Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-22 / 270. szám, szombat
Kultúra ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 22. www.ujszo.com 8 RÖVIDEN Hazai fiatal festők VÚB művészeti díja Pozsony. Harmadik alkalommal hirdette meg fiatal művészek részére az Általános Hitelbank (VÚB) Alapítvány azt a festészeti versenyt, melynek szerdán este adták át a díjait a kulturális minisztérium Sznf téri Dvorana kiállítótermében, ünnepélyes tárlatnyitó keretében. A 97 beérkezett alkotásból Francesco Tedeschi olasz műkritikus és művészeti szakíró elnökletével nemzetközi zsűri választotta ki azt a húsz festményt, amelyből a Dvoranában rendeztek tárlatot. Természetesen köztük van a három díjazott festmény is. Az első díjat Andrea Bartošová vehette át. A második helyezett Ján Vasilko kassai képzőművész lett, akinek 2006-ban a Pozsonyi Városi Galéria mutatta be New Paintings című kiállítását annak apropóján, hogy a fiatal képzőművész 2005-ben megkapta a pályakezdő képzőművészek erőteljes indulását elismerő Oskar Čepan-díjat. A harmadik helyen Ludmila Hrachovinová végzett. A fiatal festők alkotásait, köztük a VÚB-díjas munkákat december 22-ig tekintheti meg a közönség, (tb) Működik Európa digitális könyvtára Brüsszel/Budapest. Hozzáférhetővé vált csütörtökön az interneten Európa digitális multimédia-könyvtára, az Europeana. A www.europeana.eu címen elérhető portál most, az induláskor több mint 2 millió „tételt” - könyveket, térképeket, hangfelvételeket, fényképeket, levéltári anyagokat, festményeket, filmeket - tesz hozzáférhetővé az Európai Unió országainak nemzeti könyvtáraiból, illetve kulturális intézményeiből, (mti) Kisplasztikákkal gazdagodott a KMG gyűjteménye Mi a szobrászat? ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. A Magyar Szobrász Társaság csoportos kiállításának ünnepélyes megnyitója volt november 14-én a Vermesvillában. Budahelyi Tibor szobrászművész vezetésével érkeztek a kiállító művészek a csallóközi város egyik művészeti központjának számító Kortárs Magyar Galériába (KMG). A kiállítást N. Mészáros Júlia művészet- történész, a győri városi múzeum és galéria igazgatója méltatta, aki a „Mi a szobrászat?” kérdésre kereste a választ bevezetőjében. A továbbiakban ismertette azon tizennyolc kiállító szobrászművész rövid életrajzát, akiknek munkái a galéria gyűjteményét gazdagítják majd. A kiállítás december 4-ig látható. (K. A.) (Képarchívum Jozef Leikert kétnyelvű verseskötetének bemutatója A csendbe kiáltott suttogás NAGY ERIKA Dunaszerdahely. A Vámbéry Irodalmi Kávéház adott otthont Jozef Leikert: Múlandóság - Pominuteľnosť című kétnyelvű kötete bemutatásának, melyet Tóth László József Attila-díjas költő fordított magyarra. Az Aranyosmaróton született szerző azon kívül, hogy A tényirodalom jeles képviselője, halk szavú, diszkrét verseiről is ismert, bravúrosan bánik a költői tömörítés eszközével. A 2007-ben megjelent, Szabó Ottó illusztrációival díszített legújabb kötetét az Orpheusz Kiadó jelentette meg Budapesten, ez az első magyar nyelvre fordított kötete. Jozef Leikertnek könyvei jelentek meg Bulgáriában, Csehországban, Lengyelországban, Oroszországban, Macedóniában, valamint Szerbiában. A szerzővel és a kötet fordítójával Csanda Gábor beszélgetett. Szászi Zoltán költő, a kötet méltatója az alábbi szavakkal fejezte be a laudációját: „íme hát a könyv! A múlandóság könyve, amelyben a rajzok, Szabó Öttó rajzai méltóságteljesek, a versben merülni óhajtó olvasó szemét ringatják. Ringatózzunk csendesen, mintha már Kharón ladikjáról néznénk e világot. És nézzétek meg a holtak tenyerét, mikor kilépnek e ladikból - mind üres. A lelkekben már csak az érzések és szavak maradnak. E könyv szavai.” Cseh játékfilm a 68-as eseményekről az orosz Alekszej Bardukov főszereplésével Egy augusztusi nap története Bármennyire izgalmas is a téma: Csehszlovákia 68-as szovjet megszállását eddig kevés film taglalta. Teljes egészében egy sem. Vladimir Drha Angol eper című friss alkotása az első, amely erre épül. SZABÓ G. LÁSZLÓ Hatvannyolc a csehszlovák filmgyártásban az új hullám diadala. Schorm, Menzel, Jireš, Chy- tilová, Némec, Passer, Juráček, Vihanová nagy erejű alkotásai. Intim megvilágításban, cérnaszálon lógó pacsirták mindannyian, szétlőtt vasárnapokkal, sárba hullott gyöngyszemekkel. Baj