Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-04 / 255. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 4. Agrárkörkép 19 A húshasznú tehéntartás csak akkor gazdaságos, ha megfelelő takarmányozási megoldásokat alkalmaznak Húshasznú tehenek tartása (Illusztrációs felvétel) 340 millió eurós illeték a tejkvóták túllépéséért Hét tagállam fizet EU-INFORMÁC1Ó A húshasznú tehenek tartásának gazdaságosságában amerikai adatok szerint az elsődleges szempont az állatok szaporodóképessége, ami mintegy 77 százalékos arányban befolyásolja a tartás hatékonyságát és gazdaságosságát. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Mivel a klasszikus tehéntartás legfontosabb értékesíthető hoza- déka a választott borjú, ezért alapvető feltétel, hogy megfelelő borjúszaporulatot érjenek el a termelők. Ebben a formában a cél évente egy tehéntől egy választott borjú. Ugyanakkor a húshasznú tehéntartás csak akkor lehet gazdaságos, ha egyúttal megfelelő és olcsó tartási és takarmányozási megoldásokat alkalmaznak. A tehenek és a borjak szempontjából erre leginkább a legelőn való tartás a legalkalmasabb. A témát a magyarországi szaksajtóban megjelent írás alapján foglaljuk össze. Szezonális elletés - egy ciklusban A húshasznosítású állományban arra kell törekedni, hogy a tehenek az év egy meghatározott időszakában, néhány hónap alatt elljenek. A borjak felnevelése, a tehenek takarmányozása szempontjából a legkedvezőbb időszak a tél végi - tavaszi elletés. A kora tavaszi ellés után, a tehenek a laktációjuk nagy részében a legelőn tartózkodnak. A legelő fedezi a táplálóanyag-szükségletüket, és a kiváló tartási feltételeket biztosít mind a tehenek, mind a borjak számára. A fedez- tetési időszak ebben az esetben május-június hónapokra esik. A borjakat a legeltetési idény végén választják le. A gyengébb takarmányadottságú téli hónapokban a tehenek vemhesek, ilyenkor a táplálóanyag-igényük is jóval szerényebb, mint a szoptatási időszakban. Ha a tehenek elletését úgy állítják be, hogy az két időszakra, a kora tavaszi hónapokra és az őszi (október-november) időszakra essen, ennek az a hátránya, hogy az ősszel született borjak részére nehezebb kedvező feltételeket teremteni a fejlődéshez. A tehenek ugyanakkor a téli hónapokban jelentősen több tejet termelnek, ezért takarmányozásuk is jóval költségesebb. Takarmányozás a tejtermelés időszakában A laktáció első hónapjában általában tartósított takarmányokat kell etetni. Erre kiválóan alkalmas a fűszüázs, a réti széna vagy a ku- koricaszilázs, kiegészítő takarmányként borsószár vagy tavaszi árpa, illetve zabszalma adható az állatoknak. Etethető nedves répaszelet is, ha van. Abrak-kiegészítésre csak akkor van szükség, ha a tehenek kondíciója gyenge. A legeltetést minél előbb célszerű megkezdeni, a kora tavaszi, zsenge legelőfű mellé ajánlott szénát, szalmát adni, hogy a hasmenést elkerüljük. A nyári időszakban, ha a legelőfű mennyisége elegendő nincs szükség póttakarmányozásra. Aszályos időszakokban a takarmányhiány áthidalható tarlólegeltetéssel, vetett kukorica vagy szudánifű legeltetésével, vagy réti széna, fűszüázs etetésével. Az őszi csapadék hatására a legelő általában újra bőven terem, szalma vagy széna kiegészítésre ismét szükség van. A kora tavaszi rövid időszakot leszámítva, a legelő tartja el a tehenet. A borjaknak célszerű külön „botjúóvodában” abrakot adni, hogy növekedésüket meggyorsítsuk. Erre a célra a kukoricadara vagy egyéb gabonák darájának keveréke (búza, árpa, zab) tökéletesen megfelel. Takarmányozás a választás utáni időszakban A tehenek táplálóanyag-szükséglete a botjak leválasztása után a legkisebb, majd fokozatosan nő a vemhesség utolsó időszakában, egészen az ellésig. A tehenek takarmányozására ebben az időszakban kiválóan alkalmas a kukoricatarló, ami a tél végéig legeltethető, kivéve, ha nagy a hótakaró. A tehenek a kukoricaszár legértékesebb részeit fogyasztják el - levél, csuhélevél, a szár felső része -, és összegyűjtik a leesett csöveket is. Kondíciójuk a kukoricatarlón