Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-26 / 273. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 26. Oszt-Veszt 27 Egy konferencia tanulságai: a nemzetgazdaság szempontjából kicsi a súlya; a agrárszektor problémája ma tulajdonképpen a szlovákiai magyarok problémája Sodródik és töpörödik - ez ma a mezőgazdaság Ipolyszakállos. Indulatos és keserű felszólalások, valamint nagyszabású javaslatok is elhangoztak az MKP Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Tanácsának múlt csütörtökön megtartott ipolyszakállosi konferenciáján. A gazdálkodók körében felemás hangulat uralkodik, amelyet jellemezni a rendezvényen elhangzott alábbi mondattal lehetne: az elpuskázott lehetőségek ellenére megoldást kell találni a gondokra. FORGÁCS MIKLÓS Miklós László, a rendezvény védnöke, parlamenti képviselő és volt környezetvédelmi miniszter elmondta: jelenleg kicsi az esély, hogy az MKP bármilyen elképzelést elfogadtasson a parlamentben, hiszen nem állnak a háta mögött szakminisztériumok, mégis szükséges, hogy a legégetőbb problémákról nyilvános fórumokon, szaktanácskozásokon beszéljenek. Az érdekérvényesítés lehetőségeit azonban továbbra is keresni kell. Miklós leszögezte: a legfontosabb feladat mindenáron megvédeni az 1998-2006 között elfogadott törvényeket, melyek figyelembe vették a déli régiók érdekeit. A szakmai találkozónak ennek ellenére központi témájává vált a főként földvásárlásra vonatkozó jelenlegi törvények problémája. Évek óta tart a dán befektetői csoportok terjeszkedése Szlovákiában, az utóbbi időszakban pedig jelentős olasz társaságok is felbukkantak az ágazatban. Gas- parik Kálmán, Ipolyszakállos polgármestere megjegyezte: a gazdálkodók és az önkormányzatok tehetetlenek a külföldi cégekkel szemben, mert hihetetlen agresszívak. A lévai járásbeli községben egy 1700 hektáros szövetkezet tűnt el az emberek talpa alól rendkívül rövid idő alatt; a „kiárusítás” alig 2-3 hónap alatt lezajlott. A helyzet súlyosságára figyelmeztet az is, hogy a napokban dán kézbe került a járás egyik legnagyobb és legjobb szövetkezete, a garamkálnai is. A hozzászólók szerint „a dánok”, feltartóztathatatlannak tűnnek: figyelik, kik költöznek el, hol élnek egyedül idős emberek, és a helyi viszonyokhoz képest nagyon jó ajánlattal környékezik meg őket. Hubač Sándor, az ÉrSimon Zsolt szerint a Regionális Földalap megalakítása megoldást jelenthetne (Képarchívum) sekújvári járásban fekvő Bart polgármestere arról számolt be, hogy felvette a kesztyűt, és minden törvényes eszközzel - építkezési engedélyek kiadásával, szabálytalanságok esetén büntetések kiszabásával, az osztatlan tulajdon nem kiengedésével - megpróbál harcolni a földek szó szerinti elidegenítése ellen, de végül a pénznek van a legnagyobb szava. Sokan a folyamatok alapján úgy látják, ismét feudalizálódik a vidék, nagy uradalmak alakulnak ki, ahol egyre kevesebb emberre van szükség, így a falusi lakosság megélhetési lehetőségei is veszélybe kerülnek. Továbbá sajnálatos az is, hogy földvásárlásnál előnyt élvez az, aki a területen fekvő épületet birtokol. Emiatt egy lepusztult istállón keresztül értékes földbirtokhoz lehet jutni. Simon Zsolt parlamenti képviselő, volt mezőgazdasági miniszter elmondta, valóban meg kellene állítani ezt a folyamatot, de arra is felhívta a figyelmet: az itteni tulajdonosok adják el a földet, tehát rájuk, az ő öntudatukra kellene hatni. Hosszú távon egyébként az sem garancia, ha hazai jogi vagy természetes személy a vevő, hiszen a megszerzett terület bármikor továbbadható. Simon szerint lehetséges megoldásként a Regionális Földalap megalakítása kínálkozik. Ez akár alapítvány formájában, az állam részvétele nélkül is kivitelezhető lenne. Az alap életjáradekot fizetne a tulajdonosoknak, ami azért is lényeges, mert túlnyomórészt idősebbek adnak túl a földjeiken. Simon Zsolt azt is hangsúlyozta: