Új Szó, 2008. november (61. évfolyam, 254-276. szám)
2008-11-19 / 267. szám, szerda
32 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2008. NOVEMBER 19. www.ujszo.com Kossuth és Széchenyi az Európa-udvarban Szoboravató Komáromban V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. A Palatínus Polgári Társulásnak köszönhetően ezúttal egyszerre két alkotással, Kossuth Lajos és Széchenyi István szobrával lett gazdagabb az Euró- pa-udvar szoborparkja. „Nem uralkodói voltak népüknek, hanem egész életükkel szolgálták a népet” - e szavakkal méltatta az avatóünnepségen a két történelmi nagyságot Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Díj kuratóriumának elnöke. Makovecz Imre pedig kifejtette: „Kossuth és Széchenyi azonos népszellemben született, de más-más karakterű nagyság volt: az egyik elpusztította önmagát, a másik Amerikában próbált kegyelmet keresni Magyarországnak. Ez a népszellem minden ellentétünk ellenére a mai napig egybetart bennünket, magyarokat.” A Gyurcsek Ferenc Munkácsy- díjas alkotó készítette szobrokat Pokai Gábor, a Képző- és Kossuth Lajos kalapját lengetve üdvözöl Iparművészeti Lektorátus osztályvezetője méltatta. „A kalapját lengető Kossuth eltér a megszokott Kossuth-ábrázolásoktól: mozgásban van, üdvözöl, kommunikál. Úgy érzem, a művésznek maradéktalanul sikerült teljesítenie azt az önmaga által kitűzött célt: kirobbanó, szenvedélyes embert akart ábrázolni. Mindkét szoborról polgári jelleg tükröződik, ezt támasztja alá öltözetük is, alkotó államférfiakkal állunk szemben. Széchenyit az általa megálmodott híd makettjével a kezében ábrázolja a művész, a híddal, amely magába sűríti a reformkor és a szabadságharc minden pozitívumát.” Az ünnepség végén többen koszorút helyeztek a két szobor lábához. Litomericzky Nándor, a Palatínus Polgári Társulás elnöke bejelentette, jövőre Erzsébet királynénak és Esterházy Jánosnak szeretnének szobrot állítani az Európa-udvarban. Széchenyi a hídját „hozta el” Komáromba (Kis Kata felvételei) Két teraszt és egy tornatermet építenek át Hatvan gyerek számára kell helyet találni ÚJ SZÓ-HÍR Érsekújvár. Néhány éve gyerekhiány miatt zárták be a Kollár és a Jánošík utcai óvodát, a város önkormányzata azóta sem tudja megfelelő módon kihasználni a megüresedett épületeket. Az új közoktatási törvény azonban harmincról húszfősre csökkentette az óvodai csoportok számát, emiatt most háromosztálynyi - mintegy hatvan gyereket - kell elhelyeznie a városnak az óvodákban. Ezekben a napokban adták át a Blaho Pál utcai magyar és szlovák nevelési nyelvű, valamint a Ďorocká utcai szlovák óvodában az új osztályokat, amelyeket egy- egy terasz lefedésével és az épületszárny hőszigetelésével tettek komfortosabbá. A járási székhelyen hét önkormányzati óvoda működik. A közoktatási törvényben foglaltak szerint a fenntartónak három éve van arra, hogy megküzdjön az egyes csoportok leépítésével járó gondokkal. A két említett óvodában az átalakítási munkálatokra 1-1 millió koronát (33,19 ezer €) hagytak jóvá a képviselők az idei költségvetésből, a még átalakításra váró Vágóhíd utcai intézmény számára 500 ezer koronát (16,59 ezer €). A már megnyitott két óvodai osztályhoz korszerű szociális helyiségeket és öltözőket is építettek. A Vágóhíd utcában a tornatermet kell átalakítani ahhoz, hogy meg tudják nyitni az új osztályt. A Blaho Pál utcai intézménybe 154 óvodás jár, a hetedik osztályt a B pavilonban nyitották meg. A városi Bytkomfort Kft. és a Slávik építkezési vállalat dolgozói rövid idő alatt végezték el a munkát. Az intézmény vezetése idővel szeretné felújítani az óvoda egész épületétét, annak osztályait és folyosóit. Szabó Eleonóra igazgató szerint nagy szükségük lenne még egy homokozóra, hogy az intézmény udvarát jobban kihasználják. A Ďorocká utcai óvodában a Molda cég végezte a felújítási munkálatokat, a most már hétosztályosra bővült óvodában korábban nagy volt a túljelentkezés, az új osztály megnyitásával a várólistán lévő gyerekeket is felvehetik az intézménybe. Mind a hét városi óvodában reggel 6.30-tól várják a gyerekeket, a legtöbb intézmény 16.30-ig üzemel. Kivételt képez a Széchényi György téren és a Vágóhíd utcában található óvoda, mindkettő 16 órakor zár. A legtovább a Blaho Pál utcai magyar és szlovák nevelési nyelvű óvoda tart nyitva, ebben az intézményben 17 óráig maradhatnak a gyerekek, (száz) November 7. és 9. között három bodrogközi község adott otthont a rendezvénynek Csatrangos Országos Népzenei Fesztivál - harmadszor November második hétvégéjén rendezték meg a Bodrogközben a Csatrangos Országos Népzenei Fesztivált. A harmadik alkalommal megtartott seregszemle új helyszíneken - Nagytárkányban, Szentesben, valamint Kisgéres- ben - zajlott, és a fesztivál újra háromnapos volt. LECZO ZOLTÁN A kezdetekkor, 2006 szeptemberében a