általában javul. Ha kukoricatarló nem áll rendelkezésre, fő takarmányként etessünk betakarított füvet, amit kiegészíthetünk szalmafélékkel - borsószalmával, gabonaszalmákkal, kukoricaszárral. A borjúszaporulat növelésének lehetőségei A fedeztetési időszakban törekedjünk arra, hogy a tehenek javuló kondícióban legyenek, ennek érdekében a fedeztetést megelőzően még 1-2 kg abrak etetése is megengedhető. Ne tartsunk „üres” tehenet. Amelyik tehén a borjú választása idején nem vemhes, ki kell selejtezni, (agro) Az Európai Bizottság által az éves tagállami nyüatkozatok alapján elvégzett előzetes számítások szerint bizonyos tagállamoknak összesen valamivel több mint 340 millió euró összegű illetékre kell számítaniuk azért, mert a 2007/ 2008-as gazdasági évben túllépték tejkvótájukat. Tavaly az akkor érintetteknek összesen 221 miihó euró összegben kellett illetéket fizetniük. A szállítási kvótáját ezúttal hét tagáüam (Ausztria, Ciprus, Hollandia, Írország, Luxemburg, Olaszország és Németország) lépte túl összesen 1 217 000 tonnával, amiért 338,7 miihó euró összegű il- letéket kell fizetniük. A többlet mintegy 47%-a az Olaszországban teljesített szállítások kapcsán keletkezett, az illeték 30%-át Németországnak keü befizetnie. Olaszország 5,7%-kal, Ciprus 3,9%-kal, Ausztria pedig 3,2%-kal lépte túl a szállítási kvótáját. A fogyasztóknak történő közvetlen eladásokkal összefüggésben Ciprus, Hollandia és Luxemburg számolt be összesen 4673 tonna túllépésről, amely összesen 1,3 millió euró összegű ü- leték befizetését teszi szükségessé, 92%-ban Hollandia részéről. A 2007/2008-as kvótaévben (2007 áprüisától 2008 márciusáig) a tejipari létesítményekbe való beszállításra vonatkozó teljes kvóta 139,6 millió tonna volt. Ez az Európai Unió huszonhét tagállamában összesen 1 050 000 egyéni kvótára oszlik. A fogyasztóknak történő közvetlen eladásokra egy 3,4 mülió tonnás külön kvóta vonatkozik, amely 527 646 egyéni kvótára van felosztva. A befizetendő összes illeték 2007/2008-ban lényegesen (53°/o- kal) több lesz, mint 2006/2007- ben volt, mert bizonyos tagállamokban jobban növekedett a szállítások kiigazított mennyisége, mint az adott tagállam kvótája. Ez történt Ciprus, Hollandia és Németország esetében. Ha eltekintünk Romániától és Bulgáriától (ezekben az országokban a kvótarendszer alkalmazása 2007/2008-ban kezdődött meg), az Európai Unió fennmaradó huszonöt tagállamában a szállítások kügazított mennyisége 767 000 tonnával volt nagyobb, mint 2006/2007-ben, miközben a 2003. évi KAP-reform eredményeképpen a kvóta csupán 491 000 tonnával növekedett. A .huszonhét tagállam közül húszban a termelőknek nem kell illetéket fizetniük a szállítások után, ezek a tagállamok ugyanis nem lépték túl a kvótájukat. A rendszer működése Az Európai Unióban a tehéntejet kvóták alapján hozzák forgalomba, amelyeket eredetileg a kínálat és a kereslet kiegyensúlyozása és a túlkínálat megakadályozása érdekében vezettek be. Minden egyes tagállam két kvótával rendelkezik: az egyik a tejipari létesítményekbe beszállított mennyiségekre, a másik a fogyasztóknak történő közveden eladásokra vonatkozik. Ezeket a mennyiségeket az egyes tagállamok felosztják a termelők között (egyéni kvóták). A nemzeti kvóta túllépése esetén az érintett tagállamban a túllépésért felelős termelőknek úgynevezett többletilletéket kell fizetniük. Ezt a többletilletéket a tehéntej-termelőknek az április 1-jétől március 31-ig tartó tizenkét hónapos időszak során általuk értékesített tej és tejjel egyenértékű termékek azon teljes mennyisége alapján kell állniuk, amennyivel túllépték a kvótát. A tagáüamoknak műiden évben szeptember 1-jéig jelentést kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak a tejkvótarendszer előző időszakbeli alkalmazásáról. A jelentéstételi kötelezettségüket a tagállamok egy kérdőív kitöltésével teljesítik, amelyben megadják a többletilleték kiszámításához szükséges összes adatot. Az esetleges túllépés minden száz kilogrammjáért 27,83 euró összegű többletilletéket