Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)

2008-11-21 / 269. szám, péntek

www.ujszo.com UJ SZÓ 2008. NOVEMBER 21. Kertészkedő 15 Az ásást egybeköthetjük a tápanyagpótlással - erre a célra használjunk istállótrágyát és NPK-műtrágyát Az őszi alaptrágyázás fontossága (Fotó: Hocsi) A hosszlíra nyűit ősz e héten befejeződött, keddre virra­dóra a hőmérő higanyszála már Dél-Szlovákiában is fagypont alá süllyedt. A gyü­mölcsfák javarésze elhullaj- totta lombját. Nehéz meg­magyarázni, hogy néhány lombhullató fa miért tartja még leveleit Feltételezzük, hogy ez egyrészt a fajta, más­részt a nitrogén jelenléte és a talaj vízszintje miatt van így. BELUCZ JÁNOS Legfőbb ideje elkezdeni a ta­lajművelést - szántással, ásással dolgozzuk be a lehullott leveleket a talajba. Ásás, szántás, tápanyagpótlás A munkát egybeköthetjük a táp- anyagpódással - erre a célra hasz­náljunk istállótrágyát valamint NPK-műtrágyát. Semmüyen más esetben nem ajánlott ősszel a nit- rogénes trágyázás. Viszont ha sok a bedolgozandó levél, az árankén­ti 1-2 kg gyorsan ható nitrogént­rágya kiszórásával felgyorsíthat­juk a bomlási folyamatot. Az alaptrágya lehet NPK. Lehetőleg olyan kombinációt válasszunk, ahol érvényesül a gyümölcsösben általánosan kifejezhető elem- igény-arány: N = 2, P = 1, K = 3. (PL: 30:15:45) Ám mivel üyen arányú műtrágyát nem gyártanak, javaslom, a foszforigényből indul­junk ki. Ősszel juttassunk ki plusz­ban káliumot, tavasszal pedig nit­rogént. Magyarázatként néhány adat: termőkorban az almafa (éves szinten, 10 m2-re számítva) 94 gramm nitrogént, 20 gramm foszfort, 116 gramm káliumot és 70 gramm kalciumot igényel. Az őszibarack pedig 128 gramm nit­rogént, 30 gramm foszfort, 150 gramm káliumot és 88 gramm kal­ciumot. Az NPK műtrágyák eseté­ben gyakori a 15 : 15 :15-ös kom­bináció. Ha a foszfor-igényből in­dulunk ki, akkor 1 hektár almafa esetében 133 kg műtrágya kell, az őszibarack esetében pedig 200 kg. A nitrogént és a káliumot pedig felpótoljuk. Kis kiszerelésben kapható Az alábbiakban néhány, a hazai gazdaboltokban kis kiszerelésben kapható kombinált műtrágyafajtát mutatunk be. A terméknév meÜett a három legfontosabb elem (nitro­gén, foszfor, kálium) arányát tün­tetjük fel: ♦ NPK-15:10:10 ♦ Cererit - 87 : 13 : 11. A készít­mény ezen felül tartalmaz még bort, rezet, mangánt és molibdént. ♦ Slovecerit - összetétele hasonló. ♦ Fertkale - alap- vagy őszi trá­gyázásra ritkán használjuk. ♦ Kénsavas káli (Síran draselný) - 50% kálit, 18% ként tartal­maz - a legjobb káli forma a kertészetek számára, nem tar­talmaz klórt. ♦ Szuperfoszfát - 19% foszfort tartalmaz P205 formában. ♦ Močovina - 46% nitrogént tar­talmaz amid formában, inkább mezei növényeknél alkalma­zunk tavasszal. ♦ Liadok amonný s vápencom - mészamon salétrom, melyből 13,5% az amoniák forma és ugyanannyi a salétrom. 