a föld védelme érdekében egyértelműen fontos feladat a szlovák partnerek megtalálása. Ez ideig a külföldi agrártőke elsősorban a zömében magyarok lakta régiókban jelent meg, amint azonban a hullám eléri a szlovák régiókat is, az együttműködés feltételei kedvezőbbek lesznek. Ezzel együtt többek annak a véleményüknek adtak hangot, mely szerint olyan pénzügyi érdekek állnak a felváA résztvevők szerint az érdekérvényesítés lehetőségeit továbbra is keresni kell (Képarchívum) sárlási láz mögött, melyeket már szinte lehetetlen lenne korlátozni. A nemzeti össztermelésnek mindössze 4,2 százalékát jelenti a mezőgazdaság. Ebből is következik, hogy elkülönülve, szigetként érdemi változást nem lehet elérni. Pósa Lajos, a Belar Group Sokan úgy látják, ismét feudalizálódik a vidék, nagy uradalmak alakulnak ki, ahol egyre kevesebb emberre van szükség. Rt. elnöke ezzel kapcsolatban egyenesen úgy fogalmazott: a mezőgazdaság problémája ma tulajdonképpen a szlovákiai magyarok problémája az országban. Mivel maga a mezőgazdaság a nemzetgazdaság szempontjából nem képvisel nagy erőt, hatékonyabb lenne az érdekképviselet, ha más ágazatokkal igyekeznének összekötni. Pósa szerint a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a környezetvédelem összekapcsolása, közös kezelése jelentheti a jövőt. Végzetes hibának nevezte viszont, hogy csak versenypályázatokon keresztül lehet EU-s forrásokhoz jutni, hiszen ez az ágazat nem alkalmas az üyen modellre. Megemlítette, hogy a déli régiók szempontjából kiemelkedően fontos öntözési rendszerek fejlesztését masszív állami támogatással kellett volna megoldani, nem pályázati úton. Mint mondta, az egyes projekteknek akkor van értelme, ha megtörtént a felzárkóztatás, ha valódi esély- egyenlőségről beszélhetünk. A vállalkozó hangsúlyozta: a mezőgazdaság sodródik és töpörödik. Az EU-s támogatásoknak köszönhetően is torzul a növénytermelés és állattenyésztés közötti arány. Az utóbbi már szinte teljesen elsorvadt, s ez is egészségtelen helyzetet teremt. A szemlélet- mód is elferdült, hiszen nem bizonyos tervek kivitelezése a fontos, hanem a dotáció elnyerése a cél. Látható, hogy elszaporodtak például azok a gépek, melyekre viszonylag könnyen nyerhető támogatás. Ez belső strukturális problémákat eredményez. Az intenzív termelés helyett az exten- zív termelési módok terjednek egyre jobban, hiszen ez az olcsóbb, kényelmesebb megoldás, a folyamat viszont hosszú távon katasztrófához vezethet. A termelés folyamatosan csökken, nem világos a fejlődés iránya és nincsen hosszú távú elképzelés. Pósa Lajos megemlítette egy vállalkozó esetét, aki a sertéstenyésztés mélyrepülése miatt átváltott a papagájokra. Pósa szerint: ha a csigáké a jövő, akkor azokkal kell foglalkozni, de meg kell találni azt a területet, melynek van piaca és költséghatéko- nyan működtethető. Még a Dunaszerdahelyi járásban is, ahol a földvásárlás iránti érdeklődés először élénkült meg, csak az utóbbi egy-két évben lehet a névértéknél jobb árat elérni Gond a vállalkozói szerkezet? Nyugatról kelet felé haladva a föld ára egyre csökken (Illusztrációs felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Szlovákiában a termőföld boni- tás alapján meghatározott hivatalos értéke hektáronként 40 és 120 ezer korona (kb. 1327 és 3983 euró) között mozog. Ez az összeg, illetve a besorolás kizárólag a talaj minőségét, a termékenység értékét tükrözi, nem vesz figyelembe olyan további tényezőket, amelyek a piac szempontjából meghatározó jelentőségűek: például hogy mekkora parcelláról van szó, milyen távolságra fekszik a településtől, milyen a megközelíthetősége stb. A „névérték” természetesen semmiféle korlátozó hatással sincs a piaci ár alakulására - ennél alacsonyabb és magasabb áron is gazdát cserélhetnek a mezőgazdasági földterületek a kereslet és a kínálat kölcsönös hatása szerint. Regionális körképeink alapján némileg egyszerűsítve azt mondhatjuk: kelet felé haladva a föld ára egyre csökken. Míg Dél-Szlovákia nyugati szegletében egy hektár átlagosan 60 és 100 ezer korona (kb. 1991 és 3319 euró) közötti összegért kelhet el, addig a keleti végeken hasonló minőségű földért ennek a felét kínálják. