Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-26 / 273. szám, szerda
8 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 26. www.ujszo.com VISSZHANG „Újrahasznosított” népdal Az Új Szó november 20-ai számának 5. oldalán megjelent tudósításból megtudtuk, hogy Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes egy ímelyi hölgyet tüntetett ki in memoriam, mert ezt a versikét tette közzé: Szép Szlovenszkó az én hazám, Itt nevelt fel apám, anyám Magyar az én nemzetségem Tisztesség az ékességem Igaz magyar csak úgy vagyok Ha hazámhoz hű maradok Ez a föld az én világom Más tájra én nem is vágyom. A kitüntetett kortársai a magyarországi iskolákban a következő szöveggel tanulták a versikét: Magyarország az én hazám, itt nevelt fel apám s anyám. Magyar az én nemzetségem önállása büszkeségem. Igaz magyar csak úgy vagyok, ha hazámhoz hű maradok. Egy Istenem, egy királyom - ezt tisztelem, s azt imádom. Neves néprajzgyűjtőnk, Domokos Pál Péter az Udvarhelymegyei Lövétén (Erdély) a következő népdalt gyűjtötte: Magyarország az én hazám, Itt nevelt fel apám s anyám. Magyar az én nemzetségem Önállása büszkeségem. Azért oly szép ez a világ, Mert a szíve Magyarország. Nincs is több ily áldott hona, Ez a földnek minden java. Ha ellenség lép a földre, Bátran megyünk szembe vele. Villám a huszár vágása, Hiszen Kossuth katonája. Nyilvánvaló tehát, hogy egy népdalt dolgozott át valaki és tette közzé a szlovákiai tankönyvekben. Tehát „újrahasznosításról” van szó, mellyel politikai célokat kívántak szolgálni! Balassa Zoltán OLVASÓI LEVÉL Kész átverés, nem show Sajnos, nem a tévében láttuk, pedig azon annak idején mindig jól szórakoztunk, amikor a Kész átverésben bolondot csináltak az emberekből. Persze, ott be is vallották, hogy csalás áldozatai lettek, s aki ezek után esetleg nem kívánt a képernyőre kerülni, annak a becsapását nem sugározták. Minket is átvertek, méghozzá többszörösen, s azért szeretném, hogy közöljék a levelünket, hogy legalább mások okuljanak belőle. Nyugdíjasok vagyunk a férjemmel, elképzelhetik, hogy nem dől a pénz számolatlanul a házhoz. Úgy gondoltuk, egy kicsit javítunk a körülményeinek, talán ez volt, pontosabban lett volna az utolsó lehetőség, hogy rendbe szedjük a házat. Ne gondoljanak horribilis kiadásokra! A nappalit és a konyhát akartuk otthonosabbá termi. Ehhez persze nem lett volna elég a megtakarított pénzünk, s mivel a gyerekeink - bár felnőttek, önálló keresők - sem milliomosok, kölcsönért folyamodtunk. Egy ismerősünk ajánlotta fel anyagi segítségét, aminek nagyon örültünk, arra viszont nem gondoltunk, hogy az egyszerű kamat egyszerre csak uzsorakamatra változik, s az illető kijelentette, ha nem fizetjük, beperel bennünket, még a házat is elveszíthetjük. Azt tudtuk, hogy bankba hiába megyünk, nyugdíjra nem adnak annyi kölcsönt, amennyire szükségünk volt. Örömmel fedeztünk föl egy hirdetést, amelynek az volt a lényege, hogy méltányos körülményekkel adnak kölcsönt, csak egy telefon, és rövid időn belül nálunk lehet az áhított - vagy szükséges - összeg. Azon nyomban föl is hívtuk az illetőt, nagyon készséges volt, az összegben is megegyeztünk, nem sokallotta, s a végén azzal búcsúzott, hogy másnap ő jelentkezik. Eljött a másnap, a harmadnap, eltelt két hét, semmi. Nem tudom, miért hirdet, ha egyszer nem teljesíti az ígéreteit, vagy ha úgy gondolja, hogy a nyugdíjasokkal nem érdemes üzletelni, miért nem közölte azonnal. Mi így hiába reménykedtünk, az adósságunk is és kilátástalan helyzetünkis megmaradt. Név és cím a szerkesztőségben NYILATKOZAT Tényszerű érvekkel A Csemadok