27% nitrogént tartalmaz, ezen felül pedig 4,2% magnéziumot. Ezt a műtrágyát főként fejtrágyá­zásra használjuk. A fentiekből kiindulva a kisker­tekben az őszi időszakban áran­ként 3-5 kg kombinált műtrágyát szórunk ki. Biztos, hogy valame­lyik elemmel túlmegyünk az igé­nyen, más elemből keveset adunk, de ez idővel kiegyen­lítődik. A szerző kertészmérnök Kiemelt fontosságú tápelemek, hiányuk és túlzott adagolásuk egyaránt hátrányos következményekkel járhat A legfontosabb makroelemekről ÖSSZEFOGLALÓ A gyümölcstermő növények nagy mennyiségben veszik fel a makroelemeket, esetenként túlzott felhalmozásuk is bekövetkezhet. Az alábbiakban a legfontosabb makroelemeket tekintjük át. Nitrogén A gyümölcstermő növények éle­tének minden szakaszában kiemel­kedő szerepet tölt be. A fehéijék, az enzimek, a nukleotidok és foszfati- dok alkotórésze, az asszimiláció hatékonyságának meghatározója. A gyümölcsfajok többségénél a haj­tásnövekedés mértéke, a termésho­zam nagysága és a gyümölcsmi­nőséget meghatározó legtöbb tu­lajdonság összefüggésben van a nitrogénellátottsággal. A gyü­mölcstermő növények a nitrogént elsősorban nitrát és ammonium formájában veszik fel, a legtöbbet az intenzív hajtásnövekedés és gyümölcsfejlődés időszakában. A nitrogén könnyen mobüizálható tápelem. Szállítása az intenzív anyagcserét folytató növényi ré­szek felé jelentős. A meleg, napfé­nyes ősz elősegíti a nitrogéntartal­mú anyagok képződését, amelyek a levelekből elvándorolnak, s a fás részekben és a rügyekben raktáro­zódnak. A túlzott nitrogénellátott­ság stimulálja a sejtosztódást és a hajtásnövekedést. Alacsony szintű nitrogénellátottság mellett a gyü­mölcsfák nitrogéntartalékot alig képeznek, ennek következtében a virágszervek nem fejlődnek kielé­gítően. A levelek kicsik, kezdetben vüágoszöldek, majd elsárgulnak. Szélsőséges esetekben a nitrogén­hiányos hajtások levelei az alaptól kezdődően lehullnak, a vegetáció korábban fejeződik be. A gyümöl­csök rosszul kötődnek, aprók ma­radnak és a klorofill gyors lebomlá­sa miatt idő előtt kényszeréretté válnak, a gyümölcshullás felerősö­dik. A hiányos nitrogénellátottság- ra különösen érzékeny az ősziba­rack, a meggy, a szilva, a dió, a fe­kete ribiszke és a málna. A túlzott nitrogénellátottság felborítja a gyü­mölcstermő növények tápanyag-el­látottsági egyensúlyát. Foszfor Aktívan részt vesz a növények energia- és szénhidrát-gazdálko­dásában, a reproduktív szervek képzésében. Legtöbbet a levelek, rügyek és a gyümölcsök tartal­maznak. A foszforellátottság po­zitívan befolyásolja a gyümölcsök hússzüárdságát és tárolhatóságát. A hiányos foszforellátottságú gyü­mölcsfák levelei kisméretűek, kezdetben sötétzöldek, majd a cukrok felhalmozódása után bronzos árnyalatot nyernek. A talajba juttatott nagy mennyi­ségű foszforműtrágya hiányos cink- és vasellátottságot okozhat. E tápelem a növényben könnyen mobilizálódik, de a talajban alig vándorol. Kálium Kiemelkedő szerepet tölt be a fe­hérjeszintézisben és a sejtek víz- háztartásában. Nélkülözhetetlen a gyümölcstermő növények szénhid­rátforgalmában, azok képzésében, lebontásában és szállításában. A hi­ányos káliumellátottság következ­tében a szintetizáló folyamatok gyengülnek. A kálium kedvezően hat a gyümölcsök savtartalmára valamint íz- és zamatanyagainak kialakulására. A kedvező káliumel- látottságú gyümölcstermő növé­nyek szárazság- és fagytűrőbbek, s a gombás betegségekkel szemben is ellenállóbbak. A levelek és a gyümölcsök tartal­mazzák a