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy még a Dunaszerdahelyi járásban is, ahol a földvásárlás iránti érdeklődés először élénkült meg, az eladók - némi szerencsével - csak az utóbbi egy-két évben képesek az elméleti értéknél jobb árat elérni. (Természetesen szigorúan vett mezőgazdasági földterületekről beszélünk, amelyeket a jövőben is ilyen céllal fognak hasznosítani, azaz nem várható, hogy az értéküket belátható időn belül speciális tényezők - pl. beltelekké minősítés - befolyásolnák.) Hogy a fent idézett összegek alacsonyak vagy magasak? Ahogy vesszük. Általános várakozás, hogy a következő években a hazai földárak némileg felzárkóznak az uniós átlaghoz. Ez értelemszerűen a jelenlegi tulajdonosoknak kedvezne, az előre jelzett drágulás miatt sokan kivárnak az értékesítéssel. Ugyanakkor a gazdálkodók minden régióban arra panaszkodnak, hogy a már ma is tapasztalható árnövekedés közepette alulmaradnak a versenyben a tőkeerős külföldi érdeklődőkkel szemben. A hazai föld kiárusítása, kihúzása a hazai gazdálkodók lába alól a mezőgazdaságból élők egyik legfőbb aggodalma lett. Állítják, a külföldiek - dán, holland, olasz vállalkozók - felverik az árakat, és ami még égetőbb gond: a bérleti díjakat is. A mezőgazdasági művelés alatt álló területek 90%-a bérelt föld, az éves bérleti díj hektáronként kb. 1000 koronánál (33 euró) kezdődik, és csak a legkívánatosabb régiókban éri el a 3000 koronát (99 euró) - ott, ahol külföldi gazdák is megvetették a lábukat. Igyekeztünk olyan szakembert is megszólítani, aki közvetlen érdekeltség nélkül mondaná el véleményét a témában. Az egyik mezőgazdasági eszközöket forgalmazó nagy nemzetközi cég hazai vezetője - név nélkül - azt a nézetét osztotta meg velünk, hogy az agrárium gondjainak egyik fő forrása a vállalkozói szerkezetben keresendő. Úgy látja, elsősorban a szövetkezetek problémája, hogy az alkalmazotti szemlélet érvényesül a tulajdonosi szemlélettel szemben. A szövetkezetekben a földek tulajdonosai mellett a ledolgozott évek alapján szavazati joggal bírnak az alkalmazottak is. Nem ritka, hogy a kisebb parcellák gazdái nem érzik érdekeltnek magukat a döntésekben, így az irányítás a dolgozók kezében van, akik a saját érdekeiket próbálják meg érvényesíteni. Sarkítva: a fejlesztés, a hatékonyság másodlagos, fontosabb, hogy lesz-e új munkaruha, naturális juttatás... Ehhez képest a külföldi vállalkozók más világot képviselnek, és a módszereik versenyt teremtenek. Mint azt a szakember elmondta, azok a dánok példáid, akik Nyugat-Szlovákiában vállalkozni kezdtek, nem spekulálni jöttek: hosszú távra terveznek, és komoly, nagy összegű, modem befektetéseket valósítottak meg. Elsősorban az állattenyésztésben érdekeltek, a növénytermesztés számukra másodlagos. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a külföldiek által megművelt területek jelentős része is bérelt terület, amely továbbra is magánszemélyek vagy az Állami Földalap tulajdonában van.(as) A földalapú támogatás hatása Szakértők szerint a gazdálkodás, ezzel együtt a föld iránt az utóbbi időszakban megnyüvánuló érdeklődés jelentős mértékben a földalapú támogatás eredménye. Egy átlagos évben egy hektárnyi szántó kb, 20-25 ezer korona (kb. 664-830 euró) bruttó bevételt jelent. Az EU-s agrárdotációk keretében egy megművelt hektárra kb. 4000-5000 korona (133-166 euró) támogatást utal át a Mezőgazdasági Kifizetési Ügynökség. Sok esetben ez az a tétel, ami nyereségként jelentkezik, illetve a bankok is elfogadják hitel- fedezetként, ami segítheti a gazdaságok fejlesztését, (as)