Országos Tanácsa pozitív tényként értékeli a szlovák és a magyar miniszter- elnökök legutóbbi, Komáromban megtartott találkozóját, amely utat nyithat a további konstruktív tárgyalásokhoz a két szomszédos ország viszonyának javítása, a meglévő feszültségek enyhítésének irányában. A felgyülemlett problémák, melyeket nem a magyarság magatartása idézett elő, csakis tárgyalások útján oldhatók meg, ezért üdvözöljük, hogy az elkövetkező időszakban a két ország legfőbb közjogi méltóságai, így a köz- társasági elnökök, valamint a. parlamentek elnökei is találkoznak, és véleményt cserélnek a problémás kérdések megoldása érdekében. Meggyőződésünk, hogy az egyoldalú nyilatkozatok, erődemonstrációk és meggondolatlan kijelentések, nem segítik elő a konstruktív párbeszéd légkörének megteremtését, ezért felszólítjuk a két ország felelős vezetőit, hogy ne a médián keresztül, hanem a tárgyalóasztal mellett, tényszerű érvek és jövőbemutató megoldások keresésével teremtsék meg a XXI. században elfogadható, az európai eszmeiséghez és kultúrához méltó megoldást a két országban élő kisebbségek életkörülményeinek javítása érdekében. Elvárjuk, hogy Szlovák Köztársaság a Regionális és Kisebbségi Jogok Chartájából adódó kötelezettségeinek maradéktalanul tegyen eleget. Üdvözöljük a magyar kormányfő azon javaslatait, melyekben a kisebbségi oktatásügy és kultúra támogatását kiemelkedően fontosnak tartja, egyben várjuk a szlovák kormányfő javaslatait e kérdések megnyugtató rendezésére, mivel a nemzeti identitástudat, az anyanyelv, és a hagyományok megőrzése érdekében tett minden pozitív lépés, a társadalmi béke megteremtéséhez és a feszültségek jelentős csökkentéséhez vezethet. Támogatjuk az SZMPSZ, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége és az MKP állásfoglalását, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolákban használt tankönyvekben a földrajzi nevek a magyar nyelv szabályainak megfelelően legyenek feltüntetve. A Csemadok továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a kultúra területén pozitív példákkal demonstrálja a népek és a nemzetek békés egymás mellett élését az egyenjogúság szellemében, mert a szlovák és a magyar nemzet együttélése a múltban is fontos volt és a jövő tekintetében is előremutatónak kell lennie. A kultúra olyan egyesítő, befogadó közeg, amely semmilyen politikai nyilatkozattal nem váltható ki és nem is helyettesíthető. Rimaszombat, 2008. november 23. A Csemadok Országos Tanácsa KÁRPÁT MEDENCEI KITEKINTŐ Bajos az anyanyelv használata Székelyföldön növekvő tendenciát mutat az idegennyelv-ismeret, erdélyi viszonylatban pedig középmezőnyben áll a régió e tekintetben - mondta előadásában Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezetője az árkosi Székelyföld másképp konferencián. Kitért a román nyelv ismeretének és oktatásának kérdésére, és hangsúlyozta: másfajta nyelvpolitikát kell kidolgozni a térségben élők számára. Székelyföldön élnek a legegységesebb tömbben a magyarok, és ez nyelvhasználatukra is kihat, románul többnyire csak a rendőrségen beszélnek. Ráadásul a Hargita és Kovászna megyében élő nem magyar anyanyelvűek jelentős része is beszél magyarul - mint az intézet felméréséből kiderül. Horváth hangsúlyozta: jogi keret van arra, hogy a székelyföldi megyékben a hivatali ügyeket is magyarul lehessen intézni - a közigazgatási törvény értelmében ez lehetséges azokon a településeken, ahol a magyarság számaránya eléri a húsz százalékot -, sok esetben azonban nehéz a hivatalos ügyintézés anyanyelven. Ezért az intézet a Szabó T. Attila Nyelvintézettel közösen