van, babám! - kiálthatnák mindannyian, de megy, ki merre lát. „Mi azért harcoltunk Prágában, hogy vegyék le a középületekről a vörös zászlót - úja Forman -, Párizsban viszont a kollégák azért harcoltak, hogy újra kitűzhessék. Van ebben valami irónia.” A 68-as cannes-i fesztivál három cseh filmet tűz műsorra, bemutatni azonban csak kettőt tud, mivel a párizsi forradalom szele elsöpri a mustrát. Három hónappal később, augusztus 20-ról 21-re virradó éjszaka a szovjet csapatok megszállták Csehszlovákiát. Forman és Passer az utolsó pillanatban elhagyják az országot, a többiek maradnak. Hol tiltott, hol megtűrt rendezők lesznek, de olyan is van, aki örök vesztessé válik, hiszen huszonöt évnek kell eltelnie ahhoz, hogy ismét lehetőséghez jusson, s folytathassa alkotómunkáját. Hatvannyolc „bűnös nyarát” a Csehszlovák Filmgyártó Vállalat is megemlegette. 1967-ben ugyanis meglehetősen súlyos szerződést kötött egy hollywoodi stúdióval. A remageni híd című második vüág- háborús filmet eredetileg Németországban forgatták volna John Guillermin rendezésében, az erős rajnai hajóforgalom helyett azonban csendesebb helyet, szabadabb vizet kellett keresniük, s ezt a csehországi Davléban találták meg. Később Most környékén is dolgoztak volna, azokon a helyeken, ahol már kiapadt a szénforrás, és épületeket röpíthettek volna a magasba. Amerikai stáb, amerikai színészek - és kilencszázezer dollár az országnak, ami akkoriban harmincmillió koronával volt egyenlő. Nem kis összeg. A forgatás 68 augusztusában el is kezdődik Davléban, ám a szovjetek bevonulását követő napon - Moszkvából jött parancs alapján - leállítják. De az amerikai producer sem hátrál. Ha nem forgathatnak, nem fizetnek. Hét napot könyörög ki a Csehszlovák Filmgyártó Vállalat vezérkara a szovjet elvtársaknál, s ez a hét nap elég is az amerikaiaknak ahhoz, hogy a legfontosabb jeleneteket filmre vihessék. A további felvételek már Hamburg mellett zajlanak, de a kilencszázezer dollárról nem kell lemondania az országnak. Martin Šafránek, až Angol eper forgatókönyvírója a 68-as események idején ott élt Davléban. Mint meséli: sörért ment, amikor a vasúti átjárónál egy tiszta tekintetű orosz katonára lett figyelmes. „Ott állt az út mellett, és várta, mikor húzzák fel a sorompót. Közben elárulta a titkát: megszökött a Táňa (Márie Štípková) és Tomáš (Ivan Lupták) A szökésben lévő szovjet katona: Alekszej Bardukov (Képarchívum' nőnek a sorok, fogy a só, a liszt, a cukor, az apák ellenállásra buzdítják egymást, bár szép lassan részegre isszák magukat, a sztálinista nagymamák meg a fejüket csóválják. A film férfi főszerepét, a szökésben lévő szovjet katonát az orosz film friss felfedezettje, Alekszej Bardukov formálja meg, aki szerint Lebegyev egy igazi nagy álmodozó. Vágyai és a valóság között nem lát nagy különbséget, kicsit önámító, sőt füllent is olykor, mert elhiszi, amit a fantáziája diktál. Teljes életet akar élni, amihez szabadságra van szüksége, ezért szökik meg a hadseregből. A politikai sakkozások következményére mindig az egyszerű emberek fizetnek rá, vélekedik, a 68-as csehszlovák események tükrében pedig sok mindent máshogy lát a világból, mint korábban. A szerepre való felkészülésében leginkább a szülei elbeszélései segítették, de az interneten is több érdekes dokumentumra bukkant. A forgatásra egyetlen könyvet hozott magával: Szergej Jeszenyin verseit. Nagy örömére idézhetett is belőlük a filmben. Bár még csak huszonnégy éves, négy jelentős orosz produkcióban játszott már, az Angol eperben az első fontos külföldi filmszerepét kapta. Otthon most a Játékosok című filmben dolgozik, amely a számító- gépes játékok virtuális vüágába keveredett fiatalok lelki világát mutatja be. Bardukov a moszkvai Szárúikon Színház tagja, szakmai körökben már jó ideje „az orosz Brad Pitť-ként emlegetik. A szenvedélyek vihara azonban még csak most fogja felkapni Vladimir Drha filmjével. hadseregből, a lehető leggyorsabban Németországba akar jutni, mert ha elkapják, szibériai börtönbe dugják. Ezt tették az apjával is, amikor elege lett a háborúból, és hazament Németországból. Én ennek az orosz kiskatonának az arcát el nem felejtem soha.” Tíz évvel később Martin Šafránek forgatókönyvírói diplomát szerez a prágai Fümmű- vészeti Főiskolán. Újabb húsz év múltán megírja