Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-21 / 269. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 21. Kultúra 9 A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában látható gróf Esterházy Mihály fotográfiáinak kiállítása Felvételek az afrikai fotóalbumból ■t (Képarchívum) Pozsony. Az idei, 18. Fotóhónap kiállításaihoz kapcsolódva a Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma gróf Esterházy Mihály (1853-1906) korabeli fotográfiáiból válogatott anyaggal csatlakozott. TALLÓSl BÉLA Gróf Esterházy Mihály sokoldalú személyiség. Mindenekelőtt nagy utazóként, valamint híres oroszlánvadászként szerzett jelentős érdemeket, emléke a mai napig így él a szélesebb köztudatban. Magyarországot azonban nemcsak az afrikai nagyvadak elejtésében képviselte nemzetközi viszonylatban kivételes helyen, az ország egyik legjobbjaként például a franciaországi Nizzában nemzetközi agyaggalamb-lövészeten jeleskedett, ahol az első helyet szerezte meg. Tapasztalatait aztán odahaza is érvényesítette a sportág elteijedésének szervezésében. A hajózás, a balatoni jégvitorlázás, valamint a hazai automobilozás területén is úttörő eredményei voltak. A pozsonyi Brámer-kúriában rendezett, és 2009. február elsejéig megtekinthető kiállítás pedig azt bizonyítja, hogy milyen eredményeket ért el a valóság fotómasinával történő megörökítése, a fotográfiakészítés területén. Gróf Esterházy Mihály a magyarországi fotóművészet egyik kezdeményezője. Amiként a tárlat megnyitóján Keppert József ismertetőjéből megtudhattuk, a gróf fotográfiáival már 1890-ben szerepelt tárlaton, első alkalommal ekkor vett részt a budapesti Amatőr Fotográfusok Kiállításán. A bécsi Kamera Klub tagjaként 1896-ban a berlini nemzetközi fotókiállításon is jelen volt felvételeivel. Az 1899-ben alapított budapesti Photo Clubnak 1900-tól lett a tagja. Ennek a mai napig sikeresen működő, amatőr egyesületnek két évvel később már az elnöki tisztét töltötte be, majd a klubot évekig vezette. 1902-ben ő szervezte az első országos fotóművészeti kiállítást. Fényképészeti tapasztalatait a Fényképészeti Szemle hasábjain a szakmával és más érdeklődőkkel is megosztotta. A Fotóhónap keretében november 6-án megnyílt tárlat a gróf 1880 és 1881 között készült afrikai fotóalbumát mutatja be Keppert József kurátori koncepciójában. E kiállításon a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában nemcsak annak a technikai csodának a ránk maradt örökségét követhetjük nyomon, hogy mire volt képes a korabeli fotómasina, s hogyan, milyen rácsodálkozással, látvány-, illetve valóságalakítási szemlélettel látott rajta keresztül a fotográfus, hanem némileg abból is megsejthetünk, megérezhe- tünk valamit, hogy milyen kommunikatív ember, illetve milyen személyiség lehetett a fotográfus gróf Esterházy Mihály. Erről a felvételek megörökített szereplői, az ő pózaik, gesztusrendszerük, beállásaik árulkodnak a leginkább. S a tárlatnak valójában ez - a személyiség nyitogatása, az ismeretlen felfedezése és közvetítése - lehet a humánus tartalma, az üzenete pedig a mindenkori közeledés hirdetése. A fényképpapírra vetült képen megfigyelhető emberi megnyílás és megnyilvánulás módjai az idegen és még inkább az ismeretlen gép előtt, vagyis az a vizuális bizonyíték, ahogy az afrikai népek megnyíltak abban a korban a fotográfus lencséje előtt, sok mindenről elgondolkoz- tat(hat). Egy tárlatnézés idejére érdemes