egységes fordítást dolgozott ki a hivatalokban használatos román nyelvű formanyomtatványok magyar megfelelőivel, és ezeket elküldték a székelyföldi ön- kormányzatoknak. A formanyomtatványok tizenhárom témát fednek le, megtalálhatók a mezőgazdasági, az anyakönyvi ügyekkel kapcsolatos dokumentumok, a kereskedelmi és működési engedélyekkel kapcsolatosak, s az adóhivatalban vagy a lakosság-nyilvántartási hivatalban használatos papírok is rendelkezésre állnak. Horváth István végül néhány javaslatot is megfogalmazott: így például a székely rovásírás tanítását, amely a regionális identitás megerősítését szolgálná, magyar nyelvű továbbképzések a hivatalnokok számára. Szerinte az intézmények helyi kirendeltségein maradéktalanul kellene érvényesíteni a nyelvi jogokat. A román nyelv oktatásáról elmondta: új politikát kellene kidolgozni, hiszen a jelenlegi célitűzések- pl. a mesterfokú nyelvképzés - irreálisak, hatékonyabb lenne, ha középszintű tudás megszerzése lenne a cél. Hozzátette: ideológiai viták nehezítik az előrelépést ebben az ügyben. A magyar nyelv románoknak való oktatásáról Horváth úgy vélekedett: ez akkor lehet érdekes, ha pénzzé konvertálható tudásként kínáljuk. Szerinte Székelyföldön az idegen nyelvek oktatását össze kellene hangolni a turisztikai célkitűzésekkel. Kasza bírálja Józsát Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség tiszteletbeli elnöke - aki sok éven át vezette a magyar közösség legerősebb politikai szervezetét - kemény támadásokat intéz Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke ellen. Tétlenséggel, „kényelmességgel” vádolva meg szemére veti, hogy nem képviselte a magyar közösség érdekeit. Kasza most a médiumokban olvas Józsa fejére, ám a múlt szombati VMSZ-közgyű- lésen is kirohanást intézett az MNT vezetője ellen, kisebb megütközést keltve. A tiszteletbeli elnök szerint az MNT közelről sem tett eleget az elvárásoknak a vajdasági magyar kisebbség érdekeinek védelmében. A vajdasági magyar sajtó feltűnően elhallgatja a Józsa elleni bírálatokat. Ezt egyesek azzal próbálják magyarázni, hogy a magyar médiumok tulajdonosi jogait az MNT gyakorolja, amelynek Józsa az elnöke. A szerb lapok írásai azonban olyan benyomást keltenek, hogy a VMSZ csúcsvezetése jórészt egyetért a Kasza által megfogalmazott bírálatokkal. Pásztor István, a párt vezetője eddig nem kritizálta nyilvánosan a nemzeti tanácsnak, ü- letve elnökének tevékenységét, tevékenységének hiányát vagy eredménytelenségét. Az új törvénnyel megerősödik az MNT szerepe, kedvezően változik finanszírozása is, vonzóbb lesz az elnöki tisztség is, írja a Dnevnik újvidéki lap, amely szerint ennek tulajdonítható a Józsa elleni támadás is. Oda lyukad ki, hogy a VMSZ feltehetőleg nem jelöli ismét Józsát a testület élére. Találgatások szerint erre a tisztségre a fiatal és tehetségesnek tartott Pásztor Bálintot szemelték ki, aki a szerbiai parlament képviselője, a kisebbségi frakció vezetője. Az újvidéki szerb lap arra is felfigyelt, hogy Kasza József a párt közgyűlésén Pásztor István pártelnök és Pásztor Bálint (aki mellesleg az elnök fia) között foglalt helyet, pedig Kasza nem egy ízben ostorozta Pásztor lépéseit is. Hogy Kasza Pásztor mellett foglalt helyett, normális körülmények között senkinek sem tűnhetett volna fel, hiszen tiszteletbeli elnökként ott is volt a helye. Ám a sajtó még abból is következtetést vont le, hogy Pásztor elsőként szorított kezet Kaszával, miután az elmondta Józsát bíráló beszédét a közgyűlésen. Józsa sem a közgyűlésen, sem a sajtó hasábjain nem kívánt vitába bocsátkozni Kaszával. VajdaságMA