Csatrangos minden rendezvényének Királyhelmec adott otthont, volt Bartók-emlék- kiállítás, koncerteket, gyerek- programokat és különböző kísérő- rendezvényeket, valamint két egész estét betöltő gálaműsor is szerveztek a városban. Az első évfolyamtól eltérően tavaly már „csak” két gála megrendezésére futotta a költségvetésből, az egyiket Királyhelmecen, a másikat Nagytárkányban mutatták be. A tapasztalatok szerint a faluban a közönség sokkal szívélyesebben fogadta a produkciókat, mint a városban, a Bodrogköz központjában csupán néhány tucat érdeklődő volt kíváncsi a hazai és külföldi fellépőkre, a Tisza-parti település művelődési házának nagytermében viszont alig fértek el az emberek. Mivel később több község is jelezte, hogy a jövőben szívesen adnának otthont a fesztivál valamelyik rendezvényének, a szervezők úgy döntöttek, a Csatrangosnak az idén kizárólag „vidéki” helyszínei lesznek. November 7-én este Nagytárkányban a Tisza Népdalkor, a Ra- kottya Menyecskecsoport, a kassai Železiar zenekar és a budapesti Fonó Népzenei Együttes lépett fel. Másnap a szentesi kultúrházban a kassai Borievka zenekar és a KMAF táncosai, valamint a debreceni Morotva Népzenei Együttes lépett közönség elé, itt színpadra állt Dobcsák Béla és Dobcsák János is. Vasárnap Nagytárkányban a görög katolikus templomban a Kalamajkó - válogatás Bartók Béla 44 hegedűduójából című koncertet hallhatták az érdeklődők. A fesztivál zárónapján Kisgéresben Lakatos Róbert és a RÉV zenekar lemezbemutató koncertjére került sor, majd a magyarbődi hagyoA III. Csatrangos Országos Népzenei Fesztivált a magyarbődi hagyományőrzők fellépése zárta , (Szabó Bernadett felvételei) A Kalamajkó - válogatás Bartók Béla 44 hegedüduójából című koncert a nagytárkányi görög katolikus templomban. A képen Lakatos Róbert és Konrád György mányőrző táncosok léptek fel. Farkas József, a fesztivál főszervezője elmondta, reményei szerint jövőre a Csatrangost újra megrendezik, elképzelhető, hogy a seregszemle újabb bodrogközi vagy Ung-vidéki helyszínekkel bővül. Dobcsák Béla és Dobcsák János, a két bodrogközi juhász A nagytárkányi Tisza Népdalkor az otthoni közönségnek is énekelt Összefogtak a város magyar katolikusai, minden elesettnek, rászorulónak segíteni szeretnének Megalakult a Katolikus Kör Rimaszombatban SZÁSZl ZOLTÁN Rimaszombat. November 19-én tartja alakuló ülését Rimaszombatban a Katolikus Kör. Az alapítást kezdeményezők szándékai szerint meg kell újítani a rimaszombati magyar katolikus közösséget, meg kell erősíteni a hitéletet és emellett civilként részt kell vállalni a város kulturális és közéletében. A Katolikus Kör azonban nem csak a civil élet problémáival akar foglalkozni. Néhány jó ideje húzódó, a vallásgyakorlást és a hitoktatást érintő kérdésben is hallatni kívánja a hangját. Évek óta gond ugyanis Rimaszombatban a ministránsok hiánya, az alapiskolák tanulói számára pedig nem mindig elérhető a minőségi hitoktatás. A rimaszombati magyar hívek nem titkolt vágya, hogy egy magyar ajkú káplánt vagy plébánost helyezzenek városukba. Ez ügyben már biztató párbeszéd folyik a rozs- nyói püspökség és a hívek között. A rozsnyói püspöki poszton a közeljövőben változás várható, amely a rimaszombati hívek számára kedvező lehet. Szomolai Tibor, a Katolikus Kör alapító tagja szerint ugyancsak lenne tennivaló a város magyar hitéletének megerősítése érdekében. Elmondta, nem tartható tovább az az állapot, hogy a városban mintegy hatezernyi magyar katolikust tartanak nyilván a legutolsó népszámlálás óta, a szentmisékre mégis alig nyolcvanan-százan járnak. A város egyik domináns épülete, a római katolikus templom is renoválásra szorul, nagyobb odafigyelésre lenne szükség az egyházi vagyon kezelésénél és a közösségépítő munkában is. „Nagyon fontos, hogy Rimaszombatban is működni kezdjen a szeretetszolgálat. Nem elég a fiataloknak azt mondani, hogy „légy jó és szeresd embertársadat”, meg kell mutatni, mi ennek a kézzelfogható formája. A régióban sok a szociálisan hátrányos helyzetű idős ember, sok olyan gyerek van, akinek például nincs lehetősége nyári táborozáson részt venni, mert nem telik rá. Van tennivaló a környezetvédelem, az ifjúság nevelése, a kulturális élet fellendítése terén is. Miért ne lehetne mindezt a katolikus vallás szempontjából megközelíteni? A polgári társulásként bejegyzett Katolikus Kör Rimaszombat minden polgáráért, minden elesettért és rászorulóért dolgozik, de a tehetségek kibontakoztatásáért és a békés, keresztényi együttélésért is tenni akarnak. Munka és feladat van bőven, a kezdeményezők csoportja mostanra félszáznyira bővült” - mondta Szomolai Tibor, a rimaszombati Katolikus Kör egyik alapítója. SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda és J. Mészáros Károly (sport) Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com