ezekért a képekért és gondolatokért betérni a Brámer- kúriába. (Képarchívum A svájci születésű, Franciaországban élő jazztrombitás a kortárs jazz színtér ünnepelt alakja Erik Truffaz és a Benares Project Kassán MÉSZÁROS VERŐN 1 Különleges koncert színhelye lesz november 24-én a kassai Kaszárnyák Kulturpark: először érkezik a keleti régió központjába a világhírű trombitavirtuóz, Erik Truffaz, és indiai zenész barátaival bemutatja Benares Projectjét. Miles Davis utóda Erik Truffaz svájci születésű, Franciaországban élő jazztrombitás, aki számtalan produkciót, lemezt és turnét tudhat a háta mögött. A kortárs jazz szcéna ünnepelt alakja, akinek szerzeményeire leginkább a lágy és szofisztikáit dallamvezetés jellemző; Truffaz ugyanakkor előszeretettel kísérletezik, tologatja a jazz határait. Nem zárkózik el a legújabb elektronikus trendektől sem, igyekszik dalaiba progresszív zenei elemeket csempészni. Tíz évvel ezelőtt kavarta fel az európai jazz állóvizét, amikor megjelent experimentális The Dawn című albuma. A korongon a jazz drum8tbass-szel és hip-hoppal találkozott, és pozitív visszhangot keltett mind a kritikusok, mind a közönség körében. Truffaz, akire Miles Davis, a korszakalkotó jazz-zenész utódaként tekintenek, általában kvartettjével koncertezik, amelynek fellépései túlnyomórészt improvizációból állnak, ahogy a zenekaron belüli szerepek is folyvást váltakoznak: mindig más a frontember, dalszerző, kísérőzenész; ettől lesz minden egyes előadásuk kiszámíthatatlan és magával ragadó, még számukra is. Az orientális népzene és a jazz összefonódása A Benares Projecten belül ezúttal indiai barátaival az európai jazzt házasítja a tradicionális indiai zenével, amely elegy páratlan élményt ígér. Az egyedülálló zenekar tagjai a neves zongorista, Malcolm Braff, a forróvérű énekesnő, Indrani Mukheijee és a tablaművész Apurba Mukheijee. Malcolm Braffot világpolgár zenészként tartják számon. Nem csoda, hiszen a Brazíliában született, Szenegálban felnőtt, majd Svájcba költözött zenész szüntelenül úton van. A tablamester, Apurba Muk- herjee, zenészcsaládból származik. Különleges esztétikai érzékkel és sugárzó temperamentummal megáldott énekesnő Indrani Mukher- jee, állítják róla a kritikusok. Kassán a Benares című albumot mutatják be, melyet Truffaz Kalkuttában rögzített az említett zenészek közreműködésével. RÖVIDEN Elhunyt Takáts Gyula író, költő Gazdag alkotói pályája végén, november 20-án, 97 éves korában elhunyt Takáts Gyula Baumgarten-, József Attila-, és Kossuth-díjas író, költő, a Magyar írószövetség tagja. 1934-ben tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett, földrajz, geológia és filozófia tárgykörben. 1939-1949 között tanított munkácsi és kaposvári középiskolákban. 1949-1971 között a kaposvári múzeum igazgatója. 1957-től a Magyar PEN Club tagja és 1994-től alelnöke. 1960-as évek óta szerepel a Szép versek című könyvekben, ami évente megjelenik. 