legtöbb káliumot, amely a legmobilisabb makroelem. Táp­anyag-felvételi zavarok idején az öregebb levelekből a fiatalabbak felé, a levelekből a gyümölcsökbe vándorol. Hiánya a gyümölcs- termő növényeknél leggyakrabban a nagy terméskötődést követő szá­razság után lép fel. A kálium más tápelemek felvételének és forgal­mának szabályozásában is részt vesz. Ha egyoldalúan bőséges a ká­liumkínálat a talajoldatban, csők-, ken a kalcium-, magnézium- és nit- rogénfelvétel. (w-ú) AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL * »«v*-. • h >. v SOS -üä8i ÉSSSSSk­A kutyus nem szobatiszta Van egy 5 hónapos Yorkshi­re terrier kiskutyánk, nálunk másfél hónapja van. Még mindig nem szobatiszta, pe­dig gyakorlatilag már minden nevelési módszert bevetet­tünk. (N. E.) DR. NAGY KORNÉL A szobatisztaságra nevelés módszerei nagyban függnek a körülményektől. Mivel a kutyust élete első 3 hó­napjában kockázatos a parkba vagy az utcára levinni, ezért rá kell szoktatni, hogy dolgát min­dig egy előre kijelölt, megfelelő helyen végezze el. Szerencsé­sebb helyzetben azok a gazdik vannak, akik a kutyust eleve házuk udvarára tudják szoktat­ni. Ha betartunk néhány igen hasznos nevelési tanácsot, ked­vencünk hamar megtanulja, ho­va kell kimennie, hol és hogyan végezze a dolgát, így rövid időn belül szobatiszta lesz. Előfor­dulhat azonban, hogy a szoba- tisztaságra-nevelés nem megy egyik hétről a másikra, néha akár 1-2 hónap is eltelhet, mire az eb megtanulja a rendet. A probléma ilyenkor leginkább az, hogy a gazdi nem szívesen fenyíti meg az állatot, sokszor inkább elnéző vele szemben. A szobatisztaságra szoktatás a néhány hónapos kiskutyáknál az egyik legnehezebb feladat; ti. a hat hónapos vagy ennél fia­talabb kiskutyák képtelenek pár óránál tovább szabályozni a hólyagműködésüket. Ezért, ha tudjuk, hogy munkánk vagy bármi más miatt naponta 4-5 órát vagyunk távol otthonról, akkor egyértelműen nem ez a megfelelő alkalom egy fiatal eb vásárlására, mert nem lesz ele­gendő időnk kedvencünk szo­batisztaságra nevelésére. Azon­ban ha semmi akadálya egy új jövevény befogadásának, akkor is folyamatosan tartsuk rajta a szemünket, és ne hagyjuk, hogy a szobába piszkítson. A lakás egy megfelelő, jól tisztítható ré­szén helyezzünk el egy újság­papírt vagy egy kis peremű do­bozt. A cél az lesz, hogy átme­netileg erre az illemhelyre szok­tassuk rá a picit. Akiskutya ter­mészeténél fogva törekszik ar­ra, hogy egy adott helyen vé­gezze a dolgát. Ezért szüksége van rá, hogy mindig egy kicsit érezze korábbi „művének” a szagát. Ennek érdekében ne fertőtlenítsük és cseréljük teljes egészében tisztára ezt a kis vac­kot. Ellenben ha más helyre si­került a pisi-kaki, akkor valami jó szagos tisztítószerrel alapo­san mossuk fel az érintett he­lyet, nehogy legközelebb is oda­tévedjen. A nagyon fiatal állatokat minden második órában sétál­tatni kell, főleg akkor, ha előtte ettek és játszottak is. Figyeljünk az árulkodó jelekre, ilyen pél­dául a körbeszaglászás vagy a körbe-körbe járkálás. Ilyenkor azonnal ragadjuk meg a pórázt és vigyük ki a kedvenc helyére, ahol könnyíthet magán. Ha ott végzi el a dolgát, dicsérjük és jutalmazzuk meg valami