e furcsa találkozást, de a Cseh Televízió számára túlságosan költségesnek tűnik a vállalkozás. Tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Vladimir Drha játékfilmet forgasson a történetből. Éppen negyven évvel azután, hogy ez valóban megesett. „Ez a film az emberekről szól, nem a politikáról - mondja a romantikus dráma rendezője. - A szovjet megszállás csupán katalizátora a történetnek, amely egyetlen éjszaka és egyetlen nap alatt játszódik le.” Tomáš (Ivan Lupták) egyetemi tanulmányainak nyári szünetében Angliába készül jó pénzért epret szedni. Táňa (Márie Štípková), a barátnője babát vár, de nem tőle. Az utolsó napot töltik együtt, másnap, augusztus 21-én vonatra száll a fiú, és elindul egy másik világba. Legalábbis úgy képzeli. Apja (Viktor Preiss) motorkerékpárral viszi a vasútállomásra, ott tudják csak meg: a szovjet csapatok bevonulása a vonatközlekedést is megbénította. Tomáš tehát nem utazik, s ha már marad, akkor barátnőjével erdei házukban, édeskettesben szeretné biztosra venni: kapcsolatuk szilárdsága megkérdőjelezhetetlen. Csakhogy ott is történik valami. Egy egyenruhájából kivetkőzött, rokonszenves orosz katonával találkoznak, aki az „ígéret földje” felé vette az irányt. Nyugatra akar szökni, elszakadva bajtársaitól, akik már a fegyverüket is használták. A boltok előtt mindeközben November 24-én kezdődik és december 9-ig tart a Thália Színház nemzetközi fesztiválja Tizenhárom előadás hat nyelven KOZSÁR ZSUZSANNA Kassa. Tizenhárom előadás alkotja azt a színházi fesztivált, melyet a kassai Thália Színház rendez idén Nemzetek és nemzetiségek színházi fesztiválja címen, illetve rövidebben V. Thália Fesztivál fedőnév alatt. A számozásból látszik: az ötlet nem új, volt már hasonló a Thália berkeiben, ám nem beszélhetünk rendszeresen ismétlődő rendezvényről, és ennek csakis anyagi oka van. Némi reményre ad okot az, hogy Kassa 2013-ban kulturális ■főváros lesz, ezért a következő öt évben gyakrabban, valószínűleg kétévente kerülhet sor ilyen rangos eseményre, mely ízelítőt ad a közép-európai színházak kínálatából. Az idei felhozatal nyelvileg rendkívül változatos. Találkozhatunk feliratozott és feliratmentes magyar produkciókkal, szlovák, cseh, lengyel, roma nyelvű előadással, de a rutén nyelvet, sőt az iglói szlovák nyelvjárást is élvezhetjük a világot jelentő deszkákon. Á fesztivált a házigazda Thália Színház nyitja meg november 24-én Cyrano című előadásával, melyet szlovák feliratozással láthat a nagyérdemű. Még november folyamán látható az eperjesi Alexander Duchnovič Színház Prin- cové halušky című produkciója, valamint a Zakopanéi Witkiewicz Színház vendégjátéka. A cseh színjátszást a prágai Rokoko Színház képviseli, mely Božena Némcová darabját viszi színre, és egy héttel prágai bemutatója után már Kassán játszik. November folyamán a Kassai Bábszínház Kapitán Tulipán című mesejátéka, és az Állami Színház Ionescu-darabja is színre kerül. Az őszutón a magyar színjátszás kedvelői a Miskolci Nemzeti Színház előadásában A tizedes és a többieket láthatják, akiket a régi magyar filmből szinte mindenki ismer, a komáromi Jókai Színház pedig Gárdonyi Géza népszínművét adja elő, valamint A szatmárnémeti Északi Színház a Beatles slágereire épített fel egy darabot, mely igazi kikapcsolódás lehet a közönségnek. egy mesejátékot, melyet a Komáromi Teátrum Színházi Társaság állít színpadra. A fesztivál utolsó négy előadása decemberre csúszik át. Á szatmárnémeti Északi Színház a Beatles slágereúe épített fel egy darabot, mely igazi kikapcsolódás lehet a komolyabb műfajok után. Nagyon érdekes kísérlet a Szarvasi Szlovák Színház Temetőkönyv című produkciója is, amely Daniela Kapitáňová bestsellere (Samko Tálé: Kniha o cintoríne) nyomán született, ezt egyik este szlovákul, másik este magyarul adja elő Benkő Géza. A fesztivál két záróakkordja a Romathan többnyelvű, roma-szlovák-ma- gyar előadása, valamint az Iglói Színház Na mescickym tarhu című, szepességi piacot felelevenítő produkciója. A Thália vezetősége szívesen meghívta volna a kárpátaljai magyar színházat is, ám a sors keze közbeszólt. Az előadásuk díszlete ugyanis nem fér el a Thália színpadán, és a város másik két színházterme is éppen foglalt, ezért a kárpátaljai színészeket csak valamelyik következő fesztiválon láthatjuk majd.