1985-től a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke, 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja. Több mint negyven kötete jelent meg. (w, m) Hubay Miklós életműdíjat kap Életműdíjjal tüntette ki a trieszti nemzetközi irodalmi verseny zsűrije Hubay Miklós magyar írót. A 90 éves Kossuth-díjas művész először Firenzébe megy majd, hogy részt vegyen azon a kétnapos tanácskozáson, amelyet az ő munkásságának szentel egy olasz világirodalmi folyóirat és az II Fiore Alapítvány. Hubay Miklós, aki csaknem másfél évtizedig tanított a toszkán város egyetemén, hazafelé jövet veszi át a trieszti elismerést. A budapesti József Attila Színházban egyébként jövő hónap elején, a debreceni Csokonai színházban pedig egy héttel később lesz Hubay-premier. (MR) PENGI Két körömvágás között... Nádasdy költészete a hétköznapi világnak, annak nyelvi megnyilvánulásainak pontos és szikár megfogalmazása. Kis dolgok, apró megfigyelések, gazdag részletek és általuk szélesre nyitott látkép: „Hátrálok, hátha meglátok valami egészet. / Széles tablót, tőlem függetlenül készet.” (Totálplán). Es nem is akar ennél több lenni legutóbbi, Az az íz című verseskötete sem: egy nagyon hétköznapi ember világának látta- tása minimális - ám annál hatásosabb - lírai eszközzel, erőltetett tanulság nélkül. A kötetben ez a leegyszerűsített költői eszközhasználat néha, egy-egy versben a patetikus eszközök túlzott használatába csap át, mint ahogy a Kérdések alkupozícióból című költeményben is tapasztalhatjuk vagy a biblikus közhelyekkel telített A vaksi szemű perspektíváiban, de szintén ezt eredményezi az utolsó mondat rezignáltsága az Egy festményedben. A Hogy az üvegajtón túl és a költői eszközökkel intenzívebben élő Derengése vetült című versekben viszont mintha nem lenne eléggé átgondolt a perspektíva. A kötet egészét tekintve az egységesíthető lírai alany világának sokféle, de leginkább ke- serédes íze dominál az öt évszakra osztott kötetben. Az Az az íz lírai hősének önmagával és a külvilággal szemben tanúsított kíméletlen őszintesége, éles iróniája lefegyverző: „... akkor történtek / az igazán különös dolgok is, a / vigyorra kényszerítők, pedig most lenne / rájuk szükség, mert elég a mosolygásból” (Tánc éjfélig). Ugyanakkor a versek nagyon plasztikusan írják le ezt a személyiséget, aki teljesen emberi módon viselkedik: olykor ellentmond önmagának, de mégis jól nyomon követhető identitásának alakulása. A gyerekkort felidéző versei ékes példái H Zólya Andrea kritikai rovata annak, ahogy a mában élő lírai alany a nyelvvel mesterien bánva a múltat megszólaltathatja. A kötetben a személyiség jegyeinek és viszonyulásának dinamikus alakulása rajzolódik ki. Mindjárt az első versben, A hullámvasútban egy ellentét érzékelhető: „Ha megállnák, ki kéne józanodni” - szól az első sor, később azonban épp a kimerevített mozgás, a lendület hirtelen eltűnésének pillanatait úja le („Állt a lelkem / hul- lámzatlanul”), s ezzel egyszerre függeszti fel mindkét állapot kizárólagos érvényét. .Antikor maradok, / az jó...” és .Átzuhanni: fáj” - olvashatjuk a Maradni, maradni című versben, ezzel szemben másfajta lelki állapotot idéz a Percnyi nyugalom, majd gurulós: „Az időkorláton lovagolok, / a délutánom síkja megdől, // s legurulok, nevetve, lelki / fékek nélkül...”. De ugyanilyen lendület érzékelhető a tér helyett az időre vonatkoztatható elmozdulásokban: pl. az elementáris hatású Lassú sodrás, húsz ujtjban, ahogy a várakozás mozgásdiagrammja mutatkozik meg, az időt osztó-mérő alibi tevékenységekkel, miközben az olvasó a versírást is ezek közé sorolhatja, mint két körömvágás között eltelő fél órák után egy nagyobb időmennyiség elteltét jelző nyelvi tevékenységet. Nádasdy kötete érzékiségével, kegyetlenül őszinte hangvételével és finom iróniájával egyik rendkívüli teljesítménye napjaink költészetének. Nádasdy Ádám: Az az íz. Magvető, Budapest, 2007. Értékelés: ( ► O