finom­sággal. Ha kint végzi el a dol­gát, minden ürítés után hely­ben dicsérjük és jutalmazzuk meg. Soha ne várjunk vele ott­honig, mert csak így tanulja meg, hogy mi az, amit elvárunk tőle. Legyenek ezek a dicsére­tek kissé túlzóak, hiszen a ku­tyus még nem tud a nyelvün­kön, csak az eltúlzott hangsú­lyokból, gesztusokból külön­bözteti meg helyes és helytelen cselekedeteit. Ha találtunk egy helyet, ahova szívesen jár üríte­ni, akkor téljünk vele vissza mindig ugyanarra a helyre. Ha kedvencünknek mégis a szobá­ban sikerül ürítenie, feltakarí­tás után vigyük a „kis csoma­got” arra a helyre, ahol eredeti­leg el kellett volna végeznie a dolgát. A szagfelismerés segít neki beazonosítani a- terepet, így hamarabb megjegyzi, hogy mindig oda kell mennie. A kutyust rendszeres időkö­zönként etessük, és mindig jó minőségű, magas tápértékű eleséget kapjon, ezzel is előse­gítjük a szobatisztaság megta­nulását. Korától függően a kis­kutyának naponta 3-4 alkalom­mal adjunk enni. Ha mindig ugyanabban az időben etetünk, anyagcseréje kiszámíthatóvá válik, és ez a mi dolgunkat is megkönnyíti. A kutyus szobatisztaságra nevelése fokozott éberséget, sok türelmet és kitartást igé­nyel. Soha ne alkalmazzunk testi fenyítést, még ha véletle­nül be is pisil. A leszidás azon­ban jótékonyan hat, ezt viszont tényleg azonnal meg kell ten­nünk, mert pár perc elteltével már nem tudja a büntetést a be- vizeléshez kötni. Fontos, hogy a büntetésnél mindig legyünk kö­vetkezetesek, és mindig hason­lóan végezzük. Egy átlagos ku­tyus 4-6 hónapos kora között lesz teljesen szobatiszta. PIACI ÁRSÉTA Pozsony november 20-án Komárom november 19-én Rimaszombat november 19-én Zselíz november 19-én Losonc november 20-án Szepsi november 19-én Kassa november 19-én sárgarépa 22 Sk/kg 12-20 Sk/kg 20 Sk/kg 15 Sk/kg 15 Sk/kg 17 Sk/kg 13-18 Sk/kg petrezselyem 46 Sk/kg 30 Sk/kg 48 Sk/kg 25 Sk/kg 32-39 Sk/kg 39 Sk/kg 39 Sk/kg burgonya 12 Sk/kg 6-10 Sk/kg 10 Sk/kg 8 Sk/kg 8-9 Sk/kg 11 Sk/kg 7-12 Sk/kg tojás 4 Sk/db 3,10-3,90 Sk/db 3,20 Sk/db 3,50 Sk/db 2,80-3,40 Sk/db 3-3,70 Sk/db 2-2,50 Sk/db hagyma (fokhagyma) 24 (99) SK/kg 16-18 Sk/kg (5 Sk/db) 18(110) Sk/kg 15(75) Sk/kg 11-25 (60) Sk/kg 14(100) Sk/kg 10-15 (55-99) Sk/kg zeller 46 Sk/kg 8-10 Sk/db 25 Sk/kg 10 Sk/db 39 Sk/kg 25 Sk/kg 33 Sk/kg paprika 29-35 Sk/kg 20-45 Sk/kg 65 Sk/kg 35-40 Sk/kg 40-65 Sk/kg 88 Sk/kg 22-69 Sk/kg paradicsom 44 Sk/kg 25-40 Sk/kg 45 Sk/kg 30-55 Sk/kg 38 Sk/kg 25-39 Sk/kg kelkáposzta 28 Sk/kg 12 Sk/db 20 Sk/kg 15 Sk/db 26 Sk/kg 19 Sk/kg 16 Sk/kg sütőtök 15 Sk/kg 20 Sk/kg 10 Sk/db 16 Sk/kg 15 Sk/kg 8-10 Sk/kg alma/körte 19-29/24 Sk/kg 16-22/35 Sk/kg 15-30/20-35 Sk/kg 25 /x Sk/kg 12-35/35-55 Sk/kg 14-36/x Sk/kg 15-18/39 Sk/kg őrölt piros paprika 300 Sk/kg 280-300 Sk/kg 380 Sk/kg 300 Sk/kg X WKKKKKKfHKSk RHMHHi karfiol/karalábé 35/10-15 Sk/db 15-25/8 Sk/db 45/5 Sk/db 25-30/15 Sk/db 29-35/10 Sk/db 25 Sk/kg/19 Sk/db 7-35/5-15 Sk/db káposzta 12 Sk/kg 5-8 Sk/kg 10 Sk/kg 8 Sk/kg 6-15 Sk/kg 11 Sk/kg 8-15 Sk/kg salátauborka/dióbál 39/220-280 Sk/kg 30-35/140-200 Sk/kg 35/150 Sk/kg x/110 Sk/kg x/200 Sk/kg 50/90-130 Sk/kg 39-45/180-200 Sk/kg

Next

/
Thumbnails
Contents