakátkészítő versenyt. Az egyes versenyszámokban minden osztály kü- lön-külön vetélkedett. A plakátkészítő versenyben - melynek témája szintén az olimpia volt - a VII. A osztály munkája nyerte el a zsűri tetszését, a vándorzászlót pedig az összesített pontszámok alapján a IX. B osztálynak ítélték oda. A szerzők, Csápai Ildikó és Fe- rencz Alexandra az ekecsi Arany János Alapiskola VIII. A osztályos tanulói ’<; * ■ “ ISKOLA UTCA A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika Levélcím: Iskola utca, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1 tel.: 02/59 233 427, e-mail: iskolautca@ujszo.com