kell fizetni. A kvótarendszer megszüntetése 2015-ig A közös agrárpolitika (KAP) 2003. évi reformja keretében az a döntés született, hogy a tejkvótákat 2015. április 1-jéig fokozatosan fel kell számolni. A KAP állapotfelmérésével kapcsolatos javaslataiban a bizottság azt indítványozta, hogy a kvóták 2009/ 2010-től 2013/2014-ig minden évben egy-egy százalékkal nőjenek, ami lehetővé tenné, hogy a piac különösebb zavarok nélkül, fokozatosan alkalmazkodhasson a kvóta nélküli világhoz. A megújult iskolatejprogram népszerűsítésére „Igyál tejet" jelszóval tájékoztató kampány indul az uniós tagországokban a tejfogyasztás növelése érdekében Iskolatejkampányt indított az Európai Unió EU-1NFORMÁC1Ó Az Európai Bizottság mezőgazdasági ügyekért felelős biztosa Mariann Fischer Boel a megújult iskolatejprogram népszerűsítésére „Igyál tejet” jelszóval tájékoztató kampányt hirdetett meg, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a tejfogyasztás jótékony hatásaira és az iskolák rendelkezésére álló uniós pénzeszközökre. A kiegyensúlyozott étrend és a helyes táplálkozási szokások elteijesztése keretében először Cipruson számos szórakoztató és oktató jellegű rendezvényt szerveznek. A kampány részeként a fiatalok részére fotó- pályázatot hirdetnek, amelynek témája „a tej ereje”. „A gyermekek étkezési szokásai fiatalkorban alakulnak ki, és ezek a szokások gyakran egész életükre meghatározzák egészségi állapotukat. Az európai iskolatejprogram célja gyermekeink egészségének megőrzése - most és a jövőben egyaránt - azáltal, hogy segít az iskoláknak a tanulók tejtermékekkel történő ellátásában, a gyermekeknek pedig az egészséges étrend kialakításában és megőrzésében” - nyüatkozta Fischer Boel biztos. A fiatalkori elhízás, túlsúlyosság és rossz táplálkozási szokások problémája mára már az Európai Unióban élő fiatalokat is érinti. A probléma leggyakrabban a helytelen étkezési szokásokra és a rendszeres testmozgás hiányára vezethető vissza, ezek pedig hosszú távon növelik a későbbi életszakaszokban kialakuló szív- betegségek, a cukorbetegség, az agyi vérkeringési zavarok és egyéb egészségügyi problémák kialakulásának kockázatát. Az Európai Unió számára ezért kiemelkedő jelentőségű a helyes étkezési és táplálkozási szokások kialakításának támogatása. A röviddel ezelőtt kibővített uniós iskolatejprogram célja egyrészt annak elősegítése, hogy a gyermekek a kiegyensúlyozott étrend részeként tejtermékeket is fogyasszanak, másrészt az iskolák és más oktatási intézmények támogatása a gyermekek tejtermékekkel történő ellátásában. Az idén július 11-én közzétett új rendelet - eleget téve az Európai Parlament és Tanács kérésének - kibővíti a támogatott termékek körét. így a lista tartalmazza a tejet és ízesített változatait (a lak- tózmentes tejitalokat is), a sajtok szélesebb palettáját (az alacsony zsírtartalmú sajtokkal együtt), valamint a joghurtokat és egyéb erjesztett tejtermékeket, mint például az írót és a kefirt. A program ezentúl az általános iskolákéval és óvodákéval megegyező, teljes körű és garantált hozzáférést biztosít a középiskolák számára is. A programra vonatkozó új szabályok a 2008/2009-es tanév elején léptek életbe. Az Európai Bizottság az iskolatejprogram mintájára nemrégiben javasolta egy olyan uniós program létrehozását, amelynek keretében az iskolás gyerekek ingyen kapnának gyümölcsöt és zöldséget. A program nemcsak a gyümölcs és a zöldség ingyenes szétosztására irányul, hanem a részt vevő tagállamoknak nemzeti stratégiát is ki kell dolgozniuk, amelyben többek között az oktatásra és a tudatosság fokozására irányuló kezdeményezéseknek, valamint a bevált gyakorlati megoldások megosztását célzó lépéseknek kell szerepelniük. A program végrehajtására a tanácsi jóváhagyást követően, 2009-ben kerül sor. A tejjel és az Európai Unió isko- latejprogramjával kapcsolatos információk a témának szentelt web- oldalon találhatók: www.drink- itup.europa.eu (eu-info) (Illusztrációs felvétel) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1
